Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

■ nit mer l'PCirlan 1959. Április z. csütörtök Akik már nagyon várják a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének kiadását A kormány szóvivője leg­utóbbi sajtótájékoztatójában megerősítette a hírt, hogy augusztus 20-ára várható a Hatályos Jogszabályok Gyűj­teményének megjelenése, amely az 1945. január 1-től 1957. december 31-ig kihirde­tett érvényes jogszabályokat tartalmazza. Dr. Zalka Károlyt, a Pest megyei Bíróság elnökét és dr. Szántó Lászlót, a Csepel Autógyár vállalati jogtaná­csosát kértük meg, nyilat­kozzanak: a Hatályos Jog­szabályok Gyűjteményének kiadása mennyiben befolyá­solja majd munkájukat, jo­gászi körökben milyen vára­kozás előzi meg a gyűjte­mény kiadását? — Nagy örömmel fogadtuk a hírt — mondotta dr. Zalka Károly. — Mint értesültem róla, a gyűjtemény a törvé­nyeket, törvényerejű rende­leteket, kormányrendeleteket, valamint a miniszteri rende­leteket tartalmazza. Mégpe­dig egységes szerkezetben, jogintézményenként csopor­tosítva. Hogy mit jelent ez? Ma még szinte fölmérhetetlen. — Nézzen ide — mutat a könyvespolcra, ahol 14 vas­kos kötet, a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűj­teményei foglalnak el nagy helyet —, ezek alapján kell dolgozniok bíráinknak. Még­pedig hogyan? 1945-től min­den évben megjelent egy-egy kötet, amelyekben bennfog­laltatnak az az évi törvé­nyek stb., valamint korábbi rendeletek, törvények módo­sításai. Ha a bíró egy jogi kérdésben a hatályos jogsza­bályt kívánja alkalmazni, ak­kor számos esetben végig kell lapoznia mind a 14 kö­tetet, hogy megtalálja a mó­dosításokat is. Mérhetetlenül sok időt rabol el ez rx „kuta­tómunka”. Ilyen körülmé­nyek közepette a bíráknak már nem jut idejük arra, hogy tanulmányozhassák az ügyhöz vágó jogirodalmat S ez pedig jelentősen befolyá­solja a munka minőségét, A készülő gyűjtemény az eddigi 14 helyett csupán 3 kötetes lesz. S az ebben sze­replő jogszabályok már a végleges formában jelennek meg, ezekben bentfoglalta'- nak a 14 év alatt eszközöl', változások, módosítások is. A gyakorlati munka meg­könnyítésén túl a gyűjtemény kiadása más vonatkozásban is nagy jelentőségű lesz. — A kormánybizottság — amely a gyűjtemény meg­szerkesztését végzi — felül­vizsgálja azokat a még hatá­lyon kívül nem helyezett jogszabályokat is, amelyek szocialista rendszerünkkel el­lentétes osztálytartalmat tük­röznek. Ezúttal alkalom adó­dik arra is, hogy ezeket a jogszabályokat hatályon kí­vül helyezzék, illetve módo­sítsák — A lakosság szempontjá­ból is jelentős lesz a gyűjte­mény megjelenése. Ennek se­gítségével majd könnyebben tájékozódhat, kiismerheti ma­gát bármilyen jellegű jogi problémában is. S ami a számunkra a leg­jelentősebb — mondotta vé­gezetül dr. Zalka Károly —. lényegesen meggyorsítja a bí­róságok munkáját s egyben jelentős minőségi javulást is eredményez. S hogyan vélekedik a vál­lalati jogász? — fordulunk dr. Szántó Lászlóhoz. — Aránytalanul rövid ide alatt kellett a szocialista jog­alkotásnak, mint felépítmény­nek, a társadalom rend­jét újból szabályoznia. Ez természetszerűleg nem volt megoldható a korábbi jog­szabályok azonnali és végle­ges megváltoztatásával. Eset­ről esetre, újból és újból kel­lett a jogszabályokon módo­sításokat eszközölni. — A jogszabály-alkotásvnl ez a módja végül is ode ve zetett, hogy gazdasági éle tünk széles területén a jog szabó'yok szinte a kiismer hetetlenségig összekuszálód tak. — Néhány példával szeret ném érzékeltetni, hogy jeler leg, a még közkézen forgó jO£ szabályok is hány változtatá­son mentek keresztül. — A vállalatok életében ta­lán leggyakrabban alkalmazott jogszabály a Munka Törvény- könyve és ennek végrehajtási utasítása. Az 1953. évi 25. szá­mú törvényerejű rendelet, to­vábbá az 53/1953. (XI. 28) MT számú rendelet hatálybalépése óta (1953. XII. 1.) az idevágó kérdéseiket — csak úgy hirtele- nében átfutva — 19 újabb jog­szabály módosítja. Nem kétsé­ges tehát, hogy az eligazodás még az MT-ben sem olyan könnyű. — Nagy jelentőségű a válla­latok életében az újításokról és találmányokról szóló jogsza­bály. Ezen a téren közvetlen tapasztalatom az, hogy még a Legfelsőbb Bíróság is csak ko­moly megfontolás után tudta megállapítani azt, hogy a fel­merült ügyben milyen jogsza­bályt kell alkalmazni. — Igen összekuszált jogsza­bályi terület a szakszervezeti társadalcmbiztosítási ügyék csoportja is. Nem hiszem, hogy az SZTK jogászain és ügyinté­zőin kívül más gyakorlati jo­gász is teljes biztonsággal mo­zogna e jogszabályok körében. — Ehelyütt említem meg: célszerűnek tartanám, ha a — tudomásom szerint újból fel­dolgozás alatt álló — Munka Törvénykönyvben helyet kap­na a nyugdíjtörvény és a tár­sadalombiztosítási jogszabály is. — Es végezetül: a gyakorlati jogásznak praktikus és átte­kinthető kézikönyvre, s nem jogi könyvtárakra van szüksé­ge — fejezte be nyilatkozatát dr. Szántó László. D. J. Gödöllői kalauz Gödöllő és környéke Pest megye egyik legszebb üdülő- és kirándulóhelye. A megy*- idegenforgalmi hivatala most régi hiányt pótol, amikor ter­jedelmes útikalauzt ad ki er­ről a változatos környékről, amely már a régmúltban is kedvelt kirándulóhelye volt a közönségnek. A bőven illuszt­rált útikönyv kézirata, Já­vorka Péter munkája, most került nyomdába és az ízléses kiállítású könyv előrelátható­lag június elejéin jelenik meg. Gödöllőn kívül részletesen is­merteti a vidék minden szép­ségét és nevezetességét, a hoz­zájuk fűződő történelmi és társadalmi emlékeket és bő­ven foglalkozik a szabadság- harc azon mozzanataival, amelyeknek itt volt, különösen Isászegen és környékén, a színhelye. Giccsek a vásáron A KÖNYVTÁROSOK ÍG SEGÍTHETNEK.. Egyik munkaértekezletünkön arról beszéltünk, hogyan se­gíthetnénk mi, könyvtárosok és hogyan segíthetnék a könyvtárak a termelőszövet­kezeti mozgalmat. Itt néhány gondolatot szeretnék leírni, amelyekről úgy gondolom, hogy közelebb hozzák a vita­tott kérdést a megoldáshoz. Nagyon természetes, hogy a könyvtáros, mint felvilágosult ember, kimenjen a falvakba, a tanyákra és a dolgozó pa­rasztokkal elbeszélgetve, tájé­koztassa őket a szövetkezet előnyeiről. Ezt mi is megtet­tük, azonban mégsem erről, inkább a sajátos, könyvtári munkával összefüggő néhány fe1 adatról, azok végrehajtásá­ról és eredményeiről szeret­nék beszámolni. A közös gazdálkodáshoz sz egyik legszükségesebb kialakí­tandó emberi jellemvonás: a közös tulajdon megbecsülése, a közös vagyon védelme. Mi ne­velhetné inkább erre az új és régi szövetkezeti tagokat, mint az egyik legjobb nevelő, a könyv. Éppen ezért igyekez­tünk friss és jó könyvanyag­gal ellátni azokat a falvakat, tanyacsoportokat, ahol az em­berek első lépéseiket tették a közös gazdálkodás felé. A mo- nori járás területén fiók­könyvtárat nyitottunk például a farkasdi tanyaközpontban. Felsőnyáregyházán, a tsz köz­pontjában létesítettünk könyv­tárat. Nyugodt lelki ismerettel leírhatom, hogy azok az egyé­ni parasztok, akik régebben kikerülték a szövetkezet épü­letét, ha másért nem, köny­vért' bejárnak a termelőszö­vetkezet központjába és éppen a könyvtár az a hely, ahol a szövetkezetiek és az egyéni gazdák elbeszélgetnek, vitat­koznak — nem kis eredmény­nyel a szövetkezet javára. A mi feladatunk jelenleg ebben a könyvtárban az, hogy terv­szerűen irányítsuk a könyvek kiválogatását, és tanítsuk ot­tani népkönyvtárosunkat, ho­gyan nevelje az embereket tervszerű olvasásra. Az ilyen könyvtárakban igénylik a legújabb mezőgaz­dasági, szakirodalmi műveket is. Ennek az igénynek, sajnos, a jelenlegi körülmények kö­zött nem tudunk maradékta­lanul eleget tenni. Azonban könyvtárközi kölcsönzés stb. révén igyekszünk a hiányokat pótolni. A termelőszövetkeze­teknek diafilmeket kölcsön- zünk díjmentesen. Az előbb említett felsőnyáregyházi ter­melőszövetkezetbe pedig az első negyedévben három alka­lommal is kivitte a diavetítő­gépet szervező könyvtárosunk és vetített az egyéni gazdák­nak, szövetkezeti parasztok­nak. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen előadások, találkozások, beszélgetések hasznosak a szövetkezeti mozgalom szem­pontjából. Járásunkban ezen a tava­szon öt községünk lett szövet­kezeti községgé. Igyekszünk, hogy ezeket az új szövetkeze­teket ellássuk mind a szóra­kozás, mind a nevelés szem­pontjából megfelelő könyv- anyaggal és gondoskodunk a könyvek állandó felfrissítésé­ről, cseréjéről. Ebben a munkában természetesen rendkívül fontos a tervszerű­ség. Éppen ezért a népkönyv­tárnak tartania kell a kapcsola­tot a helyi párt- és tanács- szervekkel, és ha ez az össz­hang kialakult, akkor a könyv­tár munkája minden bizony­nyal eredményes lesz. Csak egy két gondolatot sze­rettem volna felvetni, mintegy vitaindítóul, hogy más könyv­tárak is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és hogy a tapasz­talatokat, módszereket nyilvá­nosságra hozva, mind jobban és jobban dolgozzunk mi, könyvtárosok is a termelőszö­vetkezeti mozgalomért. Pásztor Antal, a monori járási könyvtár vezetője A minap órák hosszat ba­rangoltam az érdi vásáron. Messze vidékről ide sereg­lettek azok, akik eladni, vagy venni szándékoztak tehenet, sertést, kerti szer­számot, edényt, cipőt, szö­vetet, sőt képet — még­hozzá nem is akármilyet. A magánkiskereskedek ugyanis százszámra kínál­ták a vászonra nyomott, színes, nagyméretű falvédö- ket, asztali áldással, Krisz­tus-fejjel stb., de kellették magukat a bibliai tárgyú színes képek és nem hiá­nyoztak a kollekcióból tör­ténelmünk nevezetesebb eseményeit „megörökítő” jelenetek sem. A vérszerzó- dés mellett Kossuth, Dó­zsa és Petőfi életének, Já­nos vitéz kalandjainak is­mertebb részleteit nyomták és festették, pontosabban torzították vászonra isme­retlen „művészek”. Izlésrontó, rikító szín­összeállítású, kezdetleges­nek sem mondható rajz­készségről tanúskodó na- zolmányok voltak ezek. Kár, hogy nem tudtuk meg. kik és hol gyártják ezeket a falvédőket. Lehet, hogy nincs idevágó paragrafus. rendelkezés, mégis szüksé­ges lenne, ha az illetéke­sek gondoskodnának arról, hogy csak az ízléses, ava­tott kezek által alkotott, hozzáértők által jóváha­gyott festmények, képek, falvédők kerülhessenek fot- galomba még a vásárokon is. A vásár, a piac manapsag már nem jelenthet szabad vásárt. Nem lehet szabad vására ügyes, de lelkiisme­retlen kereskedőknek, akik szívük szerint minden sze­metet rásóznak a jóhisze­mű, szépre vágyó, de hozzá nem értő parasztasszonyok­ra. És ha a falvakban igény­lik a színes, festményszerű falvédőt, az olcsó, szép ké­pet, tegyünk a vásárlók kedvére! A nagyobb vásá­rokra juttassa el a Képző- művészeti Alap híres fes­tők műveiből készült repro­dukcióit, rézkarcait és ha kell, terveztessen, gyártas­son művészi kivitelű fal­védőket is. Az ízléstelen, a giccsnek sem nevezhető mázolmányo- kat pedig rakja a falra az, aki készítette. (csá) A Szélvihar Dunakeszin M árcius 29-én mutatta be a dunakeszi Magyarság Kultúrotthon színjátszó együt­tese Dobozy Imre Szélvihar cí­mű drámáját. A bemutatót me­gyei színjátszó fesztivál égisze alatt tartották. Az előadás köz­ben felcsattanó nyíltszíni tap­sok újabb bizonyítékai annak, hogy a közönséget nemcsak a könnyű és még könnyebb ope­rettek érdeklik, hanem a ko­moly, mai életünk problémái­val foglalkozó műveket is szí­vesen veszik, különösen akkor, ha olyan művészi és valóban Hetvenöt éve kezdődött hazánkban a szervezett bélyeggyűjtés A bélyeggyűjtés, szervezet­ten, 75 éve kezdődött hazánk­ban. Egy kis csoport 1884. áp­rilis 27-én alakította meg a Levélbélyeggyűjtők Első Ha­zai Egyesületét. Akkoriban az egész világon alig működött néhány bélyeg-egyesület. Je­lenleg a Magyar Bélyeggyűj­tőit Országos Szövetségének több mint 20 000 tagja van. Az első egyesület most mint a budapesti VIII. kerületi kör folytatja munkáját. A hetvenötödik évforduló alkalmából a VIII. kerületi bélyeggyűjtő kör tagjai ápri­lis 23 és 27 között a MA- BEOSZ helyiségeiben bélyeg­kiállítást rendeznek, amelyen a bélyeggyűjtés fejlődését mu­tatják be. Olcsó, szép kivitelű levél záró-bélyeget is forga­lomba hoznak, s a MABEOSZ postahivatala április 27-én különleges emlékbélyegzőt használ. átélt előadást kapnak, mint amilyent a dunakeszi üzemi színjátszók nyújtottak a Szél- vihar bemutatóján. A közön­ség nemcsak megértette, ha­nem át is érezte a Csendes Im­rék igazát, akik tisztán látták, hová vezetett volna az ellen­forradalom. A csoport tagjai szépet nyúj­tottak, pedig nehéz napi mun­kájuk után jöttek össze az es­tékbe nyúló próbákra. A ren­dezés Keszeg Istvánná érdeme, aki már évek óta foglalkozik a vagongyár színjátszóival. A szereplők kifogástalanul áldot­ták meg feladatukat. Az együt­tesből külön meg kell említeni Jakab Jenőt (Csendes Imre), Jakab Gyulánét (Csendesné), Papp Kiss Sándort (Kalló Fe­renc), akik szerepeiket mély átéléssel formálták meg. Emlé­kezetes alakítás Garamvölgyi Endre földjét visszakövetelő földesura, valamint Herde Ká­roly kitűnően megalkotott Szusza Kiss Andrása. Ujfalvi István tudósító Lehet jelentkezni az egyetemek, főiskolák, akadémiák levelező (esti) tagozataira zett dolgozók jelentkezésé­hez — a mérnök—közgazdász szakra pályázók esetében is — a munkahely felügyeletét ellátó minisztérium hozzájá­rulása szükséges. A felvételi kérelmet a mel­lékletekkel együtt a munka­hely vezetőjéhez (pedagógu­soknak a megyei, megyei jo­gú városi tanács művelődés- ügyi osztályához, Budapes­ten a fővárosi, illetve kei*ü- leíi tanácsok oktatási osztá­lyához) kell beadni. Az ira­tokat a munkahely vezetője küldi meg az érdekeit egye­temi kar dékánjának, illetve a főiskola igazgatójának. Az iratok beküldésének határ­ideje május 15. (A Földműve­lésügyi Minisztérium felügye­lete alá tartozó felsőoktatási intézmények esetén — a Sop­roni Erdőmérnöki Főiskola kivételével — a beküldési ha­táridő szeptember 15.) A jelentkezőknek i; előírt vizsgatárgyakból felvételi vizsgát kell tenniök. A fel­vételi vizsgabizottság dönté­séről írásbeli értesítést kap­nak. A Földművelésügyi Minisz­térium felügyelete alá tar­tozó felsőoktatási intézmé­nyekben — a Soproni Erdő­mérnöki Főiskola kivételé­vel — a levelező oktatási év január 1-től december 31-ig tart. Az érdeklődök részle­tesebb felvilágosítást az egye­temek illetékes dékáni hiva­talaitól. illetve p munkahely felügyeletét ellátó miniszté­riumtól kaphatnak. Az 1959—1960-as tanévben az egyetemek, főiskolák, aka­démiák levelező (esti) tagoza- 5 faira és az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem esti nyelv- 5 tanfolyamára azok az érett- ^ ségizett (szakérettségizett) $ vagy annak megfelelő'közép­iskolái végzettségű dolgozók $ kérhetik felvételüket, akik ^ 22. életévüket betöltötték, de $ még nem múltak el 40 évesek, ^ a választott egyetem szakirá- ^ nyának megfelelő, legalább ^ két évi szakmai (termelési. $ államigazgatási stb.) gyakor- $ latul? van és egészségileg al- % kalmasak. ^ A Marx Károly Közgazda- % ságtudományi Egyetemre, az ^ állam- és jogtudományi, a ter- $ mészettudományi és a böl- $ csészettudományi karokra $ azok a dolgozók is kérhetik $ felvételüket, akik nem a vá- ^ lasztott egyetemi szaknak § megfelelő két évi gyakorlat- § tál rendelkeznek, de munka- $ körük betöltéséhez szükséges ^ a tudományegyetemi végzett­ség. A fegyveres alakulatok § kötelékébe tartozók — a pol- ^ gári alkalmazottak is — csak ^ a szolgálati út betartásává1 5 kérhetik felvételüket. ^ Azok is jelentkezhetnek tr>- ^ vábbtanulásra. akik a dol- ^ gozók középiskoláiban ez év- ^ ben fejezik be tanulmányai­5 kát. Az ilyenek jelentkezési § lapjukhoz csatoljanak iskola- ^ látogatási igazolást, érettségi $ bizonyítványukat a felvételi | vizsgán kell bemutatniok. 6 Az egyetemet, főiskolát vég­kivanságait mérle- ; gelő terv még nincs, i — Eddig nem le- i hetett tervezni, mert \ nem volt kultúrház i — mondja Mikulay : János. — Most meg ; már... Itt a tavasz, i 2 nyár, a kulturális • munkának a dandár- ] ja csak az ősszel jön j meg ismét... De az őszi aratás­hoz tavasszal, sőt még előző ősszel ké­szítik el a magágyat. Itt. Kosdon is össze kell ülnie már most a művelődési ház vezetőségének (van ilyen is), meg kell hányni-vetni, mihez fogjanak, hogyan szervezzenek, mivel számolhatnak és fő­képpen kivel szá­molhatnak. A művelődési ház megszületett. Négy esztendőbe telt, hogy díszítheti a községet. Most már a kosdia- kon, különösen az új intézmény vezetőin múlik, hogy a kul­túrára éhes emberek a hosszú „kényszer- böjt” után kedvükre lakmározhassanak. G. L. — Itt lesz a klub­terem, az olvasószo- ba, a köny vtár.. Négyszáz kötetünk van jelenleg, ezt a duplájára akarjuk emelni... Klubeste­ket rendezünk a fiataloknak, a ki- szisták már nagyon várják ... Egyéb­ként a KISZ-szel kö­zösen csinálunk min­dent. Közös a ki­adás, közös a bevé­tel .. . 21 000 forintos a költségvetésünk, de ehhez csak három­ezer forint állami támogatást kapunk... Talán a színielőadás­ból lesz már valami bevételünk... A Pil­langót próbálják a színjátszók, ezek is kiszisták, de vanfiú- és leány-tánccsopor- tunk is... Röviden: a hallot­tak azt mutatják, élet. zajló, tevékeny kulturális élet lesz itt, az új falak között. De csak a hallot­tak mutatják, mert pontosan lerögzített, kidolgozott, az egész község lehetőségeit, ven darab... Ezek természetesen a nagyteremben kap­nak helyet, ha a vil­lanyszereléssel vé­geztek ... A kiste­remben — ebben majd ‘ gyűléseket, előadásokat tarta­nak, itt jut hely a televíziós készülék­nek. ha majd pénz telik reá — o falnak támasztva pihen az új épület zománco­zott névjegye: Pe­tőfi Sándor Művelő­dési Ház. A kultúrházigaz- gató, Mikulay Sán­dor („civilben” ta­nító) azonban nem pihen, nem is pihen­het. Szobáról szobá­ra, teremről teremre jár, szót vált a gye­rekekkel, a kiszís- tákkal, a mesterem­berekkel, a tanácsel­nökkel — mindenki­vel, aki munkájával hozzátesz egy-egy su­garat a holnapi ün­nepélyes megnyitó •fényéhez. És közben néhány szóval elképzeléseit vázolja: Megszületett í j\[egy hosszú esz- ^ J » tendő után meg- ^ született. '/, Pedig sokan bá- í báskodtak körülötte. y 4 A földművesszö- f vetkezet adta a £ pénzt, a községi ta- % nács a követ, az em- ^ berek a munkát. ^ Csakhogy építkezés ^ közben olykor-olykor % bedugult a pénzfor- % rás, a kőművesek le- ^ vonultak, majd ismét ^ felvonultak, az £ anyagárak megvál­ts, toztak, új kálkulá- '/y dó. új költségvetés ^ kellett — az idő pe- % dig szaladt, í De ha a vége jó, f minden jó! Má ra $ mégis csak elkészült % a kosdiak szép — ^ mit szép, gyönyörű! % —• művelődési háza. $ Április negyedikén: í ünnepélyes avatás. y Ma: az utolsó si- ^ mítások verejtékes, £ izgatott napja. ^ A pénztártermet kislányok súrolják, a ■ villanyszerelő a 2 nagyteremben, hosz- % szú lajtorja tetején % munkálkodik ... Az ■ % előcsarnokban még ■ £ egymás hegyén-há- í tán a székek, kilenc-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents