Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-21 / 92. szám
1959. Április 21. kedd ii/Cirlap TjátU'sies /Itiliiíly (^Icífléden legképzettebb városainak. De a sors úgy akarta, hogy törekvésem meghiúsuljon''. A szives invitálás ellenére lakása sem volt ingyenes. Bába Samu „apró szívességeket'1 kért cserébe a lakásért, s a lelkiismeretes Táncsics 77 éves kora ellenére sem tűrhette, hogy ingyenélőnek tartsák, tehát igyekezett helytállni. így volt: gazdasági felügyelő, tand- tóhelyettes, mindenes cseléd, napszámos — egy személyben. S emellett írta különböző munkáit — amelyek senkinek sem kellettek. Csalódott élet- körülményeinek változásában is. A Népkör teljes ellátást ígért számára, s az ígéretből napi fél font hús maradt, ámenért személyesen kellett mindennap a tányérról oda-vissza 4 kilométert gyalogolnia a 77 éves aggnak. így bizony, mikor nem volt ereje vagy ideje, bizony éhkoppon maradt feleségével együtt. Tüzelőt azonban nem kaptak a hús megfőzésá- hez, azt maga cipelte egy ócska szatyorban a tanyára, a saját, gyér hatosaiból kerülő pénzből. Olykor egy rozoga targoncán maga kísérelte meg a tüzelő hazafuvarozását: „Sáncmunkára ítélt rabok aligha végezlek valaha kínosabb munkát, mint mi teljesítettünk ..." Lassan egy fél év telt el Bába Samu tanyáján. Beköszöntött a hideg idő. S amikor a „szives” házigazda az önérzetes Táncsicsot megsérti, felmondja a lakást és a városba költözik. Talál is lakást, de 'ü- ze'.őjük nincs. Szalmán fekszenek a földön. Lába elfagy. A Népkör tagjai szégyellik a sivár helyzetét, s teljes ellátást akarnak biztosítani számára, de az öntudatos öreg fölmenti őket ajánlatuk teljesítése alói, „mert önérzetemet sérti, mi dőn nevemben, számomra n ízről házra járva koldulni jajnak’. A mélypont az, amikor a piacon újságpapírra teregetve könyveit árulja. Hiába. Háromszor kísérli még, de sikertelenül. Hazafelé ballaigtáoan szólítja meg egy iparos — J rizs?. Ferenc ácsmester, aki megGeorge Gordon Byron halálának 135. évfordulóján Fiatal szerzők estje Gödöllőn vel segíteni igyekszik. Saját költségén csapatokat toboroz és szerel fel. Mindenütt óriási lelkesedéssel yogadján, nagy ünneplésben részesítik. Ez azonban már utolsó fénysugár a hányatott életű, s csak korát tekintve fiatal, de az életbe már belefáradt költő pályáján. Az egészségtelen éghajlat aláássa amúgy is beteges szervezetét. 1824. április 19-én Mis- solonghiban meghal maláriában, dicsősége tetőpontján. A görög nép országos gyásszal búcsúzik szabadságharca nagy pártfogójától. Harpvait hazaszállítják, s a családi sírboltjában temetik el. A konzervatív angol társadalom még halála után sem bocsát meg neki, nem engedi meg, hogy az angol nép nagyjai közé temessék barátai Byron a költészet mindhárom ágában, a lírában, drámában és epikában egyaránt jelentős műveket alkotott. A költői hírnevét megalapozó Childe Harold egy kalandos ifjú története, aki világfájdalommal telítve, fáradt nyárspolgárként tárja elénk sokszor megdöbbentő•* nyíltsággal a korra s az egész emberi létre vonatkozó nézeteit, s mindezt pompás, színes leírások, történelmi vonatkozások merész keretébe illesztve. D rámái közül a hatalmasan szárnyaló, döbbenetes erejű Manfred emelkedik ki. A nagy varázslót kísérti a múltban elkövetett véres tettének árnya, feledést keres, de hiába. A zord hős nagyszerű alakja, a megölt Astarte dicső szelleme, a látomások, a hős nyugtalan örök keresése, a szellemek gyönyörű dalai, s a háttérben az Alpok csúcsainak lenyűgöző, nyugodt fensége utánozhatatlan költői erőről tanúskodik. Kainja a bibliai tárgyú színmű. Hőse a lázadó Kain, aki nem bírja elviselni a halál bizonyosságát, s mivel nyugtalan tudásvágyát sem a történelembe, sem a világegyetembe való betekintés nem elégíti ki, lázadó kitörésével maga hozza a földre a halált, testvérét, Ábelt megölve. Mellette éles ellentéteként áll Haidee, Byron legszebb nőalakja. Késői epikus művei közül a Don Juan a legjelentősebb. Hőse beutazza Európa országait, éles szemmel figyelve az élet sokszínű jelenségeit, a társadalom rejtett titkait. Tppikájában és drámáiban is fö lírikus, mindig önmagát adja. Magából és kortársaiból összegyúrva egy hőstípust teremtett, aki az emberi kultúrák eredményeit hordozza, de a visszaélések ellen lázad, s bukásával a világrend harmó- niátlanságát igazolja. Tárgyválasztásában és művei megfogalmazásában egyaránt újszerű. Minden művét tüzes liraiság hatja át, amely erőteljes és bájos is egyszerre. Epikája klasszikusan fenséges, szatírája utolérhetetlenül találó. Hatása igen mély és mesz- szenyúló hazáján túl Európa minden népének költészetére. Shakespeare mellett öt tartják a legnagyobb angol költőnek. Dr. Fenyvesi Margit A nagymarosi szülők dicsérete Swfe, & '< * * ' H§§ Jelenet az előadásból: Tóth Nándorné, Hiller József, Ja- kus Mihályné és Tóth Nándor. Zebegény és Szob meghívott közönsége, majd 26-án újra a helyi érdeklődők előtt mutatják be a színdarabot. A nagymarosi szülők, mint már annyiszor, ezúttal is bebizonyították, hogy összefogással, leleményességgel sokat tudnak tenni az iskoláért. Dicséret és köszönet illeti őket áldozatkészségükért. K. E. 160 éve, április 21-én született a magyar haladás jeles harcosa, a szegényparaszti és munkásérdekek harcos szószólója — Táncsics Mihály. Ez alkalomból elevenítsük fel azt a másfél évet, melyet Cegléden töltött, a ekkorának egy válságos időszakában. „Életpályám” című munkájában reálisan, bár némi keserűséggel írja meg ceglédi viszontagságait. Ez az írás lesz vezetőnk a továbbiakban. Pesti házacskáját — melynek udvarát! egy gödörben 1 hosszú évekig bujkált a Bach- kopók elől — 1876-ban elárve- : rezték. Ekkor határozta el, hogy Ceglédre költözik idős feleségével, hű osztályosával. A meghívást Bába Molnár Samutól, a város akkori polgármesterétől és országgyűlési képviselőjétől, a helyi Kossuth párt (mondhatnánk kulákpárt; amelyen még az sem változtat, hogy a szegényparasztok tömegei is támogatták) elnökétől kapta, aki felajánlotta tanyai házát a 77 éves Táncsicsnak. Ä ceglédi cívisek az újdonság ingerével fogadták, ami- >,v kor három kocsival költözve j megjelent a városban. Éle.- j met is hoztak számára, „mert 'j belátták, hogy az egészséges 2 lakáson sem élhetni meg j puszta levegővel’1. Az idős forradalmár még meg sem melegedett új kör- £ nyezetében, máris hozzákez- ^ dett a közügyek megreformá- ^ lásához. Ellátogatott a Nép- £ körbe, amelynek tiszteleti j tagjául választották. Itt meg- ^ Ismerkedett néhány emberrel ^ és „tapasztalásokat” szerzett. ^ Ezék alapján arra gondolt. ^ hogy lapot kellene kiadnia £ eszméi széles körben való tér- £ jésztésére. s reménykedett a ^ még 48-ban kigondolt, de a z körülmények, miatt meg nem /. valósult „Vasárnapi Egyesü- j let” létrehozásában. , Ezzel ^ kapcsolatos- elgondolásait fejti j ki „Ceglédi levelef-ben (1—6- ^ level, a 7.-ben romantikus 'j nyelvészeti fejtegetéséit közli' yj — többek között Cegléd neve- 'j nek eredetért)!, a 8.-ban pedig 'j összefoglalja javaslatait és a, fj ceglédiekre bízza megvalósító- £ sukat). Az első levél bevezető- ^ jében így ír: „Midőn folyó év ápril hó ^ végén családommal Cég- ^ lédre költöztem, azt hi- ^ véna, hogy itt végre meg- £ nyugszom; munká’kodá- ^ som irodalmi téren töké- ^ letesen megszűnik, annál £ is inkább, mert ream, ille- í töletg- munkálkodásomra j most már senkinek sincs j szüksége; a szellemi műn- j katért. ahonnét a dolgok 'j természete szerint mi vé- íj nek leszorultunk. ifjú íj erők, tehetségek foglalják íj el: de leltemen valami 'j súly fekszik és e súlyt le fj kell onnét hengerítenem, fj ha életembe kerül is, mert 'j akibe jobb szellem szó- fj ru’.t, ez porhüvelyét nem 'j hagyja nyugodni, hanem fj azt sugdossa szüntelenül: íj én vagyok az ész, az élő, íj az erő, te pedig csak por, fj hamu. nem akartam ben- £ ned oly hitvány testet ^ magamra ölteni. mely ^ csak rövid ideig tegye ^ meg nekem a szo’gálatot. ‘ £ Táncsics az „Életpá’yóm - ^ ban keserűen jegyzi me« hoiy £ elképze^sei nem váltak való- ^ ra: „Több mint eav éve. hogy ^ leveleimet a ceglédi polgárok- ^ hoz intéztem és még csak ^ egyetlen hang sem emelkedett j arra nézve, hogy az eszmét. ^ melyet bennük hirdetek, ja- £ vasiok. üdvös lenne megváló- ^ sítani.” A városban — idejö- <: vete előtt — sok támogatást J ígértek az agg harcosnak, de j az ígéretekről megfeledkez- ; tek. 2 Mindettől függetlenül tovább í szövi elképzeléseit és elgon-j dolja. hogy a segítő egyesület- J nek: cselédje, igazgatója, ren-; dezője, tanítója, családfője len-j ne egy személyben, ha lenne j valami az egyesületből. ügy véli, hogy az egyesü- ; let sajtója révén „Cegléd : népe szellemi működésre - buzdítva, egyike lehetne ; az ország leggazdagabb, ; .1 tavasz nemcsak illetője. versenytársa is a költőnek. Lám, a gödöllői agráregyetem színházterme csak félig- háromnegyedig telt meg pénteken este. amikor az Üj Termés szerzői gárdájának hét tagja — öt 'költő és két novellista, valamennyien fiatalok — müveinek legjavával felvcnult. Az éppen tavaszi ruháját öltő, pompás park bizony csábította az egyetem hallgatóit, és java részük — engedve az ellenállhatatlan vonzásna': — inkább a természet, mint a költők líráját választotta. Pedig sokat adott ez az est a hallgatóknak. akik .tapsait: kai,,<elisme):ésükkel .kárpótol-, ták a szerzőket azok helyett, akik tavaszvárásuk türelmetlenségében sajnálták ezt az egy estét a négy fal között tölteni. A három rendező szerv — a Pest megyei Tanács v. b. művelődési osztálya, a Pest ; megyei Hírlap és az Agrár- : tudományi Egyetem KISZ- \ szervezete — elsősorban a '■ gondos, elemző válogatással l biztosította a sikert.' Ez az \ est nemcsak annak volt ele• ven bizonyítéka, hogy mennyi- \ re fontos a szerző és a közön- i ség közvetlen találkozása, ha- \ nem annak is. hogy a fiatal I szerzők horizontja milyen szé- \ lesre tágult, valamint annak, : hogy a szerzői esteket nem \ kell ..szakosítani'’, a l.özvet- \ len politikai mondanivalóid. vers megfér a szerelemről vagy : tavaszról beszélő költemény l mellett,, mint ahogyan az élet I sem szakítja el egymástól az ! egyén és a közösség cselekede- ; telt. a mély érzéseket és a min- \ dennapi munkát, a szerelmet ; és a politizálást. t * : A közönség és n szerzők ! találkozása bizony közvetie- \ nebb is lehetett volna ez j alkalommal, ha a müvek mel- \ lett a hallgatóság személyesen í is megismerheti az alkotókat, | akik a teremben foglaltak í helyet, de nem kapta': alkaly mat arra hogy a tolmácsolok % mellett ők is megköszönjék a % tapsokat. Ezen az apró szer- ^ vezési hibán a legközelebbi al- % kálómmal (mert az Új Ter- % més szerzői gárdájának ez volt j! az első. ilyesfajta szervezett í bemutatkozása) könnyüszer- j rel segíthetnek. A másik hasz- í nos tapasztalat e téren: na- 'j gyón so': függ a művek tolmá- íj csolóitól. így például Gyárfás V r £ Endre Ébredünk című verse fj nem érte el azt a sikert, ame- fj lyet megérdemelt volna, mert j a szavaló a lágy, lírai áradású fj költeményt szárazon, túlontúl ^nagy mértéktartással, már- £ már egyhangúan mondta el. ^ Furcsán hangzott az egyéb- f ként kitűnő Buzsáky Ilona f, előadásában Kocsis János / „ Hiába út című elbeszelese, mert az író Itt egyes szám első személyben egy virágosfiú kálváriáját mondja el. De ez a fiú — szerelmes, a maga módján udvarol is, méghozzá Buzsáky Ilona hangján — azaz leányhangcn. És hiába kiváló az előadásmód, ha egyszer ez az ellentmondás csökkenti a mű hitelét. Végezetül: a közönség bizonyított is. Bizonyította, hogy igényli a harcos politikai verseket, még azokat is, amelyek látszólag tőlünk távol álló témával foglalkoznak. Vastaps fogadta .például Frideczky Frigyes Afrika ébred című versét, amelyben a költő a lüktető tam-tam&k ritmusá,ba zárva énekli meg a „sötét .földrész”, népeinek magáratalálását. A költői horizont szélesedéseitek bizonysága is ez a vers. A szerzői esten szereplő fiatal szerzők már nemcsak a maguk szűk környezetét, nemcsak az „örök” költői témákat, a szerelmet, a tavaszt, a virágos rétet és uz eget látják, hanem észreveszik a tavaszban, a nyiladozó virágban a béke szimbólumát is (Frideczky: Ébresztő), meglelik a munkába induló reggeli hangulatát (Győri D. Balázs: Hétfő). áz élet apró szálait is megtalálják (Gyárfás Endre: Vonatablakból) éppen úgy, mint ahogyan felfedezik a pálya- munkás verejtékes küzdelmét az anyaggal (Bokros János: Pest felé) vagy a f röccs mellett üldögélő pityókost (Lelkes Miklós: Égiháború). Sőt, különös, hogy a többségükben egyetemi hallgatókból verbuválódott szerzői gárdából egyedül Baranyi Ferenc szerepelt olyan költeménnyel, amelyik ebből a diák-életkörből ad egy szeletnyit (Tűzfalak rabja). Nem lenne értelme itt egyenként elemezni az írásokat, vagy Szerzőik költői vénáját. A versek életünk gazdagságát sokrétűségét tükrözték, a költők hol csendes szóval, halk liraisággal (Lelkes Miklós), hol sodró lendülettel, nagy szenvedéllyel (Frideczky Frigyes) avatott kezű festőknek bizonyultak. Ugyanígy az elbeszélések: Kocsis János Hiába útja a múltba pillant. egy virágosfiú hányatott, keserves életét rajzolja szinte költői muzsikájú szavakkal. Ordas Iván elbeszélése (Falusi albérlet) a falusi pletykás asszony portréját adja, két kézzel szórva az egészséges humort, amit a mai élet ösz- szeütközései bőven nyújtanak az írónak, csak válogatnia kell belőle. Az előadókról néhány szót: Buzsáky Ilona nagyszerű szavaló, átéli. amit mond, szavai nyomán megforrósodnak a leírt szavak. Sokré- • tű tehetség. Az Afrika ébredi című vers tam-tamjainak rit- \ musát éppen olyan híven, él- : ményszerűen adja vissza, mint; az Égiháború című költemény : humoros, kissé gunyoros műn- \ danivalóját. Kézdl György \ méltó társa; a Hajsza előadá- : sával — de a többivel is — : soká inaradanió élményt szer-; zeit a közönségnek. Bátor,; magabiztos. Talán csak be-: mutatkozáskor. a Közelebb í című vers előadásánál fo-: kozta a kelleténél — és a mű i adta lehetőségeknél — jobban: a „fűtést”, Győri Franciska \ mértéktartó módon, meleg; hangon mondta a reá bízott; költeményeket. Ha a két, már ’, említett szavaiéhoz hasonlóan, : jobban megismerné az elő-: adandó verseket, nem kötné : magát annyira a papírhoz, és : így közvetlenebb kapcsolatot \ teremthetne a közönséggel.: Mendelényi Vilmos egysze-: rű, kissé monoton előadásmódja nem gyakorolt a hallgatóságra nagyobb hatást. Helyes volt, hogy a prózai számok sorát két ízben a Zeneakadémia tehetséges növendékének. Ütő Endrének szólószámaival élénkítették. (Zongorán kisérte: Hraskó Tamás.) A tehetséges, kulturált hangú énekes műsora beleillett az est hangulatába, nem így a gitár kisérte Giil Baba részletek, amelyeket az agráregyetem egyik hallgatója adott elő. Summázva: a, ú} Termés első szerzői estje arra biztat, hogy az ilyen előadásokat folytatva, a megye minél több helységében megismertessük költőinket, ahol erre igény mutatkozik. Garami László i múlt század elejének an- Al goi költői, a második romantikus nemzedék képviselői, az egyén felszabadítását vallják céljuknak. Rajongnak a természet szépségeiért, nyughatatlan lélekkel kutatják a lét alapvető problémáit, hirdetik a művészet elsőségét, harcolnak a hazugság és képmutatás minden formája ellen. A testvériség, a szabadság, a megnemesült demokrácia azok az eszmények, amelyeket a felvilágosodás örökségéből átvéve, költészetük alapeszméiként továbbvisznek. Állandó küzdelmet vívnak a gúny .fegyvereivel saját koruk ellentétes felfogása ellen. Lázadók, akik megalázást nem tűrnek, de maguk a harcba belefáradnak, s a lehangoltság világfájdalma keríti őket hatalmába. Ennek a mindenfajta kötöttség alóli szabadulásnak nagy költői erejű és páratlan hatású képviselője George Gordon Byron. Egyéni adottságai és körülményei elősegítették későbbi magatartásának kialakulását. Végleges ellentétek között hányódik szakadatlanul. ß yron 1788-ban született Londonban. Atyja köny- nyelmű, züllött gárdatiszt, aki családjával egyáltalán nem törődik. Anyja királyi származására büszke, de szerencsétlen házassága folytán elkeseredésbe és nyomorba jut, s kényeztető féltésével terhet jelent, ideges rohamainak nyers kitörésével viszont meggyülölteti magát fiával is. A fiú 11 éves korában örökli nagybátyjától a paíri méltóságot, lord lesz. Neveltetése ettől kezdve az angol előkelőségek hagyományainak szellemében folyik. A har- rowi kollégiumot, majd a cam- bridgei egyetemet végzi. Fiatalon foglalja el helyét a felsőházban, s ott az ellenzék oldalára áll. Néhány költői lendületű szónoklatával felhívja magára a figyelmet, különösen azzal, amelyben megrázó képekkel rajzolja meg az angol nép nyomorát, A szenvedélyes ifjú korán szerelmes lesz, de ideálja, aki távoli rokona, régi családi ellentétek miatt nem lehet övé. Későbbi feleségével viszont nem él boldogan, minden bizonnyal a költő hibájából is. Felesége, leányuk születése után. végleg elhagyja. A hírnév és népszerűség is szivárványjátékot űz vele. Fiatalon kiadott eposza, a Childe Harold, egyik napról a másikra híres költővé avatja. Maga ; írja naplójában: „Egyik reggel : felébredtem, és úgy találtam, : hogy híres ember lettem." Vi- : szont a házassága felbomlásá- | val kapcsolatos, még máig sem ; tisztázott zavaros ügyek szem- \ befordítják vele az egész angol \ társadalmat. A támadások elől i meghátrál, elhagyja hazáját, s j oda soha nem tér vissza többé ; életében. Svájcban, majd Itá- \ Mában él. ; 1823-ban egész Európát meg\ mozgatja a hír, hogy a görög í nép felkelt az évszázados el- \ nyomás ellen. Lord Byron, a í szabadság rajongója, Görög- \ országba siet, s minden ereje.vvvvxwwwvwvwxwwvvvwvvwwwvwvvww y érdemli, hogy neve az utókor £ számára megjegyeztessék — és £ kef könyvet vesz tőle. £ Mindezek a keserű tapasz-1 falatok arra bírják a 78 éves^ Táncsics Mihályt, hogy újra £ megfogja a vándorbotot, és m- | ra keljen az ismeretlen jövő í feié. | De egész Cegléden nem akadt „egyetlen ember, 'j ki azzal kínált volna, 'j hogy holminkat a vasút- ^ ra ingyen szállítja ki. Ezt íj fontolóra véve, arra a íj meggyőződésre kelle jut- íj nőm, hogy a városban nem íj valami kedvelt egyéniség- 'j gé süllyedtem le.“ Nyolcvankét éve, hogy Tán- íj csics Mihály reményeiben csa- (j latkozva elköltözött Ceglédről, fj Elképzeléseit, ha más forrná- fj ban is, az utókor, a mi korunk (j váltotta valóra. A város egyik íj iskolája büszkén hirdeti nevét, fj s a Kossuth Múzeumban levő fj képéről komolyan néz a látó- fj gatókra, s ihisszük, nincs mész- ^ sze az az idő, hogy szobra is ^ vigyázza az utódok lépteit. í y Nagy Dezső í ? Sokán nem is tudják talán, hogy égy műkedvelő színjátszó csoport olyan, mint egy nagy család. Annyira összeszoknak, megértik benne egymást az emberek. Hogy ennek a nagy családnak a tagjai ezúttal kivétel nélkül édesanyák és édesapák? Megtörténik. A nagymarosi szülők szívesen vállalkoztak erre a korántsem könnyű feladatra, pedig az édesanyákra odahaza a család, az édesapákra pedig a megérdemelt pihenés vagy éppen a házkörüli munka várt ezekben az esti órákban, mialatt ők a kultúrházban Csiky Gergely Nagymama című színművét próbálták. Mégsem maradt el soha senki ezekről a próbákról. S az eredmény: nagy sikerrel mutatkoztak be a helyi közönség előtt. Legközelebb április 25-én Visegrád,
