Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

> í/~, Egy kupac érdi óvodista a homokozóban RÁDIÓ A LAKÁSBAN A ma emberének fásában háztar- egyre nagyobb helyet foglalnak el a háztar­tási gépék és elsősorban a rá­dió. Lassanként minden lakás­ban van rádió, de senki nem foglalkozik tervszerű elhelye- résével. Sok lakásban olyan a rádió, mint a számkivetett. Ide-oda vándoroltatják, hol' egy hozzá nem illő asztalkán, hol a szé­ken, hol' az éjjeliszekrényen áll, sőt nemegyszer rejtve ma­rad a kívülállók számára, mint sehová nem illő bútordarab. Azoknak, akiknek nem kö­zömbös, hogy a hang tisztán érkezik-e a fülükhöz, nem kö­zömbös az sem, hogy rádiójuk hol áll. A hang terjedésének is megvannak a maga szabályai. Vannak hangelnyelő anyagok, rossz vezető anyagok,- kel­lemetlen visszhangot adó anyagok. Ma már tudományosan fog­lalkoznak azzal, hogy a hang­nak eredeti szépségét élvez­hessük és komoly megfontolás tárgyévá teszik, (hogyan he­lyezzék el a hangforrást úgy. hogy az hivatásának legjobban megfelelhessen. Figyelembe veszik az akusztika szabá­lyait és az építészeti formák sokoldalúságát is felhasználják a szabályok betartására. Előtérbe került a kérdés: ha a rádió ilyen fontos, szinte már nélkülözhetetlen élettár­sunkká válik, miért nem kap a 'lakásban megfeledő helyet? Hasznossága miatt miért no lehetne a lakás tetszetős bútor­darabja is? Ma már egyre több lakásban látunk zene­szekrényt. amely a rádió és a gramofon közös otthona. Kom­binált szekrényeinkben is kap­hatna egy rekeszt a rádió. Nem luxuslakást kérünk a számá­ra, csak egyszerű otthont. Ne kezeljük mostohán rá­diónkat, keressük meg állan­dó helyét, egy kis asztalkát, egy szobasarkot egy karosszék­kel, melybe leülve élvezhet­jük tanító, szórakoztató műso­rát. MIRŐL BESZÉLGESSÜNK7 ÉDESANYA fehérneműt ja­vít, főz, takarít, a kislány se­gít neki és közben „beszél­getnek”. Édesapa szabadsá­gon van, elviszi fiát sétálni. Vasárnap együtt kirándul a család. „Miről beszélgessünk ?” Megdöbbentően alacsony az óvodába nem járó hatévesek úgynevezett általános művelt­sége. Sok gyermek a leg­elemibb alapfogalmakkal sincs tisztában (főleg falun), kézügyessége csak az ösztö­nösen elért fokig fejlett, nem tud helyesen megfigyelni, je­lenségeket észrevenni, össze­függéseket meglátni, mert ed­dig csak bámészkodott, de megfigyelni, „nézni”, „látni” nem tanították meg. Melyek azok az alapfogal­mak, melyekkel nincs tisz­tában a legtöbb — otthonról iskolába kerülő — gyermek? Fent, lent, felette, alatta, fölé, alá, bent, bele, közöt­te, közé, mellé, felette, mögé, mögötte stb. Nem ismerik a színeket, legfeljebb a két-há- rom fő színt, nem tudják a napok nevét, az évszakok vál­tozásáról fogalmuk sincs. A gyerekek 50 százaléka meg tudja különböztetni ugyan a bal kezét a jobb kezétől, de általában az ujjak nevét ezek sem tudják. Gyakori hiá­nyosság az időbeli zavar. Nem alkalmazzák helyesen, hogy reggel, délben, délután, este, éjjel, vagy ma, tegnap, holnap. Sokszor halljuk, hogy: „tegnap majd elhozom”, „hol­nap ettem cukrot” stb. A gyermekkel úgy kell beszél­ni, hogy ezek a fogalmak tisz­tázódjanak. Lehet beszélgetni arról, hogy mi van nála ma­gasabban a szobában, mi van lent, mi van fent. mi van a két szekrény között, mi van az ajtó mögött? Mi van fá­ból itt a szobában, mi van fémből? Mi fehér, mi fekete, mi barna, zöld, piros stb. Mi az amit meg lehet enni? Játszunk találós kérdést: a szobában van, de nem él és mégis szól (rádió), fehér, csip­kés, átlátszó (függöny). Kb. hatéves korra lehet megkövetelni ezeknek az alapfogalmaknak a megisme­rését és értélemszerű hasz­nálatát. Már a két-hároméves gyermeknek mondhatjuk, hogy „add ide a kisebb ba­bát”, vagy „tedd bele a do­bozba a golyókat”, de azt is lehet, hogy „most lefekszel, de holnap reggel újra ját­szol”. A négy-hatéves gyer­meknél már az összehasonlí­tó fokokat is használjuk. „Vá­laszd ki a legkisebb építő­követ’, „hozd ide a legszéle­sebb szalagot". FONTOS a megfigyelési készség fejlesztése is. „Hány” a gyerek, s mi addig megvál­toztatjuk valaminek a helyét, vagy helyzetét a szobában (persze ezt csak az teheti meg, akinek mindig rendes, összerakott a lakása, minden­nek állandó helye van, nem tővel-heggyel összehányva), s a gyermek feladata megálla­pítani: mi van más helyen, vagy helyzetben (egy széket felborítunk, vagy az asztal alá teszünk stb.) Eleinte csak egy, később fokozatosan több változtatást is csinálhatunk a szobában, de minden esetben feltűnő helyen és feltűnő módon, mert a játék célja nem a keresgélés, mint pl. a „tűz-víz” játéknál, hanem a megfigyelési készség fej­lesztése. Humort is vihetünk a játékba, pl. egy fényképet fejjel lefelé állítunk az asz­talra, amíg huny a gyermek, vagy fal felé fordítunk egy képet. Ez, és sok más hasonló mód- szer tanítja meg a gyermeket az alapfogalmakra és látó szemmel nézni a világba. (Dr. Gergely Károlyné: Amis gyermekünk iskolás lesz c. köny­véből). Sötétkék-fehér kockás kislány­ruha 5—6 évesnek. Kivágott nyakát fehér rátét díszíti Mit fossunk a iásas betegnek ? SÁRGARÉPA-PÜRÉ Az apróra vágott sárgarépát puhára főzzük, majd szitán át­törjük; híg rántást gyengén megpirítunk, s beletesszük a sárgarépát. Tejjel vagy hús­lével engedjük fel, hogy pépes sűrűségű legyen. HABKOCH , A tojásfehérjét felverjük habnak, közben egy-egy kanál porcukrot hintünk bele. Min­den tojásra egy-egy evőkanál málnát vagy ribizlit számítva, a kemény habba kicsinyenként könnyedén belekeverjük. Ki­zsírozott formában gőzöljük. A gőzölés úgy történhet, hogy egy tepsibe forró vizet öntünk, az előre bemelegített sütőbe tesszük a tepsit és beleállítjuk azt az edényt, amibe a habot tettük. Lassú tűznél sütjük. A kotlából ßlt Uáza Szabadságra ment egy öreg katona. Elfáradt a sok gyaloglásban, s meg is éhe­zett. Elért egy faluba, a leg­szélső házba be is zörgetett, — Adjatok szállást a fáradt vándornak. Öregasszony nyitott ajtót. — Gyere be katona. — Nem kaphatnék valami harapni valót, anyácskám? Volt a vénasszonynak min­dene bőven, de sajnálta a ka­tonától. Ügy tett, mintha kol­dus szegény .lett, volpa.., — Jaj édes fiam, magam se ettem ma még egy falatot sa semmim sincsen — Hát ha nincs, nincs — így a katona. Meglát egy nyeletlen baltát a lóca alatt. — Hát ha nincs egyéb, a baltából is lehet kását főzni. Új vonalú bútorok Goethe — az unalomról A nagy német költő az unalom ártalmára hívja fel a fi- i gyeimet. Lássuk csalk, milyen ’következményekkel jár az una­C 7)__ /tt: __ 1 •:_«<» ___,7. v f öldi utazáshoz szükséges. 69. § Megagitál. 71. Vége az esőnek! ^ FÜGGŐLEGES: 1. A szív bal-^ kamrájából indul ez az ütőér. 2. i A zúzmara eleje. 4. Lusta. 5. § Nyújt. 6. Község Baranyában. 7. Megyehatárok. 8. Francia város a X Rhone partján. 9. Határállomás. § 10. Bicska. 11. Névmás. 13. New 1 Jersey állam fővárosa. 18. A fel-S hőkön túlra. 20. Ritka női név. 22. § Kék színárnyalat. 23. Jelzést ad. 24. Töltés. 28. A Tudományos § Akadémia tagja. 31. Tere-fere. 32. ^ Fontos gép a mezőgazdaságban. & 34. Megvédő. 36. Párizsi utca S (RUE). 39. Tizedliter. 40. Mint a § összecsapja kezét az öreg­asszony: — Hát azt meg, hogy lehet? — Mindjárt meglátod. Adj egy fazekat. Hoz egy fazekat az öreg­asszony, a katona jól meg­mossa a baltát, belerakja a fazék aljára, vizet tölt rá és felteszi a tűzre. Az öregasz- szony meg csak nézi, a sze­mét sem veszi le róla. — No, milyen? — kérdi s gazd asszony. — Mindjárt jó lesz. Kár, hogy egy csipet sód situ».*" ’ — Sóm van, csak sózd meg rendesen. Megsózza a katona a főzt- jét, újra megkóstolja. — Ha még egy maroknyi kölest beletennénk .:: A vénasszony kihoz a kam­rából egy zacskó kölest. — Csak készítsd el úgy, ahogy kell... Főzi a katona a kását, főzi, kavargatja, kóstolja. A vén­asszony meg egyre jobban nézi. — No, hozz egy kanalat ma­gadnak is öreganyám. Nekiül­nek, kanalazzák, nem győzik dicsérni. — Na, de ilyet — csodál­kozik a vénasszony — sose hittem volna, hogy baltából ilyen jó kását lehessen főzni. A katona pedig csak egyre evett és jót nevetett magában. (Orosz népmese) vi/sz. 71 sor. 41. S. N. T, rolyi Sándor. 45. Étien léc. 43. Ká-S 46. S-S Műanyaggal kombinált, modern fémbútor-kiállítás nyílt a ^ Gofkij fasori Rózsa Ferenc Kultúrházban. A széles folyosón, a ^ modern, földig érő ablakokkal a háttérben, nagyszerűen érvé- S nyesült a bemutatott darabok merész újszerűsége. Ezt az új- ^ szerűséget különösen az ülőalkalmatosságokra vonatkoztatjuk, ^ mert az amorf asztalok s virágállványok mégis már szokottal)- ^ bőik a szemnek. Szépék, elegánsak, szellősék ezek a bútorok ^ (nincs gond a portörlésre), de csak akkor, ha az egész berende- ^ zés ehhez igazodik. Hagyományos berendezésű szobában pl. í igen furcsán hatna egy tökéletes, de új formájú kagylószék. § vízszintes: 3. Megerősít. 12. .. .... S ...........-Everest, a Föld legmaga­M indenesetre itt az ideje, hogy mi is haladjunk előre egy ^ sabb csúcsa. 14. Amoda. 15. Leány- tépést ezen a téren, s a 'kárpitozott kombinált szobáról áttér- ^ név. 16. Levelezik. 17. Hátborzon- jünk a ma még furcsa, de pár év múlva megszeretett vonalú § sató alak _ névelővel 19. Rész- új bútordarabokra. Azt azonban meg kell mondanunk, ennek & ^Ir^eftéteieíést kífei^szó! első kelléke, hogy az iranyarakat mérsékeljék, mert ma meg az ^ 26. a munkás jobboldala?! 27. árak egy kissé „elgondolkoztatóak^ Mars!!! 29. újpesti sportegyesület Képünkön két műanyaglapú asztalkát és különböző fazonú ^ oltalmaz! 3?0Srftskrigii.a35ksónka műanyag-smlmalcombinációjú széket mutatunk be. ^ végek. 36. Bécsi rózsa. 37. a. v. 36. A hét vezér egyike. 40. Más­salhangzó. 41. Nap __ angolul. 42. Hajójavító műhely. 44. A kiváló munka egyik elismerése. 4&. Váz­lat, rajz. 50. Fej nélkül ment? 51. Aszódi Gazdasági Egyesület. 52. Alkotás. 54. ismert török név. 55. Védőoltás. 56. Stílus külföldön. 57. Pásztorköltemény. 59. Vessző­kosár. 61. ... -Néró __ filmcím. 62. Szovjet város. 63. Ilyen mű­vész is van. 66. Kötőszó. 67. Kül­Rövid engedély. 47. Páratlan vég-s tag. 49. Az. elején illatos. 53. Fris- s sítő. 55. Fürdő _ németül. 56. I. ^ E. L. 59. Karill mássalhangzói. 60. Sivatagi közlekedést biztosítja. 63. § Egyforma magánhangzók. 64. El- ^ térő. 65. Sérülés. 68. Itlen víz. 70. § S. B. S y Beküldendő Goethe mondásának % megfejtése 1959. június 3-ig. A he- § lyes megfejtők között értékes ^ könyveket sorsolunk ki. Az 1959. május 1-i számunkban ^ közölt Juhász Gyula idézett ver- i sének megfejtése: A vers eíme:S A munka. A verssor: ,.Én őt di- ^ csérem csak az élet anyját, Kitől i jövendő győzelmünk ered. A mun- § kát dalolom, ki a szabadság út- jára visz. gyász és romok felett." S V Könyvet nyertek: Winkler Nán-^ dómé. Gödöllő. Petőfi tér 8. MŰM. & 202. Tanintézet. __ Nagy Jenő. § Dunabogdány. Patak u. 3. — Lu- ^ kacs Imre fhdgy, Nagykőrös, I., Ceglédi : u. 12. — Dúsa Piroska, S Túra. I.. Akácos u. 2. — Tóth Zsuzsanna. Cegléd. I.. Aroád u. s 9. — Kilián Mária. Százhalom- § balta, tanácsháza. — Pongor Vera. § Budapest. VII.. Dohánv u. 47. TV. & 1. __ .Sümegi Éva, Vác. Lőwy S. § u. !3. __ Bordás Gyula. Cegléd.^ Szőlő u. 24. — Bátonyi Máriabesnyő, Damjanich László. § 30. 8 A könyveket postán küldjük el. Világoskék-fehér csíkos, piros­fehér csíkos összeállítású, jó­fazonú nyári ruha. Tizenhat évesek saját anyagból készült piros övét hordanak hozzá, míg harmincon felül ajánlato­sabb egy keskeny, fehér bőr­övvel megelégedni. A CSIRKEBECSINÁLT Baromfihúst elvagdalunk, zsírban megpirítjuk, liszttel meghintjük, kevés vizet ön­tünk rá. Teszünk bele néhány karikára vágott sárgarépát és petrezselymes gyökeret. Ad­dig főzzük, míg a hús teljesen megpuhul. TEJES BURGONYAPÜRÉ 3 nagyobb szem burgonyát meghámozunk, enyhén sós víz­ben megfőzzük. Ha megfőtt, villával jól összenyomkodjuk, hogy pépes legyen; híg vajas rántást készítünk, beleforgat­juk a burgonyát és annyi tejjel engedjük fel, hogy könnyű, habszerű pépet kapjunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents