Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

G er. vr m ei. ’i'-jfürlan 1959. ÁPRILIS 26. VASÁRNAP Bőséges választék Bőséges választék és hatalmas árukészlet várja a vásárló­kat a Pest megyei TUZEP-telepeken. Az előző évekhez viszo­nyítva több és jobb minőségű szénféleségekben, egy-két évvel ezelőtt még nehezen kapható építőanyagokban válogathatnak. Miről írnak levelezőink? A monori 2312-es TÜZÉP-telepen mindenfajta építőanyag kapható. A hiánycikknek tartott cserépből például egyet­len napon két vagonnyi érkezett. v •> v v ♦*» •>•>•;••> GMnbamódra szaporodnak az új lakóházak a megyében. A kétszobás családi házaknál kitűnően bevált ez a képen látható, úgynevezett TUB tetőszerkezet, amely kizárólag acélhuzalból készül, s nem kell hozzá faanyag. ' ♦>♦>♦> Ezek a házak a pilisi bányászok új lakótelepén épültek. Valamennyi már az új, olcsó, tűzmentes, helyszínen ösz- szeszerelhető TRB tetőszerkezettel készült. (Korbán Antal felv.) A tizenharmadik havi fize­tésről ír örömteljes sorokat Forró Mihály, a Ganz Árammérőgyár fröccsöntő műhelyének dolgo­zója. Levelét így kezdi: „Nem tartozom a havi fizetésesek közé. Mégis nálunk, fizikai dolgozóknál is szokás az, hogy jövedelmünket havi fizetésre átszámoljuk. A nyereségrésze­sedésre meg ezt mondjuk: ez a 13. havi fizetésünk. Nálunk nemrég fizették ki. Az idén IS napot kaptunk, ebből egy na­pot felajánlottunk a lakás- és házépítők megsegítésére, fél napot pedig szociális célokra. A kifizetés napján kellemes meglepetésben volt részünk Az igazgató elvtárs bejelen­tette, hogy várakozáson felül, a tavalyihoz képest több pénzt Itapunk, mert jobban dolgoz­tunk. Az elmúlt évben 25 szá­zalékkal növeltük a termelést és terven felül vállaltuk a bel­földi igények kielégítését is. amit teljesítettünk. Számos község a mi vállalásunk segít­ségével kapcsolódott be a vil­lamos hálózatba. Egy öltözet ruhát és ballon­kabátot vettem a kapott pén­zen. Munkatársaimmal együtt most is azon leszünk, hogy munkánk jobb megszervezésé­vel minőségi munkát végez­zünk. Így segítjük gyárunkat az olcsóbb és jobb termék elő­állításához s magunkat az egy­re növekvő nyereségrészese­déshez.” Tavasszal minden újul, szé­pül. Ilyenkor szinte ellenállha­tatlan vágy fogja el az embe­reket is a rendezettség, tiszta­ság után. Jó érzés eltakarítani a téli szemetet. Éppen ezért Ujharíyánban is a helyi vöröskereszt és az egészségügyi állandó bizottság kezdeményezésére a tanács­háza nagytermében mintegy 100 fő hallgatóság gyűlt össze, hogy megtárgyalja a Tiszta ud­var, rendes ház címért folyó tisztasági verseny feltételeit. Ez együtt jár a Község legtisz­tább utcája címmel. A nagy­gyűlésen dr. Czakó Ferenc kör- •zeti orvos ismertette a verseny pontjait. A megjelent vörös­kereszt-tagok egymás között felosztották a község utcáit és lakóit és megállapították, ki melyik utca lakóinak udvarait ellenőrzi a versenypontok alapján. Következő levelünket Csemőről küldték. Sziráki Péter írta, a Fenyvesi Tsz könyvelője. Meg­tudtuk belőle, hogy 1957. feb­ruár 1-én alakultak újra, az el­lenforradalom hatására felosz­lott Lenin Tsz-ből. Jónéhány tag, aki szívügyének érezte a tsz-t, kitartott mellette, s a rend helyreálltával újraalakí­totta. Most 135 hold földön gazdálkodnak, 24 taggal. A te­rületből 51 hold a szőlő, 51 a szántó. Három holdon gyü­mölcsös van, a többi pedig rét és erdő. Idén télen, kihasznál­va a jó időt, 4 hold gyümöl­csöst telepítettek. „Már most öröm nézni munkánk eredmé­nyét — írja —, amikor a fák rügyet bontottak és fejlődés­nek indultak, örül a tagság, mert néhány év