Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

1959. MÁRCIUS 11. SZERDA MEGYtt í&Cirlap Deszka lesz a fából Tizenötholdas erdeje van a ráckevei Rákóczi Tsz-nek. Télidőben, s még most is, a tagság egy része fakiterme­léssel foglalatoskodik. A rönköket Csordás Sándor és Friedrich Miklós készíti elő a feldolgozásra. Március végéig működik a tsz fűrészgépe. Néhány hónap alatt 80—100 köbméter deszkát fűrészeltek, amit jó áron értékesítenek. Feldolgozzák magánosok fáját is deszkává. (Csekö felv.) Virágba borultak a mandu áfák a pécsi dombokon A hét elején a szokatlanul meleg időjárás hatására virág- baborultak a mandulafák a pécsi dombokon. Az idén 2—3 héttel kcrább&n öltötték ma­gukra a fák fehér, rózsaszín virágdíszüket. A Mecsek kör­nyékén az idén mintegy 20 000 fán érik majd a kedvelt csont­héjas gyümölcs, s a gazdák ál­talában jó termésre számíta­nak. Az ágakon igen sok a rügy és mind egészséges, fej­lett. OKOSAN ÁTGONDOLT, JÓKEDVŰ VETÉLKEDÉST! Az utóbbi időben. gyá­rain­kat járva, sok emberrel be­szélgettem. Művezetővel, szak­munkással, segédmunkással egyaránt. Meglepett, hogy mennyire tájékozottak üzemük termelési helyzetéről. Legjob­ban mégis az tetszett, hogy gondolkodnak a termelés javí­tásán, szívügyük, édes gyerme­kük a munka. Tanulnak, mert erős vágy él bennük szakisme­reteik gyarapítására. Szorgal­masan forgatják a szakfolyó­iratokat, szakkönyveket. Érdek­lődési körük határa túlterjed Sétarepülés helikopterrel, nemzetközi autóbem utató és még sok meglepetés a Budapesti Ipari Vásáron A május 15-én megnyíló Budapesti Ipari Vásár nem­csak méreteiben, hanem szín­vonalában is sokkal többet nyújt majd a látcgatóknak, mint az elmúlt évek során rendezett vásárok. Már épül­nek az új csarnokok, gyors ütemben rendezik a bemutató pavilonokat, s különösen azon a 40 ezer négyzetméternyi te­rületen folyik serény munka, amellyel a városligeti vásár­negyed bővül. Az idei vásáron hazai ipa­runkon kívül a szomszédos országok, sőt a nyugati államok is bemutatják legújabb gyártmányaikat. Tizenhét országból több mint száz nyugati cég vesz részt a vásáron. A Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság és a szomszédos népi demokrá­ciáik önálló pavilonban mu­tatják be iparukat. Nehéziparunkat 8600 négy­zetméter területen a bányá­szat, a viilamosenergia-ipar és a vegyipar képviseli. Műszer­iparunk nukleáris műszerek­kel jelentkezik, s ezúttal elő­ször hajóiparunk is önálló ki­állítással mutatkozik be. A Könnyűipari Minisztérium a Kossuth-csarnokban állítja ki legújabb gyártmányait és a brüsszeli világkiállításon dí­jat nyert cikkeit. Sok-sok meglepetést tarto­gat a Belkereskedelmi Minisz­térium, hasonlóan az élelmi­szeripar és a többi iparág is. Az időn a vidéki helyi­ipar is bemutatkozik, így megyénk helyiipara is képviselteti magát. Bőséges anyaggal mutatkoz­nak be a kisipari szövetkeze­tek és a háziipar. A vásáron az ország legkiválóbb kisipa­rosai is részt vesznek. A vásár sok-sok meglepe­tést, érdekességet, látnivalót tartogat a látogatóknak. Első ízben rendeznek nemzetközi autóbemutatót, amelyen a ha­zai járműipar mellett részt vesz a szovjet autóipar, a csehszlovák Skoda-gyár és a nyugati nagy gspkocsigyárak, mint például a Ford és a Mercedes. A szokásos séta­repülést ezúttal helikopterrel tervezik. Emellett sok egyéb érdekesség: divatbemutató. televíaiós közvetítés, filmelőadások és különféle bemutatók szórakoztatják majd a közön­ségét. A vásár délelőtt 10 órá­tól este 10-ig tart majd nyitva. A vidéki látogatók, hasonlóan az elmúlt évekhez, az idén is megkapják a szokásos utazási kedvezményt. Kalapos kacsa, ugró nyuszi Nyuszivásárra készül a kereskedelem A kereskedelem felkészült a húsvéti forgalomra. A játék- szaküzletek minden eddiginél gazdagabb áruválasztékkal ren­delkeznék. A meglevőkön kí- “vüT'tobb'űj'ját&Röf 'is 'forga­lomba hoznak. A húzós játékok közül nagy érdeklődésre tart­hat számot a kalapos kacsa, az ugró nyuszi és a mozgó csiga. Megfelelő készleteik vannak lendíkerekes nyuszi, fém- és íaroller, tricikli, robogó, kerti hinta, fém- és műanyagjáté­kokból is. A húsvéti ünnepek előtt március 20-tól a játéküzletek kirakatait átrendezik és 22—29 között nyuszivásárt rendeznék. A kereskedelem díafilm-mati- nékkal, Dupla vagy semmi mű­soros délutánokkal, baba-szép­ségversenyekkel és fémépítő- versenvekkel kedveskedik a gyermekeknek. jelenlegi beosztásukon. írtam is róluk, lelkesen, mert ben­nük a szocialista típusú mun­kást üdvözölhettem. Igen, a szocialista típusú munkást, aki nem fogaskerék vagy csavar a termelés gépeze­tében, hanem gondolkozó és al­kotó tagja a gyár közösségé­nek, akinek nem mindegy, ho­gyan valósul meg a vezetők szándéka és a saját elképzelé­sük, milyen lesz az a termék, amely az ő munkájukat di­cséri vagy kárhoztatja. Ezek a munkások a szó szoros értelmé­ben második otthonuknak ér­zik a gyárat, amely nemcsak kenyeret ad nekik, hanem em­beri tisztességet és megbecsü­lést is. I Az új típusú, a szocialis­! ______i— ----------ta ember m ár régtől fogva s mind na­gyobb számban honos gyá­rainkban, üzemeinkben. Ök azok, akik értőn, örömmel vagy redős homlokkal vigyázzák a termelés mutatószámait, akik nap mint nap példát adnak ar­ról, hogy legszemélyesebb ügyüknek érzik munkahelyük, s az egész népgazdaság törek­véseit, gondjait. Ök azok, akik lelkes hívei voltak a termelést előrelendítő nemes vetélkedés­nek; a szocialista munkaver- senynek. És ők azok, akikre el­sősorban épít a párt, amikor a néhány évig tartó tespedésből most tartóssá és tömegméretű­vé igyekszik tenni e sokra hi­vatott munkamozgalmat. Ki tagadhatja, hegy a szak­máját szerető, az orránál to­vább látó munkásban és mű­szaki dolgozóban egészséges becsvágy él, hogy megmutassa; mire képes, mennyit ér mun­kája? És nemcsak szakmai vir­tus, hanem a gazda igyekezete is az, amely arra ösztönzi őt, hogy szebbet, jobbat teremtsen közösségének, s általa közvetve és közvetlenül maga is gazda­godjék. Ez a szándék hatja át legjobb munkásainkat és mű­szaki dolgozóinkat — verse­nyezve vagy verseny nélkül is. Ugyanakkor az sein vitatható, hogy ez. a munka becsületét kifejező igényesség igazán csak akkor lehet hasznos, ha be­ágyazódik egy széles, céltuda­tos mozgalom medrébe. Tagadhatatlan az is, hogy a szektás politika esztendeiben c folyt munkaversenyek gyak- 1 ran nem voltak mentesek a hi- t baktól. A felülről irányított, a t gyárak és üzemek sajátos ar- r culatához nem igazodó, for- mális és bürokratikus munka­verseny nem szabadíthatta fel . teljesen a munkásban rejlő 1 erőket, a technika rejtőző tar- i talékait, más vonatkozásban pedig sérelmeket idézett elő, bosszúságot okozott a vetél­kedők ezreinek. Ugyanakkor v — s ez bizonyítja létjogosult- r ■ágát — e zavaró momentumok -r dienere is jelentős emelője- s vé tudott válni a termelésnek. r Mem volt véletlen, hogy az el- n Lenforradalmi ideológia hosz- ^ =zantartó, heves tüzet nyitott elpusztítására. Nyomait saj­nos, még ma is fellelhetjük. 1< I A forradalmi munkás-pa- b ■---------------------------raszt kor- c m ány politikája aránylag rö- v vid idő alatt rendre kijaví- & ;otta az ellenforradalom előtti hibákat, s mint az élet minden _ területén, úgy az üzemekben é s megteremtette a gyorsabb v tlőrehaladás, a munka jobb 11 altételeit. Szükségképpen el- h hárultak azok az alapvető aka­dályok, amelyek zavarták vagy neg-megtörték az egészséges ■ersenyszellem lendületét. So­la nem volt kedvezőbb alka- om arra. mint most, hogy az smét elinduló mozgalommal ;ovábbi lendületet adjunk szo- halista építőmunkánknak. Aki csak valamelyest ismeri i Szovjetunió történetét, az :udja. hogy a kapitalizmus jazdasági legyőzéséért indí­tott gigászi csata az úgy­nevezett kommunista szom­batokkal” kezdődött. Folyta- ;ódott és teljes diadalra ju­tott a Sztahanov kezdemé­nyezte mozgalomban. Megtor­panás nélküli pályáján atom­erőművekig és a mesterséges bolygó felbocsátásáig vitte el ä szovjet népet. És a szovjet csak ne jusson nekem keve­sebb, a másiknak több; a má­sikon: a közös élethez minden­ki annyit hoz, amennyit tud, ki többet, ki kevesebbet. Végre egy ember, magas, fe­kete kalpagját ölében forgatva, csendesen, halkan megszólal. Azt hiszem, először nyitja ki a száját, mióta megérkezett. Mutatóujjával előrebök, mint­ha megcélozná a lényeget: — Okosan van ez így. Meg van terhelve minden hold föld a takarmánnyal és a vetőmag­gal. senkit se érhet méltányta­lanság. Akinek nincs földje, miből hozná a magot vagy a szénát?! Marosi Imié így bökött pontot a vita végére. Az em­berek elcsitulnak, a vihar, el­ül, de csak azért, hogy helyet adjon az újabbnak. Az építkezésekről beszél Dudla Károly. Hogy mi kell még az idén — például közös hely a teheneknek — és mUe lesz még szükség az idők fo­lyamán. ha a rádiók jól és könnyebben akarnak gazdál­kodni. Még egy tehénistálló, sertésfiaztató, hizlalda, barom­fitelep, siló, víztorony... Biztató számok: milyen nagy távlatok nyílnak a rádlak előtt! Félelmes számok: mennyi­be kerül mindez, mire elké­szül! Itt. ezek a tapogató-lelkű emberek egyelőre csak a ne­hezét kóstolgatják. — Mind nagyon jó. csak már készen lenne! — sóhajt Ficsur bácsi. A másik: — Ds hiszen ... így csak az építkezésre kereshetünk. Pe­dig mi élni akarunk ezután is! A harmadik: — Nagyon nehéz lesz, azt mondom. A negyedik: — Volt itt istálló, a régi uradalomé. miért szedték ■szét? Most jó lenne nekünk .. Elhangzott az első „ne­künk”. De ettől az egy szótól még nem épül vissza a régi uradal­mi istálló, ettől még aggódnak az újsütetű sz&veVkezetesék: mi lesz velünk? Ha nem épí­tünk, lehetetlenség a közös gazdálkodás; ha építünk, ma­rad-e megélhetésre? Hiába erősítgeti Dudla elv- társ. hogy a terv — terv. Nem idén, és nem is jövőre kell mindennel elkészülniük; a sok tennivaló — mint a zsíros étel — megfeküdte a gyomrokat. Az ember már ilyen: néha megriad attól, hogy mire ké­pes. Vissza hát egy kicsit — gondolja az elnökhelyettes és a 'közvetlen tennivalóra, a száz férőhelyes tehénistállóra tereli a figyelmet. — Az Okvetlenül kell, még az idén, legkésőbb az őszre! — Akkor majd az ősz előtt népgazdaság hétéves tervének lenyűgöző számadatai a gyá­rak, a földek és a tudomány azon sok millió munkásaira épülnek elsősorban, akiknek évtizedek óta éltető eleme a magasabb rendű termelésért folyó szakadatlan harc: sza­kadatlan munkaverseny. Fel kell szítani és magasra kell lobbantani a versenyszellem lángját, amely nélkül csak csigatempóban haladhat a technikai fejlődés. Csigatem­póban emelkedhet csak élet- színvonalunk is. I Verseny kell tehát, oko­----------------------------san átgon­dolt, jókedvű, a gyárak és üzemek testére szabott, a mun­kásoknak tetsző vetélkedés. Verseny kell, nem csinadrat- tás és „sztárokat” produkáló, de elevenségében is bölcs, megfontolt. Verseny kell, sok­oldalúan árnyalt, minden munkást és műszakit megmoz­dító. Hogy melyik gyárban mi legyen a tartalma, a formája, azt ott helyben lehet csak el­határozni. Döntsék el azt ma­guk a munkások és a vezetők^ A hhoz azonban, hogy elkez­dődhessék, néhány fontos fel­adatot el (kell végezniük. Ilyen például annak megértetése, hogy a munkaverseny csak ak­kor ér valamit, ha kimutatha­tó gazdasági előnnyel jár együtt. Ez kétoldalú dolog: a termelékenység növekedése következésképp jelentkezik a munkás, a műszaki borítékjá­ban is. Épp így szükséges, hogy valamennyi dolgozó meg­ismerje és szakterületenként megtanácskozza, hogy üzemé­ben hol szorít a cipő, mi le­gyen a verseny célja, s abban mi a konkrét tennivalója. Ez­által a legegyszerűbb dolgozó is megérti a saját és mások munkája közötti szoros össze­függést, valamint azt, hogy 5 maga mivel járulhat hozzá a kitűzött cél eléréséhez. Ennek folytán azt a felelősséget is megérti, amellyel üzemének tartozik. Egy dologra azon­ban ügyelni kell. s ezt jó, ha minden munkás, minden mű­szaki figyelembe veszi. A szo­cialista munkaversenyben a dolgozó nem fizikai ereje meg­feszítésével. hanem szellemi erőinek munkába állításával éri el jobb és jobb eredmé­nyeit. Ügy. hogy alaposabban megismeri és betartja a gyár­tási folyamat technológiáját, úgy hogy újít, ésszerűsít, új fogásokat tanul stb. I Végezetül Pedig: mielőtt--------­------------ üzemeink a v ersenyhez hozzáfognak, hasz­nos, ha nagyon alaposan fel­mérik saját helyzetüket, rend­szerezzék az erőket, s fényszó­ró . élességével világítsanak be minden zugba, minden pókhá­lós sarokba. A munkások és a műszakiak összefogásával tárják fel és javítsák ki a legjelentéktelenebbnek tűnő hi­bákat is. hárítsanak el min­den akadályt a termelés, a munkaverseny útjaból. Egé­szen bizonyos, hogy a nemcsak képletesen, de szó szerint is értendő „nagytakarítás” ked­vet ébreszt a vetélkedésre majd azokban is, akik ma még idegenkednek tőle. András Endre Valent Károly és Sándor Gábor: — No, és a juttatott földekkel mi lesz? (Foto: Gábor Viktor) árnyalunk róla — könnyebbé­in: meg az egyik bekecses. — Nem bizony, bátyám! — lobja vissza a kesztyűt Dudla •Zárcly. — Most kell tárgyal­tunk, különben az ősszel nem esz istállónk! Csend. Az emberek gondolkod­tak. Nem kell lélekolvasó tu- lomány hozzá, hogy kitalál­om, min töprengenek. A mun­kán. Ki építi majd? Honnan terül az anyag? És mi lesz, ia egyik dolgozik, a másik he­lyéi, vagy így-úgy kihúzza nagát? Azért az a másik is tekötheti majd a tehenét az stállóba!? És ha nem is mondják, szin- e hallom ismét a kérdést: ,Hát hol itt az a híres egyenlőség?!” Billeg jobbra-balra a mér­eg nyelve. Hatom az arcaikon, togy billeg. Végre, látom, gyikiikben megállapodik. — Egy istállót a szarvas­marháknak muszáj csinál nunik! — mondja Leánynál l.ászló. „Muszáj” ... Nem az új te remtésének örömével beszé csak az elhalasztóatatlan Ikény szer diktálta szavait. És többiét is. aki kimondja, hog „kell”. Egy azonban másképpé szól: — Mi lenne, ha a házakná tartanánk a jószágot, ahogya eddig? És most ismét megszóló Marosi gazda: — Ha a házaknál maradna a tehenek, hol az ellenőrzés Hogy az őszig otthon kell tar tanunk a jószágot, az csa szükséges rossz... Nem gyanúsít senkit, Írisze- saját magának is van jóssá ga. önmagát pedig igazán nsr, veszi gyanúba az emberfic De ... mégis megfogta a töb bieket. Hiszen eddig ők vi gyázták gondosan, apróléke san. hogy együk se járjon job ban vagy rosszabbul, mint , másik. JÓ ez így, az igazságosság ra. az elosztásra vigyázni kel Ha csak ezt fogadják be < közös úton járni tanuló em berek, az is jó. A többit, hog a közös vagyont óvni, védett kell, hogy a nagyüzemi elhe lyezés ad módot, lehetőséget < törzskönyvezésre, a fejlődés re, a géphasználatra — meg tanulják majd saját tapaszta latból. Így csak az marad hátre hogy megvitassák és a köz gyűlés elé terjesszék: ikőbő gyári vagy szénporos tég Iá bál, vályogból vagy esetle> vert fallal építsék-e idén az a bizonyos „muszáj”-istállót. Mert. hogy építik, az már bi zonyosság. És. az is, hogy a vita hévé ben — ha a székkel nem is, d lélekben — közelebb húzód tak a 'közös asztalhoz az em berek. Garami László

Next

/
Thumbnails
Contents