Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-16 / 88. szám
f«fT »IS f. V /í irla I) 1959. ÁPRILIS 16. CSÜTÖRTÖK Nagyszerű öntevékeny színjátszó együttest láttunk a minap. a nagykátai járási művelődési ház csoportját. Mi tette méltóvá ezt a kis társaságot a dicsérő jelzőre? Nem elsősorban szereplésük, hiszen az előadásnak voltak hibái, a színjátszók között is akadt remek, közepes és gyengébb (bár több jót számláltunk meg, mint rosszat), a rendezés sem élt mindenütt a Párizsi vendég szövegkönyve adta lehetőségekkel. Mégis nagyszerű ez az együttes egyszerűen azért, mert szívét-lelkét, tehetsége javát, szabadideje egészét adja és adta minden tagja azért, hogy másakat, a legeldugottabb falvaik népét is, szórakoztassa. Nagyszerű ez az együttes azért is, mert magjává lehet a nagykátai műkedvelő színjátszás újjáéledésének. És nagyszerű, mert valóban járási csoport, már most, működésének kezdetén nemcsak a nagykátaia- kat vonzotta, hanem akad a gárdában bicskei, farmosi (talán máshonnan való) tag is, aki már jelenleg, vagy majd később. egy-két esztendő múlva saját községében erőssége lesz a helyi színjátszó együttesnek. Mindezt azért soroltuk fel elöljáróban, mert — és erről nem a nagykátai öntevékeny színjátszók tehetnek — hallottunk olyan hangokat, hogy „Nagyszerű gárda ez, jobban játszanak, mint a faluszínház!” Éppen a szentmárt onkátai kultúrház udvarán magasztalta így egy néni az együttes néhány tagját, akik kissé kétkedve ugyan, de azért nagy örömmel fogadták a megkülönböztetett elismerést. Mert a dicséret nagyon őszintén hangzott — őszinte is volt. Miről van szó? Arról az egyszerű elvről. evagy talán nem is elvről, hanem gyakorlatról, hogy mindenkinek a maga gyereke a legszebb, legsikerültebb. És Anatole France a modern irodalom ki- ■Cl emelkedőén éles logikájú s legtisztább stílusú íróegyénisége, Anatole France 115 évvel ezelőtt, 1844. április 16-án, született. Kapcsolata a könyvekkel már szinte születésekor kezdődik. Apja könyvkereskedő, szülőháza ablaka a Szajna- parti antikváriusok asztalaira nyílik. 15 éves korában nagyatyja kiadatja egyik iskolai dolgozatát. Tanulmányai végeztével lektor lesz egy közismert könyvkiadónál, majd könyvtáros és szerkesztő. Megismerkedik a parnasszistákkal, a francia költészet forrongó ifjúival, s maga is verseket ír Leconte de Lisle és Verlaine modorában, de hamarosan szakít a verssel a próza kedvéért. Talán a tá- gabb, szabadabb formát kereste szárnyaló gondolatai kifejezésére. S valóban, már első prózai írásai sokkal erőteljesebb, eredetibb hangot szólaltatnak meg, mint legjobb versei. A Bonnard Sylvester vétke akadémiai kitüntetést nyer, s főhősében, a könyvek városában élő öreg tudósban egy műveiben még többször visszatérő jellemet rajzol néhány önmagáról mintázott vonással. A Thais-ban a görög filozófia ember- és szépségkultuszával küzd a korai kereszténység aszkétikus életszemlélete ellen. Jellegzetes France-i alkotások a Coignard abbét megszólaltató művei (A Lúdláb királynő, Coignard abbé véleményei, Nyársforgató Jakab meséi). A szellemes bölcs, a gondolatszabadság és élvezet apostola, véleménye keserű és éles bírálat a tömegnyomorra és butaságra épült társadalomról. Egyenes folytatásai ezek a francia irodalom Rabelais—Voltaira-féle szkeptikus vonalának. A Vörös liliommal jut el az író saját kora társadalmának merész bírálatáig. A Harmadik Köztársaság ún. „tehetetlenségi korát" éli, kifelé elszigetelt, befelé ipari és pénzügyi megrázkódtatások közt hányódik. A Panama-botrány az egész társadalmat felkavarta, kormányok váltják egymást, amelyek elsőrendű feladatuknak a szocializmus előretörésének megfékezését tartják. A felelet erre a szocializmus erősödése és anarchista merényletsorozatok. Ezt a politikát és ezt a társadalmat állítja France átfogó keretként Therese grófné kettős szerelmi históriája köré. A szerelmi történet biztosítja a mű egységes szerkezetét, lélektani összhangiát. és alkalmad ad az írónak egyrészt sajátos írói módszerei — tömörített arcképek, egy-egy motívum felvetése más-más helyzetben, fesztelen, de még hanyaggá nem lazított elmélkedések — alkalmazására, másrészt kora részletes kritikai bemutatására. A lázadás vágya egyre viláelsősorban a szülők, rokonok, jó ismerősök és a község lokálpatriótái azok, akik nem fukarkodnak az elismerő számi, a hirtelen összehasonlítással, ha fiukról, uncfkaöccswkről. sógorukról vagy éppen szomszédjukról kell véleményt mondaniok. Őszinte telhát ez a vélemény, a szeretet mindent megszépítő szemléletéből fakad, csak éppen — nem valós, hogy a műkedvelők „jobban játszanak, mint a faluszínház színészéi, és olyan tehetséges a legmellékesebb öntevékeny szereplő is, hogyha színpadra lépne, hát már holnap főszerepet osztanának rá!” Csoda-e, ha az ilyen összevetés. a szuperlativuszokkal való hajigálódzás — rendszeresen ismétlődve — megkavar néhány. gyenge itélőké-pességű öntevékeny színjátszót?! Az a műkedvelő vesse reájuk az első követ, akinek a mellkasát legalább tíz centivel nem szélesítené ki az- ef- | féle méltatás! ^ Mert minden rendben van ff addig, amíg csak dicsérik az ^öntevékeny együttest. Akár a ff, nagykátait, akár másikat. Ez ff a legszebb fizetsége a színjátszóiknak: tessék, amit csinál- ff nak, ismerjék el munkálka- ff dósuk hasznosságát, értékét. ff De ff f nagy kár lenne, ha különböff zö összehasonlítások követ- ff kezményeként öntevékeny együtteseink megjeledkezné- ff nek eredeti feladataikról, ^ célkitűzéseikről (amelyek kö- ff zel sem teljesen azonosak a ff hivatásos együttesek céljai- | val és feladataival), egész- ff ségtelen versengésbe kezde- ff nőnek, sztárkultuszt alaikí- ff tanának ki a közösségi mun- ff ika helyett, f ff végül a sok dicshimnusz má- ff moréból keserű csalódások so- 4/ ra józanítaná ki őket. ^ Félreértésbe essék: a nagy- ff kátai együttes tagjai szeré- ff nyék, ismerik erejüket, képes- ^ Régeiket, nem vágynak szín- ff művészeti babérokra. Ők — ff helyesen — nem ünnepelt sztá- ff rok, „csak” egyszerű kulturá- -Cfrilm, Színház., Jrúdalüm J ALVAJARO BONIFÁC főj címmel rövidesen új Femandel-filmen derülhet a magyar mozilátogató közönség. A filmben a népszerű francia komikus detektívet játszik. V/S/S/S//SSSSSSSSS/S//SfS//S//SSS//fSSS//fS///S/f* Győri D. Balázs: 1 KUKAC Lomhán araszolgat, a föld megszürkül a teste nyomán. Még szemeit sem látod, csak Kis kupacok mutogatják, hol halad el, hol rágja a földet. Benne az életet is. Tegnap humusz volt a falatja, a trágva ad néki ma eledelt. Lomhán araszolgat, a föld megmozdul utána remegve. Undorodik a nappali fénytől, rejtik a görnyedt földkupacok. Tőled is fél, és kikerülne, mert ha meglátod, el taposod. Elena gyötrelmes vívódását, boldogtalan életét mesteri kézzel festi az író, s közben szinte észrevétlenül teremti meg a kisregény igaz drámai konfliktusát az új tanító, a szépfiú, de üres lelkű Hanganu belépésével. A nagy boldogtalanság, amely eddig Elena szívében lakott, lassan oszladozni kezd. Hanganuban, ha nem is nagy szerelmét, az igazi férfit látja, de szabadítóját, aki kivezetheti az iskolaudvar kerítésén túlra — az emberek közé. Ám az író jól látja, hogy abból a társadalomból, amelyben Elena él, nincs szabadulás. Hanganu csak szóval kínálja számára a szabadságot, de küzdeni csupán azért küzd, hogy a nőt megkaphassa. Miután célját elérte, mind kevesebbet beszél az elutazásról, közcs jövőjükről. Elena az epedve várt szabadulás helyett csak hitvesi tisztaságát veszítette el, és amikor lidöbben az őt ért máso lik n agy megaláztatásra, meg mindig van ereje arra, hogy két. gyermekével együtt újrt kezdje az életét. Hitetlen ereje abból táplálkozik, hogy az a bűnös társadalom, am.?'y idáig juttatta őt, már az utolsó najjait éli, s szinte kézzé.fogható közelségbe került a nagy vii radat. Szép és igaz mű Munl?anu könyve. Nem leírt szavai, de a hősök tettei vádolják a ko*t Hősei akár jók, akár rosszak — élő emberek. Érdekes, vonzó és egyben tanulságos olvasmány ez a könyv és csak köszönet illeti az Európa Kiadót, hogy megismertette vele a magyar olvasóközönséget. — P — Meg zajlott a Duna, amikor néhány héttel ezelőtt felavatták a megye száznegyvenötödik kultúrotthonát Szigetmonostoron, s most a komp oldalához csobbanó habokat bearanyozó napsugár már nyarat Ígér. Az új "kultúrotthon azóta a jólsikerült rendezvények egész sorát tudja már maga mögött. Játszott színpadán a Déryné Színház és a Pest megyei Petőfi Színpad együttese, szombat esti, vasárnapi táncmulatságok. televíziós adások, felnőtt, ifjú- szági és gyermek színjátszó csoportok és a tánccsoport próbái és bemutatói egyre inkább beszoktatták a község lakosait a kultúrotthonba. amely lassan már szűknek is kezd bizonyulni, s egyre égetőbb igényként jelentkezik a nagyteremnek közel tíz méterrel való megtoldása. Mindez a község egyik központi problémájává vált, de nemcsak szavakban, hanem tettekben is, amit például bizonyít, hogy amikor tűzrendészet! szempontból kifogásolták, hogy a kályhák nincsenek körülvéve fémkorláttal, akkor szinte azonnal elkészült ez a korlát, anélkül, hogy egyetlen óráig is fennakadás következett volna be a kultúrház elevenen pezsgő életében. És egyaránt részesei ennek az Öregek és a fiatalok, még azok a fiatalok is, akik eddig szombaton délután a legvadabb „jampis” öltözékekben mentek be Budapestre, hogy onnan csak vasárnap délelőtt jöjjenek vissza olyan álA sziznegyrenötödik lapotban, amely semmilyen kétséget nem hagyott a szemlélőben afelöl, hogy milyen körülmények között töltötték a közbenső időt. Nos, ezek a fiatalok most otthon maradnak, és sokkal kultúrál- tabb módon szórakoznak, táncolnak és — mértékkel — isznak, mert kinek jutna eszébe utazgatni akkor, amikor jól érezheti magát „otthon” is. Mert valóban azzá tette a szigetmonostori kultúrotthont ez a két, lelkes, agilis ember: a Jászai házaspár. Ezt a munkát a szeretetnek, a közmegbecsülésnek lépten-nyomon tapasztalható tanújelei közepette végzik, s ezek mellett a szakmai részeredmények mellett érezhető, hogy a községnek eddig ritkán tapasztalható összefogása jött létre. Ezt mutatta az az előadás is, amelyet a megyei színjátszó seregszemlére mutattak be — ezúttal ötödször játszva Gárdonyi Géza: Fehér Anna című színdarabját. Nagyon helyesen választott a csoport, amikor a hosszú szünet után meginduló színjátszómunkát közönségvonzó darabbal kezdte meg, s a helyes választást jólsikerült előadás követte. Most már csak arra kell vigyázni, hogy a csoport következő bemutatójának kiválasztása és eljátszása is olyan jól sikerüljön, mint az indulás. Az első megállapítás, amit az előadás alapján dicséretként el kell mondani, hogy az epizód- és mellékszereplők ugyanolyan lelkesedéssel és művészi ambícióval láttak hozzá alakításaik kidolgozásához, mint a főbb szerepek eljátszol, s ez olyan egységes előadást eredményezett, amelyben mindenki a helyén volt, s ezt kevés szín- játszócsopórt előadásáról lehet elmondani. A rendező és a szereplők együttesen törekedtek a darab betyár-romantikáját és érzelmi-drámai helyzeteit tisztán eljátszani, s ez — igen kevés kivétellel — sikerült is. A szereplők alakításainak elemzésére, de még csak neveik felsorolására is kevés a hely, illesse a dicséret magát az együttest, s hadd emeljem ki a főbb szereplők mellett a mértéktartásukban kitűnő, cigányokat alakító színjátszókat. A jelmezek és maszkok, továbbá a kellékek összeválogatása alapos gondosságot mutat, a díszletek alaprajzukban helyesek, de színpadképben még nem utaltak eléggé a helyszínre, ennek oka azonban anyagiakra vezethető visz- sza. A csoport előadását a 1árási bemu_ tató alkalmából április 18-án, Duna- bogdányban játssza újra, bizonyára ott is hasonló, megérdemelt sikerrel. Földeák Róbert Dicsérni kell - de csak módjával * lis munkásak akarnak marad- f ni. önművelőik és népműve- ff lök. Szórakozva szórakozta- f tök. És így van ezzel a do- ff loggal műkedvelő együtte- ff seink túlnyomó többsége. ^ De még a mitológia Odys- ^ seusa is az árbochoz kötöztette ff magát, hogy ne szédüljön meg ff a szirének énekétől. Vajon az ff említett és ahhoz hasonló dí- ff cséretek, magasztalások, kár- ff téfcony összehasonlítások ha- ff tása nem vezet-e oda. hogy ha ff nem is az egész öntevékeny ff színjátszó mozgalmat, de egyes ^ csoportokat vagy színjátszó- ff kát rossz irányba vigyen? ff Vajon hol az árboc, amely- ff hez odakötözhetnénk az együt- ^ tesek hajójának kormányo- ff sait, hogy el ne térítsék a rá- ff juk bízott embereket a jó ff irányból? á V Egyetlen ilyen árboc van: az ^ alapos művészeti elemzés, a 4/ kendőzés nélkül való bírálat, | az együttes belső fegyelme és f jó vitaszelleme. ff És ahol még nem eléggé | érett a tagság arra, hogy ele- > mezzen, bírálja a saját munká- ^ ját, megvitassa az alakítások ff jó és rossz oldalait? Ott bi- ff zony fenyeget a veszély, ha ff nem ma, akkor holnap, ha ff nem holnap, akkor holnap- ff után. Attól függően, hogy mi- ^ lyen áradatban zúdítják a ^ színjátszókra a dicsérő jelzők ff seregét és mikor vetik össze a ^ szerény öntevékeny előadást ff és szereplőit esetleg éppen a | Nemzeti Színház parádés be- ff mutatójával és művészeivel. f, f> Dicsérni kell — rászolgál ff minden öntevékeny színjét- ff szó, mindenki, a!ki szabad- | idejét, pihenőnapját, estéit ff és nemegyszer éjszakáját is £ a népművelésnek, pontosab- ff ban a nép műveléséneik szén- \\ telt De csalk módjával: nem ff fukarkodva a valóban meg- f, levő erények méltatásával, ^ nem elhallgatva a hibákat, ff de legfőképpen nem magasz- f, talva a nemlétező erénye- ff két. f ff Ha igaz volt valaha a mon- ff dás, ebben az esetben százszor f, igaz: a jóból is megárt a sok! ff Garami László í _________________ i Modern Könyvtár köz- /i kedvelt sorozata újabb kis remekművel gazdagodott: a legifjabb román írónemzedék egyik tehetséges tagjának, : Francisc Munteanu A pacsirta című kisregényével. A mű a második világháborút megelőző i esztendőkben és a háború [éveiben játszódik. Hőse Elena, [ egy szegény özvegyasszony ! leánya, akire szemet vet az iskola új igazgatója, az élete delén túljutott Valeriu Benoaga. A leány — akinek taníttatását is az igazgató vállalja — hiába tiltakozik e groteszk házasság ellen, amelyről jól tudja, [ soha nem hoz számára boldog- [ ságot, nem tehet semmit elle- \ ne. Valeriu megvásárolja a \ szegény asszonytól leányát, és [ Elenának már nem lehet más ! választása. j Vajon csak egy kiragadott, : szinte véletlen számba menő i esetet példáz művében az író? : Nem. Rövidlélegzetű írásában I a kapitalista Románia társa- : dalmának moráljáról rántja le \ a leplet, arról a társadalom- í ról, amelyben a legfőbb hata- \ lom a pénz, amelyért nem csu- ! pán a szerelem, de az emberek \ élete is megvásárolható, talán : csak egyetlen dolog nem: a \ boldogság. Elena sem lehet \ boldog soha Valeriu mellett, ; hiába a pénz, a szép otthon, s \ a családját minden kedvesség- \ get elhalmozó férfi. Százszorta • jobb lett volna egy rozzant ! kunyhóban, éhezve, fázva, kö- I römszakadtáig dolgozva, de \ igaz, mélységes szerelemmel. í Becsületessége hosszú ideig \ nem engedi, hogy változtasson \ boldogtalan életén. Hogy tani- j tó lehetett, Valeriunak köszön- I heti, s ha igaz szeretettel és \ szerelemmel nem is, de hála- ; val tartozik neki. FRANCISC MUNTEANU: A PACSIRTA V. gosabban támad fel a Jelen- f kori történetben. Céltudatos, ff tényeken alapuló vádirat ez 0 ^ burzsoá köztársasági rendszer ff ellen, hősében már él a szó- ff cializmus eljövetelébe vetett ff bizalom. Anatole France ek- $ kor már túllép irodalmi sze- 'f repén. Zola és Jaurés oldalán ff harcol Dreyfusért, szónoki be- ff szédei társadalmi problémák* ff kai foglalkoznak, gondosan ff stilizált, gúnnyal átszőtt, frá- $ zismentes fogalmazásban. A? ff Humanité-nak, megjelenése ff óta, állandó munkatársa. Min- ff den erejével segíti az 1905-ös ff forradalom után az orosz nép ff megsegítésének ügyét. Gorkij ff elítélése ellen az elsők között ff tiltakozik. ff y Hosszabb utazást tesz Dél- ff Amerikában és Észak-Afriká- 4 ban, majd 1913-ban Orosz- ff országba is ellátogat, Gorkij- ff jal rendszeres levelezést foly- ff tat. A világháború kitörésekor ff éles hangon tiltakozik a nagy- 4 ipar érdekeit szolgáló véron- 4 tás ellen, 1917-ben pedig lel- 4 késén üdvözli a Nagy Októ- ff béri Szocialista Forradalmat. ^ Aktív politikai szereplése ff műveiben is érezteti hatását. ^ A Pingvinek szigete a francia ff történelem szatirikus ábrázó- ^ lása. Az istenek szomjaznak ff pedig a kortárs szemszögéből ff mutatja be az 1793-as fórra- ff dalmi év jelentős eseményeit, ff Szókimondása a Pártütő an- ff gyalokban éri el csúcspontját, ff Az emberek és angyalok fan- ff tasztikus együttese segítségé- ff vei ostorozza a hazugságon és ff áruláson alapuló égi és földi 4/ rendet, amelynek megváltoz- ff tatása az angyaloktól sem $ várható. E műve nyomán ke- ff rül egyházi indexre Anatole £ France valamennyi munkája, ff A haladás melletti és a há- ff ború elleni bátor kiállása ff miatt sok támadás éri. Ezek $ elől könyvei közé vonul visz- ff sza. Utolsó műveiben ifjúkora ff emlékeit örökíti meg. (Péter- ff ke, Virágzó élet.) 1924-ben, 80 ff éves korában hal meg, France-ot, az írót — bár ff gyakran félreismerték, s csak ^ a szelíd, az antik szépségért ff rajongó humanistát látták ff benne — elismerték kortársai, ff A Francia Akadémia tagjává ff választotta. 1921-ben pedig ff irodalmi Nobel-díijal tüntet- ff ték ki. Az utolsó klasszikus ff néven emlegették őt az egy- ff korúak, mi a mai kor újszerű ff humanistáját látjuk benne, £ aki éleslátóvá teszi olvasóit és ff meagyűlölteti velük a búr- ff zsoá rendszer kegyetlenségét ff és hazugságát, s megszeretteti ^ az embert és az élet szépsé- ff geit. Eleinte a szegények és ff megalázottak méltóságát védi, | később felismeri a proletariá- ff tus erejében a béke egyetlen, ff igazi biztosítékát. Szkeptíciz- | musa nem közönyösség n vi- ff lóg ügyei iránt, ellenkezőleg, ff fegyver a haladásért vívott ff harcában. Gorkij azt írta róla: „Egy j antik filozófus lelke lakott % benne.” Dr. Fenyvesi Margit 4