múlva, ami­kor már teremnek, komoly hasznuk lesz belőle. Még az egyéni parasztok is szívesen nézik az ilyen munkát, mert ebből azt látják, bizakodunk, fejlődni akarunk. A szőlő ta­vaszi munkálataival úgy ál­lunk, hogy április 20-ig min­den nyitási, metszési munkát elvégeztünk. Ez különben a felajánlásunk május 1-re. Sze­retném elmondani, hogy külö­nösen jó eredményt ért el eb­ben a munkában ifj. Kovács Miklós. L. Szabó Péter brigád­vezető és özv. Boros Ferenc- né.” Ahogy forgatjuk a lapokat, látjuk, panasz is akad. Még­hozzá az, vajon miért olyan fakó, színehagyó anyagból ké­szítik az iskoláslányok egyen- kötényét? Bizony, a levélíró­nak igaza van, amikor azt mondja, jobbérzésű szülő szinte szégyelli gyerekét az is­kolába engedni benne, olyan lesz két-három mosás után. Itt felveti Béresné azt a ja­vaslatot, készítsenek újra klottból és a finom, tartós lüszterből kötényeket, amit bizonyára a gyerekek is szíve­sebben hordanának a mostani színtelen vászon helyett. Megjelent az Állam és Igazgatás Újból megjelent az Állam és Igazgatás, a kormány titkár­sága tanácsszervek osztályá­nak elméleti folyóirata. A lap első számában Apró Antal, a kormány elnökének első he­lyettese, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész helyettese, dr. Beér János egyetemi tanár, dr. Földes Iván egyetemi docens stb. írt cikkeket. Köszöntjük az Állam és Igazgatás-t újbóli megjelenése alkalmából és kívánjuk, hogy eredményesen segítse az állam- igazgatási munka színvonalá­nak emelését. Méhészetfejlesztési hitelakciót indít az OTP Hogyan lehef majd megfigyelni a szovjet mesterséges bolygót? Alekszandr Dadajev, a pul- kovói csillagvizsgáló titkára, a Naukai Zsizny (Tudomány es Élet) című folyóiratban kifejti, hogy a szovjet mesterséges bolygó körülbelül öt év múl­va újra megközelíti a Földet, és akkor a csillagászok már az eddigieknél jobb . eszközök­kel rendelkeznek majd, hogy megfigyelhessék. Az elektron-optikai műsze­rekkel végzett kísérleteknél a szovjet csillagászok arra az eredményre jutottak, hegy a teleszkóp átmérőjének növe­lése nélkül is száz ötvenszeresé­re lehet ’növelni a csillagásza­tilag megfigyelt tárgyról fel­fogott sugarak mennyiségét, s így a saokásos megfigye.ő eszközökkel nem látható égi­testeket is könnyen meg le­het figyelni. Az égitestekről érkező fény erősségét fokozni lehet úgy is, hogy televíziós készüléket kapcsolnak össze teleszkóp­pal. A pulkovói csillagvizsgá­lóban szerkesztettek egy kí­sérleti televíziós teleszkópot, amelynek segítségével a • lát­határ távoli részén levő égi­testek is kivehetők és a meg­figyelésekhez körülbelül két- százszor kevesebb idő kell a szokásos fényképezési eljárás­nál. Országszerte becsülete van a méznek. Mint jóízű, tápláló, erősítő édességet, szívesen fo­gyasztja idős és fiatal; általá­ban még azok is, akik egyéb­ként „férfiatlan’“ és ..tekintélyt züllesztő” magatartásként ítél­nek meg minden vonzódást a nyalánkságokhoz. Szakácsok és cukrászok a megmondhatói, hogy a meznek milyen változatos felhasználási lehetőségeit ismeri a mai konyhaművé­szet. „Fantázia’“ van benne. Ne cso­dálkozzunk hát, hogy a mézes­üvegek sűrű, aranysárga tar­talmukkal, s oldalukon a piros nyelvecskéjét öltögető mackó­val, ott sorakoznak a fűszer­es csemegeüzletek, tejcsarno­kok állványain. Talán jelképe­zik is egy kicsit a méhtársada- lom szigorú, szinte katonás rendjét, törvényszerűségeit, amelyekről annyi ismertetőt olvashatunk népszerű termé- szettudofriányos könyvekben, folyóiratokban, újságokban. Kormányunk a méhészke­dést messzemenően támo­gatja. Segíti egyrészt rövid, tovább­képző tanfolyamokkal, a kor­szerű anyanevelést, a külön­böző _jnézeUetési ...fogások elő­n yeit. a vándorlás és telelés hibáit és helyes megoldását stb. ismertető előadássoroza­tokkal, de anyagi eszközökkel is. Ennek során az Országos Méhészeti Szövetkezeti Köz­pont javaslatára az OTP igaz­gatósága az 1959-es évben biz­tosítja a méhészetfejlesztés hitelakcióját. A kezdő méhészek méh­családot vásárolhatnak és 1 a kisméhészek fejleszthe­tik állományukat. Az OTP által folyósítható legnagyobb hitelösszeg 4 ezer forint. A hitel felvételéhez a helyi méhegészségügyi felelős Igazolása szükséges arról, hogy a kérelmezőnek öt korszerű kaptárnál, illetve tíz méhcsa­ládnál nagyobb állománya nincs. Ha az OTP a hitelt megsza­vazza, a kötelezően előírt sa­ját erőből történő hozzájáru­lást az Országos Takarékpénz­tárhoz be kell fizetni. (4000 fo­rint megszavazása esetén 1000 forintot, tehát a kölcsönösszeg 25 százalékát.) A hitelakció további rész­leteire vonatkozóan az Or­szágos Méhészeti Szövet­kezeti Központ (Budapest, V., Garibaldi u. 2.) ad fel­világosítást. Most már a Pest megyei mé­hészeken a sor, hogy alaposan számotvetve önmagukkal és lehetőségeikkel, igénybe ve­gyék a hitelakció nyújtotta je­lentős kedvezményt. (r — e) MÉHÉSZGYULES A méhészeti szakemberek szombaton tanácskoztál'* a Földművelésügyi Miniszté­riumban. Máté János, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatósá­gának helyettes vezetője nyi­totta meg az országos méhész, gyűlést, majd örösi Pál Zol­tán a méhészeti kutatásról és módszereiről tartott előadást. A továbbiakban megvitatták a Méhészet című szaklap mun­káját és a soron következő legfontosabb feladatokat. * Uj rendelkezés készül a dolgozók középiskolai tovább tanulásáról 19“5i»-ben egyik minisztertanácsi rendelet arról init-ézikedett, ho,gy a dolgozóik közéipislkoláinaik első osztályába a 17-iik életévüket be­töltötték jelentkezhetnek felvé­telre. A felnőtt-oktatásban rész­AVN\\NVO^\V\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\>\\\\\\\\\^^^^^ RENDBEN AZ ÚT! Mindenkiben vannak csö- kevények. Bennem is, nem azért mondom. Többek között például ismeretlen emberek­nek nem köszöngetek és se­hogy sem szeretem, ha isme­retlenek úton-útfélen rámkö­szönnek, utóvégre nem hajhá- szom a népszerűséget, igazán nincs miért. Eleinte nem is vettem észre, de már hónapok óta feltűnt, ahogy robogok az autón megyénk útjain, embe­rek az útszélről minduntalan rámköszöntenek. Nem a „kö­zönséges” gyalogosok. Az utak­nak ezeket a köszönő embe­reit már messziről felismerem kis háromszögletű piros zász­lajukról, amit útmenti fához támasztott biciklin, vagy tót­ágast állított talicska fogóján, esetleg csak valami lapátnyé­len lobogtat a szellő. Apróra tört követ, földet szórnak az útra, tömködik a kisebb gödrö­ket, esőben homokot, hóban salakot szórnak, karbantartják az utat, meg vigyáznak, ne le­gyen csúszós; tehát a közleke­dés biztonságát szolgálják. Eb­ből mindenki rájuk ismerhet. Ok az útőrőlc. Valamikor hi­vatalosan csak útkaparónak hívták őket. Ez akkoriban volt, amikor majd minden paraszti rendben levő ember megsüvegelte még a gyalogjáró urat is. Ez a szo­kás már alaposan kiment a di­vatból, ezek a piros zászlósok pedig mégis köszöngetnelc Némelyik annyira köszön, hogy leveszi a sapkáját is. ezek azonban a ritkábbak. A többség csak éppen hogy ki­csit leereszti a szerszámját és a jobbja két ujjúval megérinti a fejfedőjét. Esetleg csak a homloka felé bök, de ez is kö­szönés, mert mi más lenne. Mondhatom, sokáig sehogy sem tetszett nekem az útőrök- nek ez a szokása, megalázko­dásnak véltem, amit pedig ví- lágéletemben szintén nem sze­dettem. Ha legalább nekem szólna az üdvözlésük, azt va­lahogy még elviselném, de nem ismernek, sem a szemé­lyemet, sem az egyéniségemet. Nem kétséges, csak az autónak köszönnek. Ejnye, hogy még mindig ilyen nagy a becsülete a gépkocsinak, noha mír nem luxus, nemcsak rangos, nagy- pénzű urak száguldoznak ben­ne-mint a múltban. Mit tagadjam, haragudtam bizony az útőrökre, minek alázatoskodnak az autó előtt. Legutóbb aztán a leeresztett sorompónál várakoztam, amía elrobog a vonat, s látom, ott áll a pályaőr feszes vigyázz­állásban, katonásan szalutál a mozdonynak. Meg nem áll­tam, megkérdeztem tőle, miért köszön minden vonatnak? — Ez a szabály, kérem. Hogy lássa a mozdonyvezető, nyugodtan mehet tovább, vi­gyázok, rendben a pálya — magyarázta a pályaőr és sza­vai nyomán hirtelen világos­ság gyűlt agyamban. Nem miattam, nem is az autó miatt köszöngetnek tehát az út őrei. Köszönésük: jelzés, minden rendben, nyugodtan mehetünk tovább. Meglehet, útőrölcnél ez csak íratlan sza­bály, annál szebb, hogy mégis betartják. Most, hogy már tudom, mit jelent a köszönésük, barátsá­gosan visszaköszöngetek; — Vigyázol, öreg, rendben az út? Köszönöm! A viszont látásra. Szokaly Endre Germa Antal útőr a szobi országúton Nógrádverőce táján, a 0 km kőtől a 4-esig terjedő útszakaszra vigyáz. Most, hogy itt a tavasz, megtöltötte a kerekeken járó bitumenes ke­mencét mésszcl, átmázolja az útszegö korlátot. Holnap fe­kete festéket tölt a kemencébe és ami a korláton fekete, azt festi át. Közben, ha autó jön, az ecsetje nyelét a sapkája széléhez érteti. Hadd lássa a gépkocsivezető, ha most pár napra fel is csapott mázolónak, őrködik azért, a gondjaira hízott útszakaszon minden rendben, nyugodtan mehet az autó tovább! vevőik kor szerinti meg,oszlása az utóbbi években eltolódott a fiata­labb korosztályok javára. Sokan jelentkeztek felvételre olyanok, akik még nem töltötték be 17-ik életévüket. Az Ifjúság kulturális nevelése és egyidejűleg a ter­melőmunkába bekapcsolódása ér­dekében lehetővé kell tenni, hogy 9 fiatalok 17-ik életévük betöl­tése előtt is végezhessenek középiskolai tanulmányokat. Mindez szükségessé teszi új ren­delkezés kiadását a dolgozók kö­zépiskolai továbbtanulásáról. Is­meretes, hogy a Minisztertanács legutóbbi ülésén ezzel kapcsolat­ban határozatot hozott. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a felnőtt- oktatás nagy fellendülés előtt áll. Az iparban, a kereskedelemben s különösen a mezőgazdaság szocia­lista szektorában dolgozók mind fo­kozottabban érdeklődnek a tovább­ra nu’ás iránt. Fontos cél. hogy a lehetőségihez kénest miinél több dolgozó folytathassa tanulmá­nyait. A Művelődésügyi Miniszté­riumban készülő úf rendelke­zés szerint a felvéted korha­tárt a jelenlegi 17 évről lej­jebb szállítják. Gondoskodnak majd arról is, hogy az esti tagozatos oktatásban rész­vevők lobb körülmények között tanulhassanak. Szó van arról, hogy az eddigi heti 4 helyett a dolgo­zók csak három este lámák mr'd iskolába. A Művel ődésügvi Mi­nisztérium középfokú oktatási fő­osztályának felnőtt-oktatási cso­porti a — társadalmi aktivistákkal közösen — az eddigi csökkentésén, illetve étrenddé- ' sén, a korszerű követelmények­nek megfelelő kiegészítésén dol­gozik. A felnőtt-oktatás tanyanvacát a lehetőségek szerint össz*- hamroliák a már btzonvos munkakörben dn!-o*ók érdek­lődési körével­Tnté”k«**n<=*k a középiskola! levelező ok'^tásh^n részvevőbe ta­nulmányainak elősegítéséről is.

Next

/
Thumbnails
Contents