Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-08 / 81. szám
1959. ÁPRILIS 8. SZERDA ^ísCfrlap 5 Probocskai Endre: FAISKOLA Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1959, 540 oldal, 82 forint. Félszázad óta ez az első mű, amely magj’ar nyelven faiskolai termesztéssel foglalkozik. Hiánya régen mutatkozik, mert a múltban nem annyira az egyes termesztési ágaknak legmegfelelőbb fajtákat neveitek a faiskolák nagy részében, hanem elsősorban a faiskola nézőpontjából előnyös (pl. jó növésű) fajtákat állították elő. A könyv részletesen tárgyalja a faiskolai termesztés minden gyakorlati és elméleti kérdését. Bevezetőjében a faiskolai termesztés feladatát ismerteti, majd a faiskolai termesztés felosztását és kialakulását. Leírja a faiskola termeszt- vénycit; a dugványt, a csemetét, az oltványt stb. Tárgyalja az ivaros és ivartalan szaporítási módokat. különösen a dugványozást és az oltást. Részletesen foglalkozik az alanyokkal, illetve a csemetemetszéssel. Az oltványnevelés ismertetése után közli a mű az értékesítés, a csomagolás és a szállítás tudnivalóit is. Végül a faiskolai ügykezelés és propaganda kérdéseivel foglalkozik. A gondosan összeállított, vászonba kötött könyvet haszonnal forgathatják a főiskolai hallgatókon kívül a szakemberek is. Földvári Ferenc Az állami gazdaságok szakemberei is segítik a nagykátai járás három tsz-községét í Belterjességre törekszik a zsamboki Petőfi Tsz Aránylag rövid idő leforgása alatt 1100 család 8000 hold földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodást a nagykátai járásban. A belépések zöme három községre, Szentlőrinckátára. Pándra és Tóalmásra jut. Mindhárom helyen olyan tömegesen választották a nagyüzemi gazdálkodást. hogy kimondhatták szövetkezeti községgé alakulásukat. A termelőszövetkezet szervezése tehát e községekben befejeződött, de vajon mi történt azóta? Erről adott tájékoztatót a minap Miló Béla elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. — A három községben a parasztok egy része a már meglevő termelőszövetkezetekbe lépett, mások azonban új A brigád egyik legjobb versenyzője "tsidakovics Cecília a Diósdi Csapágygyár Jókai-brigádjá- nak egyik legjobb versenyzője. Amióta a brigádban dolgozik, teljesítménye száz százalékon felül van, selejtje pedig 0,03 százalékra csökkent. Tava&zt Uaxá fuskélc hogy közös összefogásban rejlik az eredményes, gyümölcsöző munka lehetősége. Földművesszövetkezeteink eredményes munkájáról már igen sokat szóltunk. De elég keveset arról, hogy a földművesszövetkezetek legfontosabb feladata a nagyüzemi gazdálkodással való megismertetés, a gazdák rávezetése arra, hogy sokkal jiolbban boldogulnak együttesen, mint egyedül. S az elmúlt hetek tapasztalata bizonysága annak, hogy mennyire nagy szerepe lehet és kell. hogy legyen a földművesszövetkezeteknek ilyen területen, hiszen a belépettek a legjobb tanúsítói annak, hogy nekik sok dolog már nem „újdonság“, hiszen belépés előtt is ismerték, gyarapították, hasznosították azokat. A belépett földmű vessző vetkezeti tagok, agronómueok és alkalmazottak új tavaszt hozó fecskék seregéhez tartoznak. S hogy nem maradnak egyedül, hanem mind többen követik őket, az a földművesszövetkezetek további munkáján is múlik. — m — termelőszövetkezetek alakítása mellett voltak. Az előbbiek már most tavasz- szal megkezdték a közös munkát — mondta Miló elvtárs. Amint a további beszélgetésből kiderült, mindhárom szövetkezeti községiben lelkesen fogtak a munkához azok a szövetkezeti parasztok is, akik a járás vezetőivel történt megállapodás alapján ősszel kezdik meg a közös munkát. Igaz. már a belépési nyilatkozat aláírásakor ígéretet tettek erre. s Szentlőrinckátán például a közös munkát ősszel megkezdő szövetkezeti parasztok —. hogy a közös gazdálkodásba vetett bizalmukban senki sem kételkedhessen — megállapodtak, hogy a nyáron megteremtik a takarmányalapot az ősszel közösbe kerülő állatállomány számára és olyan vállalást is tettek, hogy a nyáron közös istállókat, gazdasági épületeket építenek, túlnyomó részt saját erőből. Ezt a megállapodást papírra is vetették, amelyből egy-egy példányt eljuttattak a járási pártbizottsághoz és a járási tanácshoz. A tavaszi munka zavartalanul folyik az említett három termelőszövetkezeti községben, s közben a mérnökök kialakítják a nagyüzemi táblákat, hogy ősszel semmi sem akadályozza a közös munka megkezdését. De vajon kapnak-e e szövetkezeti községek vezetői. a régi és az új termelőszövetkezeti vezetők kellő segítséget ahhoz, hogy megbirkózzanak az új helyzet adta nehézségekkel? Miló elvtárs erre a következőt válaszolja: — A járási pártbizottság kezdeményezésére . az állami gazdaságok szakemberei is bekapcsolódnak a termelőszövetkezeti közíme az egyik növendékállatuk, mindössze másfél éves és már négy mázsás. Erőmű a Föld mélyének melegével Az első föld alatti hőenergiával működő szovjet erőművet a Kamcsatka-félsziget délnyugati részén, a pau- zseti hőforrások környékén építik fel. Ezen a területen már felállították a Szovjet Tudományos Akadémia különleges kutatóállomását. A tervek szerint a Föld mélyén található forró víz és gőz fúrótornyokban jut a felszínre. Az első kísérleti torony fúróberendezése már 500 méter mélyre hatolt le. Ebben ^ a mélységben a víz hőfoka í 200 fok. < A tsz legjobb fejőstehene, a 30 liter tejet adó Szöszt 9 (Tenkely felv.) 4 í//ssssrsss/fsssfsfrrssrsssssssss/ssss/sssssfsssssss/fs/fsssfssss/ssssss/ssssssssssjjvj& A JUHOK TILTOTT JELZÉSE A Magyar Mezőgazdaság múlt év februári számában A gyapjú tiltott jelzése címmel foglalkozott a juhok bundájának gyári mosással el nem távolítható megjelölésével. Sajnos, a tavalyi nyírású gyapjú Munkalélektani tanulnak az állami gazdasági vezetők Az állami gazdasági igazgatót és vezető szakemberek számára megszervezték az üzem- gazdasági továbbképzést. Az első háromhónapos tanfolyam 50 részvevővel kedden kezdődött. A tanfolyamon az agrár- tudományi egyetemet, akadéAz a hatalmas átalakulás, , amely az elmúlt hetekben me- l gyénii nem egy községében , végbement, nem hagyta érintetlenül a földművesszövetke- ( zeteket sem. Hiszen a szövet- ■ kezetek tagjai — így, vagy úgy —, már megismerkedtek a kó- ■ zös gazdálkodás előnyeivel, a szakcsoportokban, társulások- ; ban, ízlelgették az új fogaimat: együttes erővel. ' S a szocialista mezőgazdaság ■ megteremtésében, a termelő- < szövetkezeti községek létre- ; hozásában ott tevékenykedtek • az élen a földmüvesszövetke- zetek tagjai is, s szinte egyezerre léptek be a termelőszövetkezetekbe. Igen sok példát lehetne felsorolni ennek bizonyítására. Mi most mégás inkább azokról beszélünk, akik nem tagjai, hanem irányítói, vezetői voltak a földművesszövetkezetek mezőgazdasági tevékenységének, 5 az elsők között lettek „hűtlenek’* a földműves- szövetkezethez, hogy a magasabb iskolában, a fejlettebb formában kamatoztassák mindenki hasznára tudásukat, így például Reitter Ervin a nagy- kátai járás, Tichy László a dödölléi járás földművesszövetke- zeti vezető agronómusa vett, ma már termelőszövetkezetben x dolgoznak. Mann József Verse- ^ gén, Nagy István Örkényben £ szintén gazdát cserélt, a föld- £ művesszövetkezet helyett a £ termelőszövetkezetben dolgoz- ^ rak. A dabasi és inárcsi ^ spárgatermelő szakcsoport tag- ^ jai együttesen léptek be a tér- melőszövetkezetfop í Tavaszt hozó fecskék ők va- 4 lamennyien, akik mindennél 4 biztosabb tanúi annak, hogy 4 milyen jelentősége van a föld- 4 művesszövetkezeteknek, mint a 4 tzövetleezés elöiskolájának. 4 Sokat beszéltünk és írtunk a földmüvesszövetkezetek szere- 4 y péről. tevékenységéről a falu 4 szocialista átalakításában. S be. 4 bizonyosodott, hogy a falu át- 4 alakításának ez is egyik se- ^ gítője. lehetősége Kezdeti lé- 4 pésekben, kezdeti formákban 4 ugyan, de mégis a nagyüzemi 4 gazdálkodással ismerkednek a 4 tagok, s azzal az egyszerű, de 4, tokák számára mégsem köny- 4 n felismerhető igazsággal, 4 Sok csodálója akadt Kiskun lach ázán az első helybeli taxinak. Az elegáns kocsi egy időben érkezett meg a költöző madarakkal, s maga is amolyan első „fecskének" számit. (Gábor Viktor felvétele.) miát és főiskolát végzett, három-négyéves gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek számára az ország legkiválóbb üzemgazdászai és közgazdászai tartanak előadásokat. Emellett kellő időt szentelnek a gyakorlati munkában felmerült problémák , megvitatására is. 5; Az üzemgazdasági tovább- képzésen nagy óraszámmal tanítják nemcsak az üzem- £ szervezési ismereteket, ha- ^ nem a gazdaságossági számí- ^ tások egyszerű módszereit és az egységes árrendszer alapján 2 kidolgozzák az egyes állami £ gazdaságok, illetve üzemegy- £ ségek legjobb üzemági ará- 'j nyait, a gépesítés fejlesztésé- | nek lehetőségeit, í Ezen a tanfolyamon oktatják először kiváló pszicholó- ^ gusok az állami gazdasági ^ vezetőket munkalélektanra. A tanfolyam részvevői szakem- | berek irányításával kidolgoz- 2 zák hogy miként építhetik | fel a legcélszerűbben az álta- ^ luk vezetett üzem munkaszer- ^ vezetét, milyen területen. £ hány szakmunkás foglalkozta- ^ tása szükséges. Együttesen ^ vizsgálják a munkatermelé- kenység alakulását az állami / gazdaságokban válogatósa során az előző évet meghaladó mennyiségben mutatkoztak a kátrány, szurok és a minium jelzések, ami arra készteti vállalatunkat, hogy ismételten felhívja a juh- tartók figyelmét arra a kárra, amit ez a meg nem engedett gyakorlat jelent, A gyapjút a feldolgozó iparvállalatok szálhosszúság, finomság, szakítószilárdság alapján osztályozzák. A válogatás során külön figyelmet fordítanak a szurokkal, kátránnyal, míniummal, vagy olajfestékkel megjelölt részekre. Az ilyen bundarészeket külön válogatják, majd ollóval lecsípkedik a szennyezett fürtvégeket. E költséges és munkaigényes művelet során az ilyen gyapjú egy része veszendőbe megy, a megmentett rész pedig, mint rövid, műszaki értékben csökkent gyapjú, lényegében a gyapjúipari hulladékokkal válik egyenlővé. A legsúlyosabb kár azonban évről évre abban jelentkezik, hogy a gyapjúzsírral és egyéb szennyeződéssel eltakart tiltott jelzések kis hányada a legfigyelmesebb S.vapjúválogató kezén Is átfut és a többivel együtt mosásba kerül. Amennyiben a gyár a mosott gyapjúban észreveszi a mutatkozó szurokjeleket, úgy ismételten a gyapjú átválogatására kényszerül. A gombostűfej nagyságot is alig elérő szurokrészek ugyanis a gyapjúból nem távolíthatók el, s ha azok a fonálba, majd a nyers szövetbe kerülnek, csak a szövet festése és kikészítése során alkalmazott gőzölés és vasalás alkalmával mutatkozó foltok hívják fel — immár helyrehozhatatlanul — a figyelmet, így válik az akár exportra vagy belföldi piacra termelt első osztályú gyapjúszövetek egy része selejté. A gyapjúipart és ezen keresztül a népgazdaságot a tiltott jelzés alkalmazásával ért kár az elmúlt években az évi egymillió forintot is meghaladta, A juhok kátránnyal vagy — mosás által el nem távolítható — festékkel való jelölését a 4750/1936 ME. számú és a 10 081/MI/1950. számú FM rendelet tiltja. A felvásárló Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat a minősítés alkalmával minden olyan esetben, amikor tiltott jelzést észlel, szálhosszúság vonatkozásában a gyapjút egy fokozattal lejjebb minősíti. A Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat korlátlan mennyiségben bocsát a juh tenyésztők részére időtálló Ovilla juhjelző festéket, amelynek előírás szerinti alkalmazása biztosítja a juhok megfelelő megkülönböztetését, s ugyanakkor a későbbi gyári mosás során a gyapjúból eltávolítható. A közeli hetekben megkezdődik a juhnyírás. Azok a juhtartók, akik szu- rokal, kátránnyal vagy míniummal jelölték meg állataikat, akkor cselekednek helyesen, ha a nyírás kezdetekor a nyíróollóval lecsípik a szurokvégeket a bundáról és csak ezt követően nyírják le juhaikat Ily módon elkerülhetik átadáskor a gyapjú leértékelését és a népgazdaságot is tetemes kártól óvják meg. A megnyírt juhokat csak Ovilla juhjelző festékkel, fülbélyegzéssel vagy fülcsipkézés- sel jelöljék meg ségek gazdálkodásának, a helyes termelési profil kialakításának munkájába. Nem kicsi dologról van szó, s igen jelentős a szakemberek vállalása. Három állami gazdaság van a járásban — a kátai, az újszilvása komlótermelő és a Tápiószelei Kísérleti Gazdaság — s mindegyik gazdaság szakemberei vállalták egy-egy szövetkezeti község patronálását. A gazdaságok vezetői és szakemberei maguk válogatták ki, hogy közülük kik vesznek részt a több hónapot is igénybe vevő brigádmunkában. Mert előfordulhat bizony, hogy a bizottsági tagok egy héten két-három napot is az általuk patronált termelőszövetkezeti községben töltenek majd. Munkájukat ez idő alatt a gazdaságban maradt szakemberek végzik majd el helyettük. Hogy valóiban komoly és nagyarányú segítségről van kó, az kitűnik Miló elvtárs szavaiból is. mert tőmondatokban is szinte perceken keresztül sorolja, milyen munkát végeznek el ezalatt. Többek között: felmérik a munkaerő-helyzetet. Segítenek a munkaszervezetek kialakításában és az új termelőszövetkezetek 1959/60. évi termelési tervének elkészítésében. Tanácsokat adnak a helyes üzemi arányok — a növénytermelés, az állattenyésztés, az állatfajok tenyésztése — kialakításához. Elkészítik a trágyamérleget, a vetésforgótervet stb. A három állami gazdaság 12 szakembere napokon belül megkezdi a munkát, hogy könnyítsenek az új útra tért parasztok gondjain, s hogy azok már a közeljövőben zökkenőmentesen és eredményeden gazdálkodhassanak. M. S. fj Két éve alakult a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet. Az ^elmúlt két esztendőben gazdái- á kodásukkal a további fejlődést ^igyekezték megalapozni. Elsó- ^ sorban a leendő áliattenyész- ^ tésre gondoltak, amikor na- ^gyobb mennyiségű vörös herét ^ és lucernát vetettek. Figyelem- |re méltó, hogy a termelőszö- ^ vetkezet tagsága nem a tejter- ^ melésre, hanem a szarvasmar- ^ ha hizlalásra törekszik. Most j 21 fejőstehenük és harminc ^növendékük van. A növendékeket hizlalásra szerződték le ^ az Állatforgákni Vállalattal. y ^Ugyancsak leszerződtek 23 ser- ítést is. Az állattenyésztés és állat- hizlalás mellett egyre nagyobb szerephez jut a tonyhakerté- szet, amelynek alapjait már az elmúlt évben lerakták. Kertészkedésük arányait mutatja, hogy paradicsomból négy, zöldborsóból öt, görögdinnyéből nyolc, sárgadinnyéből két és uborkából egy kataisztráltis holdra kötöttek értékesítési szerződést. Mivel a hizlalást fokozni akarják, nagyarányú takarmánytermelést folytatnak. Az idén 100 katasztrális holdon termelnek kukoricát, s más ta- kamiányféleségekből is minél nagyobb mennyiségre törekszenek.
