Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

1959. MÁRCIUS 27. PÉNTEK Sí"« &Lirlap Virágba borult a Mecsek Virágba borult a Mecsek, az ország legdélibb hegyvidéke. A rendkívüli meleg március vé­ge a szokottnál majdnem két héttel korábban kicsalta a fák rügyeit, s a tavaszi virágokat. Pécs belvárosától a Misina te­tőig mindenütt zöldéit a domb A Mecsek déli lejtője valósá­gos virégtenger most, a man­dula és a kajszibarack teljes virágzásban van, s már az öszibarackíák is bontogatják rózsaszínű szirmaikat. A szőlő­kön és a gyümölcsösökön tűi az erdőkben nyílnak a Me­csek virágai: a zöld hunyor, a hóvirág, a kankalin, az ibolya és a májvirág. Húznak a szalonkák A tavasz beköszöntővel meg­érkeztek a szalonkák a Bükk- be. Noha a derült, száraz idő nem a legkedvezőbb vonulá­sukra. a vadászok az eddigi repülésekből közepes húzás­ra következtetnek. Különösen so*k vadász keresi fel Csanyik, Bánhorváti valamint Parasz- nya környékét, ahol a leg­több szalonkát látták. Eddig azonban nem kísérte szeren­cse a szalonkázást, egyetlen madár elejtéséről sem érkezett még jelentés. A szalonkahúzás előreláthatóan 10—12 napig tart. Kinek kell teljesíteni a tsz-he lépett gazdák termelési szerződéseit ? Mikor kell visszafizetni az előleget? megkötőnek teljesítenie A tavasz folyamán mintegy 12 ezer parasztcsalád lépett be megyéink termelőszövetkezetei­be. Sok szövetkezetben problé­mát okoz, mi történjen az új tsz-tagok termelési szerződé­seivel, amelyeket még belépé­sük előtt kötöttek. Többen kér­dezték szerkesztőségünktől is, vajon érvényesek-e a tsz-be történt belépés előtt megkötött termelési szerződések. Felke­restük Kelemen Ferenc elvtár­sat, a Termelőszövetkezeti Ta­nács Pest megyei Irodája fő­előadóját és megkértük, tájé­koztassa lapunk olvasóit a ter­melési szerződésekkel kapcso­latos rendelkezésekről. Ezt a sok vitára okot adó kérdést a 13/1959 sz. kormány- rendelet tisztázta — mondta Kelemen elvtárs. — A rende­let lényege, hogy a megkötött termelési szer­ződés érvényét nem érinti az, ha a szerződést kötő közben belépett a tsz-be. A szerződéses kötelezettséget vagy a tsz-nek, vagy a szerző­HOL VAUNAK A FACSEMETÉK? A március 10-től április 10-ig tartó fásítási hónap alkal­mából a kőröstetétleni Dózsa Tsz tagjai 3000 kanadai nyár- és akáccsemetét szándékoztak elültetni. A tsz tagjainak gyerme­kei io—io fa gondozását vállalták a dűlőkben, míg a tsz két holdon egy tagban akart erdőt telepíteni. A háromezer gödröt, ahová a csemeték kerülnének, már kiásták a tsz tagjai, jórészt társadalmi munkában. Igaz. mint­egy ezer gödör ásásával már tavaly elkészültek, ugyanis már akkor is fásítani szerettek volna. Sajnos, a facsemetéket a mai, napig sem kapták meg, s félő, az idén sem tudnak fásítani. A facsemetéket a községi tanács gazdasági felügyelőjétől rendelték meg a szövetkezeti falu tsz-ei, sőt maga a községi tanács is. Sokszor sürgették már a csemetéket, de a számta­lan ígéreten kívül mást eddig nem kaptak, akárcsak tavaly. Kőröstetétlen Községi Tanácsa, a falu tsz-ei és lakosai meg­értették a fásítási hónap jelentőségét. Érthetetlen, hogy azok, akik a fásítási hónapot népszerűsítik, nem gondoskodnak ele­gendő csemetéről. Mert ha így lenne, már gyökeret eresztet­tek volna Köröstetétlenen az elültetett fák. __________________________________ (csé) Kilencvenöt íéle hordós és kilencven­nyolc léié palackozott Nagy a sikere a félliteres és a negyed féldecis palackoknak - Hamarosan vidékre is szállítják Soha nem látott bőségben, választékban kínálják a kira­katok a méltán világhíres ma­gyar borokat. — Budafokon, a világ egyik legnagyobb pincészetében két nyújtott műszakra tértek át nemrégiben. Naponta 40 000 palackot töltenek meg, s további 20 000 palackot még az or­szág nyolc állami pincegaz­daságában is — tájékoztat a „barfront“ ün- ^ nép előtti helyzetéről Sáry Ká- ^ roly, az Élelmezésügyi Minisz- ^ tériűm Borforgakni Igazgató-^ ságának vezetője. — A ío- ^ gyasztóközönség igényének ^ mind teljesebb kielégítésére^ törekszünk, amikor a legol- $ esőbb asztali bortól a tokaji^ aszúig a szőlőfajták és termő- ^ helyek szerinti megoszlásban a j borok teljes választékát rendel- ^ kezésre bocsátjuk. A táj- ^ jellegű borok elosztásánál ré-s gebben »tapasztalt hiányossá-$ gokat sikerült teljesen kikü-; szöbölni: az egri Leánykát, Medoc j noir-t a badacsonyi Szűr- ; kebarátot. a móri Ezerjót ! az ország bármelyik csiics- > kén ma épp úgy megtalál- j ja a fogyasztó, akár a tér- > mőhelyeken. Az állami pincegazdaságok i húsvéti cikklistáján 15-féle: kommersz asztali, továbbá 29- j féle pecsenyebor, 12-féle édes pecsenyebor és 39-féle minősé­gi fehér-, illetve minőségi vö­rösbor szerepei a hordósáruk­ból. A palackozott borok vá­lasztéka mé» szélesebb: 12 fe­hér-, 6 vörös-, 29 pecsenye-, 28 minőségi bor, valamint 14 bor- különlesesség és 9-féle cseme­ge ürmös bort adtak a keres­kedelmi há'ózatba. Alig egy hónapja kísérlet­képpen félliteres, továbbá 3,5 decis palackok töltését és árusítását kezdték meg a fővárosban. A liliputi palac­kok azóta népszerűvé váltak. A pincegazdaságok a közeli jö­vőben fokozatosan már a vidé­ki hálózatot is ellátják kis pa­lackokba töltött tájjellegű bo­rokkal. Cs. J. dóst kell. Felvetődhet azonban a kér­dés, mi történjen altkor, ha a tsz a ráruházott növényterme­lési (cukorrépa, kertészeti áru, gyümölcs, szőlő, bor stb.) és terményértékesítési szerződé­seknek, termelési adottságai miatt, nem tud eleget tenni. — Ez esetben a belépéskor a tsz és a termelő írásbeli megállapodást köt. Ennek ér­telmében a szerződést az új tag teljesíti háztáji gazdaságá­ból, de hozzájárulhat a tsz ah­hoz is, hogy a termelő a leszer­ződött terményt bevitt földjé­ről az idén még egyénileg ta­karítsa be. Más a helyzet az állabnevelé- sd és hizlalási szerződéseknél. Ha szerződést a tsz-be lépett tag egyénileg 'kötötte, a belé­pés után továbbra is egyénileg, háztáji gazdaságából köteles ezt teljesíteni. — Ebben az esetben a belépő tag jogosult a szerződéssel lekötött álla­tokat és a felnevelésükhöz szükséges takarmányt a szerződés teljesítéséig ház­táji gazdaságába» megtar­tani — folytatta Kelemen elvtárs a tájékoztatást. — Ilyenkor a taig háztáji állatállománya át­menetileg — a szerződés telje­sítéséig — a törvényes mérté­ket meghaladhatja. Ha a tsz mégis vállalja a szerződés tel­jesítését, a belépett tag köteles az állatokat és a neveléshez szükséges takarmányt átadni. Ez esetben háztáji állatállomá­nya nem haladhatja meg a tör­vényes mértéket. — Az újonnan tsz-be lé­pett gazdák közül sokan nemcsak megkötötték a szer­ződést, hanem készpénz-elő­leget, vagy műtrágyát, ve­tőmagot is átvettek a ter­meltető vállalattól. Sok vita származott abból, hogy visz- sza kell-e fizetni az előleget és mikor, amennyiben a tsz tesz eleget a szerződéses kö­telezettségeknek. — A szerződések alapján folyósított előleget a ter­meltető, illetve megren­delő a szerződés teljesí­tésekor attól vonja le, aki a fentiek alapján a szer­ződést teljesíteni köte­les — hangzott Kelemen elvtárs válasza. — A tsz-re átszállt növénytermelési és termény­értékesítési szerződésekre ki­fizetett előleget a tsz-tői kell levonni. Ez esetben az elő­leg visszafizetésére az év­végi zárszámadásig halasz­tás adható. Ha a tsz nem vállálta a szerződés teljesí­tését, az előleget természe­tesen a szerződést megkötő termelőtől kell levonni. A rendelkezés végrehajtá­sa sok feladatot ró a tsz-ek- re. A tsz-ek feladata, hogy az új belépők által még egyénileg kötött szerződése­ket rendezzék, közös megál­lapodás alapján, írásban. A tsz köteles a tag belépésétől számított 30 nap alatt az érdekelt termeltető és meg­rendelő vállalatokat, föld- müvesszövetkezeteket írás­ban értesíteni a rendelet alapján a tsz-re átszállt nö­vénytermelési és termény­értékesítési szerződésekről, valamint a tsz által átvállalt állatnevelési és hizlalási szer­ződésekről. Azt is közölni kell, ha a növénytermelési és terményértékesítési szer­ződés teljesítését a tsz nem vállalja. Az illetékes vállalat, vagy földművesszövetkezet a tsz közlését 15 napon belül kö­teles írásban visszaigazolni. — A rendelet a határidők kezdetét mindenütt a belé­pés időpontjától számítja — mondottá befejezésül Kele­men elvtárs — Azonban nyil­vánvaló, hogy olyan esetek­ben, amikor a rendelet meg­jelenésének napja (1959. már­cius 15.) előtt tsz-be lépett termelők szerződéséről van szó. a határidők ‘ folyó év március 15-től számíthatók. A tsz-ek saját érdekükben ügyeljenek arra, hogy ápri­lis 14-ig tegyenek eleget a bejelentési kötelezettségnek. A rendelet a Magyar Közlöny március 15-én megjelent 27-es számá­ban, vagy a Mezőgazda- sági Értesítő március 18-án megjelent, 11. szá­mában található meg. A rendelet tanulmányozá­sa és Kelemen elvtárs tá­jékoztatása minden bizony­nyal elősegíti a termelési szerződésekkel kapcsolatos viták rendezését. Amennyi­ben a tsz és a szerződést megkötő termelők mégsem tudnak megegyezni, fordul­janak a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei Irodá­jához. (Budapest, V. Városház utca 7. sz.). Cs. A. Hajnali gyakorlat a Dunán A Budapesti Vízügyi Igazga­tóság árvízvédelmi szakembe­rei március 26-én hajnalban árvízvédelmi gyakorlaton vet­tek részt. A gyakorlatnak az volt a célja, hogy a szakembe­rek számot adjanak az árvíz- védelmi és vízelhárítási tu- ! dásukról. A gyakorlatot a Tass melletti dunai partszaka­szon hajtották végre. Ahol a logarléc készül A múlt év januárjától üzemel a Monori Kefegyár logar­léc-üzeme. Ezalatt a másfél év alatt nem kevés nehézséget kellett leküzdeniük. Azóta a fő problémákat megoldották és állandóan javul a munka. Jelenleg a belkereskedelem részére szállítanak. A precízen kidolgozott tolószárakra celluloidot ragaszta­nak és utána présbe helyezik. Bereczki Margit és Süli Jánosné munka közben Az angol marók géptermében a kiváló, jó minőségit fából készítik a logarlécek törzsét Végátvétel. A készáru a meóshoz, Hoffmann Sándorhoz kerül, akinek feladata ellenőrizni ezt a precíziós eszközt, hiszen a selejt az üzem jó hírnevét rontaná (Gábor Viktor felvételei) '////S/SSSSS/S/S////S/SS//S/SySSSSSf/S/S///S/?SS/SSSS/SSSff/S///SSSSSf////SS/SS/SSfSSSSS/fSSSSS//SSSSSSS/SSS/SSSf/SS////SSS/SSS/SS/S//SS?S/SS/fS//SSSSS//SS///S/SSSSSSrS/SSS//Vf/SS/SS/S/f/S/S/fS/J/SS/SSS///S//SS/SSSS//SS//f/f TjticLjáJk, iiiü/öL öiui izei Jól tudom, hogy a, gyár TMK-műhelye is részt vesz a munkaversenyben és a ja­vító részleg dolgozói vállal­ták, hogy a fontos gépeket soron kívül megjavítják. Nem állhattam meg, hogy ne fi­gyelmeztessem erre Kostya­lik Károlyt. — El akarták már vinni a gépet, de nem adjuk — mond­ja. — Miért? i— csodálkozom. — Nézzen csak oda — mu­tat a katonásan sorakozó vasúti kerékpárokra —, any- nyi itt a munka, hogy nem lehet javításba adni. Aztán a készülő vasúti ko­csikra mutat és mondja: — Azok alatt meg még nincs kerék■ A többi brigád siet, mi sem maradhatunk le. Ezzel aztán pontot is tesz az úgy végére, mégsem érhe­tem be ennyivel. Tovább kér­dezősködöm: — Miért nem váltják egy­mást, ha már nem adják ja­vításba a gépet? Azonnal kész a határozott válasz: — Hiszen azt csináljuk. Ma már a harmadik gépen dolgo­zom, mert a brigád egyik el tagja beteg. Helyette is kell végezni a munkát. Nem így gondoltam, foly­tathatnám a kérdezősködést, de hát be kell érnem annyi­val, hogy a Tóth-brigád tagjai nem akarnak elmaradni a többiek mögött, meg kell elégednem az Ígérettel, hogy ha majd lesz elegendő előre- tartásuk, a gépet is javítás­ba adják. Elköszönök. Felugróm a ké­szülő Bah 4698-as számú személykocsira. Itt többek között László István bri­gádja szereli az ajtószegé­lyeket, a lábrácsokat, a hom­lokajtókat, a szellözőberende- zést és még sok mindent. Eg a keMk alatt a munka. Nó­rák Béla, Kaufmann Imre, Szálai József és Lengyel László, a brigád tagjai egy­más kezére dolgozva, boszor­kányos gyorsasággal végzik dolgulmt. Közülük Vadász István betegedett meg, he­lyette is dolgoznak. — Mikor készülnek el ezzel a kocsival — kérdezem őket — Ma délutánra Ígérték az összes anyagot, ha megkap­juk, ma be is fejezzük itt a munkát — válaszolják. — Határidőre? — érdeklő­döm tovább. Meglepő a válasz. — Már két nappal a határidő előtt tartunk — felelik. — Hogyan sikerült ezt hlér­ni? — kíváncsiskodom. Egyszerű a válasz: — Jobban összedolgozunk és a többi brigádot is arra ösztö­nözzük, hogy igyekezzenek, mert mi csak úgy tudunk gyor­sabban haladni, ha előttünk is igyekszik a többi brigád. És még hozzáteszik: — Ki kell használni minden percet. Ezt mondja Riez Ödön elv­társ is, az egyes gyárrészleg termelési főnöke. —■ Ma én vagyok a soros el­lenőr az öltözőben. Mindig fi­gyelemmel kisérjük, hogy ki megy a muníkaidő befejezése előtt az öltözőbe, mert a mun­kaidő teljes kihasználása is a versenyfeltételek közé tartozik — mondja. Jó néhány ilyen mozaikot le­hetne még liözreadni az üzem­ből. Valamennyi azt bizonyít­ja, hogy a dolgozók már tud­ják, mit vár tőlük az ország. Pedig ahogy Bakó Károly elv­társ, az igazgató mondja: — Még ezután beszéljük meg a feladatokat a dolgozókkal, Kostyalik Károly és a töb­biek példája bizonyítja, hogy nem lesz akadálya a Dunakeszi Járműjavítóban a jelenleg még kérdéses 25 új vasyti kocsi el­készítésének, vagy a körülbelül száz kocsi főjavításának. Az üzemben jelentős építke­zés folyik. Az éves terv elké­szítésénél már számoltak az építendő 12 új kocsihellyel. Most felhívással fordultak az üzem vezető szervei a 41. szá­mú Építőipari Vállalathoz, hogy az év közepéig adják át ezeket a kocsihelyeket. Beszél­tünk az építővállalat vezetői­vel.- Nekünk is szívügyünk a 25 új vasúti kocsi elkészítése. Ezért számbavesszük az Építés­ügyi Minisztériummal együtt lehetőségeinket és igyekszünk eleget tenni a gyár kérésének — válaszolták A Dunakeszi Járműjavító dolgozói serényen fogtak hozza a gondosan mérlegelt lehetősé­gek valóra váltásához. Bizuruk benne, hogy az építők lelkese­dése sem hiányzik majd. ehhez. Farkas István Fülsiketítő zaj fogad a Du­nakeszi Járműjavító új ko­csigyártó részlegében. Dö­rögnek a kalapácsütések nyomán szabályos formává alakuló lemezek, szikráznak a köszörűgépek, „vijjognak” a fúrógépek, villognak a hegesz­tőkészülékek. Emberi hangot alig hallani. Csak rövid ve­zényszavak hangzanak, az idegen számára érthetetle- i nek, mégis megértik egymást itt az emberek. Megy a mun- ; ka, mint a karikacsapás. : Kostyalik Károly éppen ki­i fog a gépből egy vasúti kocsi ! kerékpárt, amikor mellélé- í pék. A művelet végén meg- X tornásztatja karjait. ! — Fáradt? — kérdezem. I — Majd leszakadnak a kar- 5 jaim — feleli, miközben kar- 5 izmait dörzsölheti. ^ — Miért gyötri magát, hisz ^ mindent elvégez a gép — fag- ^ gatcrm tovább. § — Az igaz — válaszolja —, i csakhogy elromlott az elő- ^ toló szerkezet és most kény- \ télén vagyok kézzel tekerni > a gépet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents