Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MS Z M P P F. S T MEG Y E I B l ZÓ T T SÁG A í S A M £ G Y EJ

HL ÉVFOLYAM, 64. SZÁM

ÁRA 50 FILLÉR

1959. MÁRCIUS 17. KEDD

Véget ért a „fagyszünet“, megkezdődött a munka

Terven felül egymillió téglát ad a tsz-eknek a Mendei Téglagyár

Mende fölött hideg északi *zél kavarja a kövér hópelyheket, s itt-ott már a háztetők is fehérek. Nemrégen napsütéses tavasz volt, most újtól visszaszokott a tél. Persze, a téglagyárat már nem lepi meg a rosszra fordult idő, kéménye elvan vidáman pöfékel a móréi üsi hóesésben,

mintha május lenne.

Odebenn a gyárudvaron se télies a hangulat. Jókedvű fiatalasszonyok takarítják a színeket, kopácsolástól hangos a karbantartó műhely. A végső simításokat végzik a még ki nem javított berendezéseken. Idébb a szárítófészerek már tisztán sorakoznak, a legszélső alatt pedig frissen préselt nyerstéglák tornyosodnak.

— Tegnapelőtt kezdtünk a préseléshez — mondja Brüller Endre gyárvezető, alti most is a présgép körül szorgoskodik. — Sajnos, éppen egy kis hiba történt — teszi hozzá. — Eldugult a daráló. Persze, teljes kapacitással ebben a hidegben úgysem préselhetnénk.

A Mendei Téglagyár a tél folyamán mindössze két hétre állt le, máig karácsonykor. Január 8-án fűtötték be újra a kemencét, s azóta rendesen folyik az égetés. A múlt évben préselt nyerstéglából még most is van félmillió, így hát egyelőre a hideg idő nem jelenthet akadályt. Persze, mihelyt az időjárás megváltozik, azonnal elkezdik a nyers gyártást is.

Amíg végigsétálunk a gyártelepen, Brüller Endre azt is elmondja, hogy nemrégen vezették be az

új égetési módszert,

amely Szabó József vezető lakatos nevéhez (fűződik. Azelőtt bizony sok nehézséggel kellett megküzdeniük a gyár szakem- mereinek, mert a gyártelep elég rossz helyen fekszik, nem a legkedvezőbb a huzat járás. A kemence jóval huzatosabb, mint kellene, s éppen ezért az alsóbb téglarétegek gyakran összeégtek. Lassan és egyenlőtlenül haladt a tűz, nem lehetett a teljes kapacitást kihasználni. Szabó József újításával most megváltozott a helyzett. Az újítás új huzatrendszert biztosít a kemencének. Ugyanakkor a nyerstéglákat, eltérően a korábbi módszertől, sakktábla rendszerben rakják a kemencébe. Az új eljárással több téglát tudnak kiégetni, ugyanakkor összehasonlíthatatlanul jobb a minőség is,

— Azelőtt — mondja Béres Mihály égető — talicskaszámra hordtuk ki a selejttéglákat a kemencéből. Most csupán egykét darab téglát kell kiselejtezni. A régi módszerrel havonként 640 ezer téglát tudtunk kihordani, most 800 ezer jóminőségű téglát égetünk ugyanannyi idő alatt.

A gyár termelését korábban az égetés szabta meg. Hiába készítettek több nyerstéglát, az ütemet a kemence nem tudta követni. Tavaly például egymillióval teljesítették túl a nyerstéglagyártási tervüket a dolgozók, ugyanakkor 30—40 ezerrel kevesebb égetett téglát tudtak termelni, mint a terv megszabta. Igen sokat várnak hát az idén az új égetési módszertől.

Amint a továbbiakban Brüller Endre elmondotta, 1958-ban a Mendei Téglagyár termelési terve 7 millió téglát írt elő. Ezzel szemben a dolgozók 8 millió 200 ezer darab téglát adtak népgazdaságunknak. Az idén, figyelembe véve a megnövekedett igényeket és a mező- gazdaság nagyobb ütemű átszervezését, a gyár kollektívája úgy határozott, hogy 8 300 000 darabos emelt

terven felül még egymillió

téglát ad az új termelőszövetkezeteknek

— Vajon ez a vállalás nem lesz-e túl merész?

— Mi tudjuk — válaszolta Brüller Ede —, hogy még szervezettebb munkával mennyit tudunk gyártani. Ha különösebb nehézség nem akadályozza a termelést, év végére feltétlen meglesz a vállalt meny- nyiség. Egyébként örömmel mondhatom, hogy nincs semmi problémánk, most már csak a jó időt várjuk.

Március 10-ig a Mendei Téglagyárnak 828 ezer téglát kellett égetnie a terv szerint, ezzel szemben 1 200 000 darab téglát adtak már át. A gyár egyébként közvetlenül is segíti a tsz-eket, például éppen most szállítanak 30 ezer darab téglát a tápiósápi termelőszövetkezet istállóépítkezéséhez.

A gyár dolgozói tehát megértették az idők szavát, s mint a fentiek is bizonyítják, ők is segítik a mezőgazdaság fejlődését. Ehhez a munkához bizonyára még nagyobb ösztönzési ad majd a rövidesen kifizetésre kerülő nyereségrészesedés. Úgy néz ki, hogy körülbelül hétnapi keresetüknek megfelelő összeget kapnak majd a dolgozók.

Súlyán Pál

Fulbright szenátor állásfoglalása < a csúcsértekezlet mellett $

Tavaszi munka a Börzsöny alján

William Fulbright szenátor, ^ az amerikai szenátus külügyi ^ bizottságának elnöke, szombati ^ rádió- és televíziós beszédében^ kijelentette, hogy az Egyesült $S Államoknak nem kellene ra- ^ gaszkodni a külügyminiszterek ^ értekezletéhez, hanem hozzá ^ kellene járulnia a csúcsérte- ^ kezlethez. Hozzátette, a csúcs- § értekezletet esetleg állandó | gyakorlattá lehetne tenni úgy, ^ hogy mondjuk fél évenként ^ rendszeresen összeülne.

Szovjet—iraki gazdasági és technikai együttműködési egyezményt írtak alá

Fogadás a Kremlben — Hruscsov beszéde

A Moszkvában tartózkodó iraki kormányküldöttség tárgyalásainak eredményeként hétfőn szovjet—iraki gazdasági és technikai együttműködési egyezményt írtak alá.

A szovjet kormány hétfőn a Kremlben fogadást adott az iraki kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson Hruscsov beszédet mondott.

A szovjet kormányfő sajnálkozását fejezte ki. hogy az

iraki, forradalom sikere után az Iraki Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság között olyan viszony alakult ki, amely nem segíti elő az arab népek egyesült erőfeszítéseit a nemzeti függetlenségért folytatott harcukban.

Hruscsov beszédében melegen üdvözölte Abdel Karim Kasszem iraki miniszterelnököt. aki bátran vezeti országát a haladás útján.

A Vámosmikolai Gépállomás tavaszi árpát vet a peröcsényi Április 4 Tsz tábláján

(Fényképezte: Gábor Viktor)

165 ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki a Váci Faipari Ktsz közgyűlésén

A Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácsának alakuló ülése

A Magyar Kommunista Ií- j űaági Szövetség Központi Bizottságának megbízásából megalakult a Magyar Úttörőik Szövetsége országos tanácsa. A 63 tagú tanácsnak kiváló úttörő-vezetők, pedagógusok, a gyermekek nevelésével foglalkozó intézmények vezetői, pedagógiai szakemberek, szülőik, írók, művészek a tagjai.

Az országos tanács hétfőin tartotta alakuló ülését. Megvitatták az ideiglenes elnökség beszámolóját a szövetség helyzetéről, az úttörőcsapatok tevékenységéről. A tanács határozatot hozott ..a nevelőmunka legfontosabb feladatairól és megválasztotta a szövetség országos elnökségét. A szövetség elnöke: Tre-ncsényi Waldapfel Imre akadémikus, egyetemi tanár, titkára: Kovács Ottó. a KISZ intéző bizottságának tagja.

Az országos tanács kiváló szakemberek bevonásával szakbizottságokat hozott létre.

Ünnep előtt a Csepel Autógyárban

A Csepel Autógyár minden műhelyében, irodájában javában készülődnek a Tanács- köztársaság 40 éves jubileumára.

Ma délután 4 órakor bensőséges ünnepség keretében osztják ki az Elnöki Tanács kitüntetéseit azoknak az öreg kommunistáknak, akik részt vettek a Tanácsköztársaság harcaiban. De nemcsak ők lesznek ott ezen az ünnepélyen. Meghívták a gyár legjobb ifjúmunkásait, a környékbeli úttörőket. Az ifjabb generáció a szemtanúk elbeszéléséből ismerkedik meg 19 dicsőséges harcaival és azzal a gyötrelmes negyedszázaddal, melyet a fehérterror jelentett.

19-én délután tartják a nagy, gyári ünnepélyt. Diósi elvtárs, a járási tanács elnöke ismerteti a Tanács- köztársaság magyarországi és nemzetközi jelentőségét. A gyár színjátszói Ságody József: „így fizettek” című egy-yrsssssssssfsfsssss/.'sssss//ssssys/sssssssssss/sssssssssssssssssss/sssssssssss/sssssss/sssy/ssssssssss/sssssssss/ss/sfssfsssssssssss/s^ felVOnaSOSát mutatják be. A

$ darab cselekménye 1919-ben & játszódik.

s

^ 20-an es 21-en mindhárom

| műszakban röpgyűléseken ^emlékeznek meg az autógyár ^dolgozói azokról a negyven év ^előtti hősökről, akik közül |nem egy még most is köztük

§ dolgozik.

I

M. J.

Tizenkét esztendővel ezelőtt tizennégy lelkes taggal alakult meg a Váci Faipari Ktsz. A Beloiannisz utcai szűk helyiségben, néhány géppel és szerszámmal rakták le egy hatalmassá fejlődött, egyre gyarapodó és mindjobban virágzó kisipari szövetkezés alapjait.

Aki szombaton meghallgatta a ma már 48 tagot számláló ktsz vezetőinek beszámolóját, örömmel állapította meg, hogy a helyi pártszervezet és a tanács támogatása, a felsőbb irányító szervek segítsége nem volt hiábavaló. Megyei viszonylatban második helyre küzdötte fel magát a ktsz és

megvan minden adottsága ahhoz, hogy 1959-ben

a megye legelső faiparos szövetkezete legyen.

Éves termelésük értéke eléri a hárommillió forintot. Termékeik háromnegyed része közvetlenül a lakossághoz jutott 1958-ban. A ktsz egymillió forint hitelt kapott, amelynek segítségével korszerű telephelyet létesítettek a Damjanich téri épületekben. A Széchenyi utcai szaküzletben rövidesen megszüntetik a vegyeskereskedést és helyette egy reprezentatív jellegű boltot rendeznek be, ahol bemutatják majd az érdeklődőknek az általuk termelt legkorszerűbb bútorokat, berendezéseket.

Jó alkalom volt a fehér asztalok mellett megtartott közgyűlés, hogy a megjelent tagok elgondolkozzanak a meglévő hibákról is. A múlt évben kisebb-nagyobb csoportokkal számos rokonszövetkezetnél tartottak tapasztalatcserét. Ennek azonban a váci üzemben semmi nyoma sincsen.

A látottakat nem hasznosították, nem alkalmazták a máshol jól bevált faipari újításokat.

Sok hiányosság van még a munkafegyelem területén; Gyakori a késés, a mulasztás* a munkaidőn belüli sétálga- tás. Ez a szövetkezet tagságára, a népgazdaságra egyaránt káros.

Gogola József főkönyvelő ismertette a mérleg számszerű adatait. A tagok éves keresetük 5,82 százalékát kapták meg nyereségrészesedés címén.

Átlagosan 1200—1300 forint jutott minden dolgozóra. Összesen tehát 165 000 forintot osztottak ki.

78 000 forintot tartalékoltak és gondoltak jóléti kulturális és sportjellegű költségekre is. Bizottsági jelentések, hozzászólások és egyéb hivatalos jellegű napirendi pontok után kultúrműsorral és vacsorával zárták be a szövetkező közgyűlést.

Fapp Rezső

Holdanként másfél-két mázsával növelik a gabona terméshozamát a vegyszeres gyomirtással

A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata 1954-ben kezdte meg — külföldi tapasztalatok alapján és importált vegyszerekkel — a vegyszeres gyomirtást a gabonavetéseken. Az ország gazdasági nagyüzemeinek jelentős része már ezt a korszerű módszert alkalmazza a gaboJárási színjátszófesztivál Pilisvörösvárott

Kilátás a zebegényi útkanyarból

(Fényképezte: Gábor Viktor)

^ Vasárnap délután 3 órakor ^kezdődött meg a budai járás § színjátszó csoportjainak fesztiválja .Pilisvörösvárott. A be- 5 mutató alkalmával öt csoport $— a budaörsi, a budakeszi, ^ ürömi, piliscsabai és torbágyi $ együttes — lépett fel. Az ér- $ daklődők a hosszúra nyúlt elő- § adás ellenére végig érdeklő- $ déssel kísérték a bemutatott § színiműrészleteket és egyfeJ- $ vonásosokat.

i A műsor végén az egybegyűlt színjátszók előtt Dékány Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának előadója mondotta el a bíráló bizottság nevében a zsűri véleményét és bejelentette, hogy a megyei színjátszóbemutatóra az ürömi együttes jut tovább Sásdi Sándor: Nyolc hold föld című drámájával:

A pilisvörösvári fesztivál részletes ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk,

navetések legveszedelmesebb gyomnövényei: az acat, a vadrepce, a vadborsó, a vadbükköny, a szulák, a daravirág, valamint a pipacs és búzavirág gyors, hatékony és olcsó irtására. Az évente mintegy 200 000 holdon végzett gyomirtó munkákhoz szükséges vegyszert azóta már a magyar ipar állítja elő hazai anyagokból.

Az idén különösen fontos a gabonavetések jó ápolása, mert a múlt évihez képest csökkent vetésterületen kell legalább ugyanannyi gabonát termelni. A több évi tapasztalatok szerint a vegyszeres gyomirtás holdanként! átlagban másfél-két mázsával növeli a hozamokat. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat ezért most fokozott gonddal készül a megnövekedett feladatokra. A szakemberek szerint a megfelelő mennyiségű, nagy hatású vegyszer a permetezésekhez máris rendelkezésre áll;