Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-28 / 98. szám
1959. Április 28. kedd "‘hírlap A címmel ellentétben e cikk mindenki számára íródott, aki szereti a filmet, az egyik legszebb és legelterjedtebb művészetet, amely a művelt ember számára nemcsak nálunk, de az egész világon ma már szinte nélkülözhetetlenné vált. Sok vita hangzott el az utóbbi időben az ifjúság mozilátogatásáról. Korábban e témával kapcsolatban felmerült a kérdés, járjon-e a fiatal moziba, igen vagy nem. Amint a modern társadalmi szemlélet minden téren legyőzi az elmaradottságot, úgy ,e kérdésben is a természetes, normális felfogás diadalmaskodott és így ilyen formában szerencsére több vitára nincs ok. Ma már mindenki tudja, hogy a filmnek, a szocialista kultúra egyik legfontosabb terjesztőjének nagy szerepe es hatása van a nézőre, különösen az ifjúságra. Az ifjúság csak hasznát iát ja azoknak a filmeknek, amelyek látókörét szélesbítik, jó ízlésre, a szépnek, a jónak, a valóban művészinek a szeretetére oktatnak és nem utolsósorban szórakoztatnak is, mert a' diáknak. a nem egyszer megerőltető tanulás után szintén ki- kapcsolódásra, szórakozásra van szüksége. Az alapvető kérdésben ma már teljes egyetértés uralkodik. A részletekben azonban még gyakran hallunk vitát. Mint ismeretes, hazánkban a filmátvételi bizottság igen gondosan megvizsgálja a bemutatásra kerülő filmeket. Olyan darabokat, amelyek politikai vagy erkölcsi szempontból Vidám gyermekműsor Pilisen Szombaton este zsúfolásig megtöltötték az általános iskolások a pilisi kultúrház színháztermét, ahol vidám gyermekműsort rendeztek részükre. Elsőként Szigeti Maria, a he-, lyi általános iskola VI. osztályos növendéke lépett a színre és ének-, majd harmonikaszámaival köszöntötte kis társait. Marika már nem idegen a világot jelentő deszkákon, négy éve tanul énekelni és harmoni- kázni, s egyik legjobb bejáró növendéke a ceglédi zeneiskolának, de az általános iskolákban is mindig színjelessel zár ja a tanévet. Amikor elült a szép szereplésért kijáró taps. Szegedi Árpád sietett fel a színpadra, hatalmas bőröndjével. Mosolyogva köszöntötte kis barátait, majd villámgyorsan előszedte a „szakma” titokzatos kellékeit. Gyorsan követték egykárosak — nagyon helyesen — nem engednek magyar mozi vásznára. Amikor tehát; a film mindezen igényeknek megfelel és az átvételi bizottság — amelyben többek között 'pedagógusok is helyet foglalnak — kimondja a végső szentenciát, hogy a kérdéses filmet átveszi, felmerülnek a kérdések,1 alkalmas-e a film a 18 éven aluliak számára is? Amennyiben a film e további kritériumnak valamely okból nem felelne meg, úgy a filmátvételi bizottság a filmet „csak 18 éven felüliek részére” engedélyezi. A mozik pénztárablaka fölé kikerül a tiltó felirat és ilyenkor további vitának helye nincs, a vetítést 18 éven aluliak nem látogathatják. Nem olyan egyszerű a helyzet, ha a filmátvételi bizottság tilalmat nem alkalmaz, csupán javaslattal fordul a szülők és a pedagógusok felé: „10 éven felül különösen ajánlott”, „14 éven felül különösen ajánlott”, „10 éven alul nem ajánlott”, „14 éven alul nem ajánlott”. Az első két javaslathoz nincs mit hozzáfűznünk, mindenki azonnal megérti, hogy e, filmhez nyugodtan elviheti gyermekeit. Eltérnek a vélemények akkor, ha a pénztár fölött ott függ a „nem ajánlott” táblácska. Itt meg kell jegyezni, hogy a „nem ajánlott” nem jelent tiltást és a szülők nyugodtan elvihetik e filmekhez gyermekeiket. A „nem ajánlott” csupán azt jelenti, hogy e filmhez iskolai szervezést az illetékesek nem eszközölnek, mert például a 10 éven aluli gyermekek annak komoly témáját még nem értik meg vagy más okból kifolyólag még nem különösen fontos részükre a darab megnézése. Sok pedagógus, de szülő is félreérti a ..nem ajánlott’ jelzést és azt hiszi, hogy különös veszély származik abból, ha a gyermeket elviszi ilyenkor a moziba és esetleg nem lévén hol a gyermeket ilyenkór elhelyezni, maga U lemotjd a film megnézéséről. Természetesen a leírtakból az is következik, hogy gyermekeinket elsősorban a nekik ajánlott filmekhez vigyük el. Ezeket jól megértik, kellemesen szóra- koznak, műveltségük gyarapodik és ezáltal iskolai előmenetelük is javulhat. Milyen gyakran menjen a tanuló moziba? — ez a következő és nem teljesen izgalommentes kérdés szülők és diákok számára. Amint említettük és számos modern pedagógus is kifejtette, megerőltető szellemi munka után ki- kapcsolódásra van szüksége a tanulónak is. E kikapcsolódás kétirányú lehet, fizikai és szellemi. Az egyik a sportolás, a másik pedig a mozik, ; színházak, kultúrházak látogatása. Hányszor menjen te- í hát a tanuló hetenként mo- I ziba? Nehéz lenne általános ' jellegű szabályt alkotni, mégis VXXXXVXVXXXX\XXV<XV'X>X>>XXXXXXX>NVXXXXVVS,V A z utóbbi egy-két évben a i megyei művelődési ősz- • tíly igen sokat fordított a vi- : dék: falvak és községek kul- I turális életének fejlesztésére j Kultúrházak építése, kultúr- ! csoportok ala kulása, külön bő- : zö kultúrversenyek — mind- ; ezek jó érzéssel töltik el az \ embert. S a falusi embert is i Érzik, hegy törődnek velük. : Mindez azonban — termi- í szetesen — nem megy egyszer- | re. A tervek megvalósulásához | idő kell, Így érhet bennünket I az a Iktssé kellemetlen hit i például Ráckevéról, hogy c l helybelieket elkeseríti kultúr- i házuknak — amely egyébként ; járási kultúrház — siralmas ál- : lapota. ; A kultúrház valóban rossz ;állapotban van, külötiösen ah- ; hoz képest, hogy járási. Régi j vendéglő termeiből áll, a fa- \ lak mállottak, vizesék, a padló \ felszakadozott. a színpad egy, \a ház falából toldott-foldott ; fészerből alakult színpaddá, ; Rajta állni szinte életveszé- i lyes a leszakadozott deszkák i miatt, s falai is el akarnak i válni a főépülettől. Bizony. \ nagyon Hkelne egy út modern \ épület. Ügy gondolom, a rác- : kepeiek megérdemelnék. Igé- i rét mindenesetre erre is van (jUl/n, Színház, Qmdulotn A harmadik líceum nyugodtan leszögezhetjük, hogy a hetenként egy-két mo- zilátoggtás nem akadályozza a tanulmányi előmenetelt. ! Minthogy köztudomású tény, : hogy reggeltől estig egyfoly- ; tában nem lehet tanulni, nem ; hiányozhat tehát a vasárnapi ; es a hetenként esetleg egy ; hétköznapi mozilátogatás a; tanuló idejéből, ellenkezőleg, ; a gyermek felfrissülve, job- t ban, nagyobb kedvvel folytatja J tanulmányait. $ A lényeg ma már mindenki ^ előtt világos. A filmművészet. í: a filmkultúra az a terület,^ amely - ha jól irányítjuk — ^ igen alkalmas a fiatalság ^ egészséges, művész: érzékének ^ kialakítására. Szórakoztatva is s tanít — s ez nem megvetendő x dolog. Fenyves Imre s | Monon zi | Két év nagy idő egy ember ^ életében. Különösen akkor, ha ^ olyan eredmények jelzik az el- ^ múlt napokat, hónapokat, ame- $ lyek sok idő múltán is eleve- ^ nen felidéződhek, visszatérnek. | Valentsik Istvánnak ilyen S emlékei vannak az elmúlt két § esztendőről. 1957-ben került $ Monorra, hogy megszervezze a ^ művelődési ház zeneiskoláiét. § Akkor még maga sem tudta. 5 hogy mennyi lehetőséget reit. ^ mennyi munkát tartogat sza- ^ mára ez az új állás $ örömmel, lelkesedéssel kezd- $ te a munkát, hiszen élete na- $ gyobb felét jelenti a zene es ^ milyen szép feladat egységes ^ irányítással zenére tanítani a? J eddig jó-rossz, hozzá nem ér- $ tő zeneoktatást kapó monori ^ lurkókat.. | Az eredmények már az első ^ évben megmutatkoztak A ta- ^ valyi évzárón negyven növen- $ dók vizsgázott széo et-edménv- ^ nyel. A rövid vakáció után $ kezdődött a második tanév, a ^ mostani. Új év | - új feladatokkal s % A növendékek mar me.gsze- ^ rették a zeneiskolát. A régiek- ^ hez új tanítványok jöttek és § Valentsik István lelkes szerve- $ zőmunkája eredményeképpen $ Gombán és Monori-erdőn meg- ^ született az első két fiók-zene- ^ iskola. A növendékek száma $ ezzel együtt nyolcvanra növe- | kedett. | Közben a gyerekek annyira $ fejlődtek, hogy megalakulha- ^ tott az első komoly együttes, a $ húsztagú harmonikazenekar. ^ Ez fél éve történt. Az elmúlt ^ szombaton tartották hetedik ^ fellépésüket. $ Hogy milyenek voltak ezek a | fellépések? A gyerekek csillo- $ gó szemmel, egymás szavába ^ vágva emlékeznek. A tanácsai köztársasági emlékünnepélyvVsX>XVVNX\X>XV'>>XV>>XXXVNX>XVv>XNXVV*X>XVVNNVC : ÚJRA EG' Kár, hogy ez csak évek múltra valósulhat meg. s addig itt, . ezekben a sötét, alacsony he- . lyiségekben 'kell folynia an- , nak a lelkes munkának, ame- ' lyet Kuti Mihály éppen idejében történt visszaérkezése is- , mét megindított. De nem . egyedül Kuti Mihályé az ér- . dem, hanem a megyei tanács ; művelődési osztályáé is. amely • az anyagiak tekintetében a t legmesszebbmenőkig segített. ’ Azonban — mint már az elején i is említettem — mindennek \ idő kell, senki sem várja, hogy a ráckevei kultúrház varázs- . szóra kiemelkedjék a földből. Voltak és vannak itt persze i más problémák is. Az utóbbi fél évben a kulturális élet pan . , gásnak indult. Kuti Mihály, a járási kultúrház igazgatója mondja el, mi volt ennek az oka. — Hozzá nem értő ember volt az igazgató — kezdi a szót —. aki amellett, hogy Pestről járt ide naponta, a modorával és nemtörődömségével kivívta a ráckeveiek ellenszenvét. Kuti Mihály nem először van í Sirály Erzsi harmonikaszólója, f > ff mást a számok, tucatnyi trükk, f megannyi varázslat és még 'f több tréfás, elmés mutatvány. ff Hatalmas taps és kacagás ki- ff sérte a bűvész játékát. Szegedi Árpád után a Pili- f, sen vendégeskedő Sirály Er-^ zsike tizenegy éves kőbányai J általános iskolás szórakoztatta ff tangóharmonikaszámaival a ff gyermeksereget. A kis művész-^ nő mesterien kezelte a billen-^ tyűket és a pompás Strauss, ff Mozart, Schubert szerzemé- ft, nyék kitűnő elővax-ázsolása ff még a jelenlévő felnőtt hali- ff gatóságot is elbűvölte. A nagyszerű műsor még so-í káig élmény marad a pilisi ^ diákok számára. R. J, f | Most ne haljon meg senki j ne haljon meg senki, i Bár küzd ezernyi bajjal. Most ne haljon meg senki. Mert rózsállik a hajnal. Az égről és a szívről A felhő szerteszcled. Ember lesz már az ember És élet lesz az élet. Azok, akik meghallak. Azok, akik belehaltak. Jöjjenek vissza újra, Vj fényére a napnak. Ott, ahol vérük elfolyt És ahol könnyük folyt, ott Boldogság mély tavából Igyák az első kortyot. Falu Tamás ^>^V^XX\X>XXV\X>XXXVVXXXXV<XVkVvXXXXXX mei tervek ről, amikor ötszáz ember előtt játszottak és ők kísérték az általános iskolák összevont, százötven tagú énekkarát. Vagy amikor — alig két hete - másfélórás műsort adtak Monori-erdőn, fiókiskolás „kartársaiknak” és a többi érdeklődőknek. Most, szombaton újra szerepeltek. Tizenegy számot adtak elő kotta nélkül. A 12—13 éves kisfiúk, kislányok még pöttömnyibbnek látszottak a hatalmas harmonikák mögött. Alul kilátszott a lábuk, aztán a harmonika következett és felül kipirult arcuk, Valentsik karmestert figyelő nagy. kerek szemük. És milyen jól játszottak! Öröm volt őket hallgatni, l Elhangzott az utolsó szám és Valentsik István Liszt Ferenc- re emlékeztette a növendékeket. A nagy magyar zeneszerző emlékének szentelték ezt az estet, a most induló zenetörté-' neti előadássorozat első részét. A megemlékezés után a lemezjátszón felhangzott a csodálatos „Les preludes1’. Valentsik István nagy célt tűzött ma.ga elé. Állami zeneiskolát szeretnének alakítani a művelődési ház zeneiskolájából! Nehéznek látszik, de megvalósítható! Ehhez azonban először el kell érni a kétszázas létszámot. A kétszázas létszám eléréséhez pedig még sok közönyösséget kell legyűrni, sok szunnyadó éi'deklődést felébreszteni. Addig is azonban, míg ez valósággá válik, Valentsik István újabb két fiókiskolát szeretne szervezni: Vasadon és Péteriben. Reméljük, közelebbi és távolabbi célkitűzése egyaránt valósággá válik. Murányi József XVXXVXXXXYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXVXVXVXXXVXX ÍENESBEN Ráékevén. Két-három évig irányította e dunaparti község kulturális életét, de fél évvel ezelőtt, családi okoik miatt elment innét. S akkor került a helyére az a pesti, akiről az imént beszéltem, aki fél év alatt annyira szétzüllesztette a csoportokat, hogy jóformán csak a romjaik maradtak meg. Azokat a lelkes embereket — emlékezik Kuti Mihály —.akik egyszerű földműves létükre zenekart, tánccsoportot alakítottak, csak félvállról kezelte, sőt. nemegyszer keresztezte terveiket, elképzeléseiket. Nem engedte például, hogy a zenekar népdalokat, népdalfeldolgozásokat játsz- szon... S miért jött megint visz- sza. mi vonzotta ide? — kérdezem tovább. — Magam sem tudnám pontosan megmondani. Valahogy a szívemhez nőtt ez a község, megszoktam. Most aztán — mondia — van dolgom elég. Az elődöm (és egyben utódom is — jegyzi meg nevetve) hibáit helyre kell hozni, s az „CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEKNEKT uciano Emmer, a neves olasz rendező új filmjének hősei fiatal diákok, érettségi ' előtt álló fiúk és leányok, akiknek kedves szerelmi története az ifjúság derűjét lopja a nézők szívébe. A film cselekményének szála szerteágazó. szinte követni is nehéz egyes epizódjait, amelyeket csak valamennyiök közös vonása: a kedves diákköri szerelem fűz össze. A film nem hibátlan, de kedves szói'akozást jelent. Elsősorban azok a részei a legsikerültebbek, amelynek hősei a gyerekek. Bájosak, közvetlenek, szerelmükön még az ifjúság hamva. Akkor is, amikor csókolóznak. akkor is, amikor iskolai újságot szerkesztenek. Forrófe.iűek és hirtelen haragúak. gyermekesen naivak és komolykodó felnőttek egyszeri-e — egyszóval gyerekek. S ez a film legnagyobb erénye. Sajnos, a film felnőtt hősei 5 már nem kerülnek életközeibe- a nézőhöz a történet során;- Az írók túlságosan egysíkúan- ábrázolják akár Andrea moz- donyvezető apját, vagy Lucia t gazdag és előkelő családját, a így a tiszta gyermekszere- lem — Andrea és Lucia kö- zött — konfliktusát sem érez- t zük igaznak, meggyőzőnek.- pedig éppen ebben az epizód- ban remek lehetőség kínálkozott arra, hogy a szerzők bát- ran szembenézzenek a mai- olasz ifjúság problémáival, éle1- tévéi. De ezúttal nem akar- » tak vagy éppen nem mer- fék mélyebbre hatolni, beér- ték csupán a bemutatással az- alapos elemzés helyett. ., Hibái ellenére mégsem ér- téktelen a most bemutatott A ä harmadik líceum című olasz- játékfilm. S ezt elsősorban,- nagyszerű gyermekszereplői te- I szik, akik kivétel nélkül önxna- gukat adják ebben a filmben — hamisítatlan bakfislányok i és kamaszok. vxxxxxxxxxxxxxxxxxxv» KETTŐNK TITKA A film mondanivalója nem új, de napjaink egyik feleletre váró kérdése: hogyan magyarázzuk meg serdülő gyermekünknek a születés nagy titkát. A gólyamesét már nem hiszik, de a valóságról még csak homályos, gyakran torz elképzeléseik vannak. A SX>XN\>XV<VsXNXVXVV>>X>N>XXX>>>>XXNNXXXVSVvV adósságokat, mert azt is hagyott, ki kell fizetni... Érdeklődöm, hogy mik a további tervék. Kuti Mihály olyan szavakkal beszél erről, amelyekből érzik az akarat, a parasztok, munkások életével való törődés. Felvázolja először az eredményeket, amelyeket ezelőtt, a bizonyos depressziós félév előtt elért. Volt itt fúvószenekar parasztemberekből, rajz és képzőművészeti kör, színjátszó csoport külön felnőttekből és külön fiatalokból. A legnagyobb eredményt talán — s ezért külön figyelmet is érdemel — a zeneiskola érte el. S nemcsak Ráckevén, de ennek példájára Kiskunlacházán, Szi- geiszentmiklóson, Délegyházán indult zenei képzés, amelyet Pestről és Ceglédről irányított szaktanárok vezettek, Csák hát az utóbbi időben ezek mind széthullottalk. — A feladat most — fejezi be Kuti Mihály — ezeket a szép és biztató kezdeményezéseket újraéleszteni és tovább. fejleszteni. Kuti Mihályt szeretik az itteni emberek. S ez a legfőbb biztosíték arra. hogy terveit, elképzeléseit siker koronázza. Bokros János szülők ózonban — éppen régi. álszemérmes nevelésük következtében — röstellik az őszinte beszédet errőf a témáról gyermekük előtt. A Kettőnk titka című olasz —francia film egy ilyen példát elevenít meg a mozi vásznán. Jean villanyszerelő házában . nagy az izgalom. Az asszony \ gyereket vár, de nem akar kór- ^ házba menni, mei-t szerinte ol- esőbb, ha odahaza jön világra ff a gyermek. Fiuk, Francois ff csak most döbben rá, hogy ff szülei eddig félrevezették, hi- 'f szén azt mondták, őt is zöld- ségüzletben vásárolták. Francois fantáziáját — mint ^ valamennyi serdülő gyermekét ^ — izgatja a kérdés, de apja £ hiába próbálkozik, sehogy sem ff tudja rászánni magát az igaz- ff ság kimondására. Végül azon- ff ban Francois mégis mindent ff megtud, mert éppen az ő \ ügyességének köszönhető, hogy 1 egészségesen jön világra kisf, testvére. / '> A film nemcsak kedves, de \ egyúttal tanulságos is. Ha újat ; nem is mond, de egy-két életrevaló ötlettel mégis hozzásegít. hogyan kezdjenek hozzá a szülők e kényes kérdés megbeszéléséhez gyermekükkel. S ha csak ennyi tanulsággal szolgál is — érdemes megnézni. Az, hogy a film főszerepét a kiváló francia színész, Yves Montand játsza remekül — csak ráadás. De olyan ráadás, ami önmagában is megérdemli, hogy megnézzük a filmet. Egy biztos, senki sem jön majd ki a moziból csalódott arccal; — P —
