Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

mm HEGTET U/Cfrlao 1959. Április 19. vasárnap „Másfélkilós kisnyulak“ A vadnyulak februári szapo­rulata rendszerint az időjárás martaléka, vagy a ragadozók könnyű prédája lesz. Az idén sz enyhe télvége és a korán jött tavasz hatására a februári vadnyúl-szaporulat nagyobb veszteség nélkül megmaradt. Az állami gazdaságok 900 000 holdas vadgazdálkodási terüle­tén mindenütt másfél kilós süldőnyulakat figyeltek meg a vadőrök. A szakemberek véle­ménye szerint a korábbi terv­szerű vadgazdálkodás és az idei kedvező tavasz hatására a vadnyúl-állomány elérte a fel- szabadulás előtti szintet. Mozdonyalkatrészek — MŰANYAGBÓL A mozdony egyik alkatrészét olyan különleges ötvözetből készítik, amely például ónt, antimont, kadmiumot, nikkelt, rezet és ólmot tartalmaz. Eze­ket a fémeket külföldről vá­sároljuk. A MÁV műanyag­kutató brigádja — amelyben kiváló szakemberek foglalnak helyet — a kongresszusi ver­senyben az alkatrészt hazai, műanyagból állította elő. Az eddigi kísérletek arra mutat­nak, hogy a műanyag alkat­rész kitűnően beválik, sőt jobb mint a különleges ötvözetből készített, mert jobb a csúszó­felülete. Az újítás segítségével éven­te 50 000 kilogramm különle­ges importfémet takarítanak meg. Ennek értéke körülbelül 1 600 000 devizaforint. Miről írnak levelezőink ? Közel egy éve kapcsolódott be a levelezési munkába a cso- bánkai (Béres András. Már nem fiatalember, nyugdíjas, de ér­deklődése egy cseppet sem lanyhult a köz dolga iránt. Sok levelet írt már, nem egyben hasznos javaslatot téve külön­böző, sokakat érintő problé­mák megoldására. Ilyen üggyel foglalkozik mostani levelében is. Történe­tesen azzal, milyen jó lenne, ha a szentendrei HÉV margithídi végállomásánál egy tej-gombát létesítenének. Na­ponta több ezren utaznak ezen a vonalon. Munkások, diákok végtelen sora. Legtöbbjük ko­rán kel reggel, nemigen van ideje reggelizni. Milyen jól es­ne, ha itt gyorsan, higiénikus környezetben megvehetnék reggelire azt a két-három zsemlét és a fél liter tejet. Mint írja, négy cukorkás üzlet is van a végállomásnál, de péksüteményt egyiknél sem kapni. Az igaz, hogy a sarkon van egy gyönyörű csemegés- bolt, tie a koránkelő. csomago­kat cipelő embereknek nincs kedvük odáig elmenni, meg az a későbbi órákban nyit csak. A múltban volt a híd lábánál egy pékbódé, alig győzte a for­galmat. Nem tudja, mi az oka, hogy ott az árusítást megszün­tették? Nagyon kérik a fővá­rosi tanács kereskedelmi osz­A SZÖVETKEZETEK PEST MEGYEI értékesítő központja 1959 április 28-án tartja ELSŐ ÉVI RENDES (KÜLDÖTT) KÖZGYŰLÉSÉT Budapest, V,, Petőfi Sándor u. 5. szám alatt,az Építők Sport Klubja termeiben reggel 9 órai kezdettel. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó. 2. A mandátumvizsgáló és jelölő bizottság megválasz­tása. 3. Igazgatóság beszámolója. Tartja: Gábor József elnök 4. E'elügyelő bizottság jelentése, Tartja: Kürti András felügyelő bizottsági elnök. 5. Évi mérleg- és eredménykimutatás. Tartja: Herczegh Lajos főkönyvelő. 6. Vita. 7. Válaszadás. 8. Alapszabálytervezet ismertetése. 9. Az ideiglenes igazgatóság és felügyelő bizottság fel­mentése, új igazgatóság és felügyelő bizottság választása. 10. Zárszó. A közgyűlésre valamennyi tag, földművesszövetke­zetünk és termelőszövetkezetünk küldöttét ez úton is meghívjuk. Az Igazgatóság tályát, teljesítse sokuk kéré­sét Ae közelmúltban fejeződött be Gödöllőn az ezüstkai ászosgazda-tanfo- lyam. A 20 másodéves hallga­tó nagy szaktudásról tett tanú­bizonyságot a záróvizsgán. Volt ott 20 éves kezdő és 45 éves gyakorlott mezőgazdász egyaránt, akik valamennyien úgy vallották, sokat nyertek e tanfolyam elvégzésével s alig várják, hogy a tanultakat kinn, a földeken is kipróbálják. A tanfolyam vezetője dr. Bencze József tanár, az Agrártudomá­nyi Egyetem docense volt, aki nemcsak nagy tudását adta át a hallgatóknak, de közreműkö­dött a nemesített vetőmagvak beszerzésében is; amivel az új ezüstkalászosod gyakorlati munkájukat megkezdhetik. A 8-as autóbusz irhásároki végállomásától úgy 1§, percnyi­re fekszik Frankhegy, amely jó hírre tett szert ex­portra termelt őszibarackjával. Az itt lakó emberek szorgal­ma és szakértelme a Kopár hegyoldalakat jól termő ker­tekké és szőlőkké alakította át. Mindezt nagy erőfeszítéssel és 'áldozattal érték el. Azonban három súlyos probléma kese­ríti meg életüket. Az első az ivóvíz és általában a vízhiány. Furcsán hangzik, de ciszter­nákban összegyűjtött - esővízre vannak utalva.' Ha ezek ki­ürülnek, a vizet .Farkasrétről kell fuvarozni. El lehet képzel­ni, mit jelent ez például a nyári nagy melegekben. De közvetett kár is, mert kb. 300 hold területet nem tudnak ez okból megművelni, pedig a ta­laj csak úgy kínálkozik a to­vábbi őszibaracktelepítésre. Tovább olvasva Metzger Si­mon tanácstag levelét, kiderül, hogy villanyuk s járható utuk sincs, ’társadalmi munkával Budaörs és Farkasrét felől mór több ízben vágtak gyalog­utak de ezek hamarosan hasz­nálhatatlanná válnak. Elég egy eső, hogy alámossa azokat. Közigazgatásilag Budöőrs- höz tartoznak, de úgy érzik, mostohagyerekek. Nem fejlesz­tik Frankhegyet, mert mesz- sze Kik a községtől. Pedig ér­demes lenne fdglalkozni vele, mert Buda legszebb tájai közé tartozik, A hegyről nagyszerű kilátás nyílik az egész Duna | mentére, s kis áldozattal je- I lentős nyaralóhellyé fejleszt- [ hetnék. A ráckevei járás építkezéseiről számol be újabb levelében Biró Gábor elvtárs. Részletesen felsorolja, hogy az 1957. évi 5 millió forinttal szemben tavaly már 8 600 000 forintot kölcsönzött az OTP annak a 320 igénylőnek, aki] lakóházat épített. Ebben az év- j ben eddig l 800 000 forint hitelt * adtak. Éyítőanyag van elegen­dő. csupán a cserép, pala keve- | sebb a szükségesnél. A faanya­got ma sokan pótolják vas­szerkezettel és szívesen alkal­mazzák a vasbetongerendákat is, pedig még 6—8 évvel ezelőtt nagy rábeszélés előzött meg egy-egy vásárlást. Igaz, hogy 4—5 éve még az OTP-kölcsön- nek is nagy propagandát kel­lett kifejteni. Ma már más­ként látják az emberek ezt is, azt is. Az igényelt kölcsön biz­tosítása körül nincs hiba a . tá­rásban, de a dolgozóknak na gyobb anyagi felkészültséggel kell kezdeni az építkezéshez, mint eddig telték egyesek, hogy biztosi*'itt legyen a meg­kezdett munka befejezése ;s. | Végül • Kistarcsáról kér segítsége* tudósítónk. É\ek ' óta tartó panasz, hogy rendez- , z.ák végre a Pozsonyi úti ház­helyek számozását. Valamikor rosszul végezték el ezt a mun- ' kát, s most az a furcsa eset állt elő, hogy a számok ismét­lődnek az utca elején és a vé­gén is. Ebből aztán nem egy ko­moly bonyodalom is keletke­zett például az adókivetésnél. De olyan eset is előfordult, hogy a Pozsonyi út 12. szára a'att lakó üzemi dolgozó úiötr- kopott házacskáját — kérésé­re — munkatársai akartán j rendbehozni. Mikor a ház eié j értek, (persze, az utca másik i felén- levő I2-. szám-elét, az-óp, ) jókarban tartott házat találtak. Azonnal sarkonfbinäulfäk "s nem éppen szép szavakkal em­lékeztek meg segítséget kérő munkatársukról. Csak később derült ki a tévedés, hogy a duplán számozott házak járat­ták a tréfát velük. Nem kerül­ne túl nagy fáradságba a szá­mok rendezése és ezzel egy apró, de sok kellemetlenséget okozó hibaforrás szűnne meg Kistarcsán. rrmnap 1959 április 19, vasárnap, Kocsárd napja. A Kap kél 4,50 órakor, nyugszik 18.38 órakor. A Hold kél 14.09 órakor, nyugszik 2,41 órakor. Várható időjárás: egyelőre még borult, esős idő. Dél­után az ország nyugati fe­lében félsz,akadazó felhőzet, már kevesebb esővel Meg­élénkülő. északnyugatira forduló szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 14— 17 fok között. Távolabbi ki­látások: kevesebb felhő, né­hány órás napsütés, a hő­mérséklet átmenetileg emel­kedik. — ÉPÍTÉSI AKCIÓT szer­veztek a Pest vidéki Gép­gyár dolgozói. Jelenleg már folyik 20 családi ház ré­szére a telkek parcellázása Szigethalmon. Készek a ter­vek is. egytípusú családi házat épít a gyár 20 dolgo­zója OTP-kölcsönnel. A Pest vidéki Gépgyár pél­dáját követik a Csepel Autógyár dolgozói is. akik szintén hasonló akció kere­tében készülnek telket par­cellázni és építeni a sziget­halmi új utcasorok mentén. — KÉT KATASZTRÁLIS HOLD parlagterületet mű­velt meg az ábonyi Uj Világ Termelőszövetkezet KISZ- szervezete. A két hold jöve­delmét kulturális és sportcé­lokra fordítják. — A PEST MEGYEI PE-' TÖFI SZÍNPAD műsora áp­rilis 20-ánj Áporkán a Majd a papa. Úriban A nők har­ca. — KILOGRAMMONKÉNT 35 forintos áron vitte piacra saját nevelésű rántani való csirkéit a tököli Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet. — MEGKEZDTE MŰKÖ­DÉSÉT tegnap a ^eglédber- celi mesterséges megter­mékenyítő állomás a Petőfi lit 2. szám alatt. A község vezetői azt várják, hogy az állomás működése emelni fogja majd a jelenleg igen alacsony fogamzási százalé­kot. Aláírták a magyar—francia kereskedelmi megállapodást Április 17-én a Külkereske­delmi Minisztériumban aláír­ták az 1959—1960. évekre szóló új magyar—francia kereske­delmi megállapodást, amely­nek értelmében Magyarország vágómarhát, libamájat és egyéb élelmiszereket, vala­mint vegyi anyagokat, gépe­ket ést textilneműeket szállít Franciaországnak, hengerelt áruk, gyapjú, műszálak, tex­tilanyagok, vegyi anyagok és gépek ellenében. A megállapodást magyar részről Nyerges János, keres­kedelmi főtanácsos, francia részről Jean Toutay. a Fran­cia Gazdasági Minisztérium keleti osztályának főnöke ír­ták alá. — FÖLÖZÖTT TEJET ho­zott forgalomba teljes tej­ként Rimóczi Istvánné ko- cséri lakos a nagykőrösi pia­con. A Ceglédi Járási Tanács szabálysértési előadója 300 forint pénzbüntetésre ítélte, ezenkívül az 50 forintos vizsgálati díjat is meg kel­lett térítenie. — HATVANÖT KILOS harcsát fogtak a szegedi ha­lastók. A harcsát a Maros­ban fogták a Kossuth Halá­szati Szövetkezet taojai. A hal hossza 2.20 méter, s ez a szegedi halászok idei leg­nagyobb zsákmánya. — BETONJÁRDÁK ÉPÍ­TÉSÉT kezdik meg Dömsö- dön. A költségeket a ta­nács fizeti a községfejlesz­tési alapból, de a község la­kossága is hozzájárul az épí­téshez ' társadalmi munkával. — VEZETŐSÉGI ÜLÉST tart április 21-én a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. a televízió műsora ma délelőtt 11.00 órai kezdettel! János vitéz. Közvetítés, az Állami Bábszínházból. 17.00 órakor: A Magyarország _Jugoszlávia labda­r úgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 10.30 órakor: ÉÍö- újság. 20.30 órakor: Ruggiero Ricci hegedül. 20.50 órakor: Rose Bernd. Nyugatnémet film. Csak 18 éven felülieknek. F í/jf hajtás a szocialista fft unka cerseMtybcn Feltétlenül tekintse meg vásárlással egybekö.ött LAKBERENDEZÉSI KIÁLLÍTÁSUNKAT PILIS VÖRÖS VÁRON A KULTÚROTTH ÓNBAN A kiállításon több száz leértékelt ruházati cikket 's forgalomba hozunk. MÉTER-, DIVAT-, KÖTÖTTÁRU — CIPŐ Szakszerű kiszolgálással várják látogatóikat a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKER. VÁLLALAT dolgozói rokratikus. formális módon lehetne. Arról beszéltek, hogy a verseny kizsákmányolja a munkásokat, hiszen nagyobb teljesítményt igényel tőlük. Csak azt a kis „apróságot” hallgatják el, hogy: kinek ter­mel a munkás többet a szo­cialista versenyben? Kit szol­gál a technika? A munkások nem hittek és nem hisznek az ellenforradalmi propagandá­nak. mert meggyőződtek róla. hogy munkájuk eredménye az ő életüket teszi szebbé és jobbá. \ Központi Bizoítsép március 6-i határozata óta mindössze néhány hét telt el. de szerte az országban — miként a me­gyénkben is — közüggyé vált a versenymozgalom. Amikor a munkás, együtt a műszakiak­kal. azon töri a fejét, hogy az egész társadalom számára több és jobb anyagi javat te­remtsen. azt is tudja, hogy e javakból munkája arányában részesül. Üzemeink gazdasági " és politikai vezetői megértet­ték, hogy nem formális, nem látszateredményekre van szük­ség. hanem arra» hogy minden erejükkel segítsék kibontakoz­ni a dolgozók százezreinek al­kotókészségét. Pártunk helyes politikája megfelelő légkört teremtett a munkaversenyhez. A dolgozók ezért helyeslik szó- banforgó határozatát és oly módon tették magukévá, hogy már a megyei aktíván válla­lásaik konkrét formában je­lentkeztek. A cél elérése érdekében egy­re szélesebb méreteket ölt üze­meinkben a szocialista munka­verseny. A verseny formái kü­lönbözők. Vetélkednek a dol­gozók egymás 'közön vetél­kednek egymással a brigádok és egyes üzemek. Mindhárom haltak volna idáig, ha nem alakul ki a közösségi ember új erkölcse, az egész társa­dalmat átható új munkaer­kölcs. Nem juthattak volna idáig, ha a szovjet dolgozókat visszarettentette volna az a sok kívülről és belülről jövő rágalom, gúny, kishitűség, ami az újjal szemben meg­nyilvánult. ha nem zúzták volna szét a helytelen, a hala­dás elleni nézeteket. A Szovjetunió példája a ma­gyar dolgozókra is leikesítő- leg hatott. Amikor hazánk a dolgozó nép országa lett. széles munkaverseny-mozga- lom bontakozott ki gyáraink­ban. üzemeinkben. A munka frontján napról napra új hős­tettek születtek. Ezek az ered­mények meggyorsították a társadalmi előrehaladást. Ahogy azonban fejlődésünk nem volt töretlen, úgy a ma­gyar versenymozgalomnak is voltak hibái. A munkaver­senyt persze az elmúlt ‘idő­szakban — a sok éves tapasz­talatok után — már nem gú­nyolták ..virágcserépben nö­vő faóriásnak”, mint ahogy annak idején a kommunista szombatokat, ezért új módon próbáltak ártani. Ä.Z ellenforradalom a mun­kásokat rágalmazta meg, mondván, hogy azok nem akarnak versenyezni. Felna­gyították a korábbi évek ver­senymozgalmának. h'bá-'t úgy állították be a dolgot. m:”‘ba versenyt szervezni cs^k bü­alig több mint egy emberöltő­vel ezelőtt úgy fogalmazón meg, hogy*„az osztály nélkül, társadalom ugrás a szülcség- szerűségből a szabadság bi­rodalmába”. Amióta az orosz proletariá­tus elzavarta elnyomóit, kisa­játította a kisajátítókat, sza­baddá vált az út. és ezzel egy időben előtérbe nyomult a; az alapvető feladat. hogy s kapitalizmusnál egy maga- saBbrendű társadalmi formál kell létrehozni. E cél érde­kében emelni kell a munka termelékenységét, vagyis a munkát magasabb színvonalon kell megszervezni. Lenin 1918- ban azt mondta: „A munka termelékenysége az új tár­sadalmi rend győzelme szem- . pontjából a legfontosabb dolog. A kapitalizmus a munka ter­melékenységének olyan fokát hozza létre, minőt a hűbériség nem ismert. A kapitalizmust azzal lehet véglegesen le­győzni és azzal fogjuk véglege­sen legyőzni, hogy a szocializ­mus a munkának új, sokkal magasabb termelékenységét hozza létre.” Hallatlan nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a kommu­nista szombatoknak, a verse­nyeknek már akkor is. ami­kor azok még csak csírájuk­ban jelentkeztek. Az építő­munka legfontosabb tényezői­nek tekintette. A Szovjetunióban nem jut­( y ' ;J A/ SZKP XXI. kongresszusán ; \ elfogadott hétéves terv táv- '/ tatai lenyűgöző s egyszersmind ; í felemelő érzést keltenek min- >' 4 den becsületes emberben. Ezt < ^ legjobban talán az a tetteken l f lemérhető hatás fejezi ki, ) 2 ahogy arra a szocialista tá- i borban, sőt a kapitalista tábor- ) £ ban reagáltak. Nem kívánok ^ bővebben foglalkozni azzal, ^ amiről ellenfeleink beszélnek, £ akik még nem is olyan ré- ^ gén gúnyosan „agyaglábon ól- ^ ló óriás”-na.k titulálták a ^ szovjet hatalmat. A burzsoá- £ ziát joggal rettentik meg a ^ térv gigantikus számai. Szá- £ mukra lesújtó, de biztos tu- ^ dat, hogy ezek a számok reá- £ Hsak és megvalósulnak. Pe- £ dig ez még csak a kezdet A ^kongresszus realitása tettekben ^ jelentkezik: a szovjet dolgo- ^ zók, valamint a szocialista tá- ^ tor száz- és százmillióinak kezemunkája és alkotó kész­sége nyomán. A gépeknél, a £ földeken és az íróasztaloknál á egyaránt. £ A hétéves terv megismerése ^ során felmerülnek gondola- ^ fáinkban a megtett út leg- £ fontosabb állomásai. Hogy ^ ma itt tartunk, hogy a kom- ^ munizmus távlatainak képé ^ már nem elérhetetlen messze- ^ ségben. hanem a'1 ma élő em- ^ berek szeme előtt bontakozik £ ki. az nem valami csoda. y í hanem bizonyítana a'-nak az - '• igazságnak, amelyet Engels

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents