Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
1959. MÁRCIUS 15. VASÁRNAP «ff niLcr k/Cirlap Ml TÖRTÉNT A HÉTEN! Berlin és a tárgyalások - A „moszuli kudarc tf HAGERTY. a Fehér Ház sajtófőnöke közölte, hogy Eisenhower elnök hétfőn este beszédet mond a berlini helyzet alakulásáról és az általános politikai helyzetről. A beszédet az amerikai rádió és televízió is közvetíti. WASHINGTON egyik külvárosában egy tehervonat szerelvényei lekapcsolódtak a mozdonyról cs beleszaladtak egy vendéglő épületébe. Egy ember meghalt. tizenheten megsebesültek. DULLES amerikai külügyminiszter újabb sugárkezelésben részesült. A külügyminisztérium szóvivője szerint Dulles telefonbeszélgetést folytatott egyik helyettesével az időszerű nemzetközi fejleményekről. A külügyminiszter állapotáról szólva kijelentette, hogy Dulles voltaképpen teljesen felgyógyult az egy hónappal ezelőtt végrehajtott sérvműtétjéből. DZSAVAHARLAL NEHRU India miniszterelnöke ebédel adott a szovjet kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéden Andrejev vezetésével megjelent a küldöttség valamennyi tagja. A MUNKÁSPÁRT bizalmatlansági indítványt terjesztett elő az angol alsóházban. Az indítvány felszólítja a házat, fejezze ki sajnálkozását afölött, hogy a kormány nem akadályozta meg a munkanélküliség és a munkaidő-’rövídí- tés újabb nagyarányú és általános növekedését. H1 ruscsov új berlini javaslatai — hogy Nyugat-Berlin szabad város státusát esetleg minimális kontingensé amerikai, angol, francia és szovjet katonai egységek vagy semleges csapatok is biztosíthatnák — újabb lehetőségeket tártak fel a nyugati hatalmak számára a berlini kérdés megoldásában. Macmillan brit miniszter elnök Párizs után Bonnban is beszámolt moszkvai tárgyalásairól, s a jövő héten Washingtonba utazik. Az elmúlt hét eseményeihez tartozik a franciaországi községtanácsi választások első fordulóján a Francia Kommunista Párt előretörése: a tavalyi novemberi választásokhoz képest a párt most több mint 300 ezer szavazattal kapott többet. A szovjet—angol kapcsolatok fejlesztése szempontjából jelentős tény a Szuszlov vezette szovjet parlamenti küldöttség angliai látogatása. Irakban a köztársasági kormány úrrá lett a Moszulban kitört összeesküvésen, s az országban a rend helyreállt. Macmillan Párizs és Bonn után — Washington előtt A nyugati szövetségesek között továbbra is éles ellentétek mutatkoznak a berlini kérdésben, s ezeket csak növelte Hruscsov elvtársnak a hét elején Berlinben elhangzott javaslata, hogy elképzelhető, miszerint Nyugat-Berlin szabad város státusának szavatolásában minimális számú amerikai, angol, francia és szovjet egységek, esetleg semleges országok csapatai is részt vehetnének anélkül, hogy a szabad város ügyeibe beavatkoznának. Ez a javaslat is mutatja, hogy a Szovjetunió milyen, messze hajlandó .elmenni a békés megegyezés érdekében, de semmiképpen sem mond le a berlini háborús tűzfészek felszámolásáról! Hruscsov ezen javaslatát szemlátomást megelégedéssel fogadták brit körökben, s bizonyos hírforrások szerint De Gaulle sem zárkózik el a gonA NYASSTAFOLM VÁLSÁG Az afrikai négerek függetlenséget követelő mozgalma Közép- Afrika után Dél-Afrika térségeit is elérte. A 127 000 km: területit, 1 700 000 lakosú Nyasszaföld, brit védnökség néger