Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ARA 50 FILLER Ulan Botorba érkezett a Münnich Ferenc elvtárs vezette magyar párt- és kormányküldöttség Hétfőn délelőtt különrepü- lőgéppel Ulan Bátorba, a Mongol Népköztársaság fő­városába érkezett a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, élén dr. Münnich Ferenccel, az MSZ­MP Politikai Bizottsága tag­jával, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökével. A küldöttség tagjai: Kiss Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnö­ke, dr. Sik Endre külügymi­niszter, Incze Jenő külke­reskedelmi miniszter, Cser­gő János Kohó- és gépipari miniszter, Aczél .György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Garasin Rudolf, a Magyar Népköztársaságnak, a Mongol Népköztársaságban akkreditált nagykövete. A küldöttség kíséretében megérkezett Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizott­sága külügyi osztályának vezetője, Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosz- tályának helyettes vezetője, Csatorday Károly követ, a Külügyminisztérium proto- kollosztályának vezetője és Radványi János, a Külügymi­nisztérium IV. sz* politikai osztályának« vezetője. A nemzeti színű zászlók­kal és üdvözlő feliratok­kal feldíszített repülőté­ren a magyar párt- és kormányküldöttség foga­dására megjelentek a Mongol Népköztársaság párt- és állami vezetői, élükön Cedenbal elvtárssal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárával, a kormány el­nökével. Megjelentek a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tag­jai, valamint Ulan Bator vá­ros párt- és állami vezetői, Sz. Avarzed, a Mongol Nép- köztársaság magyarországi nagykövete, a diplomáciai testület képviselői és a mon­gol közélet sok vezető szemé­lyisége. A magyar és a mongol nem­zeti himnuszok elhangzása után dr. Münnich Ferenc és Cedenbal elvtársak ellep­tek a mongol néphadsereg díszszázada előtt, majd Cedenbal elvtárs Üdvö­zölte dr. Münnich Fe­renc elvtársat és a kül­döttség tagjait. Cedenbal elvtárs üdvözlő beszédére BSSnnich Ferenc elvtárs válaszolt. Az üdvözlő beszédek elhang­zása utón a küldöttség gépko­csikba szállt és az ünneplő, zászlókat lobogtató tömegek tízezreinek sorfala között szál­láshelyére hajtatott. Délután a küldöttség látoga­tást tett Cedenbal elvtársnál és Zs. Szambunál, a mongol nagy népi hurál elnökségének elnö­kénél. A rövid látogatás után Cedenbal elvtárs ebéden látta vendégül a maigyar párt- és kormányküldöttség tagjait. Az ebéden Cedenbal, Münnich Fe­renc, Kiss Károly és Sík End­re elvtársak pohárköszöntők­ben éltették a mongol és a magyar nép barátságát. A délután folyamán Mün­nich Ferenc elvtárs a kül­döttség nevében koszorút helyezett el a Szuhe Ba- tor-Csojbalszan mauzó­leumban. Este a párt- és kormánykül­döttség tagjai részt vettek a mongol állami zenei drámai színház díszek")adásán. Százezer szőlőkaró terven felül A Dumaártéri Erdőgazdaság dolgozói a pártkongresszus tiszteletére több mint félmillió forint értékű fát adnak terven j felül az iparnak és a mezőraz- daságnak. A gazdaság telep- ! helyén több mint egymillió I szőlőkarót készítenek a mező- I gazdaság részére, százezerrel ^ | többet, mint eredetileg tervez- ^ lék, ugyanakkor nagymennyi- ségű parkettfát, épület- és ^ bányaiét is adnak terven felül. £ A téli hónapokban kitermelt ^ fa feldolgozásához mindenütt ^ hozzákezdtek. A faanyag pót- J lúsára az erdőgazdaság ebben | az évben 16 millió facsemetét £ ültetett el. í----------- I I Ú J PIACTÉR ÉPÜL Nagr jelentőségű újítás az erdészetben: 200 000 helyett kétmillió facsemetét nevelhetnek egy hektáron Az erdőgazdaságok csemete- kertjeiben elvetett fenyő-magot rendszeresen pusztítják a ma­darak és a pajorok. Mohácsi János, a ladi csemetekert ve­zetője arra a gondolatra ju­tott, hogy a magot csávázni kellene úgy, hogy a csíraké- pességükben ne essen kár, ' de a .madarak és pajorok ne fo­gyasszák. Több mint négy esz­Szakemberek segítenek a termelőszövetkezetekben A napokban négy nagy gya­korlattal rendelkező, agronó- musi képzettségű férfi kopog­tatott be az Aszódi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztályá­ra. Az Állami Biztosító tő- igazgatóságától jöttek, hogy egy hónapig valamelyik Aszód környéki termelőszövetkezet­ben segítsenek az idei tervek elkészítésében. A megyei áruforgalmi bizottságok a termelőszövetkezetek jó áruellátásáért A megyei áruforgalmi bizott­ságok ezekben a napokban be­szélik meg, hogyan gondoskod­janak a termelőszövetkezetek, tsz-községek jó áruellátásáról. Bács, Fejér és Győr megyében már részletesen megvitatták a kereskedelemre háruló felada­tokat. Megbeszélik, hogyan lás­sák el a termelőszövetkezete­ket műtrágyával, nö vény védő- szerekkel, kertészüveggei, a háztáji gazdaságokban haszná­latos eszközökkel, különböző szerárukkal. A TÜZEP-válla- latok több helyen megállapo­dást kötnek a termelőszövet­kezetekkel a tavaszi növény­védőszerek, permetező anya­gok szállítására. Néhol a ter­melőszövetkezetek igénylik a saját üzemi és napközi ottho­naik konyháinak felállítását. A kereskedelme szervek felké­szülnek arra, hogy a működési engedélyeket gyorsan kiadhas­sák és a szükséges eszközökről, anyagokról gondoskodjanak. A termelőszövetkezeti közsé­gekben általában megvizsgál­ják a bolthálózatot, elsősorban azért, hogy elegendő szaküzlet áil-e rendelkezésükre és a szakszervezettel együttesen gondoskodnak arról, hogy a nap bármely órájában legyen nyitvatartó üzlet. A TÜZÉP- vállalatok megszervezik a ter­melőszövetkezeti tagság tüzelő- ellátását. Megvitatták a kereskedelem képviselői azt is, hogyan segít­sék a termelőszövetkezetek termékeinéfc, a zöldség- és a gyümölcsfélék piaci árusítását. Ezenkívül jóelőre gondolnak az aratási idényben fellépő kü­lönleges áruigényekről és ahol szükséges, mozgó árudákat is szerveznek. Az Állami Biztosító 35 szak­embert adott ezekhez a mun­kákhoz, s ők négyen — dr. Morgós Jenő, Nagy Sándor, Ráth András és Arvay Jó­zsef — éppen ide, az a*zódi járásba kerültek. Mielőtt megkapták az út­baigazítást, elbeszélgettek a rájuk váró munkáról, a já­rás lehetőségeiről, s mind­annyian azzal a céllal kezde­nek munkához, hogy ahol csak lehetséges, igyekeznek a kertészkedés és az állatte­nyésztés alapját megteremte­ni, illetve a terveket már. eb­ben a.szellemben készíteni. Az Állami Biztosító főigaz­gatóságának négy mezőgaz­dasági szakembere Ikladon, Vácegresen, Váckisújfalun és Galgamácsán kapcsolód’’: be a tervkészítésbe. Pilisen, a lakosság összefogásával. Két képünk a vasárnapi nagyszabású társadalmi munka egy-egy pillanatát örökíti meg. SZÉPÉN FEJLŐDIK AZ APROVAD-ÁLLOMANY Puskavégre került: 16 421 nyúl, 1209 fácán és 10 800 különféle ragadozó — ál&tgtátat*n meg a megyei vadászok knldöítválaszió közgyűlése Tavaszi napfényben fürdik a margitligeti gyermekotthon. Sok helyen még most H szabadon hagyják a kutyá­kat. amelyek aztán komoly károkat okoznak az apró- vad-állományban. Korecz elvtérs ezután több szervezeti és szövetségi beje­lentés után a falun folyó