Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-21 / 92. szám

ft»T ki EC s&£h4uip 1959. Április zi. kedd A Pravda vezércikke a békemozgaiom megindulásának 10. évfordulóján A Pravda hétfői száma „A békét nem lehet ölhetett kéz­zel várni, a békéért harcolni kell’1 címmel vezércikket ko­zol abból az alkalomból, hegy tíz évvel ezelőtt. 1949. április 20-án nyílt meg 72 ország kül­dötteinek részvételével a béke harcosainak első világkong­resszusa. — E tíz év alatt — írja a Pravda — a bákemozgalcm ko- j runk hatalmas, legyőzhetetlen i non euen mozgalmává vált. Még nem volt példa rá a történelem­ben. hogy a naptömegek ilyen egységesen szálltak volna síkra a béke megvédéséért. — A békáért folytatott harc az agresszív erők elleni hatá­rozott akciókban nyilvánul meg. Hányszor próbáltak az imperialisták az utóbbi évek­ben háborús konfliktusokat előidézni! Azt tervezték, hogy atomfegyvert használnak Ko­reában. Az emberek százmilliói I azonban, akik aláírták az j atomfegyver használata ellé- j ni stockholmi felhívást, arra j kányszerítették az imperialis­tákat. hegy lemondjanak e ter­vükről. A békeszerető államok és a világközvélemény nyo­mására az imperialisták kény- te'enek voltak beszüntetni a háborút Koreában és Vietnam­ban és abbahagyni az ágresz- sziót Egyiptom, Szíria és Liba- A kínai nép szilárd eltökéltsége, amelyet az összes békeszerető erők támogattak, arra kényszerítette az ameri­kai tábornokokat, hogy fel­hagyjanak a provokációkkal Tajvan térségében. Azok. akik háborús terve­ket szőnek, ma már kénytele­nek számolni a népek akara­tával. a közvéleménnyel — ál­lapítja meg a- Pravda vezércik­ke. AZ ALGÉRIAI VÁLASZTÁSOK ELSŐ NAPJA Nagyfokú tartózkodás, merényletek TA SISl-kommentár a 7. amerikai flotta gyanús aktivitásáról A TASZSZ hosszabb kom­mentárt közölt Vaszilij Har­kov tollából a 7. amerikai flottának és parancsnokának, Frederick N. Kivette tenger­nagynak gyanúsan élénk tevé­kenységéről. A kommentár emlékeztet rá, hogy a tengernagy a 7. flotta zászlóshajóján nemrég a tajvani tengerszorosban járt, onnan pedig Dél-Korea partjaihoz vonult, hogy több titkos tanácskozást folytasson amerikai és dél-koreai kato­nai vezetőkkel. Egy liszin- manista haditengerészeti tá­maszpont megtekintésekor nem mulasztotta el, hogy ki­rohanásokat intézzen a Kí­VENADO TUERTOBAN (Argentina)' vasárnap egy au­tóversenyen az egyik ver­senyző beleszaladt a tömeg­be és nyolc személyt megölt. Ugyanezen a versenyen egy másik versenyző megsebesült, mert kocsija l'elborült. A KUBAI HADSEREG egy szívivője vasárnap bejelentet­te, hogy Matanzas tartomány­ban összeesküvést szőttek Fidel Castro legnevesebb hí­veinek meggyilkolására. Az összeesküvés vezetőit letar­tóztatták. AZ AMERIKAI HADITEN­GERÉSZET egy repülőgépe Manilában felrobbant. A rob­banás következtében négy személy meghalt, kettő meg­sebesült. KÉT SKÖTSZOKNYAS aberdecni diák megkísérelte nylonkötelek segítségével megmászni az Eiffcl-tornyot. A rendőrség azonban az utol­só pillanatban meghiúsította a vakmerő „hegymászók” ter­vét. A diákok elmondották, hogy ki akarták tűzni az Eiffel-toronyra az aberdeeni egyetem jótékonysági moz­galmának lobogóját. így akar­ván követőket toborozni. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 89. évfordulója alkalmából Lenin arcképével 40 kopej- kás új postabélyeg kerül for­galomba. nai Népköztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen. Ezután Yoko­hama kikötőjébe hajózott, ahol pénteken provokációs nyi­latkozatot tett. A tengernagy hisztérikus szavakkal ecsetel­te a 7. flottá erejét és a Ta- rasconi Tartarin nagyotmon- dásával odáig ment a hen­cegésben, hogy hajói egy féi- világért felelősek. ..Küldeté­sünk az, hogy ezt a hatalmas térséget megtartsuk” — mon­dotta. Úgy látszik, hogy az ame­rikaiak beltengerüknek te­kintik a Csendes-óceánt, sőt az Indiai-óceánt is — jegyzi meg a TASZSZ szemleírója. — A 7. flot'a. amely a koreai nép ellen, a Kínai Népköz- társaság ellen, sőt a lázadás idején az indonéz nép ellen is tevékenykedett: ma is- az amerikaiak • ázsiai politikájá­nak legfontosabb eszköze, a feszültség fokozásának fegy­vere. j A TASZSZ kommentárja visszautasítja Kivette kije- ! :entéseit, amelyekkel megfe- j nvegette Ázsia szabad orszá- I gait. Az algériai községtanácsi választások első napját a mu­zulmán választókon kívül az európai lakosság nagyfokú tar­tózkodása és a nagyvárosok­ban az egyéni merényletek megszaporodása jellemezte. Vasárnap azokban az algé­riai városokban szavaztak, amelyeknek lélekszáma meg­haladja a harmincezret és ahol az európaiak száma több ezer­nél. Ezen a héten vidéken is megrendezik a választásokat azokon a helyeken, ahol a franciák szerint '„a pacifiká- ció” már eredményes volt. Algírban vasárnap reggei nehezen indult a szavazás Egy órával a meghirdetett kezdési időpont után még szá­mos szavazóhelyiség zárva maradt, mert nem jelentek meg a szavazatszedő bizottsá­gok elnökei. Több helyütt katonákat állítottak a választási bi­zottságok élére, a hiányzó elnökök helyére. A választók is szórványosan jelentkeztek, ezért azután Massu tábornok az algíri rádióban megismételt felhívás­sal fordult Algír lakosaihoz. ..Tartózkodni a szavazástól annyit jelent, mint elárulni a hadsereget, a tartózkodás — árulás!” — mondotta rádió­beszédében többek között. En­nek ellenére délután hat óráig, az eredetileg kitűzött záróráig csak igen kevesen szavaztak le. Ezért este kilenc óráig meg­hosszabbították a szavazás idejét, de Algirban így is csu­pán 43 százalék -— az arab óvárosban, a Casbahban még ennél is alacsonyabb. 34 száza­lék — volt a részvételi arány. A szavazatok megszámlálása után hétfőn reggel Párizsba érkezett hírek szerint Algirban a degaulleisták 14 helyhez ju­tottak a községtanácsbán. A szélsőjobboldal új formációja, az „Integráció és Testvériség Nemzeti Frontja” ugyancsak ,14 tanácsost küld be a község­tanácsba. A Francia-Algéria mozgalom 9 helyet kapott, az úgynevezett Integrációs Unió listájáról két jelöitet választot­tak meg. Egy úgynevezett he­lyi érdekeket szolgáló lista hét jelöltje is bejutott a község­tanácsba, több apolitikusnak meghirdetett lista pedig együt­tesen 9 tanácstagot ad. Első j tekintetre úgy látszik, hogy ' Vessenek véget a hidegháborúnak Angol lapok követelése Algír községtanácsában De Gaulle politikájának nem lesz többsége. Algírban az utóbbi napok­ban több merénylet volt. Szombaton időzített bomba robbant Algír szivében. A robbanás következtében egy ember meghalt és 13 megsebesült. Szombaton este egy kávéház­ba gránátot dobtak: a robba­nás után egy halott és négv sebesült maradt a helyszínen. Constantineban vasánap reggel egy szavazóhelyiség közelében szintén bomba robbant. Négy ember meghalt és 39-en meg­sebesültek; A párizsi polgári sajtó a fel­kelők újabb egyéni merényle­teivel foglalkozik. A Figaró azt írja, hogy ezek csak az algériai ultrák malmá­ra hajtják a vizet, mert elmé­lyítik a szakadékot Algéria európai és muzulmán lakossá­ga között. A lap egyébként elé­gedetlen az algériai választó sok eredményével, és elismeri, hogy a muzulmán szavazók körében is nagyfokú a tartóz­kodás. Az Aurore azon kesereg, hogy Algirban sok volt a lista, s a lakosság nem értette, miért van szükség ennyi listá­ra ugyanannak a politikai cél­kitűzésnek a szolgálatában, A baloldali lapok rámutat­nak a „választás paródiájá­nak” kudarcára. A Liberation kiemeli a tö­meges tartózkodást, a muzul­mánok érdektelenségét. A ha­ladó lap így ír: Beszélhetünk-e szabad vá­lasztásokról olyan ország­ban. ahol a háború dü­höng, olyan országban, ahol a hivatalos jelentések szerint is egymillió lakos „átcsoportosítás!” táborok­ban tengődik, olyan or­szágban, ahol a hadsereg osztja ki a választói igazol­ványokat a távol eső fal­vakban. a sivatagban? Hogyan lehetne azt hinni, hogy a választás valóban sza­bad, amikor csak azok jelent­kezhetnek veszélvteleriül je­löltként, akik a hadsereg és május 13 embereinek bizalmat élvezik, s amikor a legfélén­kebb ellenzékiséget is árulás­nak minősítik? Lehet-e cso­dálkozni ezekután. hogy ilyen kevés lelkesedés jellemezte a paródia első napját? Dulles lemondásával és Utódjának kinevezésével kap­csolatban több angol lap kö­veteli, hogy vessenek véget a hidegháborúnak. Az Obser­ver, a People, a Sunday Express című lapok hangsú­lyozzák hogy az Egyesült Ál­lamoknak valamit tennie kell a nemzetközi feszültség eny­hítése érdekében. A nyugati hatalmaknak — jelenti ki az Observer — bá­A MORVA-MEDENCE déli részén, Uheraké Brod köze­lében görög érmét találtak az időszámítás előtti IV. szá­zadból. Az érme egyik olda­lán sisakos, Pallas Athéné, a másik oldalon egy bagoly és : görög felirat látható. Valószí- ] nű. hogy az érme ott járt gö- I rög kereskedőktől szárma- : zik. tor politikát kell folytatniok. hogy véget vessenek a fegy­verkezési versenynek LIVERPOOLBAN pénteken reggel császármetszéssel sziá­mi ikreket segítettek a világ­ra. A csecsemők a nyakuk­nál vannak összenőve. Az or­vosok mindent elkövetnek az ikrek életbcnlartásáért. mai, nap 1959. április 21. kedd, An- zelm napja. A Nap kél 4,45 órakot, nyugszik 18,41 órakor. A Hold kél 16,38 órakor, nyugszik 3,45 órakor. Várható időjárás: lassan mérséklődő szél. Főként nappali felhőképződés, ' he­lyenként futó esővel, hózá­porokkal. Éjszakai fagyok lesznek. A nappali felmele­gedés erősödik. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 1—mínusz 4 fok kö­zött. legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—13 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: szerdán is hajnali fagyok, a nappali felmelegedés erősö­dik. — KÉT ELŐADÁST tart ma este a Pest megyei Pető­fi Színpad. Kemencén a Majd a papa, Délegyházán A nők harca kerül bemuta­tásra. — KÉT NÉGYES lottóta­lálat volt Monoron. Koffer András és Hubalek Gyula monori lakosok négytalála- tos szelvényükkel 50—50 ezer forintot nyertek. — 1PARJOGOS1TVÁNY NÉLKÜL folytatott tevé­kenységért Kaczur József műszerészt a Ceglédi Já­rási Tanács szabálysértési előadója 1000 forint pénz­büntetésre ítélte. A határo­zat jogerős. — AZ ORSZÁG ELSŐ ön­kiszolgáló könyvtára nyílik meg a közeljövőben Mono­ron a Vigadó épületében. A megnyitáskor ide fogják át­helyezni a járási könyvtárt — APÁK ANKÉT JAT rendezte meg tegnap este a tárnokligeti nőtanács. Az anketon több mint három­százan vettek részt. — A NŐK JOGAIRÓL tart élőadást ma este Diós- don dr. Major Miklósné. a megyei bíróság elnökhelyet­tese. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk április 14. számában megjelent „Műsorválasztás: kitű­nő” című cikkünkben a szerkesz­tőség hibájából sajnálatos elírás történt. A szereplők ugyanis nem javarészt pedagógusok, ahogy lapunkban megjelent ha­nem a húsz szereplő közül mind­össze kettő. — 110 BAH JELZÉSŰ mo­dern vasúti kocsit ad át eb­ben az évben a MÁV-nak a Dunakeszi Járómű javító Vállalat,, A gyár már át­adott 30 kocsit, amelyeket a belföldi forgalom javítására állítottak be. — FELKÉSZÜL a keres­kedelem a nemzetközi gyer­meknapra. Május 31-cn, a gyermeknapon az üzletek­ben úttörők, kisdobosok fo­gadják a vásártó gyermeke­ket és megajándékozzák őket. — FOGADÓÓRÁT TART a budakeszi nőtanáes min­den második hétfőn. A fo­gadóórákon ,a helyi tanács­tagok — és esetenként a já­rási ügyész is — részt vesz­nek. — ÜJ FÉRFI és női fürdőt kaptak a régi közös helyett a téglagyár dolgozói. — MEGKEZDIK a MONIM- PEX pincéiben a tanácsi épí­tőipari vállalat kivitelezésében a tervezett födémcserét. Az építkezéshez szükséges nagy mennyiségű sódert á Kossuth Ferenc utcában már a hely­színre1 szállították. — 1100 HOLD tavaszi szán­tással elkészültek Ceglédber- celen. Még 200 holdon kell elvégezni a tavaszi szántást. Kitérőben UJ UTAKON bíróság előtt nem volt sok vi­ta. Hosszú, nagyon hosszú volt az egy év. S még lett volna vissza, de most az amnesztiá­val szabadult. Az anyja benn­maradt. S bármily furcsán is hangzik. Zsuzsanna ennék örült. Mert: végre maga ala­kíthatja a maga sorsát. S hogy nem rosszul, azt mi sem bflonyítja jobban, mint az. hogy hazatérése után a máso­dik napon már dolgozott. Igaz, hogy ebben része volt a rend­őrségnek is, amely segített, s cserébe csak annyit kért: so­ha többé a múlt! Keserves a múltat felka­varni. De hiszen annál job­ban megvilágosodik a tisztu­lás. — Jobb így? Lehajtott fejjel ül a szé­ken. Kerüli a tekintetet. — Jobb? Csak így jó! — És? — Most már mindig így less! — Biztos? — Hiszen én akkor sem akartam ... Sír. Mennyi keserűség szo­rult ebbe a fiatal, húszeszten­dős lányba. S mennyi akarás, hogy soha többé ... — Tetszik a munka? — Nagyon. És a többiek . . . olyan kedvesek a lányok . . . pedig ... pedig ... egy-kettő elkezdte ... de nem engedték... és az olyan jó volt... olyan hálás vagyok ... — Mikor lenne boldog? Mi kellene a boldogsághoz? — Én már most boldog va­gyok. A börtönben mindig er­ről ábrándoztam. Hogy dol­gozni fogok. Hogy nekem is lehet úgy élni. mint mások­nak. Hogy nem kell hallgatni a boltban, mert azzal vágnak vissza . .. — És... és... ha az anyja is kiszabadul... akkor ... —• Akkor is így marad! Mert én többet... biztos lesz. aki megszeret... ugye lesz? Most először veti fel a sze­mét. szinte rimánkodva nézi az embert, s lehet-e ezeknek a tisztuló, őszinte szemeknek nemet mondani? o Tyúk+olvaj. Akad belőle a falvakban, s ennek a tizen­kilenc éves fiúnak az is nehe­zíti a sorsát, hogy cigány. Háromszor volt már javító­intézetben. Negyedik ügyére már akkor került sor. amikor betöltötte a tizennyolcat. Bör­tönre ítélték. Felét letöltötte. A többit az amnesztia függesz­tette fel. Kilencen voltak testvérek. A szülők: vóndorcigányok. Nem tudia. hogy most éppen hol tanyáznak, az ország me­lyik részén. De neki most már önálló sorsa van, nem is igen bánja, hogy kiszakadt abból a közel sem irigylésre méltó környezetből. A kilenc gyerek közül ő a negyedik, aki már börtönt járt. A többiek még kisebbek, nem tudni, mi lesz a sorsuk. De hogy neki mi lesz a sorsa, azt már most láthatja az ember. Oiaios ruhában igyekszik hozzám, kezét háromszor is megtörli a nadrág hátuljában, míg végül odanyúitia. Talp­raesett fiú. nem kell btzta+ni a szóra mondia magától is; — Ne haragudjon hooy soká jöttem ... de még volt három láda.. . beadtam a raktárba, nem akartain, hogy valaki belebotoljon. — Mióta dolgozik? — Két hete. — Megy? — Megy az. ha akarja az ember. — Hol lakik? — Albérlőiben — A munkatársai? Nem ^ Uj utakon. A régi út a bör- . £ tönbe vezetett. Rossz út volt. ^ rosszemlékű élet. De egyszer £ kinyílt a börtönkapu, s új élet 2 kezdődött. | 0 ^ Zsuzsannából az anyja csi- ^ nált rossz lányt, mindenki sze- £ retőjét. Pedig Zsuzsában több ^ volt a vágy a tiszta, igaz élet £ után. S mégis ... ^ Elbukott, mert több volt f benne a tisztelet, mint az aka- } rat. Még akkor is engedelmes- f kedett a szülői szónak, arni- í kor az a rosszra vitte. S ami- ^ korra észbekapott: késő volt. í Ügy érezte, hogy innét már f nincsen visszaút. ^ Zsuzsanna szép lány. S okos ^ is. Mégis börtönbe került. Az ^ anyja a házukban tiltott ta­lálkahelyet szervezett. A ^ rendőrség rövidesen a r.yo- ^ mukra jutott, s egy este: le- ^ buktak. Tele volt a lakás 2 vendéggel; a férfiak szélnek £ szaladtak, de őket bevitték. £ Nem volt foglalkozása, amel- 'j lett a tettenérés is fennállt, a I ifetlolgo&íi sra egész évi állandó munkára azonnal felveszünk: 7—8 —10-es síkgépes kesztyükötőket és 8-10-12-es sikgrpes kötöttáruk észítőket Gyakorlott sikk ölök jelentkezzenek a PEST MEGYEI VEGYI ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALAT síkkötő üzemében (Budakeszi, Erkel u. 13.) naponta 8 és 10 között. Csak Pest megyei dolgozókat alkalmazunk, pesti lakosok kizárvá. -*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents