Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

1959. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK MEGY ti írlap 3 UJ ELET, UJ TERVEK, UJ GONDOK Áparka saövvtkeaeti községbot* Több mint három hete, hogy befejeződött a nagy átalakulás — termelőszövetkezeti község lett Áporka. Néhány idős asz- szony és négy-öt paraszt kivé­telével mindenki szövetkezette lépett. Nyolcvankét család a tíz éve működő Vörös Csillag­ba ment. 116 család pedig — jobbára kózépparasztok — Aranykalász néven új terme­lőszövetkezetet alakított. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy most, a munkát sürgető tavaszi napokban szinte min­den a termelőszövetkezetek ér­dekében történik itt. Korán érkeztünk a község­be, a tanácsházhoz, nyomban a hivatalos idő megkezdése után. Bár hivatalos időről, legalábbis ami a munka befe­jezését illeti, nemigen lehet beszélni. Erről tanúskodik Gyarmati László elvtársnak, a községi tanács elnökének szeme is. Sorra bontja fel a tanácshoz érkezett levelek bo­rítékjait s az álmos ember mozdulatával dörzsöli a sze­mét. — Az éjjel is egy órakor fe­jeztük be a tanácskozást az. Aranykalász Tsz vezetőségé­vel, s ez így megy már na­pok óta — mentegetőzik. — Miről tárgyalnak ilyen sokat? — A szövetkezet terveiről. Aki nem tapasztalja, nem 1» nagyon tudja, mennyi problé­ma akad az indulásnál — vá­laszolja. — És sikerül a problémákat megoldani? — Hát azért tárgyalunk. Ha nem ezt csinálnánk, bizony aligha kezdődött volna meg a közős tevékenység az Arany­kalász Te rmelősz ö ve tkez ef­ben. D» o nehezén már túl vagyunk. Elkészítették már a. „házi térképet", amely nélkül bizony egy lépést sem tehettek: volna. Mi is kézbevettük, ..tanulmá­nyoztuk-’ a pergament papírra rajzolt térképet a tsz irodájá­ban, amely a községi tanar» adócsoportjának szobájában kapott helyet. Ifj. Vörös Ja­nos brigódvezető lelkesen ma­gyarázza, hogy a különböző színek és jelek mit is jelentő­nek. Ifj. Vörös János 40 év kö­rüli, magas, testes ember. Jó* gazdálkodó középparaszt volt, mielőtt belépett a szövetkezet­be. Méltán esett rá a válasz­tás, amikor a felső brigádnak vezető kellett. Lassan ma* beleél] magát brigádvezetői szerepkörébe. Erre vall az is, hogy élénk szócsatát vív a já­rási tanács munkatársaival a telefon bevezetéséért. — Csak nem mehetünk min­denért a tanács nyakára — mondta méltatlankodva, a úgy látszik, sikerült meggyőz­ni a vitatársait, mert meg­ígérték, hogy segítenek elin­tézni az irodahelyiség problé­máját és a telefont is beveze­tik. A vele való beszélgetés so­rán értjük csalk meg igazan, hogy miért is volt szükség a» éjszakába nyúló beszélgetések, re és hogy azok mennyire eredményesek voltak. Az ősszel még mindenki egyénileg vetetté el a búza» és a rozsot, hogyan történjen tehát az aratás? Hogyan alakítsanak ki égj befüggő táblákat, hogy a kö­zös munkát megkezdhessék? Hogyan teremtsék meg » takarmánya! apót az ősszel összevonandó állatállomány részére? Hol és hogyan építsék 'el az istállót? Ilyen és ezekhez hasonló fo­gas kérdésekre találtak okos megoldást. — Az ősziek 40 százalékát közös szérűre hordjuk. Ahol egybefüggő táblákat tudtunk kialakítani, ott közösen vetjük a ta asziakat. Hatvanöt hold kukoricát, 24 hold lucernát, 21 hold tavaszi árpát, 14 hold za­bot termelünk közösen. Ezek termését mind a tsz-be adjuk. A kisparce'lákat még magunk műveljük, de a termésnek 40 százalékát ugyancsak a közös alapra adjuk — tájékoztat ben­nünket a brigádvezető a tag­ság és a vezetőség határozatá­ról, — Számításaink szerint az őszre annyi takarmányunk lesz, hogy könnyen átteleltet­jük a szövetkezetbe hozott 40 tehenet, 450 juhot és 40 lovat. Tehenet még venni is akarunk — folytatja. — Mi lesz az istállóval? — vetjük közbe. — Az is meglesz, méghozzá 100 férőhelyes és a magunk erejéből. Sok vita folyt azon, hol le­gyen a tanyaközpontjuk, hol építkezzenek. Eltérőek voltak a vélemények mindaddig, amíg valaki meg nem jegyezte. — Nem felelne meg nekünk « Faragó-féle major? — Úgy van, nagyon jó len­ne — helyeseltek többen. — Igen ám, de a Faragó még egyéni gazda — jegyezte meg valaki. — Igaz... de ha 6 is közénk jönne — hangzott az újabb ja­vaslat. — Keményfejű ember ..; Ha eddig nem lépett be. bizto­san nem is lép — érveltek né- liányan. Mégis úgy határoztak, hogy felkeresik és beszélgetnek vele. Ma már végleges, hogy a Faragómajorban levő istállót építik át a nyár folyamán. A községi tanács épületé­nek egy másik szobájában dol­gozik a tagosító bizottság. Lehet úgy is mondani, hogy dolgozott, mert lényegében már befejeződött a tagosítás. Dr. Ács Mihály vezetésével három beosztott az adminisztrációs munkáknál az utolsó simításo­kat végzi. Érdekel bennünket, mennyire sikerült közmegelé­gedésre elosztani a két tsz kö­zött a község határát. — Nyugodtan állíthatom, hogy igazságosan részesült mindkét szövetkezet a jó föl­dekből. Természetesen mindkét tsz kapott gyengébb minősé­gűt is — válaszolt kérdésünkre dr. Ács Mihály. ..Nézeteltérés'1 — mint ezt dr. Ács Mihály elmondta :— csupán az úgynevezett állami dűlök körül volt. Mindkét tsz tagsága, illetve elnöke magá­nak követelte ezt a területet A vita közben mutatkozott, meg igazán a föld szeretete, a földhöz való ragaszkodás, az elnökök részéről pedig a nagy felelősségérzet a szövetkezet érdekei iránt. Az Aranykalász végül is lemondott az állami dűlőről, ugyanakkor a Vörös Csillag átengedett egy kertész­kedésre és víziszárnyas te­nyésztésre alkalmas területet a magáéból a Kisduna mellett. Mozgalmas az élet a kézség szívében, a tanácsháznt*l, de még mozgalmasabb kint a határban. nekik kellett kézzel hozzálátná, ami nemcsak hogy lassú, ha­nem rosszabb is, mert kézzel nem lehet olyan egyenletesen szórni, mint géppel. Az Aranykalász táblájától másfél kilométernyire fekszik a Szentkirályi major, a Vörös Csillag tanyaközpont ja. A régi uradalmi épületek mellett új sertés- és lóistálló, mind teli állatokkal. A tehénistállóban déli fejeshez készülődnek a gondozók. A Vörös Csillag hi­res tehenészetéről, nem egy­szer nyertek már díjat iól te­jelő teheneikkel. De most még­sem ez ragadja meg figyel­münket. A tanya udvarán két városi öltözetű fiatalember szemléli a terepet. A három­lábra szerelt teodolitot a ta­nyának hol az egyik, hol a má­sik részére cipelik. — Slmó Géza építész va­gyok. —- Keresztes Tamás, a Pest- vidéki Gépgyárból — mutat­koznak be. Csakhamar megtudjuk, hogy a Pest vidéki Gépgyár Az IM S/ aníóbuszkirándalásai Aggtelekre. Kassára Az IBUSZ május 1-től kezd­ve minden negyedik nap autó­busz-különjáratot indít Agg­telekre és Kassára. A részve­vők az első nap a Mátrán ke­resztül Jósvafőre utaznak, s ott megszállnak. Második nap megtekintik a jósvafői bar­langrészt. harmadaik nap az aggteleki bariangrészt, ne­gyedik nap Kassára indul­nak, ahol egy napot töltenek. Részvételi díj szállodai elhe­lyezéssel és elsőrendű ellátás­sal. útiköltséggel együtt 850 forint. Jelentkezni valameny- nví IBUSZ-irodában lehet. A valóság talaján A Szabad Európa egyik kommentárján tűnődve, az el­múlt héten megtartott megyei tanácskozás jutott eszembe. Ugyanis egy Zoltán Károly néven működő rádióbetyár ezeket mondotta többek kö­zött március 22-én: „A munkaversenyek elindí­tása és fokozása élénken cá­folja a rendszer sajtójának azt a propagandatételét, amely szerint a fejlődés ütemének meggyorsítása a tények gon­dos számbavételén és a lehe­tőségek józan mérlegelésén alapul.” Most nem is arról akarok hogy munkaver­Bővül a halkonzervek választéka A lakosság kívánságára bő­vítik a halkonzervek választé­kát. A kereskedelmi megálla­beszélni, seny a szocialista termelés természetes velejárója, sajá­tossága. Inkább arról, meny­nyire a tények gondos szám­bavételén nyugszik a fejlődés meggyorsításának célkitűzése. Mi nem tévesztjük össze még egyszer vágyálmainkat a va­lósággá], nem kergetünk illú­ziókat. Milyen gondos munka podások alapján Treszka eine- ! előzte meg a munkásosztály patronálja a Vörös Csillag Tsz-t és most azért vannak itt, hogy felmér­jék a tei’epet. A termelőszö­vetkezet tanyatelepítéséhez ké­szítenek tervet, mert amint mondják, nem mindegy, hogya.* építik be a tanya területét, s főleg nem mindegy, milyen épületeket húznak fel, — Természetes, hogy a ter­vezésen túl a kivitelezésben is segítünk majd. Szállítószala­gokat, betonkeverőket és egyéb gépeket küldünk a termelőszö­vetkezet építkezéséhez — tájé­koztat Simó Géza, s aztán foly­tatják munkájukat. Újabb és újabb' helyekre teszik le a teodolilot, s ha mi még nem is. de ők már bizonyára látják, hogy milyen lesz a tsz tanya- központja. Űj életet, új terveket, új gondokat hozott a tavasz az áporkaj parasztoknak. Az új­donsült termelőszövetkezeti ta­gok azonban megbirkóznak a kezd élj nehézségekkel, amint ezt az a néhány órai tájékozó­dás is mutatja, amit közöttük töltöttünk. Mihók Sándor vezésű szovjet füstölt olajos hal kerül forgalomba, dobo­zonként 16 forintos áron. Új­donság a Bicky paradicsomos halkbnzerv is. A 33 dekás kon- zerv-dobozokban 4—5 tenge- i ihal-szeletet helyeztek el. kel­lemes fűszerezésű, olajos para­dicsom mártásban. A Bicky- konzervet dobozonként 14 fo­rintos áron árusítják. A hai- filét kedvelők Atlanti hering- Eilé-konzerveket vásárolhat­nak, dobozonként 6,50 forin­tos áron. ___________ T erjed az iskolákban a takarékossági mozgalom Az iskolákban mindinkább terjed a takarékossági mozga­lom. Az 1957—1958-as tanév­ben az általános iskolások mintegv 50 millió forintot ta­karítottak meg. A pénzügyi szakemberek számítása szerint egy-egy iskolásra átlagosan 40 forintos évi megtakarítás ju­tott, Az 1958—1959-es tanévben már eddig több mjn-t 30 millió» forintért vásároltak iskolai ta­karékbélyeget a gyermekek. Az összegyűjtött és megtakarí­tott összegekből sokan a szü­leiket lepik meg, míg mások a nyári úttörőtáborozások költ­ségeit fedezik. helyzetéről szóló határozatot? Hónapokig tartó gondos hely­zetelemzés, az ország külön­féle üzemeinek beható vizsgá­lata. Nehezebb, fáradságosabb ez az út, de nem vihet zsák­utcába. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján szerényeb­bek lettünk, nem hiszünk többé csodatévő emberekben, az illúziomisták s varieté do­bogóján működjenek és bár tapsolunk nekik a jó produk­ció végén, .tudjuk, hogy amit csinálnak, ügyes szemfény­vesztés. A tényeket átgondol­juk, összefüggéseikben, fejlő­désükben, tudományosan meg­vizsgáljuk és így születik csak a pontos diagnózis, az ered­ményhez szükséges eszközök megjelölése. A valósághoz, a fényekhez pedig közel kell menni. A szerelemben talán szükséges lehet a megszépítő messzeség, a politika azonban emberközelségét követel. Idézhetném a megyei meg­beszélés akármelyik hozzászó­lását, de itt csak a Csepel Autógyár vagy a Diósdi Csap­ágygyár képviselőjének sza­vaira hivatkozom. Mindketten elmondották, hogy a munká­sok zöme termelési tanácsko­zások egész során vitatta meg a lehetőségeket és élesen bí­rálva a fejlődést gátló jelen­ségeket, jobbnál jobb javasla­tok tömegét mondották el, amelyek elfogadása és meg­valósítása esetén az üzemve­zetés legmerészebb elgondo­lásait is túlszárnyalják. A józanság ellentéte a ré­szegségnek, a tényekre való támaszkodás az illúziókkal való játéknak. A tárgyilagos­ság azonban nem zárja ki a lelkesedést, sőt feltételezi az ontimizmust. Bízunk a tömegek alkotóerejében, ezért tudunk álmodni, szárnyalni. Ez a he­lves út, ezen megyünk tovább. Gyorsabb léptekkel, akárhogy okádja is a ködöt a Szabad Európa. Csak ringassák ma­gukat vágyálmaikban. Hogy is írja József Attila: „Viszi a ködöt az idő. Tisztán meglátni csúcsainkat.. Sz. M. I Érdekes, aktus lis témák A dabasi járás állandó bizottságainak tevékenysége mellett az 21 holdas A tanácsok állandó bizottsá­gaink mind nagyobb szerep jut a községek, járások életében. Szoros összefüggés ez mind jobban szélesedő demokra­tizmusunkkal. s azzal a törek­véssel, hogy mind szélesebb ré­tegek vegyenek részt közvet­lenül is az államigazgatási *téfeMők eíVégzéSében. s mind nagyobb legyen azok száma, akikre a tanácsapparátus úgy számíthat, mint rendszeres segítőkre, tanácsadókra és el­lenőr izőkre. A Dabasi Járási Tanács ál­landó bizottságai megalakulá­suk után azonnal munkához láttak. Elkészítették munka- tervüket, s a munkaterv alap­ján saját területükön nem egy hasznosnak bizonyuló vizsgálatot, kezdeményezést indítottak el. A legutóbbi járási tanács­ülésen például az oktatási állandó bizottság számolt be munkájáról. Az ifjúság helyzete és az oktatás kér­dései címmel. A téma igen érdekes, hiszen a fiatalok problémája így vagy úgy. de mindenütt sokat vita­tott kérdés. Sok a gond a fia­talokkal s nem véletlen, hogy az oktatási állandó bizottság is hosszas, alapos munka után vitte csak tanácsülés elé a já­rási fiatalság helyzetéről szóló jelentését. A jelentésiben a fiatalok szó­rakozásától kezdve az iskolai hiányzások okáig igen sok kérdés szerepelt, s a kibonta­kozott vita is azt bizonyította, hogy az oktatási állandó bi­zottság, Porpáczy István igaz­gatóval az élen, aki a bizottság elnöke, ló munkát végzett. A vita eredményeként a járási tanácsülés irányel­veket dolgozott ki az ifjú­ság nevelésének megjaví­tására, s azt valamennyi községbe és iskolába el­juttatták. Az ipari és kereskedelmi ál­landó bizottság igen jól irá­nyítja a társadalmi ellenőrök hálózatát. Nem egy sikeres ér­ellenőrzést végeztek, s a leg­kisebb szabálytalanságot sem tűrték el. Többek között ennek köszönhető, hogy a járás bolt­jaiban jelentősen megjavult a helyzet, mindenütt a megfele­lő árért a megfelelő árut ad­ják a boltok. Az állandó bizottság tag­jai különben rendszeresen részt vesznek a KIOSZ, a földművesszövetkezetek ülésein, tanácsaikkal, ész­revételeikkel segítik a munkát. Az állandó bizottságok kö­zül eddig az egészségügyi ál­landó bizottság az, amely csak a kezdeti lépésekig jutott el, s kézzelfogható tevékenységet még nem fejtett ki. A mezőgazdasági állandó bi­zottság annál inkább tevé­kenykedett. A Hazafias Nép­front-bizottságokkal együtte­sen igen sok helyen. így pél­dául Öcsán. Örkényben, Bu­gyin, Kakucson szervezték meg az ezüstikalászosgazda- tanfolyamokat. amelyek igen nagy sikerrel zárultak. Most ismét nagy munkában vannak, mert a mezőgazdasági helyzet kerül a legközelebbi járási ta­nácsülés elé, s a mezőgazdasá­gi osztállyal közösen készítik az anyagot, vizsgálódnak a járás községeiben, hogy alapos és átfogó képet adhassanak a járás „parlamentjének“. — mottó — nos. a szövetkezet elnöke. — Október harmincegyedikén a földben volt már minden őszi gabona. Ez aztán jelentősen megkönnyíti idei munkánkat. Ezért is terveztünk ötvenöt forint nyolcvanegy fillért egy munka­egységre. A szövetkezet tag­sága érthető öröm­mel fogadta ezt. Legfőbb törekvésük az, hogy ne csak el­érjék az átlagszö­vetkezetek eredmé­nyeit, de túl is szár­nyalják azokat. így akarnak példát mu­tatni az egész falu­nak, s itt, Pilisen is világossá tenni min­denki előtt a. nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit. — A legfőbb fel­adatunk az — fűzi tovább a szót Ma­gyarádi János —, hogy megerősítsük, megszilárdítsuk szö­vetkezetünket. Ezzel nem csupán a mun­kafegyelem erősíté­sére gondolok, de arra is, hogy időben befejezzük a tavaszi ■munkát. Nemcsak a szövetkezet egésze, de minden tag kü- lön-külön is hasznát látja ennek. Hogy milyen for­mában, arra is meg­válaszol Magyarádi János. — Most, hogy gaz­daságilag egyenesbe jöttünk, elértük azt is, hogy előleget fi­zethetünk havonta a teljesített munka­egységekre. Gödöllői Gépgyár, Gödöllő azonnali belépésre ESZTERGÁLYOS szakmunkásokat keres. • 'A „c Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osz­tályán, mindennap: 8—15 óráig. Szombaton 8—13 óráig. J í etek óta hangos már a pilisi ha­tár a Hunyadi János ; Termelőszövetkezet : földjein. Szántanak, » : trágyát hordanak, az e j idei gazdag termést l : alapozzák. f \ A szövetkezet már i I az elmúlt esztendő- 1 í ben sem tartozott a r : gyengék közé. Közel ? ; negyvennyolc forin- t \ tot fizettek munka- f : egységenként. Azért f ; nem többet, mert ( j 1957-ben csak de- j cember végére ke- s \ rült a földbe az őszi 1 ! gabona, s ez az 1957 1 \ —58-as esztendőre c j háromezer többlet < ! munkaegységet je- t J lentett, ami tenné- i \ szetesen csökken- i j tette az egy munka- t ! egységre jutó jőve- t \ delmet. 1 5 — Az új gazda- i \ sági évet már más- ( t ként kezdtük — me- i ' séli Magyarádi Já- < Nyomban példával is bizonyítja szavai igazát. — Hraczki János gulyás például feb­ruár hónapban negy­vennyolc munkaegy­séget szerzett. Húsz forintot fizetünk elő­legként minden munkaegységre. Ez azt jelenti, hogy Hraczki János egyet­len hónap alatt két- ezerhatszáznyolcvan forintot keresett, s ebből kilencszázhat- van forintot kész­pénzben máris meg­kapott. Az ilyen példák teszik igazán von­zóvá a szövetkezeti gazdálkodás útját dolgozó parasztsá­gunk előtt. Ezért fordul meg ma már Pilisen is egyre több ember fejében a gon­dolat: nem is olyan rossz dolog az a szö­vetkezet! — P —

Next

/
Thumbnails
Contents