lakosainak mozgalma céljául tűzte ki, hogy Nyasszaföld, az 1953-ban „Rhodesia és Nyasszaföld” néven létrehozott államszövetségből kilépjen és a helyi néger lakosság részére is demokratikus államformát hozzon létre. Nyasszaföld gazdasági jelentőségét a brit imperialisták részére többek között az a körülmény is meghatározza, hogy az ország Afrika legelső és legfontosabb teatermelője, s így az európai tőke Nyassza- földön jelentős teaültetvényeket létesített. íme, ezért ragaszkodik az angol imperializmus Ciprus katonai támaszpontjaihoz: Ciprusról érkezett brit katonai egységek Nyasszaföldön bevetésre készülődnek a bennszülöttek ellen dolat elől, minthogy ez a lehetőség esetleg szavatolná a nyugati hatalmak számára a Nyu- gat-Beriinncl való szabad ösz- szeköttetést. A javaslat legélesebb ellenzője természetesen Adenauer, aki hírek szerint ezt a Macmillan miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain is kifejezésre juttatta. Eisenhower igyekezett elkerülni az új szovjet javaslatra adandó választ, majd sajtókonferenciáján „nukleáris háborús kirohanásokra”,, ragadtatta magát és azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok Berlinért esetleg nukleáris háborút indítana. Az amerikai elnöknek ez a kijelentése mindenesetre hideg zuhanyként hatott nemcsak az amerikai közvéleményre, hanem különösen Macmillan- re, aki először De Gaulle-Ial, majd Adenauer ral tanácskozott a berlini helyzetről és a német kérdésről, a francia és a nyugatnémet kormánysajtó csípős megjegyzései által teremtett eléggé fagyos légkörben. A brit miniszterelnök szemben találta magát a merev politika mellett kardoskodó Párizs—Bonn tengellyel. Aden- auernek úgy látszik sikerült megszereznie a maga számára a francia kormány támogatását a berlini kérdésben, s közös álláspontjuk1 lényegé ben elutasító, időhúzó. Mindketten neheztelnek Macmillanre, mert egyedül Moszkvába ment, s mert igyekszik magához ragadni a vezetést a nyugati tömbön belül. Egyes jelek szerint De Gaulle is szeretné kihasználni az Egyesült Államok vezető államféríiainak jelenlegi „bénultságát“ és a közeljövőben 'állítólag valamiféle látványos lépést szándékozik tenni a berlini kérdésben... Egyelőre azonban Macmillan próbálkozik ezzel a feladattal, s az angol sajtó lelkendezve ír arról, hogy „most csak egyedül Macmillan az alkalmas államférfi a nyugati szövetség vezetésére”.... Természetesen nemcsak Bonn és Párizs neheztel ezért és az angol miniszterelnök útjá- ért, hanem Washington is tovább szórja bírálatait Londonra. Minden bizonnyal nehéz viták és kevésbé lelkendező fogadtatás vár Washingtonban a „brit oroszlánra” s megpróbálják majd lebeszélni „csúcstalálkozós ter- vezgetéseiről”... Bármi történjék azonban Washingtonban, a nyugati közvéleményben ma már olyan erős a kelet—nyugati tárgyalások iránti óhaj és követelés, hogy az amerikai vezetők aligha torpedózhat- ják meg azt az erjedést, amely a nyugati politikában megindult Macmillan moszkvai úijácdl. S ez az erjedés siker esetén elvezethet számos jelentős ’ probléma, így a berlini kérdés tárgyalások útján való rendezéséhez is. Savval lázadóit leverte az. iraki »ép Iraljban a nép társasági kormány rá Tief* fsv"’ntól t;> p C'X-ú' u«r.ú :oz- úriéit egy népeller.es összeesküvés felett: leverték Sav- vaf ezredes moszuli lázadását. Mint ismeretes, március G-án Moszulban, az iraki olajmezők központjában az iraki békemoz.galom 25TI ezres nagygyűlést szervezett, amely ellen a reakciós erők — akik között már hosszú hetekkel ezelőtt megkezdték a külföldről érkezett fegyverek szélosztását — provokációs támadásokat intéztek, összetűzéseket szerveztek és több emberi megöltek. Ugyanakkor külföldön működésbe lépett a magát „moszuli rádiónak” nevező titkos rádió- állomás. A katonaságban és a rendőrségben megbúvó reakciósok megkezdték az iraki hazafiak, a Kasszem-kor- mányhoz hű tisztek és katonák letartóztatását és kivégzését. A kiszabadításukat követelő tömeget géppuskatűz- zel fogadták. Március 9-re azonban a köztársasághoz hű katonáknak sikerült leverni az összeesküvést, s Sawaf ezredest a hírek szerint saját katonái ölték meg. Néhány összeesküvőnek azonban sikerült külföldre menekülni. Röviden ennyi történt az Iraki Köztársaságban, s a nép országszerte hatalmas tüntetéseken fejezte ki szolidaritását a Kasszem-kormánnyal és követeli az összeesküvők szigorú megbüntetését. Milyen következtetéseket vonhatunk le a „moszuli kudarcból? 1. A bagdadi paktum tanácsa néhány héttel ezelőtt Karacsi- ban ülésezett, s minit onnan kiszivárgott, amerikai ösztönzésre elhatározták, hogy Törökország és Irán részvételével fokozottabb nyomást gyakorollak majd az Iraki Köztársaságra,. összetűzéseket provokálnak az iraki hastáron stb. Mint most kiderült, a moszuli összeesküvés szervesen beleillett a bagdadi paktum terveibe, és Sawaf ezredes összeesküvői szoros kapcsolatban álltak amerikai és török tisztekkel, illetve más állam megbízottai- val. A moszuli összeesküvés leverése után a bagdadi paktum megbízottai Ankarában “-■-''kívüli találkozót tartottak. Az Iraki Köztársaságnak tehát továbbra is éberen kell óvnia határait, s lehetetlenné kell tennie, hpgy\ külföldről újabb összeésküvést szervezzenek a demokratikus rend megdöntésére. 2. Jellemző, hogy a moszuli összeesküvők legfőbb tevékenysége hónapokon keresztül arra irányult, hogy szabotálták a kormány demokratikus intézkedésen. így késleltették a földreformot, & nemzetiségi viszályt igyekeztek szítani a kiírd törzsek között, igyekeztek azokat a kormány eilen fordítani. "A nép azonban ezúttal is hatalmas erőnek bizonyult: úrrá lett az összeesküvésére, anélkül, hogy a kormánynak nagyobb csapaíerösitéseket kellett volna Moszitl vidékére küldeni. A nép szemibeszállít az árulókkal, akik nacionalista és antiíkommunista jelszavakkal igyekeztek zavart kelteni a tömegek «között. Isméit bebizonyosodott, hogy a köztársasági kormány mögött hatalmas tömegek sorakoznak fel Irakban, támogatják Kasszem miniszterelnököt és politikáját, amely jé kapcsolatokat kíván teremteni a Szovjetunióval és a szocialista országokkal is. 3. A moszuli összeesküvés nyomán egyes arab országok igyekeznek hangulatot kelteni az Iraki Köztársaság ellen, feszültséget teremteni Irak és a többi arab országok között, s a régen lejárt „kommunista veszélyt” kiáltják Irak politikájára. A helyzet kiéleződött az Egyesült Arab Köztársaság és Irak között, minthogy az iraki kormány tíz egyiptomi diplomatát kiutasított Bagdadiból. Az irakellenes hadjárat azonban végeredményben az imperializmusnak kedvez, amely mindig arra törekedett:' megossza az arab országokat, hogy uralkodhasson felettük... A legfőbb tanulság tehát: Iraknak ébernek kell lenni, hegy visszaverje az imperializmus összeesküvő kísérleteit, s ilyenekkel továbbra is számolni kell, mert az olajmilliárdosok nem mondanak le könnyen vadászterületükről. Ugyanakkor az iraki köztársasági kormány bátran támaszkodhat a népre, amely tavaly július Í4-én megdöntötte a királyságot, s most leverte a fiatal köztársaság ellen szőtt, külföldről segített összeesküvést. Sebes Tibor Az NDK-ban is megiinneplik a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulóját a Német Demokratikus Köztársaságban is megünneplük. Az ünnepségeket március 22-én, vasárnap a berlini Maxim Gorkij Színházban rendezett emlékest nyitja meg. Ugyanezen a napon a külföldi kultúrkapcsolatok intézetének kiállítási csarnokában a Tanácsköztársaság történetét bemutató dokumentációs ikdál- lítás nyílik meg.’ Berlinben és a Német Demokratikus Köztársaság több városában bemutatják a „Dicső Tanács- köztársaság” című dokumentumfilmet. Berlinen kívül négy nagyvárosban ünnepi estet rendeznek az évforduló alkalmával. A Német—Szovjet Baráti Társaság székházában Berlinben bemutatják a „Budapesti tavasz” és „A harag napja” című filmeket. Az évforduló napján bemutatásra kerül a legnagyobb berlini mozikban a „Razzia” című magyar film, Hruscsov ellátogat a skandináv országokba A szombati szovjet lapokban megjelent a Szovjetunió külügyminisztériumának arról szóló közleménye, hogy Nyi- kita Hruscsov, a Miniszter- tanács elnöike elfogadta Svédország, Norvégia és Dánia kormányának meghívását, 1959 augusztusában ellátogat ezekbe az országokba. Gromiko külügyminiszter a szovjet kormány megbízásából közölte ezt Svédország, Norvégia és Dánia moszkvai diplomáciai képviseletének vezetőivel. FOLD ALATTI RAKÉTA A Szovjetunióban elkészítették az első föld alatti rakétát, amelyet alagút fúrására használnak. A rakéta első részén különleges porlasztó berendezés található, amely folyékony üzemanyagot és sűrített levegőt tartalmaz. A porlasztó nyílásén hatalmas lángnyelvek törnek elő. ezek nyitják meg a rakéta útját az előre meghatározott irányba. A rakéta mögött ilyenformán hengeralakú alagút képződik. A rákélabcrendezést tadzsik mérnökök találták fel. Az első kísérletek kedvező eredménnyel végződtek. A jövőben föld alatti öntözőcsatornák és vezetékek lefektetésénél fogják alkalmazni a gépet. JLtqAzekk lutwéü ajándék 1 I $ p § Megkezdődött | A GYÜMÖLCSFAOLTVÁNYj | árusítása \ \ AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK LERAKATAIBAN! 1 I I Ka jszibarack-oltv dny már 5,50 Ft-ért kapható! > > ALSÖTEKERESI Á. G. BALATONVILÁGOS, LERAKATA: ESZTERGOM. SZÉCHENYI TÉR 15. $ $ | | | CEGLÉD—CSEMŐI A. G. CEGLÉD, LERAKATAI: § ALBERTI-IRSA Pesti út 75. DUNAHARASZTI Bolgárkert GYÁL Bajcsi Zsilinszky u. 38. MENDEPUSZTASZENTISTVÁN Pusztaszentistván NAGYKÖRÖS Városi kertészet NYÁREGYHÁZA Wekerle tanya CSÁNYI Á. G. CSÁNY LERAKATAI: | ASZÓD VÁC ^ Vasútállomással szemben. Rády u. 12. | TÖRÖKBÁLINTI A. G. TÖRÖKBÁLINT, LERAKATA: ^ ÉRD-DIÖSD $ Balatoni műút. Csapágygyár MÁVAUT megállónál. Megrendelésre vasúton utánvéttel számtanait az állami gazdaságok. KÉRJEN DÍJMENTES ÁRJEGYZÉKET! I ""'"'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSA