Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

1959. MÁRCIUS 18. SZERDA p*ft »f tar kJCirlap SZÍNES szőttes (Jegyzetek a pilisvöi-ösvári színjátszó-bemutatóról) A pilisvörösvári iskolát ezen a napon (vasárnap) a környéki színjátszók foglalták el. Egy- e,gy osztály — egy-egy csoport próba- és sminbszobájává ala­kult ót; izgatott, lámpalázas emberek sürögtek-forogtak bennük és a folyosókon „futá­rok“’ cikáztak, sürgős megbízá­sokkal: — Ugyan szerezz már egy kis mastixet.., — Nézd meg, hol tartanak az ürömiek... — Elfogyott a rózsaszín fes­tékünk, hozz valahonnan ... öt teremben öt együttes. A budaörsiek Trenyov: Gimnazis- tákját hozták, a budakesziek Nagy Lajos: Uj vendég érke­zett című egyfelvonásosát, az ürömiek Sásdi Sándor: Nyolc hold föld című darabjának részleteivel szerepeltek, a tor- bágyi iskolások A bölcs király című mesejátékkal léptek fel, a piliscsabaiak pedig Helíai: Né­ma leventéjének börtönjelene- tével szerepeltek a budai járás színjátszó együtteseinek bemu­tatóján. Ami már a felsorolásból is kitűnik: műsorválasztásból ki­tűnő! Az iskolai csoportot leszámít­va, valamennyi fellépő együt­tes magva« mondanivalójú da­rabot, három pedig kimondot­tan forradalmi eszméket su­gárzó művet vitt színpadra. Ez volt a pilisvörösvári fesz­tivál legszembetűnőbb erénye. De nemcsak ez. * A másik: nem tudom, minek köszönhető, de már fél három­kor, jó fél órával a kezdés előtt sorra jöttek az emberek a mű­velődési ház felé. Kezdésre mér úgy megtelt a terem, hogy a később jöttéknek bizony csak állóhely jutott, és a közönség zárásig élvezte a bemutatók sorát, annak ellenére, hogy a fesztiválnak csak este nyolc órakor lett vége. Valljuk be azonban — és ez a vallomás figyelmeztesse az ezután következő járási bemu­tatók rendezőit —, hogy öt óra túlontúl hosszú idő, elfárasztja a közönséget és a szereplőket egyaránt. Ezt az időt a sorra kerülő jelenetek jobb össze­hangolásával, az átdíszítések jobb megszervezésével, a szü­netek ésszerű felhasználásával meg lehet (és meg is kell) rö­vidíteni. * A harmadik erénye ennek a bemutatónak: többségükben jó, sőt kiváló együtteseket ismer­hettünk meg, nagyszerű mű­kedvelő színjátszóknak tapsol­hattunk. A színjátszó együttesek — mint nevük mutatja — a közös tevékenység, az összeforrott közösségi munka alapján szer­veződtek. Mi sem lenne ártal­masabb ennek a mozgalomnak, amely most éli és virágozza re­dező kezenyoma és ez egyben arra figyelmeztet, hogy több segítséget, több és rendszere­sebb instrukciót kell adnunk a megye valamennyi csoportjá­nak, még ha ez egyelőre nehéz­ségekbe ütközik is. Bátrain le merem írná: ennek az együttesnek szinte vala­mennyi jelentős szereplője fel­emelkedett a már említett Szo- vics Imre alakításának színvo­nalaira. Az angyalcsináló asz- szony, a kanász leánya, a gaz- dáné, a fia, a bíró egy olyan társadalom képét hozták elénk, amelynek istene volt a vagyon, a pénz, a föld. Az epizódszere­peket azonban gondosabban ki kell dolgozni. Kár, hagy ezt a tiszta előadást a falusi szegény­ség megszemélyesítői kissé megzavarják: Mari néni és a két, ingyen bort vedelő pa­rasztbácsi csinált mámora dász- sacimáns akkord az egész elő­adás szimfonikus összhangjá­ban. ★ Azt hittem, csak dicséretet írhatok majd a budakesiziek Uj vendég érkezett előadásáról is. Hagy mégsem. így sikerült, azért az együttes rendezője a hibás. A Tanácsköztársaság napjait idéző egyfelvanásos első részét kiválóan megoldotta a rendező és a szereplőgtárdia. A polgári szalon hangulata kézzelfogha­tóan. tömör, erős. A vendégek és a festő házigazda csendesen áthitja a régi rendet, az egyik vendég, a duhaj és erőszakos­ságáról hírhedt földesúr (Szi­lágyi Béla alakítja kiválóan) üvöltve tajtékziik, vért akar in­ni, vérben, kíván esztendőkig fürdeni. Gyűlöletet keltő jelenetek sora következik. Mezítláb ki­hajszolják az inasgyereket a hideg éjszakába, megalázzák az álmából felvert zsidó boltost, lassan-lassan a társaság min­dem, tagja az őrjöngő földesúr hatása alá kerül. A rendező a szereplők szemvillanásaival, gesztusaival kötetekre valót mondat el. -A szereplők mind­egyike markáns, plasztikus fi­gurát ad. fis akkor... fis akkor jön a buktató. Belép egy vörösőr, egy volt borbély, aki együtt iszik az urakkal Után® meg­érkezik az őrjárat... Itt a for­dulat pillanata. Meg kellene sűrűsödnie a levegőnek, be kel­lene bizonyítani a Nagy La­josi hitvallást —, hogy a prole­tárdiktatúra eltaipcssa ezeket a férgeket —, de nem történik semmi. Az előadás a menmyek- ből a mélybe zuhan. Üresen, hidegen hullanak a szavak, a vörösőrök megfarmálói nem tudják, mihez kezdjenek szere­pükkel, a rendező mintha ettől kezdve kivette volna szabadsá­gát... Az eredendő baj: a szerep­lőik, a rendező, nem találták neszánszát, mint az, ha a kol- rr®S a darab politikai gócpont­. , . . Tn.r\4‘.í!-vVv f.z'.a-’-Jno-,ri 1 •'rí) lektív szellemet a sztórkultusz váltaná fel. Mégis, nem tudom megállni, hogy meg ne említ­sem Szovics Imrét, aki az ürö­mi gárdából olyan nagyszerűen alakította a vén kanászt, vagy hogy le ne írjam Szováti Fe­renc és Szilágyi Béla nevét, akik az Uj vendég érkezett cí­mű egyíelvonásosban adtak so­kat a nézőknek valamen­nyiünknek. Gondolom, ezeknek a szín­játszóknak az a feladatuk, hogy tudásukat továbbadják szereplőtársaiknak, segítsék őket az átélés, az alakítás művészetét megismerni és megtanulni, hogy az együtte­sekből ne egy-két szereplő csillogjon csak ki, hanem csil­logóvá legyen az egész előadás. * Úgy vélem, osztatlan örömet kelteit, amikor Dékány Sán­dor a bíráló bizottság nevében bejelentette, hogy az ürömiek • megyei bemutatón is fellép­nek a Nyolc hold földdel. Természetes, hogy minden színjátszó és minden együttes azzal a reménnyel indult neki * járási bemutatónak, hegy művészetével eljut Szentendré­re, a megyei seregszemlére. Mégis, az ürömiek előadásának tisztasága, kidolgozottsága, az eszmei mondanivaló maradék­talan érvényre juttatása elisme­rést telteti még a „konkurren- ciában" is. Meglátszott már az első bemutatott jelenet első mozdulatán a szakavatott ren­jáit, a legfőbb ceszeütközesi pontot, nem keresték meg a rátermett szereplőket e rövid, mégis legfontosabb szerepekre. Az előadá® első részének biz­tatása után azonban úgy vé­lem, hogy a finálé újjáreude- zése után a budakesziek Ui vendét? érkezett-jenek is helyet kell találnia a megyei bemu­tató előadásainak a sorában. * Amikor a pilisvörösvári is­kola egyik tantermébe léptem, már láttam, hagy Trenyov: Gimnazisták című darabjának előadásával baj lesz. Fiatal fiúk, talán 16—18 éves gyerekek ragasztották magukra a rcifnyi álszakálla- kat, festették magukat ősz- szé, öreggé. Igyekeztek, lel­kesedtek ők is, mint a töb­biek, telve voltak jószándék­kal, reménykedéssel. Hogy mégsem arattak sikert, az ter­mészetes. Komikus és gro­teszk, amikor mutáló hangú ifjak a szó szoros értelmé­ben aggastyánoknak játsszák meg magukat, recsegtetik hangjukat — keresik a meg­formálandó alakot, de nem találják, nem találhatják. Ha a felnőtt-szerepeket a peda­gógusok vagy a szülői mun­kaközösség tagjai vállalták volna, ha rendező keze irá­nyítja a szereplők mozgását, a ió darabból jó előadás szüle­tett volna. Mert a szereno«z.tésón kívül a rendező kezének hiánya is szinte kikiabált a színpad­ról. Cél nélkül sétáló, ten- gő-lengő szereplők hosszas kínlódásává lett így a bemu­tatott jelenetsor, semmibe ve­szett a fiatalok igyekezete. Nem így a negyedik felvo­nás első képe. A mosónő (Rinth Vilmosné) megjelené­se, a felnőtt ember tudatos játéka élettel töltötte meg a színpadot, reálissá tette azt, ami eddig az álszakállak, az öreggé festett arcok miatt ir­reális volt. Ez is bizonyítja: a felnőttek és gyerekek kö­zös produkciója — egy jó rendező kezében — sikert ho­zott volna a budaörsieknek. ★ Apró dolog ugyan, de azért a jegyzetek között elfér: a rendező, de a szereplők is vigyázzanak az úgynevezett kellékekre. A forradalom előtti Oroszország diáklánya ne viseljen új típusú, mesz- szire fénylő karórát. Az orosz diákfiú ne Bocskay- sapkát, hanem tányérsapkát hordjon. Ha szőlővirágos kendőt említ a szöveg, akkor a kendő valóban szőlővirág­gal legyen ékesített — vagy meg kell változtatni a szöve­get. A remekül felöltöztetett királyfi (A bölcs király-ban) ne viseljen barna félcipőt. Nem fontos dolgok ezek, de különösebb költség nél­kül eleget lehet tenni a szín­játszás ilyen, apróbb köve­telményeinek is. ★ Akad a jegyzettömbben sok más, jelentős vagy jelentékte­len feljegyzés a torbágyi isko­lások kedves, szívet-lelket gyö­nyörködtető önfeledt játéká­ról, a piliscsabaiak jól ren­dezett, jól előadott Némale- venté-jének börtönjeleneté­ről. De a legfontosabbakat azt hiszem ennyivel is el­mondtam. És ahogyan mondani szo­kás: leányomnak mondom, menyem is értsen belőle — az elmondottakat nemcsak a Pilisvörösvárott szereplő öt csoporthoz cimzem, hanem mindazokhoz a színjátszók­hoz, akik a most következő járási bemutatókon szerepel­nek majd, sőt, azokhoz is, akik nem jutnak el a járási bemutatókra, de mint szín­játszók, tanulni akarnak és másokat is tanítani, szóra­koztatni szeretnének. Garami László A maglódi nemzetiségi kultúr csoport Vácegresen A Menyecske-együttes szlovák népdalokat énekel Abból az alkalomból, hogy a túlnyomórészt szlovákok lak­ta Vácegres termelőszövetke­zeti községgé lett, vasárnap szövetkezeti napot tartottak a községben. A szövetkezeti nap program­jába tartozott a maglód! nem­zetiségi együttes fellépése is. Az együttes, amely évek óta működik, sok szép eredményt ért el. és elismerik mindenfe­lé. ahol fellépett. Megjárták tagjai Borsod, Nógrád, Pest és Komárom megye szlovák nemzetiségű falvait, és sok kel­lemes órát szereztek a nézők­nek. Vácegresen Burányi elv­társ, községi párttitkár üdvö­zölte az együttest, majd Saj- ben Pál KISZ-titkár . az együttes nevében elmondotta, hogy műsorukat a vácegresiek tiszteletére szlovák és ma­gyar számokból állították ösz- sze.. Szlovák induló hangjaira nyílt szét a függöny, majd Ady versét tolmácsolta Bajusz Vil­mos. Szlovák betyárnótákat szólaltatott meg az együttes énekkara. Ezután a tánc- csoport bihari táncokat muta­tott be. Igen nagy sikert ara­tott a Menyecske-együttes szlo­vák népdalcsokraival. Minden számukat meg kellett ismétel­niük. Szép sikere volt a Velká Novina című szlovák jelenet­nek is. Kedves színfoltja volt a programnak a Blaskovics—Ta- ványi énekduó. A két maglódi iskolá&gyermek népviseletben állt a színpadra, és amikor az Anciika Dusicka című szlovák népdalt énekelték, a közönség tetszését szűnni nem akaró tapssal juttatta kifejezésre. Reméljük, hogy a maglódi együttes a jövőben is még több kellemes estét szerez fal- vaink dolgozóinak szlovák és magyar műsorszámaival. Krizsán IBUSZ-outóbusx­tdrsasutazósok Az IBUSZ március 21—22-é# számos autóbusz-társasutazást in­dít az ország legszebb részeire. Március 22-én a Szekszárdi Állami Gazdaságba (109 forint), a Puszta­szabolcsi Állami Gazdaságba (68 forint), a Ceglédi Állami Gazdaság­ba (68 forint) rendez egynapos tér- sasutat ebéddel együtt. Március 21—22-én az Almásfüzitői Állami Gazdaságba másfélnapra rándul- hatnak ki az érdeklődők. Az út szállással, ebéddel együtt 106 fo­rintba kerül. A részvevők meg­tekintik Esztengomot és Dobogó­kőt is. Egynapos 1BUSZ-T1T kirándulás indul a Mátrába. Részvételi díj: 80 forint. Ugyancsak egynapos kirán­dulást szerveznek Visegrád—Esz­tergom—Dobogókő útvonalon (44 . forint), a Cserhátba (75 forint) és sor kerül egy Börzsöny-kerülő tú­rára, amelyet gyalogtúrával kom­bináltak. Részvételi díj: 60 forint Ivtásfélr.apos kirándulás lesz Mező­kövesd—Miskolc—Lillafüred—Eger —Pará dfürdő—Kékestető—Gyón-' gyös útvonalon. Részvételi díj; szállással együtt 160 forint. Két­napos túra indul Aggtelekre már­cius 21-én, részvételi díj három­szori étkezéssel, turista elhelyezés­sel 196 forint. Jelentkezhetnek a fiatalok mezőgazdasági ipari tanulónak Az állami gazdaságok mezőgaz» dasági tanulóinak szerződtetésével kapcsolatban a művelődésügyi mi­niszter, egyetértésben a földműve­lésügyi miniszterrel, felhívást adott ki. Mezőgazdasági ipari tanulónak azok a 14—16 éves fiatalok jelent­kezhetnek, akik legalább az általá­nos iskola nyolc osztályát eredmé­nyesen elvégezték és egészségileg a választott szakma követelmé­nyeinek megfelelnek. Kivételesen alacsonyabb végzettségű fiatalok is jelentkezhetnek, ha megfelelnek az egyéb feltételeknek és írásban kőtelezők magukat arra. hogy az általános iskolát esti vagy levelező tagozaton eredményesen elvégzik. A tanuilók — megfelelő szakfel­ügyelettel — évente nyolc-ldlenc hónapot gyakorlati munkával töl­tenek, három-négy hónapig pedig — általában a téli időszakban — elméleti képzésen vesznek részt. Havi keresetük a tanulóidőnek és a munkakörnek megfelelően 500— 800 forint. Kapnak munkaruhát, védőruhát, valamint tankönyveket és tanszereket is. A termelési igaz­gatóságok intézményesen gondos­kodhatnak a jó tanulmányi ered­ményt elérő és eredményesen dol­gozó tanulók középiskolai tovább­tanulásáról. Az egyes mezőgazdasági, kerté­szeti és állattenyésztési, vas-, gép- és fémipari, autószerelő- és javító- ipari, villamos- és műszeripari, építőipari, faipari stb. — szakmák­ban a tanulmányi idő, hasonlóan az ipari tanulóképzéshez!, általában 3 év. A mezőgazdasági szakképesí­tés az iparival egyenlő értékű. A képesített szakmunkások foglal­koztatásáról a szerződtető gazda­ságok gondoskodnak. A jelentke­zők névsorát az iskoláknak már­cius 31-ig kell benyújtaniuk, a te­rületileg illetékes állami gazdasá­gok megyei termelési igazgatósá­gaihoz. A szerződtetések végső ha­tárideje augusztus 15. A szerződte­tésnél előnyben részesítik azokat a fiatalokat, akik szakmai tanul­mányaik ideién hazulról járhatnak munkahelyükre. Magyar-szovjet mezőgazdasági ankét A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a megyei tanács me­zőgazdasági osztályával karölt­ve tegnap a megyei tanács Új, oyysóyos miniaalapszabúíyaat szór int tizenhat népfrontkor működik Pest megyében Évekig tartó bizonytalanság, rendezetlenség után új veze­tőséggel, jóváhagyott alap­szabállyal — mint népfront- körök — folytatják életüket az egykori munkás- és gazda­körök. A népfront biztosítja számukra a megszokott köri életet, tiszteletben tartja a vá­lasztott vezetőségek munkáját, a hagyományos, otthonos, ba­ráti együttlétet, az összejöve­teleket, az ismeretterjesztési alkalmakat, a hasznos szórako­zást. Országszerte mintegy 300 népfrontkörben a megyei el­nökségek által jóváhagyott, s a tanácsoknál bejegyzett, nyil­vántartásba vett alapszabály szerint folyik az élet. A pa­rasztok ezrei itt olvasnak újságot, hallgat­nak rádiót, vesznek részt ismeretterjesztő előadáso­kon, néznek dia- és moz- gófilm vetítéseket, egyes helyeken televíziót. A régi olvasókörök haladó hagyományaira támaszkodva, a népfrontkörök a falu szocia­lista átszervezésének gazdasá­gi, politikai, kulturális szín­vonala emelésének egyre je­lentősebb tényezőivé válnak. Különösen fontos szerepet lát­nak el a tanyai parasztság éle­tében. Egyes körök élete példája, tervbe vett programja mutat­ja, hogy az ismeretterjesztés, az olvasgatás, a szórakozás harmonikusan egészítik ki egymást. Ha a megkötöttség nélküli beszélgetés, tanyázga- tás, a politikai, a természettu­dományos. a mezőgazdasági, az egészségügyi, a történelmi, az irodalmi előadások, az újság- és folyóiratolvasás, a kugli, a biliárd, a kártya megfelelő arányokban szerepelnek, vonzó légkör alakul ki és érdeklődési hajlamainak megfelelően otthon érzi magát ebben a közösségben öreg és fiataL A körökben jól felhasznál­ták a hosszú téli esték alkal­mait, de a hagyományos köri élet kereteit most is meg kell töltenünk a követelményeknek megfelelő szocialista tarta­lommal. Ez természetesen csak a község, a város kulturá­lis szerveivel, a könyvtárakkal, művelődési otthonokkal szoros együttműködésben lehetséges. Megyénkben a Hazafias Népfront tájékoztató szerve­ként 16 kör fejti ki eredmé­nyes működését. A monon tárásban a székhelyen kívül Vecsásen, Gyomron, Nyáregy­házán és Vasadon, a Ceglédi járásban Jászkarajenőn. Ko- cséron és Törteién, a rácke­vei járásban Dömsödön, a bu­dai járásban Érden és a da- basi járásban Alsónémedin találunk népfrontkört. Nagy­kőröshöz az alszegi, a tormás­közi, a felszegi, a bokrosi és a hangácsi kör tartozik. A Pest megyei Népfront-bi­zottság a köri és a népfront­bizottsági elnökök részvételé­vel nemrégiben megbeszélést tartott és ennek során az új, egységes mintaalap- szabáiyzatnafc megfelelően meghatározták a további fejlődés irányvonalát. Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára is meglátogatta az alszegi népfrontkört. Ez alkalommal a beszélgetésen a tormásköziek is részt vettek. Sok szó esett itt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről is, hiszen a pa­rasztság életének döntő esemé­nyei zajlanak most az egész országban. Természetesen: nem minden vonatkozásban sikerült még a legjobbat nyújtani. Legtöbb népfrontkörünk- ben ezután is találna elfog­laltságot néhány rátermett pedagógus, könyvtáros, mezőgazdasági és tudo­mányos szakelőadó. Fáradozásuk meglelné jutal­mát. A jól összeszokott kö­zösségek pedig egyben alkal­massá válnának (és bizonyára válnak is!) a helyi lakosság minden irányú igényének ki­elégítésére. (remete) dísztermében magyar—szovjet mezőgazdasági ankétot rende­zett. Az előadáson több mint 70 mezőgazdasági szakember, termelőszövetkezeti dolgozó és egyéni gazda vett részt. A megjelenteket Hegedűs Istvánná, az MSZBT megyei titkára üdvözölte s meleg sza­vakkal emlékezett meg a két ország között levő baráti kap­csolatokról. Ezután dr. Bálint Andor, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanszékvezető­je a szovjet növénynemesítési kutatások újabb eredményeiről számolt be. Az előadást követő vitában többen felszólaltak és arra kér­ték a magyar kutatókat, hogy a szovjet példák nyomán segít­sék még jobb és több nemesí­tett növényfajtával nagyüzemi fejlődésnek indult mezőgazda­ságunkat. __________ (s. p.) I lorogra kerüli a Szamos óriása A Szamos torkolatánál egy 90 kilós, 256 centiméter hosz- szú óriásharcsát fogott fe­nékhoroggal idős Nyitrai János, a fehérgyarmati Rá­kóczi Ferenc Halászati Ter­melőszövetkezet tagja. Az öreg halásznak ez élete leg­nagyobb zsákmánya. A halat a termelőszövetkezet Nyír­egyházára szállította, ahol paprikást és rántottszeletet készítenek belőle. Megjelent a Belpolitikai Szemle márciusi száma Az új szám tartalmazza az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i ülésének határoza­tát. A márciusi számban — töb­bek között — Hont János a mezőgazdaság hároméves ter­vének végrehajtásáról. Lónyai Sándor a Győr megyei tsz-fej- lesztési tapasztalatokról, Ocze! János a népi ellenőrzési bi­zottságok egyik nagyszabású vizsgálatáról, dr, Darabos Pál az orvosetikai bizottságok mű­ködéséről számol be. A Magyar Tanácsköztársa­ság 40. évfordulójára a folyó­irat közli a Magyarországi Szocialista Párt és a Forradal­mi Kormányzótanács 1919. március 21-én kelt, Mindenki­hez című kiáltványát, a Ma­gyarországi Szocialista Szövet­séges Tanácsköztársaság 1919. március 23-án elfogadott al­kotmányának főbb pontjait és a Tanácsköztársaság 133 nap­jának kronológiáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents