Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

erst Mt t.V kfíirlap 1959. MÄJUS 22. PÉNTEK Hogy fiaink jobban és többet lássanak... Beszélgetés Domonkos Imrével, a pedagógusszakszervezet pedagógiai és képzőművészeti szakosztályának titkárával Vasárnap kezdődik a pedagógusszakszervezet által rende­zett országos rajzpedagógiai kongresszus. Ebből az alkalomból kereste fel munkatársunk Domonkos Imrét, a rajzpedagógiai és képzőművészeti szakosztály titkárát, és kérte meg, hogy ad­jon felvilágosítást a négynapos konferencia célkitűzéseiről. — Mi a kongresszus prog­ramja? — A kongresszus vasárnap 11 órakor nyílik meg, a rajzpedagógusak képzőművé­szeti kiállítása kapuinak ki- tárulásával. Hétfőn kezdődik a voltaképpeni kongresszus, amikor is a megnyitót Péter Ernő, a Pedagógusok Szak- szervezetének titkára mondja. Utána az új közönség neve­lésének néhány kérdéséről Aradi Nóra beszél, majd a rajztanárok hivatásáról és fel­adatairól én tartok előadást, a világnézeti és vizuális nevelés kapcsolatáról és elvi problé­máiról pedig Balogh Jenő, a Képzőművészeti Főiskola tan­székvezető tanára szól. Ugyan­csak hétfőn, délután, Xantus Gyula tart előadást a korsze­rű rajzoktatás feladatairól.' Kedden szakbizottsági viták következnek, majd a mód­szertani kiállítást értékeli Farkas György. Szerdán a szakbizottságok munkájáról hallhatnak a kongresszus rész­vevői beszámolót, és ünnepé­lyesen zárul a kongresszus, amely a rajzoktatás fontossá­gának bizonyítása és széles- köiű népszerűsítése érdekében ül össze. — Miért szükséges e tan­tárgy fontosságát külö­nösebben bizonyítani? — Azért, mert nálunk rend­kívül furcsa helyzet állt elő, már ami a rajzoktatást illeti. Az óvodákban és általános is­kolákban rendszeres rajzokta­tás folyik, amelynek során a tanulókat a távlati látásra ne­velik. A rajzoktatás azonban a nyolcadik általános iskolai osztály efvég nite, annaktäe® sőfokon,— tehát a gimnáziu­mok harmadik-negyedik osz­tályában, a főiskolákon, egye­temeken — olyan követel­mény elé kerül a tanuló, ame­lyek feltételezik a .rajzkészsé­get, perspektivikus látást. így például a gimnázium harma­dik osztályában ábrázoló geo­jjgvsl. ir.egszű- nsrej'hogy fél­metriát tanulnak a diákok. Előzetes rajzoktatás hiányá­ban azonban ez a tantárgy — hogy úgy mondjam — a levegőben lóg. Éppen ezért a rajzoktatásnak, mint tan­tárgynak bevezetése középis­koláinkba. szerves része az előkészületben levő tanügyi reformnak. Kongresszusunk tanácskozásának célja tehát, hogy határozati javaslatokat, feltárt véleményeket, leszűrt vitaeredményeket nyújthas­sunk a tanügyi reformon dol­gozó illetékesek elé. — A rajzoktatásnak a kö­zépiskolákba való újbóli bevezetése tehát fejleszte­né a fiatalok úgynevezett távlati látását, de bizo­nyára nem kevésbé fon­tos az sem, hogy a képző- művészethez közelebb hoz­zuk, fogékonyabbá tegyük őket. A rajzoktatás egyik esz­köze a sokoldalú, . művelt em­berek képzésének. Hogy csak egyet mondjak, a politedhni- kai-gyakorlati oktatás - . amely most került az érdek­lődés homlokterébe — elkép­zelhetetlen módszeres rajz­képzés nélkül. Lehetetlen ál­lapot. hogy a térszemlélet te­rén a tizenhét-tizennyolc éves fiatalemberek ott tartsanak, ahová mint nyolcadikos álta­lános iskolai tanulók eljutot­tak. A sokoldalúan képzett ember ábrázolni tudja, amit lát. képes akár az épülő ház, akár az esztergapad mellett rajzról olvasni, és természete­sen esztétikai ízlése is fejlett. Mindehhez az alapot nagyrész­ben a rajzoktatásnak kellene megadnia. — Egy új tantárgy beveze­tése azonban nem terheli-e még inkább az amúgy is túlterhelt középiskolai ta­nulókat? — A túlterhelés veszélye bi­zony fenyeget. Az egyedi or­vosság az, hogy a tárgyi anya­got koordinálják, és ezzel Nagyarányú régészeti kutatások a Dunakanyar rendezése során Ismeretes, hogy a Duna év­ezredek óta fontos — hol ösz- szekötő, hol elválasztó — sze­repet töltött be az itt élő né­pek életében, kultúrájának, gazdaságának alakulásában. Katonailag például elválasz­tó vonalként szerepelt a ró­mai korban. Erről tanúsko­dik, hogy a Duna menten nagy ka­tonai táborok és városok voltak. Közülük legismertebb Aquin­cum. Az idén két fontos ró­maikori , katonai tábor ma­radványait tárjuk fel Almás­füzitőn és Szőnyben, a Duna­kanyar rendezése során. Eze­ken kívül számos kisebb vé­dőhely, vár volt a római kor­ban a Dunától a Dunántúl belsejébe vezető területen. A Duna vonalán és attól befe­lé, mintegy 50—100 kilomé­terig terjedő; mélyen tagolt védővonalat építettek ki a rómaiak. Több ilyen kisebb várat is feltárnak ebben az évben. Az ásatások egyébként Süt- tőn már megkezdődtek, ahol egy bronzkorvégi telephely több rétegét vágták át. Azok a legértékesebb le­lőhelyek, ahol több kor rétegét találják meg egy­más fölött, mert így az egyes kultúrák idejére és elterjedtségére jobban le­het következtetni. Az ásatások. a feltárások három évig tartanak: számos helységre terjednek ki. s számíthatunk arra, hogy je­együtt megfelelő mértékben csökkentsék. A tanügyi re­form feladata, hogy a rajzokta­tást a megfelelő helyére rak­ja a középiskolai tantervben, koordinálva a többi tantárgy- gyal, és a kongresszus célja, hogy ennek, érdekében javas­latokat tegyen. Persze minden pedagógus a saját tárgyát tartja legfontosabbnak, de azt hiszem, azt senki sem tagad­hatja, hogy a túlterhelést nem a rajzoktatás megszüntetésé­vel, hanem a tananyag egész­séges, ésszerű megkurtításá­val lehet és kell csökken­teni. — Vannak-e már elképze­lések a rajzoktatás beveze­tésének módszereire vo­natkozóan? — Vasárnap nyílik az Ernst Múzeumban a rajzpeda­gógusok képzőművészeti kiál­lítása és ezen belül egy mód­szertani kiállítás. Itt bemu­tatjuk a rajzoktatás fejlődését az óvodáskortól a művészkép­zésig. Nagyon sok mindent árul el már ez is. De a lé­nyeg: módszertani pályázatot hirdettünk. a rajztanárokat mozgósítandó. A pályázatra mintegy harmincöt mű érke­zett. amelyekből — előzetes becslés szerint — tíz díjazásra esélyes. Reméljük, hogy a szakbizottsági vitákon is sok hasznos módszer, ötlet, javas­lat kerül felszínre. A lényeg ismét csak az, hogy a rajzok­tatást a gyakorlati képzés szer. vés részévé kell tennünk, mert ott a helye. — Hogyan vélekednek a kongresszusról és céljai­ról a rajztanárok? Mondhatom, lelkesen ké­szülnek reá. Vagy száz vidéki rajzpedagógus kérte, hogy saját költségén vehessen részt négynapos kongresszusunkén. A módszertani pályázat sikere is ugyanezt mulatja. A kép­zőművészeti kiállítást pedig egyenesen megrohanták alko­tásokkal. Másfélezer művet bírált el a zsűri, míg kiválasz­totta a falakra került 250 al­kotást. — Hányán vesznek részt a kongresszuson? — Mintegy négy-ötszáz em­ber, köztük körülbelül 100 a vidéki rajzpedagógus. Lesz­nek közöttük általános és középiskolai tanárok, iparita- nuló-intézeti, technikumi, fő­iskolai rajzpedagógusak. Ér­dekes kezdeményezés ez is, hogy összevonva valamennyi iskolatípus képviselőjét, be­széljük meg közös dolgain­kat. Bízom abban, hogy ez a nagyarányú tanácskozás nem marad eredmény nélkül való, helyére teszi hazánkban a rajzoktatást, jó módszereket tár fel, és nem utolsósorban erősíti rajztanáraink hivatás- tudatát. Mindezek valóra válá­sa azt hozza majd, hogy fiaink jobbat és többet lássanak az életből, mint eddig láttak — fejezte be nyilatkozatát Do­monkos Imre. fÄS a legifjabb nyaralóhelyen: Ounafüreden tervezgetnek Húsz egynéhány évvel ez­előtt még dr. Matta Árpád földbirtokos égjük majorja állt ezen a helyen. Matta Ár­pád politikus ember lévén, ele­get hallott arról, hogy az ak­kori kormány, amelyet külön­ben teljes szívvel támogatott, a félresikerített, tessék-lássék Nagyatádi-féle földreform és házhelyakció után valami te­lepítési törvényt kezdeményez, kétszáz öles telkekhez óhajtja juttatni a földéhes nincstele­neket. Végtére 200 öl is föld és ez rendjén is lenne, ha nem valami birtoktestből kellene kiszakítani. Természetesen, aki a birtoka egy részét már előzőleg házhelyekké alakí­totta át és illő áron „kiosztotta", az a maga részéről eleget tett a nincstelenek földhözjuttatá- sának és előrelátható, hogy nem kell újabb „áldozatot” hoznia. Ilj-en nemes intenciók alapján Matta Árpád egyéni­leg megkezdte saját földjén a maga külön telepítési akció­ját. Felparcellázta és a szépen hangzó Dunafüredre keresz­telte át Zoltánmajort. Ehhez az akcióhoz ugyan valami fajta engedély kellett, de azt nem volt nehéz meg­szereznie, s még kisebb fárad­ságába került, elintézte, hogy a mohácsi hajó kikötőjére is új tábla kerüljön. A kikötő stégje amúgy is a falutól elég­gé messze, éppen a majorja előtt horgonyoz, álljon hát ezentúl a tábláján: Dunafii- red—Százhalombatta. Most már csak a telekvásárlók hiányoz­tak, de azok sem várattak so­kat magukra. Jöttek a fővá­rosból, ahol a nagy hírve­résre az „új dunai fürdőtelep” iránt hamarosan érdeklődés támadt. Egymás után jelent­keztek a vevők, bár a telkek még eléggé kopárak voltak, de megragadta őket a víz közelsé­gének és az árterületen meg a gátszélen magasló évszázados fák romantikája. Mindent ösz- szevéve, velőben -szép: helj'ef találták és a szépségét alig rontotta le a hirtelenül ven­dégfogadóvá előléptetett, köz­vetlen a parton terpeszkedő hosszú gazdasági épület sem Ma is ugyanez az épület * vendéglő, csakhogy már nem az uraság adja bérbe, a föld művesszövetkezet kezeli és éppen most tatarozzák 200 ezer forint költséggel. A vendéglő néhány szobájában nyaranta evezősök éjszakáz­nak, de alvadnak hétszámra üdülők is. Matta Árpád magántelepí­tése következtében néhány száz nincstelen jutott telek­hez, pesti munkások és tiszt­viselők. Addig — hiszen leg­többje azért került be a vá­rosba —, valamennyien szin­tén föld nélküli Jánosok vol­tak, de még izmaikban mind­nek ott lüktetett a föld meg­munkálásának valamennyi mozdulata. És ki-ki megmun­kálta a magáét. Gyümölcsfák nőttek ki a földből, meg vete­ményes ágyások, virággrup­Évről évre épültek a villák, vikendházak, de még mindig építkeznek az alig húsz esztendős dunai üdülőhelyen pok. Ház, téglából épült ház azonban a legutóbbi évekig mindössze öt vagy hat, ha épült. A gazdára talált töb­bi hatszáz telken inkább csak vikendháznak csúfolt deszka- alkotmányokat tákoltak össze, abban nyaraltak. Alig 5—6 esztendő óta azon­ban egymás után húzzák fel a kisebb-nagyobb házak falait Díszes villák mellett egysze­rű szoba-konyhás házak, las­san kiépül a nyaralótelep. Ma már háromszáz lakóépület' áll Dunafüreden és most is sok épül. , De állandó lakói is vannak, vagy 150 ember, javarészt nyugdíjasok, több olyan is azonban, aki innen jár be munkába Budapestre. Szá­mukra a régebben csak nya­ranta nyitvatartó bolt most már télen is árusít és idén ta­tarozták az épületét, meg új belső berendezést is kapott. 150 ezer forintba került, akár a fővárosban is állhatna ez a kis, éppen a napokban újra megnyílt üzlet. Egyébként még vagy száz teleknek nincsen gazdája és egyik-másik dunafüredi — családi okokból — el szeretné adni a villáját, vagy házát. Eddig több mint húsz esz­tendőn át minden évben tilos­ban fürödtek a dunafürediek» Nem lévén strand, a mélyvíz sodrában fürdőztek a nyaralók, Az idén először jelöl ki szá­mukra a Vízügyi Igazgatóság hivatalosan fürdőhelyet a Du­nán. Ezentúl már megbírsá­golják, aki a tilosban fürdik. Néhány év még és 600—700 villa áll majd ezen a nyaraló- telepen. Százhalombatta taná­csa úgy véli, itt az ideje, üdü­lőhellyé kellene nyilvánítani.­Sz. E. Vadonatúj pultok és polcok a 150 ezer forintért újjáalakí­tott dunafüredi szövetkezeti boltban Az év végéig ötszáz önkiszolgáló bolt nyílik az országban Dl LEMMA előtt háromszáz, a SZÖVCSZ kiskereskedelmi vállalatai pe­dig kétszáz önkiszolgáló bol­tot nyitnak. Jövőre még en­nél is több üzletet adnak át rendeltetésének. A bevált, házhozszállítási rendszert ki­terjesztik. A 132 fővárosi KÖZÉRT-üzleten kívül Bu­dapesten a csemegeboltok, vi­déken — a megyeszékhelye­ken — pedig a földműves, szövetkezeti boltok is vállal­nak házhoz szállítást, a kö­vetkezőkben pedig az ipar- és bányatelepüléseken is meg­szervezik. ó ipari újító ankét újításokat, majd megbeszél­ték, hogyan lehet ezeket al­kalmazni más> üzemekben, A Belke eskedelmi Minisztérium közli: Közlemény jelent meg a sajtóban, amely szerint a Belkereskedelmi Minisztérium utasította az élelmiszerkeres­kedelmi vállalatokat, hogy a boltok a csorba üvegeket is kötelesek visszaváltani. A Belkereskedelmi Miniszté­riumnak ez az intézkedése kizárólag a konzerves üve­gekre vonatkozik, egyéb üve­geket, például boros-, sörös­vagy tejesüvegeket csak ép állapotban köteles visszavenni a kereskedelem. A kereskedelem január első napjaiban országosan már mintegy kétszázra nö­velte az ön-, a gyomkiszol­gáló és az úgynevezett pre- szelekciós boltok számát. A tapasztalatok alapján a jövő­ben csak önkiszolgáló bolto­kat nyitnak, mivel ezeknek az üzleteknek legkisebb a fenntartási és a rezsiköltsége. A közönségnek is ez a forma a legelőnyösebb, mert fele­annyi idő alatt vásárolhat, mint a hagyományos módsze­rekkel árusító üzletekben. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium még az év vége Országos pamutfoi Csütörtökön a Miskolci Pa­mutfonóban gyűltek össze az ország pamutfonóipari üze­meinek újítási megbízottai, ; legjobb újítói, főmérnökei, : üzemvezetői és szakszervezeti ; elnökei, hogy megbeszéljék az j időszerű újítási kérdéseket : Hegyi Mihály főmérnök, a : Miskolci Pamutfonóban elért ; újítási eredményeket ismer- ■ tette. Elmondotta, hogy az : üzem fennállása óta eltelt ; három évben 231 elfogadott ; javaslatból 221-et vezettek be. : Ezek gazdasági értéke túlha- \ ladja a félmillió forintot. Az i előadás után az ankét rész- | vevői az üzemben nézték meg : a gyakorlatban alkalmazott lentős emlékek kerülnek fel­színre a különböző korokból. Ebben az évben őskori kuta tások vannak soron Eszter­gomban, Lábatlanban, Pilis­marót—Basaharcon, Süttőn. Rómaikori emlékeket keres­nek Almásfüzitőn, Tokodon, Szőnyben. Népvándorláskori kutatások lesznek Szob és az Ipoly-torkolat között, Pilis­marót—Basaharcon, a He­lembai-szigetnél. A középko­ri kutatások szempontjából nagy jelentőségűek lesznek azok a feltárások, amelyeket Esztergomban, s az egykori Zamárd falu helyén végez nek. Kísérleteznek, egy olyan eljárással, amelynek lénye­ge az, hogy elektromos vizsgálatok­kal, ásatások nélkül álla­pítják meg a felszín alat­ti rétegek összetételét, fa­lak jelenlétét. E széleskörű régészeti tevé­kenység egyben hozzájárul ahhoz is, hogy nagyobh arányokban képezzenek ki fiatal régészeket. Hasonló kutatásokat vé­gez a szlovák régészeti in­tézet a Duna balpartján. A Magyar Tudományos Akadé­mia régészeti kutató csoport­ja igyekszik a kapcsolatoi felvenni az intézettel, s ta­pasztalataikat kicserélni, együttműködni, hiszen a vizs­gált régészeti és történeti problémák annyira össze- k..locsolódnak, hogy egymás­sal karöltve, a munka átfo­góbb eredményekre vezethet

Next

/
Thumbnails
Contents