Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-04 / 102. szám

rnsr

kl Bi,

l'Ä’Wop

1959. MÄJUS 4. HETFÖ

Gazdag tavaszi-nyári útiprogram

d intgkmllt ftóftrí

majd hazánk szépségeiben, történelmi nevezetességeiben. Ugyanakkor a nagykőrösiek és ceglédiek különvonata Miskolc —Lilafüredre indul. A gödöllőiek június második vasárnapján Balatonfüredre látogat-§ nak ei. Egy héttel később Tá-| borfalváról és a dabasi járás-§ bői való kirándulók Pécsett^ töltenek majd egy emléken-^ ben gazdag napot. És sorol~& hatnánk még hosszan a kü’ön-^ vonatok változatos útvonalát,^ amelyeken augusztus végéig^ utaznak majd megyénk kirán-fc dulói. §

A váci IBUSZ-iroda és a ^ megyei TIT külön autó- 8 buszjáratokat is indít má- 8 jus folyamán. Tizedikén a $ váciakat viszik a Mátrába, $

Kékes tetőre. §

5

Május 23—24-én Dedig kétna-§ pos autóbusztúrát terveznék $ V á c—Aggtelek.—.1 ósvafő—Mis- § kolc—Lilafüred—Eger—Vác út-^ vonalon. í

Az Ismerd meg hazádat |

mozgalom keretében megren-fc dezésre kerülő kirándulások-s nak kettős célja van. Az egyik' 8 kellemes szórakozást biztosíta-% ni a heti munkában megfáradt 8 dolgozóknak és a diákoknak.^ A másik pedig: megismertei ni § velük az országot, amelyben § élnek, s amelyért dolgoznak. | Szórakozva tanítani — így ^ fogalmazzák meg célkitfl- § zésüket a TIT megyei ve- ^ zetői, összekapcsolva mun- ^ kájuk kettős feladatát. ] S ez így igaz, mert egy ilyen] hétvégi hajó- vagy vonatki-] rándulás a kellemes szórako-l záson túl hasznos és tanulsá-j gos is, hiszen az érkezési álló-! másokon mindenütt szakveze-j tők várják az érdeklődőket, s! nemcsak megmutatják a vá- ] ros legszebb helyeit, de szíve-j sen megfelelnek minden ezzel] kapcsolatos kérdésre is.

— P — j

EGY TANÁROMHOZ

Megbuktattál, és elvetted bizalmam, megteheted, mert tanár a neved, de hogyha egyszer belőlem is az lesz, hidd el, barátom, nem így nevelek!

Bokros János

!

j ISMERJÜK MEG MEGYÉNKET!

EGY ALIG ISMERT KÖZSÉG

került Szobra, mint vasút- és hídépítő mérnök. Ö építette a jelenlegi szép Ipoly-hidat az egykori fahíd helyébe. A norvég mérnök annyira megkedvelte Szobot és vidékét, hogy itt telepedett le. Említettük a Fővárosi Fiúnevelő Intézetet. Luczenbacher Pál, dúsgazdag földbirtokos kastélya volt az épület valaha. Gyönyörű környezetben. a Duna-varton épült.

Szob fő nevezetességei mégsem ezek, hanem történelmi emlékei. Az Árpád-kori feljegyzésekben Zub néven szerepel. 1335-ban Zwb alakban találkozunk a nevével. Nagy Lajos király 138?.- ben a község vámjogát a má- rianosztrai pálos szerzeteseknek adományozta. A nép sokat szenvedett, pusztult, amikor a portyázó törökök elől nemegyszer a hegyekben kellett bujdosnia. A nagy pestisjárvány elől is a Börzsöny erdőrengetegeiben kerestek lakosai menedéket. A népesség annyira megfogyatkozott, hogy az 1720—30-as években Szob akkori ura, az esztergomi káptalan. Nyitra környékéről szlovákokat telepített ide.

A római korban pannó- nia ellenségei a mai Szob felöl néztek farkasszemet a római burgusok őrkatonáival. A kelták i. e. 350 táján jelentek meg a Dunánál. Félmerült már az a gondolat is. hogy tőlük ered a „Duna” elnevezés.

Időszámításunk előtt a 11. században jelennek meg ezen a vidéken a germánok, qua- dok, majd a szarmaták egyik

vad törzse, a jazygok helyezkedtek el. Ezek a különböző barbár törzsek sokszor egymással szövetkezve léptek fel a rómaiak ellen, mert Ok rs védeni igyekeztek határvonalukat.