szo­cialista átalakulásról és a va­dásztársaságok ezzel kapcsola­tos feladatáról beszélt. — A nagyüzemi művelés — mondotta többek között — a vadgazdálkodás tekintetében is egészen új helyzetet teremt. A nagyüzemi vadgazdálkodás széleskörű bevezetésével meg­szűnnek az apró parcellák. A vadrejtőzők szerepét a szovjet példa nyomán a szélvédő pászták és faso­rok fogják majd átvenni. Éppen ezért az apróvadas te­rületen elsőrendű feladat lesz a vadrejtők és csenderesek te­lepítése, Ezek védik majd vadállományunkat a zord idő­járás és a ragadozók ellen. Szűkös időben pedig a vadak táplálékát is biztosíthatják. A szélvédő pászták és fa­sorok telepítése nemcsak vadászfeladat, hanem fon­tos népgazdasági érdek is. A beszámolókat követő vitá­ban sokan felszólaltak. Szó­ba kerültek a legsürgősebb te­endők, mint például a ragado­zók elleni küzdelem, a vad­becslés és a vadőrtartás. Ez­után a jelenlevők megválasz­tották az új megyei választ­mányt, a számvizsgáló bizott­ságot és az országos választ­mány Pest megyei küldötteit; (súlyán) A Pe*ít megyei vadásztársa- 1 Ságok képviselői vasárnap dél­előtt tartották küldöttválasztó közgyűlésüket a megyei takács nagytermében. A több mint 100 vadásztársulat vezetőin kí­vül eljött a tanácskozásra a Magyar Vadászok Országos Szövetségének intéző bizottsá­ga és a megyei tanács több képviselője is. Az 1958—59-es vadgazdálko­dást Szöllősi Sándor, a megyei vadásztársaságok intézője ér­tékelte. Részletesen beszámolt az eredményekről, majd a leg­fontosabb tennivalókkal foglal­kozott Eddig — a beérkezet; [ jelentések szerint — 16 421 da- | rab nyulat és 1209 fácánt ejtet- ! tak vadászaink. A vadáilo- ; mámy javítása érdekében a ! vadászszövetség kötelezte a vadásztársasá­gokat, hogy más terület­ről hozott élő nyulakkal és fácánokkal segítsék elő a vérfelfrissítést. Erre a célra 708 nyulat és 531 éácánt vásároltak az elmúlt idény alatt vadásztársaságaink. Szóbakerült a vadvédelem is. A fogoly és fácán fészekal- i jak megmentése érdekében a ■ vadásztársaságoknak figyelem- i mel kell kísémiök, hol és mi- 5 kor kezdődik az aratás, hogy a 5 területen levő fészkeket időben ^ biztonságba helyezhessék. $ Az előadó ezenkívül beszélt $ a vadkárrendeletről, a vadőrök $ foglalkoztatásáról és több, a $ vadásztársaságokkal kapcso’a- $ tos problémáról. Végső konk- $ lúzióként örömmel állapította $ meg hogy rhegyéník területén § szépen fejlődik az apróvad­^ állomány, de a kívánt $ színvonalat a számítások I < 1 ^ szerint majd csak 1961-re éri el. 1 5 Az elmúlt vadászidényről ^ szólva, Korecz András, a MA- $ VOSZ Pest megyei előadója el- ^ mondotta, hogy dúvadirtási 5 kötelezettségüknek a vadász- $ társaságok általában eleget $ tettek. Megyénkben az elmúlt ^ évadban. 1950 kóborkutyát, $ 1189 macskát, 692 rókát, 1252 $ szürke varjút és 360 karvalyt, ^összesen 10 800 szárnyast és ^ szőrmés ragadozót tettek ár- 5 taimatlanná. Amint a statisz- ^ tika is bizonyítja, a lakosság J még mindig nem szívlelte meg ' a hatóság rendelkezését. tendős kísérletei sikerre vezet- j tek Mész, rézgálic és Agritox : keverékkel csávázza a fenyő- \ magot és ezután veti el. Az j így kezelt magot a madarak : nem eszik és a pajorok sem \ pusztítják. Újítását 16 erdő-: gazdaságban próbálták ki sí- kerrel. Ez a módszer tovább csökkenti a csemete-előállítás költségeit és. lehetővé teszi, ; hogy' egy hektáron a. korábbi. 200 000 helyett kétmillió fe­nyőfa-csemetét neveljenek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents