Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-29 / 99. szám
1959. ÁPRILIS 29. SZERDA "ü/Ch’Iap 3 A tervezettnél kétmillió 227 ezer forinttal több nyereség AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN A DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓBAN Muiikalélektanra is tanítják Gödöllőn az állami gazdasági vezetőket . I A múltban — különösen a felszabadulás előtt — dehogy gondolt a parasztember holmi lelki „nyavalygás”-ra. Ha valami nadrágos, városiféle talán szándékosság és különösebb célzat nélkül mégis szóba hozta, nem értette, vagy jobbik esetben gúnyolódásnak vélte. Milyen nagy változásnak kellett bekövetkeznie, nemcsak nálunk, de szerte a haladó országokban, míg a mezőgazdaság legjobbjai megértették és tudomásul vették, hogy a jól végzett munka forrása titka nem mindig és nem kizárólag a dagadó izom, a bikaerős nyak, a domború mellkas, hanem még egyéb tényező is, amit az őseredeti (nem egészen helyesen alkalmazott) közmondással úgy közelíthetnénk meg: „Többet ésszel, mint erővel.!'’ Gödöllőn április elején ötven hallgatóval, köztük vezető beosztású, agrártudományi egyetemet, akadémiát és mezőgazdasági főiskolát végzett ^ szakemberek részvételével ^ megkezdődött az üzemgazda- ^ sági továbbképzés. A tanfo- ^ lyamon nemcsak az üzemszer-$ vezést tanítják, hanem a géz- ^ daságossági számítások cél- ^ szerű módszereit is. s együt- ^ tesen dolgozzák ki az egyes ^ állami gazdaságok, illetve § üzemegységek legmegfelelőbb $ üzemági arányait. Tu- ^ dományos felkészültséggel ^ ------------------------- $ v izsgálják a gépesítés fejlesztésének lehetőségeit és jövedelmezőségét is. E tanfolyam érdekessége, hogy az állami gazdasági vezetőket itt oktatják először munkalélektanra. Kiváló pszichológusokat kért fel a főigazgatóság. akik tudományos alapossággal magyarázzák. milyen lélektani hatások érik a dolgozót munka közben, hogyan foglalkozzanak a munkásokkal a vezető szakemberek. E tekintetben is úttörő munkát végeznek az állami gazdaságok szakvezetői. A lélektan rendszeres oktatásának (és a szaktárgyakkal egyenrangúsításának!) szükségességét az élet, a mindennapi munka követelményei vetették fel. Éppen ezért egészen bizonyos, hogy a mostani. többek előtt még szokatlannak tűnő kísérlet, ha az első is, de nem az utolsó. (r — e) Szentendrei kulturális napok Ebben az évben is megrendezik a szentendrei kulturális napokat. A múlt évtől eltérően azonban a kulturális napok eseményei az idén nem szeptemberben. hanem május 24-e és június 7-e között bonyolódnak le. Az előkészítő bizottság tájékoztatása szerint gazdag műsor fogja szórakoztatni a város és a járás lakóit. Operaest, könnyűzenei hangverseny, a városi kórus 10 éves fennállásának jubileumi műsora, a honvéd művészegyüttes vendégszereplése váltogatja egymást. Egy alkalommal a magyar művészettörténészek is ülést tartanak a városban. A Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat ebben az időszakban két alkalommal szervez kirándulást. A városban élő festőművészek munkáiból kiállítás nyílik a Ferenczy Károly Múzeumban. Két héten keresztül, amíg a kulturális napok tartanak. a posta emlékbélyegzőt használ. V////////////////////y//>WV////////////////Z//////////////«'*T///)'//Atf//W/Z«««í MÁSODIK OTTHON Az idei tanév elején adták át rendeltetésének a dunaha- raszti I-es számú általános iskola 630 000 forintos költséggel épült napközi otthonát. Negyven gyermeknek nyújt kellemes, igazi otthont ez a korszerű, napos, tiszta épület. Az egyetlen kifogás ellené az, hogy — kicsi: néhány hónap alatt olyan népszerű lett, hogy jelenleg több mint száz gyerek kéri a felvételét. Zseblámpa-elemmel működő diktafon és magnetofon I Iramisí toros berendelések kiállítása nyílt a technika Házában Hogyan ellenőrzik a részfeladatok végrehajtását? Minden feladat végrehajtásához határidőt szabtak és felelőst jelöltek meg. aki a határidő elteltével köteles jelenteni, hogy a terv megvalósult-e. Az eddigi tapasztalatok szerint csak rendkívüli esetekben tolódott ki egy-egy határidő, de jó néhány feladatot a kitűzött idő előtt végrehajtottak. Ez a munka tervezési része. De amint már említettük, ehhez a dolgozók akarata, igyekezete, szorgalma elengedhetetlen, ami szintén nem hiányzik ebben az üzemben. A feladatok, az egész közösség vállalásainak Végrehajtása érdekében gyáregységek közötti munkaversenyt indítottak. Április negyedikén értékelték ezt a vetélkedést. Bizony, egyik gyáregységet sem lehet különösebben kiemelni, azaz hogy valamennyit dicséret illeti, mert fej-tej mellett haladnak, így tehát valamennyiük érdeme a sok szép eredmény. Érdemes közelebbről megvizsgálni e nagyszerű munka egy-egy részletét. Vegyük elsőnek az anyaggazdálkodást. Eleinte bizony nagy nehézségek közepette, hosszú idő alatt készült el egy-egy Bah-jelű. új személykocsi. Ösziptén szólva, az anyaggal nemigen tudtak akkor még takarékoskodni. Most már elmondhatjuk, hogy kialakult ezeknek az új kocsiknak a szériagyártása. A műszakiak felülvizsgálták az anyagkiszabatokat és a tényleges szükségletnek megfelelően átalakították azokat. A dolgozók maguk is támogatták ezt a munkát. Csökkentették a raktárak elfekvő készleteit. Mindennek nyomán az első negyedévben kétszázalékos. azaz egymillió 200 ezer forintos anyagköltségcsökkentési érlek el. Persze, nem mindenütt érnek el milliós megtakarításokat, dehát a kisebb összegeket is megbecsülik, hisz azokból is | lehetnek milliók. Például a ■ kocsigyártásnál keletkezett ! hulladékot azelőtt eldobták; í Most a használható hulladek- ! anyagokat a javítóműhely fel- | dolgozza. Ügy tervezték, hogy ! 25 százalékos arányban , hasz- i nálnak ilyen anyagokat a_ ja- [ vitásokhoz. Ezt az eredményt { felemelték 30 százalékra, aminek körülbelül tízezer forintos költségkihatása van. A vasúti kocsik gyártásához i jelentős mennyiségű fát is felhasználnak. Közismert, hogy a fa hazánkban drága nyersanyag és ahol csak lehet, takarékoskodnunk kell vele. Tudják ezt a Dunakeszi Járműjavító dolgozói is. Ezért elhatározták, hogy gondosabb munkával 10 százalékkal több jó alkatrészt hoznak ki ugyanannyi fából, mint korábban. Ennek révén egy esztendő alatt 160 ezer forintot takarítanak meg. A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet és a Híradás- technikai Tudományos Egyesület közös rendezésében kedden Budapesten, a Technika Házában megnyitották az új magyar tranzisztoros berendezések kiállítását. •*— ........ A megjelentek nagy érdeklődéssel szemlélték a kiállított mintegy 30 újonnan kifejlesztett tranzisztoros berendezést, amely csaknem kizárólag hazai gyártmányú félvezető elemeket tartalmaz. Különös fi- ^ gyeimet keltettek a kis mé- $ retű, nagy pontosságú elektro- ^ nikus mérőműszerek, a zseb- § lámpa-elemekkel működő dík- § tafon és magnetofon, valamint $ a térhatású erősítő-berendezés, amely élethűen, idézi fel nagyzenekar hangját, is és el- fér egy kis aktatáskában. A ^ kiállítás a szakmai közönség ^ löszére április 30-ig lesz $ nyitva. . Az állami és a szövetkezeti vendéglátóipar vezetői foglalkoztak a termelőszövetkezeti községek, városok élelmezésének kérdésével. Növelik a falusi italboltok hidegkonyhai készítményeinek és félkész áruinak választékát. A kalória- dús ételek, a szalonna, a kol- í bász, a füstölt és főtt húsok, a | vaj- és a sajtfélék az eddiginél | nagyobb mennyiségiben 'kerülőnek a falusi üzletekbe. A hi- | degételek választékát vitamin- I dús konzervekkel egészítik ki. i Az aratáskor a parasztság I kérésére az üdítő italokon és a j büféárukon kívül gondoskod- 1 nak a meleg ételek felszolgáEa ?gy kicsi öregember áll meg a sátor előtt. — Hogy a kalap? — Nyolcvan forint. Felemeli az egyiket, s próbálgatja. — Kisebb nincs? Mert könnyen lekapja a szél a fejemről, oszt’ hogy rosszak már a kerekeim, hát nem szeretek szaladni utána. — Tessék! — De én olyan formájút akarok, mint az előbbi. — Tán’ Erdőkürtre való? — Oda biz’ én. Dehát ezt meg honnét tudja? — Onnét, hogy ott viselnek ilyen kalapot. Még egy próba, utána kész az alku. Az új kalap a fejre, a régi meg a tarisznyába kerül, mivel hogy tulajdonosa ezután már csak kizárólag hétköznapokon viseli. A szóbanforgó sátor egyébként olyan, mint azok, amelyek itt sorakoznak az- acsai vásáron: néhány rúdból összetákolt alkotmány, ami vízhatlan ponyvával van leterítve, a hátsó részében meg polcok, a kalap ? megrakva egymás tetején tornyosuló fekete kalapokkal, az előtérben pult, amely utazás közben szállítóeszközül is szolgál, de rajta most ugyancsak kalapok sorakoznak. — Hány kalapot adott el máma? — kérdem az idős kalaposmestert, aki egy ösz- szecsukható kerti székben üldögél, s nyilván gyengék a lábai, mert görbe botját állandóan a kezében tartja. — Nem panaszkodhatok — feleli. — De engedje meg. hogy ne mondjak számot... — Mióta foglalkozik kalapkészítéssel? — Gyerekkoromtól kezdve. JJgy is mondhatnám, hogy beleszülettem. mert az apám meg a nagyapám is kalaposmester volt. — És keresik még ezeket a régimódi kalapokat? — Jobbadán csak az idősebbek. A fiatalok már inkább a modernebb fazonúnkat kedvelik. — Hány fajta kalapot készít? — Négy-öt félét. Mert erre felé úgy van, hogy ahány község, annyi fajtájú kalap. Püspökhatvanban meg Györkön például a kerek tetejű, széles szalagú kalapokat viselik. Ácsán ugyanezt, csak keskenyebb szalaggal. Vadkerten, Patakon és Dejtáron viszont a kisgavallér típusú kalap a divat. vagyis a beszegett szélű, aminek a teteje gömbölyű és fényes, a belterülete meg akkora. hogy éppen csak a fej búbjára menjen rá. Az ilyenek mellé régen árvalányhajat is tettek, de manapság ez már nem szokás. — Hová szokott vásárokra járni? — Ácsa, Hatvan, Rétság, tr- sekvadkert, Nagyoroszi, Romhány ... ezek voltak az én területeim — Miért csak volta’, ? — Mert kevés a kalapnak való anyag. Keveset kapok.. A gyerekek nemcsak jól érzik magukat, de meg is becsülik új otthonukat. Az előcsarnokban papucsot húznak, nehogy besározzák a termeket. A mai menü: tojásos leves, tejfeles tokány, csőtésztával. Az asztalokról sosem hiányzik a virág s a soros felszolgálókról a makulátlan tiszta „pincérkabát”. Szép teremben, új bútorok között tanulnak a gyerekek ebéd után. Ha nehezen megy a lecke, Boros Béláné — a közoktatás kiváló dolgozója — napközi otthon vezető szívesen segít. (Szöveg: Nyíri Éva, kép: Gábor Viktor) t Egyre gazdaságosabban termelni. Ez a coljuk a Dunakeszi j Járműjavító dolgozóinak. Ezt j néhányszor már megírtuk a 1 gyár fiatal és idősebb dolgozóival való beszélgetésébe alapján. Ismertettük nagyszerű cél- j kitűzéseiket. Annak bizonyítására, hogy nem a levegőbe beszéltek, hadd álljanak itt első negyedévi eredményeik. Bár a kongresszusi munka- | verseny az első negyedév vé- gtíelé kezdődött, kétmillió 227 ezer forintos többletnyereséggel zárták az első negyedévet. Az év első három hónapjára négy százalékos nyereség elérését írta elő számukra a j terv, ők a dupláját adtáK, azaz ; nyolc százalékos nyereséget értek el. Termelési tervüket ugyanezen idő alatt 6,3 százalékkal teljesítették túl. A termeié- ■ kény.súg tekintetében 6.2 százalékos javulást értek el. Rossz pontnak látszik- a forintterv 98 százalékos teljesítése, de nyomban megváltozik a véleményünk, ha megtudjuk, hogy ez az átárazások miatt, tehát az árrendezés hatására j jelentkezik. Darabszámban j nincs elmaradás. Huszonkét Bah-személykocsi elkészítését írta elő a terv, s valamennyi elkészült. Jól ismerjük már ezeket a szép kocsikat a fot- galomban. 29 személykocsi fu- | tójavítását tervezték, harmin- j cat javítottak meg. Rozsdátla- j nításra kilenc kocsi érkezett, j mind elkészült. Az öt nagy to- j vizsgát is elvégezték. A négy főjavítás is-kész. A 36 posta-j és’ poggyászkocsi fővizsgából hároirnmal kevesebbet^ hajtőt- j tak végre, de azt is azért, mert nem kaptak megfelelő kocsikat. , Terven felüli munkát is végeztek. Öt kocsiba szerelték be a villanyfűtést. Elkezdték a Hargita-ex- presz átalakítását és javítását, amely Budapest és Bécs között közlekedik majd. Ilyen eredményeket csak tervszerű munkával és vala- 1 mennyi dolgozó tevékeny közreműködésével lehet elérni. Itt j is ennek nyomán születtek az eredmények. Gazdaságossági ( intézkedési tervet készítettek, j amelyben egész évre négymii- j lió 300 ezer forint megtakart- j fását írták elő. Ez az önköltség 1.9 százalékos csökkentését jelenti. A terv a dolgozók vál- ! lalásaira épül. A gazdasáigossági intézkedő- j si tervet támasztja alá a műszaki intézkedési terv, amelyet a március 6-i párthatározat nyomán újabb intézkedésekkel egészítettek ki. így összesen 2,9 százalékos önköltségcsökkentést tűztek célul erre az esztendőre, ami több, mint hatmillió forint megtakarítást jelent. Az első negyeáéves eredmények azt bizonyítják, hogy i e! lehet érni ezt. I Egyre több műhelyben térnek át az igazságosabb teljesítménybérezésre. Hogy mennyire egyetértenek az emberek a teljesítmény szerinti bérezéssel és mennyire saját ügyüknek tekintik a gyár eredményeinek fokozását, legjobban az bizonyítja, hogy egyes műhelyekben, például a fagépműhelyben, az asztalosműhelyben és a kettes gyáregységben maguk a dolgozók módosítottak egyes normaidő- Kón, saját tapasztalataik alaD- ján. , A vállalat újítóinak munkája sem volt eredménytelen az első negyedévben. Az év első három hónapjában beadott és elfogadott újítások összesített értéke az előkalkuláció alapján 312 ezer forint. Az ismertetett eredmények és e pár példa is jogossá teszi a Dunakeszi Járműjavító dol- - gozóinak azt a szándékát, hogy a fél év eredményei alapján elnyerjék. az élüzem címet. Jelenleg minden feltételnek meg- j felelnek, ami egy vállalatot ; feljogosít az élüzem cím vise- ( lésére. Reméljük, a második | negyedévben sem engednek az | elért eredményekből. — farkas — lásáról is. A falvak italbolt- s iáit több féle sörrel és borral ^ látják eb i--------- 1 Két új belyeg május elsejére $ A munka ünnepére a posta ^ két új emlékbélyeget ad ki. A ^ három színnyomású. 60 fillé- ^ rés és 1 forintos bélyegeken ^ vörös rózsa és „Május 1. 1959“ ^ felirat látható. Az új bélyegeket 600 000 pél- ^ dányban nyomták, s árusítá- ^ sukat május elsején kezdik ^ meg. A kibocsátás napján az ^ arra kijelölt postahivatalok el- ^ ső napi bélyegzőt is használ- > nak. S —-----------—! F eláll, s a pult alól ütött- ^ kopott, zsíros kalapokat rák § elém. Ilyeneket már csak a § szántóföldeken levő madár- $ ijesztőkön lehet látni. A bel- ^ sejében mindegyikhez egy cé- ^ dula van kötve, rajta a nép $ és lakcím. , § — így segítek az anyaghiá- \ nyon — mondja. — Ezeket a \ vevők hozzák ide és én 40 ^ forintért kimosom, befestem, § megformázom őket, új szala- § got és izzasztót rakok rájuk, s ^ utána senki nem mondja meg. ^ hogy ócska kalapból valók. \ Vevő érkezik. Egy asszony. ^ színes népviseletben. ^ — Egy 56-os kalapot kérek' ^ — Hová való? — Galgamácsára. — Akkor ez a széles szalagú ^ lesz jó. ^ Az asszony elpirul. ^ — Nem az uramnak, a fiánk ^ nak kéne ... most veszem néki ^ az elsőt, oszt’ azt mondta, zöld ^ színűt akar és zsinór is legyen ^ rajta. Pedig mondtam neki, ^ hogy járjon olyanban, mint a7 \ apja, de hasztalan . .. neki ^ már újmódi kalap kell... ^ Ari Kálmán ^ Gondoskodik a mezőgazdasági munkások élelmezéséről a vendéglátóipar