Az Ipoly és Garam menti barbár törzsek határát biztosította az a védfal is, amely Szob közelében, az Ipoly-tor- kolati Helembánál kezdődött és — északnyugatnak haladva— a Szitnya-heqynél végződött. Ez a védfal Helembá- tól Lelédig — az egykori leletek szerint — égetett agyagból épült.

Pannónia meghódítója. Augustus császár, jelölte meg a Dunát a római birodalom terjeszkedési határául: „Magnus limes imperii". Halála után a békén természetű és kényelemszerető Commoius császár (180—192) békét köt a barbár törzsékkel, de úgy, hogy ezzel sikerült megvetnie lábát a Duna bal partján is. A Duna bal partján épült őrtoronysor egyikének rom.jait szobon találták meg, közel az Ipoly torkolatához.

A szobi római őrtorony kettős tornyú volt. Tégláiban a jelzés: LUPICTN1 TRB (Lupi- cini tribuni). Sajnos, a Kőzúzda Vállalat a Duna-partot bányatörmelékkel töltötte fel, hogy az andezitet minél könnyebben hajóra rakhassák a kis inarvasútról. így a rómaikori értékes és pótolhatatlan emlék a törmelék alá került.

A népvándorlás: az

avarok 562-ben veszik birtokukba a mai Magyarország egész területét. Szláv elemek viszik köztük a vezérszerepet,

s ezek meg - is maradnak az Ipoly és Garam környékén. Az avaraik uralmát ugyanis megtörik a frankok Nagy Károly idejében (7S6), ds nem lépik át a Duna vonalát. így Szobon és környékén megmaradnak az avarok maradványaival együtt a szláv törzsek.

Szob és vidéke 897—902 közt kerülhetett a magyarok kezébe. Valószínűleg nem harcolk árán, mert a Szobon és környékén feltárt X—XI. századbeli temetők sírjai azt igazolják, hogy a magyarok a szlávokkal egymás mellett és együtt élhettek. Az itt élő szlávok nyilván behódoltak a magyaroknak. És itt érkeztünk el Szob történetének talán legnevezetesebb és legérdekesebb emlékéhez: a X—XI. századbeli temetők leleteihez.

Legelőször Horváth János nagymarosi tanár tárt fel az 1920—1930-as években régi temetőket. és határozta meg a sírok leleteit. Halála után a Nemzeti Múzeum adattárába kerültek jegyzetei. Ezekből és az azóta végzett kutatásokból valószínűnek látszik, hogy Szob egykor két faluból állhatott: egyik a mai Szob területe volt. a másik az ún. Belső- Szob. a mai Pusztaszob ,— ,.Bészob” — helyén. Az egykori Belső-Szob rövidítéséből keletkezhetett a „Bészob" — Bőszob — elnevezés.

Régészeti leletek a

vetkező helyeken vannak: paleolit ősember-nyomok az Ipoly menti löszben, a neolitkori nyomok a Verbiedűlőben, későbbi neolit-maradványok a Kálvária-dombon, ugyanitt bronzkori lakáshelyek is, vaskori kelta temető a mai kőzúzón alatt, kelta lakóhely-nyomok végig a mai község területén (határuk a volt Luczen- baclier-kastély kertje). avarkori temető, közel a kőzúzda alatt levő kelta-kori temetőhöz honfoglaláskori magyar— szláv temetők — szám szerint négy — a X—XI. századból.

A Paplabdűlő Vendelin-föld- jein 1929—33-ban 142 sírt tárt fel Horváth János. A sírok úgy kerültek elő. hogy szőlőtelepítés alá forgatták a földet. Űjabb ásatásak azt igazolják, hogy a mélyebb rétegekben, a jelenlegi szőlő alatt még vannak fel nem tárt sírak. Az ásatások anyagát — kereszt, vaslcard, vaskés, gyűrűk, hajkarika stb. — a Nemzeti Múzeum őrzi. A sírok elhelyezése, a temetkezés módja azt igazolja, hogy a temetőt a X. század közepétől a XI. század 'közepéig használták, ide temetkezett tehát a honfoglalás előtti avar. szláv lakosság, majd a magyarok is.

A kolibai temető Szobtól észak-északnyugatra, a Kerékhegy oldalában fekszik, a mai Ipoly vidéki Állami Gazdaság területén. (A hegy ellenSkező, délikeleti lejtőjén van a Ven- delin-földek temetője). A feltárt 73 sir fele már megbolygatott, kifosztott volt. Elhelyezésük szétszórt, rendszertelen. a temetkezés nem volt soros. A leletek — ékszerek, ruhadíszek. gyűrűk, hajkarikák stb.

— bronzból, ezüstből készülték. Ha a hajkarikák anyagának rangjelző szerepe volt, különféle ségü'k egyben az itt élt szláv—avar népek és a honfoglaló magyarok keveredésére, együttélésére utal. Ezt igazolja az is. hogy a „bészobi” temetőben vegyesen temetkeztek szlávok és magyarok.

Szob tehát értékes lelőhelye a honfoglalást megelőző és a közvetlen azt követő időknek.

íme, mennyi minden

— felfedezés, tudományos érték — rejlik egy alig ismert községnek a puszta neve mögött!

Koperniczky István

j

'

A megkerült festmény

! p vond Géza, az első világháború híres katonaköltőjének : '1 portréját szülőfaluja, Gyón község elöljárósága még a

t húszas évek végén Tibai-Taikács festőművésszel megfestette.

! A képet a községházán helyezték el. A felszabadulást megelőző ! harcok idején azonban a festmény nyomtalanul eltűnt helyéről.

5 Gyón demokratikus községi vezetői, amint annakidején át- ; vették hivatalukat, nyomban kutatni kezdtek a kép után, amely ; azonban nem került elő. Azóta is úgyszólván minden évben ; felmerült a kérdés, hová lehetett a költő portréja és időnként ; annál is inkább megismételték a mindig eredménytelen nyo- Jmozást, mert közben megépült a község művelődési otthona,

; amelyet Gyóni Gézáról neveztek el, és a festményt az otthoniban akarták elhelyezni.

k

• Néhány nappal ezelőtt bejelentés érkezett a tanácsházára,

! amely közölte, hegy a tizennégy éve eltűnt festményt, mielőtt

■ még a front elérte volna Gyónt, Kalmár László községi jegyző ] vitte a lakására, és a kép jelenleg is ott található. Kalmár ! ez idő szerint ellenforradalmi cselekmények miatt börtönbünte- i tését tölti, házában egyik rokona lakik. Ezt a rokonát szólította

: fel a községi tanács a mű visszajuttatására. A felszólítás ered-.. ] menyeképpen a festmény most teljes épségben visszakerült a ] tanácsházára, csupán kerete szorul némi javításra. A javítást a : községi tanács sürgősen elvégezteti, azután a képet átadja a i Gyóni Géza Művelődési Otthonnak, amely névadója arcmását

■ a könyvtárban' helyezi eh

j Sz. K.

Május hatodikén indul az első kirándulóhajó Sztálin- városba. Fedélzetén több mint ezer fiatal foglal majd helyet, a dabasi járás diákjai, pedagógusai és a diákok szülei.

Bizonyosan felejthetetlen emlék marad majd ez a hajóút, amelyet a diákok számára érdekes előadás előzött meg Sztálinváros múltjáról és jelenéről, földrajzáról és történelméről, embereiről és a Dunai Vasműről. S amit az elmúlt napokban csak hallottak, azt szerdán megtekintik.

Bizonyára felmerül egyesekben a gondolat: miből fedezik a diákok egy ilyen hajóút költ- . ségeit? iNos, az aggályoskodók : megnyugtatására: a kirándulás mindössze tizenhat forintba kerül. Két jó mozijegy ára csupán. Ezt az összeget pedig minden diák könnyen előteremtheti. Megéri, annyi bizonyos.

Nem ez lesz az egyetlen ilyen hajóút. Május 8-án ugyancsak Sztálinvárosba indul hajó megyei fiatalokkal. Május I5-én pedig Visegrádra viszi a nagykátai járás diákjait és tanárait. A hónap végén kirándulóhajó indul a Leányfalu—'Visegrád—Esztergom útvonalon is.

Mindhárom helyen avatott vezetők kalauzolják majd a fiatalokat, megismertetik velük a visegrádi ásatásokat, meglátogatják Móricz Zsigmond leányfalui házát, s megtekintik Esztergom történelmi nevezetességeit, műemlékeit.

Május utolsó vasárnapjától kezdve mintegy harminc kü- lönvonatot is indít a TIT megyei szervezete az IBUSZ- szal közösen az ország legszebb vidékeire. Az acsaiak május végén Eger—Szilvásvárad útvonalon gyönyörködhetnek

^ Talán nincs is szebb az uta- ^ zásnál. Utazni hajón, vonaton ^ és autóbuszon, s bejárni az or- ^ szág legszebb vidékeit. Megis- ^ merkedni hazánk szépséges § tájaival, történelmi emlékek- | ben gazdag városaival, s e ^ nagymúltú városok színes.

^ változatos, biztató jelenével.

^ Vasárnaponként ezrek és tíz- ^ ezrek utaznak az ország egyik $ részéből a másikba — kirán- ^ dúlni, ismerkedni. Itt nálunk.

$ a megyében is. A TIT Pest $ megyei szervezete gazdag ta- ^ vaszi-nyári útiprogramot állí- ^ tott össze az utazni vágyó em- $ berek, elsősorban a fiatalok > számára.

^vkv^\v\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\v

TANULMÁNYÚTON

A Magyar Zeneművészek Szakszervezete 10 tagú delegációja utazott a Szovjetunióba Benkö Gyula vezetésével. A küldöttségben helyet kapott a zeneművészet csaknem minden ágának egy-egy képviselője. A 14 napig tartó tanulmányúton — szakszervezeti jó munkájáért — Bácskai József ceglédi zeneiskolai igazgató is részt vesz. Tanulmányozni fogja a Szovjetunió zeneiskoláit, a zenekarokat, kapcsolatot keres a szovjet zenepedagógusokkal is. A delegációra a Ferihegyi repülőtérről TU—104- gyel utazott egyenesen Moszkvába. s május 1-én, a munkásság nagy ünnepén is részt vettek.

Színjátszó csoportok seregszemléje a nagykátai járásban

című tragikomédiában reme-! keltek. ]

A közönség elégedetten tá- ; vozott az éjszakai óráidba nyű- : ló bemutatóról, míg a cső-; portok kissé visszamaradva j értékelték a látottakat. ■

Én azonban — mint az ün-! nepély egyik részvevője — egy ! kis lelkiismeretfurdalást ér-! zek. mert az eredmények fel- i sorolása közepette majd meg- ! feledkeztem a hibákról. Miért! csak a járás községeinek 25 : százaléka jelent meg ezen az ! értékes bemutatón? Hiszen ! tudomásom szerint több mint! húsz csoport nevezett be a 5 Tanácsköztársaság 40. éves! évfordulója alkalmából rende-: zendő színjátszó-fesztiválra já- j rásunkból. Igaz. ugyanakkor a j népművelési felügyelő szerint j ez a bemutató független a me- j gyei fesztiváltól. Hát akkor j miért kellett benevezni? Szin- j tén a csoportok lebecsülése az, 5 hogy benevezésük- után senki j sem törődik velük. Pedig meg- j érdemelték volna — mint ez ! a bemutató is igazolta. A be- ! nevezett csoportokkal már a! tél folyamén több községben ! falunapot lehetett volna tar- S tani, a szereplők összeismerke- : dése és tapasztalataik átad&sa ! érdekében. Talán a cél érdé-i kében így még eredményeseb- : ben munkálkodhattak volna. ;

J

Ofella Sándor :

; Szobrot általában nem \ tudnak többet, mint azt. hogy ! határállomás, közvetlenül az : Ipoly torkolatánál, s hogy ! jelentősége emiatt egyre nő.

: Tudjunk meg róla valami- \ vei többet is!

\ Lakosainak száma ma hoz- \ závetőleg négyedjélezer. Szob i állomására Németország, Len- gyelország felől futnak be i vonatok Csehszlovákián ke- ; resztül, de kiindulópontja a i község az Ipoly völgyi fal- : vak autóbuszainak is. Mária- i nosztrára keskeny nyomközű i vasúti forgalma van. Hajófor- : galma Budapest és Esztergom : felé jelentős. Mint nyaraló- i hely nem számottevő, mert ! Nagymaros, Zebegény, Dömös, i Visegrád nyugalmasabb he- i lyek, jobban vonzák a pihe- \ Trésre vágyókat. A Börzsönyt is inkább Kismarosról, Kósr pallag felé indulva, járja be a turista.

Szob mezőgazdasági területe i kevéssel több, mint 3000 hold.

: Az állami gazdaságnak jól ke- \ zeit gyümölcsöse — főleg al- í mása — van a ,.Bészob” (Bő- i szob) határrészben. Ipari üze- ; me egy kőzúzda.

j Műemlékek? Egy harokk

• templom. 1774-ben épült. Az \ ősi templom, amely a mai I fiúnevelő intézet kertjében ál- í lőtt valaha, elpusztult, s a ba- ] rokk templommal — nem ] tudni, miért — már Szent ] László lett a közséa védő- ] szentje a hajdani ratrónus,

] Szent Miklós helyett. A múlt ; század közepén emelt épület \ Nils Gregersen norvég mér- ; nők háza a vasútállomással \ szemben. Gregersen 1847-ben

Járási színjátszó-fesztivált tartottak április 26-án Tápió- szentmártonban. Négy iközség: Tápiószentmártori, Tápiósze- cső, Tápiószele és Nagy kát a öntevékeny színjátszói léptek fel az esti műsorban és igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani

A jól megszervezett bemutató Várallyai Béla művelődési otthon igazgató érdeme, aki régi, jó tapasztalatait gyümöl- csöztetve — mint házigazda — .mindent megtett az ünnepélv sikere érdekében. Az érkező csoportokat Szentmártonra jellemző vendégszeretettel fogadták. Mi-nden csoport már az érkezés percében vezetőt kapott. aki elkalauzolta őket kijelölt helyükre. Itt uzsonna és hűsítő várta a tagokat, és belépőjegyet kaptak a bemutatóra. Talán azért is játszottak mindannyian olyan szívvel és lélekkel, hogy viszonozzák a kedves vendégszeretetet.

Mivel a Szecső felől érkező csoportok késve érkeztek. így a kezdés is késett. De a művészetkedvelő szentmártoniak — akik teljesen megtöltötték a művelődési otthont — türelmesen vártak, és kirobbanó tapssal fogadták az ünnepély megnyitóját, Gajdos Gyula népművelési felügyelőt.

A műsor első részében a komoly műfaj mutatkozott be, míg a második részében a könnyebb fajsúlyú, vdám jelenetek peregtek.

Elsőnek a tápiószentmártoni tanyavilág képviselői, Sóreg puszta színjátszói léptek színpadra. Az Előre Termelőszövetkezet lelkes csoportja Gárdonyi Géza A bor című színdarabjából az első felvonást mutatta be. Tanyai tájszólásuk sikeresen illeszkedett bele a paraszt-darab miliőjébe, és több szereplőjük nyíltszíni tapsot kapott. Rendezőjük — egy-két kisebb hibától eltekintve — dicséretet érdemel, hogy a nehéz napi munka után ] ilyen együttest, tudott összeko- ] vácsolni.

Ezután a tápiószecsői műve- : lődési ház színjátszói Barta: Lajos Tavaszi mámor című: egyfelvonásosát adták elő. i Minden szereplő kiharcolta a i közönség elismerését, hiszen \ külön-külön nyíltszíni tapssal: jutalmazták őket. Mégis kü-: lön ki kell emelni az Andrást i alakító Kókai Istvánt, aki a! színpadon életteli kizsákmá-: nyolt parasztot ábrázolt. Ez í nemcsak az esetleg elfogult í rendező véleménye, hanem az j ott részvevő szakmabelieké is.;

A szecsői fiatalok Dobozy! Imre Szélvihar című drámá-l jából adtak egy részletet. Élve j a járási kiküldött szavaival, a ! szecsőiek műsorpolitikája el-: Ismerésre méltó. A Szélvihar j részlete, napjainkat megörö-: kítő mondanivalója teljesen: lenyűgözte a közönséget és ki- ] tapsolta a három főszereplőt. :

A műsor második részében j könnyű, vidám jelenetek kö- : vetkeztek. A nagykátai két í fiatal színjátszó Cédulás em- i bere. a Szentmártonkátai Föld-: művesszövetkezet színjátszói í által bemutatott Kató vagy i Katica, és a tápiószelei Keleti: Fény Termelőszövetkezet Ki i mosogat című vidám jelene- i te mosolyra derítette a jelen-; levőket, akik tapssal jutalmaz-: ták a szereplőket. Műsorzárás- ; ként a szentmártoni régi, jó. i rutinos szereplők a Turisztika