Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-23 / 94. szám

1959. ÁPRILIS 23. CSÜTÖRTÖK RT, &Cirlap 3 Komolyan gondolják A Ma^«,ir-liri»iiil hélköznapjiii róla. Kár lenne, ha nem gya­rapítaná tudását, szervezett oktatás útján is. Többen akad­nak ilyenek ebben a gyárban és másutt is. Megérne egy is­kolát. annál is inkább, mert az oktatógárdát az üzemek­ből a gimnáziumból, az ag­ráregyetemről össze lehetne toborozni. Tehát a magasabb színvo­nalú tanulás iránt is érdek­lődnek a brigád tagjai amel­lett, hogy a lehetőségekhez képest gyarapítják ismere­teiket. De mindezek mellett akad még egy nagyon komoly feltétel, amelynél helyt kell állni, ha el akarják érni ki­tűzött céljukat Ez a munkafegyelem terén való példamutató maga­tartás. — Különösebb baj nincs. Senki sem késik és hiányzik igazolatlanul. Kisebb „össze­szól alkozások” még előfordul­nak, de ezeknek véget tu­dunk vetni, mert foglalko­zunk az emberekkel. Előfor­dul még olyasmi, hogy egye­sek külön jogokat akarnak formálni maguknak, például olyan, hogy öt perccel előbb abba akarják hagyni a mun­kát. Ilyesmit nem engedhe­tünk meg. Megmondtuk, hogy aki nem akar velünk együtt helytállni a cél érdekében, nincs helye köztünk. Ehhez tartjuk magunkat. Aki viszont igyekszik, .mindenki segíti — magyarázza a brigádvezetó- helyettes. Kisvártatva még megtoldja mondókáját: — Igyekszünk. Elhatároz­tuk. hogy elérjük célunkat. Tudjuk, hogy nem lesz köny- nyű, de menni fog a dolog! — farkas — MEGJÖTT AZ ÁRU nyolcvan, százezer forintoso­kat. Úgy látom, ezekre is job­ban vigyáznak. Ez megnyugtató, de hát van még mit tenni a szocialista brigád címért. Itt van mind­járt a szakmai tanulás. — Igen, a brigádból hár­man járnak szakmai tanfo­lyamra. Hárman mennek majd más gyárba tapasztalat- cserére. Egyes szakmai dol­gokról itt a műhelyben is be­szélgetünk — mondja Balcsók László. — Dehát- a tanulás nem­csak a szakmai képzést je­lenti, általános műveltségben is gyarapodni kell — vetem közbe. Erre is kész a válasz: — A brigád tizenkét tagja közül mindenki elvégezte a nyolc általánost. Csorna Sán­dor érettségizett. Bagács Jó­zsef négy polgárit végzett. A brigádvezető és én párttagok vagyunk. Tanulunk politikát is. Ebédszünetben majdnem mindig beszélgetünk történe­lemről, a természetről, politi­káról. így mindenki teául — mondja Balcsók. — Technikumba nem sze­retne járni senki? — kérde­zem. — Szeretnénk, de nagy stra­pa Budapestre járni. Azelőtt itt, Gödöllőn is volt techni­kum. Jó lenne, ha megint létrehoznák — felelik. Bizony, nem lenne rossz itt technikumot létesíteni. Há­rom nagy gyár van a járás­ban. Sokan tanulnának. Itt, ebben a brigádban dolgozik Katona Pál. akinek évek óta nincs selejtje. — Precíz ember, kifogásta­lan munkát végez — mondják JpfS A nagykereskedelmi vállalatok pótkocsis teherautókkal szállítják ki az árut a falusi földművesszövetkezeti boltok­ba. Ezek a teherautók hajnalban indulnak Budapestről és estig 8—10—15 községet látogatnak meg. Viszik az új árut. s hozzák az üres ládákat, üvegeket. A darabárus túrajárat- tal Valkó községben találkoztunk a napokban. Pálinkás Endre gépkocsivezető, a 11-es Autóközlekedési Vállalat dol­gozója, textil- és vasárut vitt a földművesszövetkezet boltjába, (Tenkely felv.) / sssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssss* A legfontosabb feladat: a termelőszövetkezetek megszilárdítása T'un uvsk*»**is f'**«//«*#/#*#* Nagyteljesítményíí kombájn tervei készültek el a Mezőgépfejlesztési intézetben tására az új fajta kombájn­nal katasztrális holdanként 87 forinttal csökken a betakarí­tási költség. A rajzok alapján az EMAG már az év első le­iében elkészíti a kombájn min­tapéldányát és azt az idei be­takarításkor kipróbálják a Nagyszentjánosi Állami Gaz­daságiban. IBUSZ-társasutazás a póznám vásárra Az IBUSZ júniusban több társasutazást szervez a póz­nám nemzetközi vásárra. Az első csoport június 10-én in­dul. A nyolcnapos út költsége 2063 forint. Jelentkezni vala­mennyi budapesti és nagyobb vidéki IBUSZ-irodában lehet. Tegnap délelőtt Cegléden a járási tanács épületében együt­tes ülést tartott a ceglédi já­rási párt-végrehajtóbizottság és a tanács végrehajtó bizott­sága. Megvitatták az idei gaz­dasági évben területileg meg­növekedett, valamint az újon­nan alakult tsz-ek politikai, gazdasági és szervezeti állapo­tát. Egyidejűleg arról is ta­nácskoztak, hogyan kell megszilárdíta­ni a tavasszal létrejött tsz- községek szövetkezeteit. A beszámoló, amelyet a já­rási pártbizottság és a ..tanács,; mezőgazdasági osztályai készí- J tettek, alapos, sokoldalú vo^t. í A sok pozitívum mellett hibá­jául róható azonban fel, hogy alig foglalkozott a tsz-ek jelen- j légi állapotával, a legsürgőseb- I ben elvégzendő feladatokkal. A beszámoló felett kialakult | egészséges vita azonban hely-! rebillentette az egyensúlyt, az 1 adott helyzetből indult ki. a va- j lóság talaján állt és rendkívül hasznos volt. Az elmúlt három és fél hó­nap alatt jelentős fejlődést, előrehaladást ért el a ceglédi járásban a szövetkezeti mozga­lom. Több mint 14 ezer kát. hold földet vittek a szövet­kezetekbe. A legfontosabb feladat, amit az együttes ülés határozottan le­szögezett: a termelőszövetke­zetek megszilárdítására irá­nyuló munka. Nem szabad ma­gukra hagyni a tsz-ekbe újon­nan belépett dolgozó paraszto­kat. Választ kell adni a min­dennapi é'et során felvetődő problémáikra, esetleges kéte­lyeikre és útmutatást kell ad­ni. mit csináljanak, hogyan kezdjék meg a közös tevékeny­séget. A tsz-ek megszilárdítása, helyes szervezeti életének ki­alakítása érdekében javasol­ták, szervezzenek gyakrabban tapasztalatcsere látogatá­sokat az erősebb, jól gaz­dálkodó tsz-ekbe. Helyeselték áz abonyi Kossuth Tsz kezdeményezését, amely az újonnan alakult Dózsa Tsz- nek, főleg vezetőinek máris sokat érő gyakorlati segítséget ad. A felvilágosító munka során különösen nagy feladat vár a községi tanácsokra, a szakemberekre, mezőgazdá­szokra. Az ülésen bírálták az Albertinál Községi Tanács ve­zetőit, mert nagyon ritkán ke­resik fel a falu szövetkezeteit. Sok szó esett a beruházá­sokról. Helytelenítették, hogy túl­ságosan nagy összegű ál­lami támogatást és hitele­ket igényelnek a járás tsz-ei. Több tsz-ben elfeledték, hogy konkrétan csak a meglevő és a válható anyagi segítséggel o aló fiait (íttJiríí inwtkaJ A rossz azonban az, hogy a faluból a városba, a mező- gazdaságból — túlzott mér­tékben — az iparba csábítja a fiatalokat. Nem csináltunk pontos felmérést, de becslé­sünk szerint a községben fia­talságnak alig 10 százaléka foglalkozik mezőgazdasági munkával. A többi bejáró munkás, alkalmazott stb. Ezen a helyzeten kívántunk első­sorban változtatni akkor, amikor elhatároztuk a falusi ifjúsági szövetkezet — a FISZ — megalakítását. Célul tűz­tük magunk elé, hogy meg­ismertetjük, megszerettetjük a fiatalokkal a mezőgazdasá­gi munkát, s főleg, a közös gazdálkodást. A MÁSIK CÉLUNK az ■G* volt, hogy biztosítsuk az általános iskolás gyermekek számára a mezőgazdasági po­litechnikai oktatás legjobb, legmegfelelőbb formáját. A gyermekek nagy része ugyan otthon is segít a mezei mun­kában, de nem minden eset­ben a legkorszerűbb gazdál­kodási elveket és módszere­ket tanulja meg szüleitől. Itt, a szövetkezetben viszont megtanítjuk őket a növény- termesztés, kertészkedés — a belterjes gazdálkodás — leg­fejlettebb módszereire, s a közösségi munkaerkölcsre. — Sajnos, az indulás kissé nehezen ment. Tulajdonkép­pen decemberben alakult meg a szövetkezet — papí­ron. Ekkor választotta meg a tagság a 10 tagú — hat álta­lános iskolásból és négy fel­nőttből álló — vezetőséget, s elfogadta az alapszabályt. A működési engedélyre vonat­kozó kérelmünk azonban „el­feküdt”: négy hónapig nem kaptunk rá választ az illeté­kesektől. Most is csak szó­beli engedély alapján láttunk munkához, abban a remény­ben, hogy írásban is rövide­sen megkapjuk. A halogatás azonban oda vezetett, hogy elkéstünk a tavaszi vetéssel, igy ebben az évben mind a 10 holdon kukoricát fogunk termelni. Óvári 5-ös fajtát szeretnénk vetni, s a termést a földművesszövetkezeti fel­vásárlóknak akarjuk eladni. Az évvégi zárszámadáskor bizonyos összeget kiosztunk majd a tagok között, a mun­kaegység-teljesítmények ará­nyában. a fel nem osztandó közös alapból pedig üvegházi berendezést létesítünk majd, hogy jövőre már primőr-ker­tészetünk legyen. A gépi mun­kákat az Érdi Gépállomás­sal végeztetjük, amely — a helybeli állami gazdasággal közösen — amúgy is vállalta a FISZ patronálását. A kapá­lást és egyéb munkát pedig a gyerekek — azaz a tsz-tagok — munkaegységre végzik el. — Még az alakuló gyűlésen kimondtuk, hogy nem aka­runk eladósodni — folytatja az újdonsült agronómus. — A tagok úgy döntöttek, hogy va­lamennyien 25 forinttal já­rulnak hozzá az „alaptőke” megteremtéséhez, amiből a szántást már ki tudjuk fi­zetni. A 16 éven felüli KISZ- tagok ezenkívül fejenként 50 forintos részjegyeket fizet­nek be a földművesszövet­kezetbe, hogy mi is megtold- juk valamivel azt a háromszáz forintot, amelyet a földmű- vesszövetkezettöl kaptunk se­gítségül az induláshoz. jz’ÖRÜLBELÜL ennyi az, TV amit a Munkácsi Mihály- ról elnevezett ifjúsági szö­vetkezetről jelenleg mondha­tok. A munka csak most in­dul, nem is lenne még mivel dicsekednünk. De ahogy a gyerekek lelkesedését, biza­kodását látom, remélem, hogy jövőre már érdemes lesz beszélni a szövetkezetünkről. Legalábbis, a hangulat most ez nálunk: mi is megmutat­juk, mit tudunk ... Nyíri Éva lehet számolni. Az ülésen fel­hívták a tsz-ek figyelmét arra, hogy szerényebben számolják igényeiket, fokozottabban építsenek saját erejükre. Fel kell kutatni a tsz-ekben, a községekben a helyi lehetősé- , geket. hogy egyszerű eszkö­zökkel oldhassák meg a leg­szükségesebb építkezéseket. Dicsérendő a dánszentmikló- si Micsurin Tsz példája. Itt 1959 és 1963 között 1 683 450 forint értékben terveznek traktorokat, munkagépeket stb. vásárolni és ehhez mind­össze 275 000 forint bankhi­telt kérnek. A járásban számos üzemi és vállalati dolgozó segíti majd társadalmi munkában a tsz-ek építkezéseit. Anyagi és munkaerő-tá­mogatást főleg azok a tsz-ek kapnak majd, ahol a legtöbb saját erőt és he­lyileg felkutatott anyagot biztosítanak. Tapasztalható a tsz-ek öt­éves távlati terveiben, hogy nagy gondot fordítanak állat- állományuk gyarapítására, de megfeledkeznek a takarmány­alap növeléséről, a termés­hozamok emeléséről. Kifogá­solta a? ülés azt is, hogy a tsz-ek sok esetben állatállo­mányuk fejlesztését nem sa­ját erejükből és nevelésükből akarják megoldani, hanem vásárlás útján, állami hitellel, Az együttes végrehajtó bi­zottsági ülés határozatot ho­zott. milyen politikai munkát kell végezni a tsz-ekben. Ezenkívül elhatározták, hogy két hónap múlva közgazda- sági vizsgálatok alapján, an­két keretében megvitatják a járás tsz-einek állattenyész­tési és takarmánytermelési te­vékenységét, problémáit. _____________ (Cs) F elülvizsgálják a vámdarálók működését Megyénkben mintegy 360 magánkézben levő vámdarálót tartanak nyilván. Néhány /ámdarálónál a közelmúltban rilenőrzést végeztek illetékes szervek, s megállapították, a /ám keresményt rendszertele­nül adják le. Kitűnt az is, több vámdarálós évek óta lem adta le a vámkeresményt :s semmiféle nyilvántartást lem vezet. A napokban különböző sza- lálytalanságok miatt 36 vám- larálós ellen Indítottak sza- lálysértési eljárást, s pénzbír- ágot róttak ki. Ezenkívül több ámdarálótól megvonták az ngedéíyt. A közeli napokban legyeszerte felülvizsgálják az tletékesek a vámdarálók mű- ödéséf, HATÁRJÁRÁS \ CSÖMÖRÖN jj A Csömöri Földművesszö- j vetkezet termelési tagbizott- \ sága a tanáccsal közösen ha- í tárjárásra indult a napokban. \ A határjárás során megvizs- < gálták a borsóvetéseket és í megállapították, hogy az idén, ha az időjárás ; tovább kedvez, a szokott- ; nál nagyobb és koraibb ; borsótermésre lehet szá- * mítani. A határjárást azzal a cél- í lal határozták el, hogy a í borsóvetések állapotától füg- ! gően kezdik előkészíteni a í szállítást, hiszen a borsó zö- í me szerződéses és a földmű- í vesszövetkezetnek kell gon- í doskodni a gyors és zavarta- í lan szállításról. A földművesszövetkezet ; közel 28 katasztrális hold • borsóra kötött szerződést ! 68 gazdával. A gondos munka, az időben ! való készülődés reményt ad ! arra, hogy az átvételnél és a i szállításnál valamennyi gazda : elégedett lesz a földműves- : szövetkezettel. Guzner Ede bácsi, a gödöl­lői Ganz Árammérőgyár ba- kelitműhelyének művezetője Balcsók Lászlóval, „ Magyar- brigád helyettes vezetőjével a fröccsöntő gépet vizsgálja: — Nem igen tetszik neki az új anyag, mert most már hő- állóbb számdobokat préselünk — válaszolja az öreg műve­zető, amikor a gép baja iránt érdeklődöm. Próbálják a makrancos ma­sinát, tanakodnak, aztán kisü­tik a hiba okát. — Ki kell cserélni a be­lövőnyílást — hangzik a hatá­rozott utasítás. Kihasználva a szünetet, rá­terelem a szót a Magyar-bri­gád elhatározására. — Igen, a pártkongresszus tiszteletére tettünk felaján­lást. Szocialista brigád akarunk lenni — hallom Bal­csók Lászlótól, aki a beteg brigádvezetőt most teljes jog­gal helyettesíti. Aztán sorolni kezdi a válla­lásokat: . — 98 százalékban export minőséget akarunk gyártani. Szükség is van erre, mert sok nálunk az export. Most pél­dául svéd árammérő-alkatré­szeket csinálunk. — Sikerül? — kérdezek közbe. — Ede bácsi — régi jó is­merősöm, róla lehetne meg­mintázni a művezető típusát — figyeli a diskurzust. Úgy látszik, várta már a kérdést, mert nyomban válaszol: — Hát ha így megy tovább, akkor nem. Ismerem az öreg őszintesé- ! gét, most mégis elképedek, de Balcsók Lászlón is látom, hogy meglepte a határozott válasz. De egyikünk se jut szóhoz, az öreg megmagya- i rázza véleményének okát. — A napokban léadtunk j háromezer háromvezetékes kapocstestet. Bizony, vissza­jött belőle vagy 300 darab válogatásra, mert akad köz­tük porselejtes. A lúgozóban derült ki a hiba — mondja, j aztán hozzáteszi még: — Igaz. hogy ez az egész műhely hibája, de a Magyar­brigádé is. így nem lesz 98 százalék. Jobban kell vigyázni — de a figyelmeztetést inkább Balcsóknak szánja. Nézem és várom, mit szól erre. Gondolkodik, majd meg­szólal: — Igaza van. Ede bácsi, j Jobban kell vigyázni. Dehát j még az elején tartunk. Majd ezentúl jobban ügyelünk. Jó, j ha szól. Az is jó lenne, ha í minden hónap végén megnéz- 1 nénk, hol tartunk. ? Az öreg művezető bólogat. £ Tudom, hogy ez nála a töké- £ letes egyetértést, a beleegye- ^ zést jelenti. £ Nézzük tehát tovább a vál- £ látásokat: £ — A gépeket szocialista '/ megőrzésre átvettük. Ki-ki a £ magáét. Ez nemcsak azt je- ^ lenti, hogy jól karbantartjuk £ a gépet, azt is. hogy a legki- sebb észlelt hibát is nyomban jelentjük, hogy idejében ki £ lehessen javítani — magyaráz ? a brigádvezető-helyettes. Ránéz a művezetőre, de 5 ^ nem szól semmit, ami körül- ^ belül azt jelenti, hogy ezt is ^ rendbenlevőnek tartja, tehát £ tovább mondhatja. Mondja is: ^ — Régebben elég sok szer- ^ szám ment tönkre nálunk. ^ Még az utóbbi nesvedévben ^ is. Ezen akarunk változtatni. ^ — Ez fontos — szól közbe ^ ismét Ede bácsi —. mert va- gvonok vannak a kezükre ^ bízva. Egv bélyegszerszám öt- ^ ezer forint, de van negyven- ^ ezer forintos is. Bizonv. ,ió ^ néhánvat rneanvomattak már ^ vigyázatlanságból. ^ — No, és a vállalás óta? —^ kérdem az öreget. ^ — Ügy látszik, komolyan ^ gondolják, mert azóta tény- £ leg jobban vigyáznak. Nem £ fordult elő mostanában ilyes- ^ mi. Ugyanez a helyzet a gé- ^ pékké! is. Tavaly február vé- £ gén újakat kaptunk. Hatvan, í T ermelőszövetkezet­ről hallva, az ember feltétlenül hatalmas gabona­táblákra, tágas istállókra, né­pes jószágállományra, nagy­összegű beruházásokra gon­dol. Arról a szövetkezetről, amelyről most írni szeret­nénk, nem lehet nagy szá­mokban beszélni. Éppen el­lenkezőleg: a vetésterülete pél­dául mindössze 10 hold. Tag­jainak átlagos életkora sem haladja meg a 14—15 eszten­dőt. A szövetkezetei ugyanis a törökbálinti általános is­kola felsőosztályos tanulói és a községi KISZ-szervezet tag­jai alapították. Hatvanöt út­törő és 15 kiszista. Még az elmúlt év decem­berében vetődött fel a községi pártszervezet javaslatára az a gondolat, hogy a földműves­szövetkezet keretében ifjú­sági termelőszövetkezetet ala­kítanak. Arról, hogy milyen szándékkal alakult, a követ­kezőket mondotta Nagy Kál­mán mezőgazdasági felügyelő, az új tsz tagja és „tisztelet­beli” agronómusa: — A főváros vonzereje a mi községünkben is erősen érez­teti hatását. Ebben vannak helyes jelenségek és vannak helytelenek. A jó például az, hogy életmódjukban, kulturá­lis érdeklődésükben magasabb igényekre neveli a főváros közelsége a törökbálintiakat. A Mezögépféjlesztési Inté­zetben nagy teljesítményű arató-cséplőgép tervei ké­szültek el, amelyek egyesítik a csehszlovák gyártmányú ZSM és a magyar Balaton tí­pusú kombájnok jó tulajdon­ságait. Az új fajta kombájn másodpercenként két és fél kiló helyett három kiló ga­bona cséplését teszi lehetővé, ugyanakkor körülbelül 25 szá­zalékkal csökkenti a szem- veszteséget. A kombájn több alkatrésze alumíniumból ké­szül, ezért a nagyobb teljesít­mény ellenéré a gép súlya alig változik, A Mezögépfejlesztési Inté­zet számításai szerint a ki­sebb szemveszteség. a na­gyobb teljesítmény és a gép | egyéb jó tulajdonságainak ha-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents