Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

1959. MÄRCIUS 35. SZERDA Vegye r K^Cirlap Bőséges a választék ruházati cikkekből a megye üzleteiben Hol árusítanak leértékelt árukat? _ Az Üzlethálózat korszerűsítése és bővítése 1960-tól hetente húszezer naposcsibét ad köztenyésztésre a gödöllői baromfinemesítő telep Egy ember nevel hatezer tyúkot - >4 fehér tyúkfajták az Alföldre valók szerűtlen berendezések felújí­tása is tetemes költséggel jár. Ez Irányú munkálataink 1957- ben kezdődtek és anyagi lehe­tőségeinken belül ma is foly­tatódnak. Ilyen nagyobb fel­újítást végeztünk a péeeli és budaörsi vegyes-, a gödöllői és aszódi cipő-, a monori méter­áru-, a pilisvörösvári bányász kisáruház boltokban. Ide tar­tozik az új kereskedelmi mód­szer bevezetése a váci Duna­kanyar kisáruházban, amely az ország első önkiválasztó szaküzlete. — A lakosság napicikkekkel való ellátása érdekében léte­sített gödöllői, aszódi, alsó­gödi rövid-divatáru boltjaink éppúgy, mint a kereskedelem kulturáltságát tükröző különleges darabáru for­galomba hozatalával fog­lalkozó ceglédi nylonbolt vagy az önkiszolgáló pilis­vörösvári cipöbolt képezik új létesitményeinket. — A Pest megyei Hírlap megbírálta a vállalatot a szentendrei cipőboltok miatt. Mi erről a vezetők vélemé­nye? — A hálózatfejlesztés során kénytelenek vagyunk átme­neti megoldásokat is alkal­mazni, ha azok az előbbinél jobbak. A szentendrei kész- ruha- és cipőboltunk a szocia­lista kereskedelem igényeit megközelítően sem elégíthette ki. Ezen akartunk segíteni az új cipőbolt létesítésével, amely számottevő fejlődést mutat az előző állapotokkal szemben még akkor is, ha nem tekint­hető végleges és minden igényt kielégítő megoldásnak A szentendrei nehézségek el­hárításán jelenleg is dolgo­zunk. Erről csak annyit, hogy készruhaboltunkat ugyan­csak korszerűsítettük és a napokban adtuk át a vásárlóknak. í— Ez évi terveik? — Gyomron új kiszolgálási módszerrel működő kisáruház Cegléden exkluzív méteráru és önkiszolgáló cipőbolt, Vá­cott férfidivatáru szaküzlet. Természetesen folytatjuk meg­levő boltjaink további korsze­rűsítését is. Reméljük, hogy j gos értekezleten tárgyalták terveink még az év első felé- I meg a zöldség-gyümölcs fel­ben megvalósulnak. I vásárlás és értékesítés idei fel­(gy. m.) 1 adatait. Az értekezlet részve­A megyében a ruházati cik­kek túlnyomó többségét a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat hozza forgalomba. Kalmár István Igazgató és Nagy József áru­forgalmi osztályvezető elvtór- sat arról kérdezzük: hogyan készült fel a vállalat a tavaszi, illetve húsvéti várható nagy forgalomra? — A felkészülést már ja­nuárban megkezdtük. Az idén nem lesz hiány ballonkabá­tokból sem! Bőséges a válasz­ték gyermekruhákból, férfi­öltönyökből, női ruhákból, fel­öltőkből, gyermek-, női és férficipőkből és a különböző kötöttárukból. Megtalálható boltjainkban a legújabb női és férfidivatcikk, fehérnemű pamut, selyem és szövet mé­teráru. A nagy választékkal azt. szeretnénk elérni, hogy a lakosságot megkíméljük a Pestre utazgatás fáradal­mától. — A leértékelt áruk értéke­sítésére hol jelöltek ki üzle­teket? — kérdezzük; — A szocialista kereskedő- lent 10 éves fennállása óta most kerül sor első ízben a készletek rendezésére, Ez azért vált szükségessé, mert sok volt a divatjamúlt áru ée az olyan cikk, amelyek t.o- vábbgyártása megszűnt. Eze­ket az árukat 20—25 százalé­kos árcsökkentéssel hozzuk forgalomba. Cegléden a Kos­suth téri méteráru-szak üzlete' profilíroztuk át ..alkalmi áruk boltjává”, míg Vácott hasonló elnevezéssel új üzletet létesí- tettünki Megszerveztük az ország egyetlen leértékelt árukat forgalomba hozó vásározó részlegét is. Természetesen a megye na­gyobb helységeiben működő ruházati boltok is foglalkoz­nak leértékelt áruk értékesí­tésével. — Mit tesz a vállalat az üzlethálózat korszerűsítése és bővítése érdekében? — A korszerűsítés komolv anyagi megerőltetést jelent. Megalakulásunk idején a bol­tok nagy része élelmiszer- és vegyes jellegű üzlet volt, ame­lyek többségét a ruházati cik­keknek megfelelően át kellett alakítani. Az elavult és kor­Országszerte fellendült a tsz-ekben és az állami gazdasá­gokban a baromfitenyésztés. Jelentős szerepe van ebben a Gödöllői Kisállattenyésztő Ku­tató Intézetnek. Az intézet ba­romfinemesítő telepén már 28 éve foglalkoznak a honi viszo­nyainknak legjobban megfelelő magyar baromfifajták kite­nyésztésével. Az évek során sok millió tenyészcsibét adtak köztenyésztésre, s az idén megkezdték a kísérleteket, hogy korszerű, nagyüzemi módon is lehessen barom­fit nevelni a tsz-ekben, gazdaságokban. — Napjainkban még nem mondhatjuk, hogy nagyüzemi módon neveljük a baromfi! — mondta Daniele Géza, a gödöl­lői baromfinemesítő telep farmvezetője. — Még telepün­kön is csak 100 férőhelyes ólakban él a sok ezer baromfi. — Véleménye szerint mit nevezhetünk korszerű, nagy­üzemi módon történő baromfi- tenyésztésnek? — kérdeztük kíváncsian. — Az ősszel kezdtük el ml is a baromfitenyésztés nagy- üzemesítését :— hangzik a vá­lasz. — Tapasztalataink kedve­zőek. Már létrehoztunk 'két, egyenként 1500—2000 baromfi nevelésére alkalmas tojóházat, s most fejezzük be a 6 ezer to­jótyúk befogadására alkalma« típusüzem tervezését, amely 1960-ra épül fel. Itt már való­ban korszerűen, nagyüzemi módon tudunk baromfit ne­velni. Elbeszéléséből lassan kibon­takozott a hatalmas, hazánk­ban elsőnek felépítendő üzem képe. Az épület 120 méter hosszú, 14 méter széles lesz. Egy ember gondozza a hat­ezer baromfit! Az itatás, etetés automatikus lesz, a tojófészkekből a folyosón felszerelt ládákba gurulnak a tojások. Az egy gondozó feladata csu­pán az lesz, hogy felügyeljen a tyúkokra, s összeszedje a tojá­sokat, más fizikai munkát nem kell végeznie. S az elkö­vetkező években a típusüzem mintájára országszerte épül­nek majd a hasonló, teljesen gépesített és automatizált, mélyalmos rendszerű baromfi- nevelő telepek. — Ezzel a módszerrel gazda­ságosabb, kifizetődőbb lesz a oaromfitenyésztés — teszi hoz­zá Daniek elvtárs. — Egyéb­ként minden munkánk arra irányul, hogy elősegítsük a tsz-ek, állami gazdaságok ba­romfitenyésztésének gyors fej­lődését. A telepen a napokban feje­zik be az ország egyik legkor­szerűbb keltetőállomásának építését. Az idén májustól még „csák“ heti 8 ezer, de 1960-tól már heti 20—35 ezer nemesített tenyész­csibét ad köztenyésztésre a gödöllői telep elsősorban a tsz-eknek, állami gazdasá­goknak. A keltetőállomás zavartalan működését biztosítja a felépí­tendő 6 ezer férőhelyes tojóház és ehhez mértem növelik a törzsállományt, — A tenyészcsibéket a TE- Gl-n keresztül főleg a Szolnok, Békés és Baranya megyei tsz- ek kapják — folytatja a farm­vezető. — Sajnos, a Pest me­gyei tsz-ek alig kémek tőlünk csibéket, pedig örömest ad­nánk nekik is. A gödöllői intézet minden tőle telhetőt megtesz, hogy a tsz-ek még aktívabban foglal­kozzanak baromfitenyésztéssel. A napokban 40 tsz szakemberei vizsgáztak sikeresen Gödöllőn, kéthetes elméleti és gyakorlati tanfolyamuk végeztével. Az intézet kutatói a hely­színen is felkeresik a tsz- eket és segítenek fokozni, eredményesebbé tenni a szövetkezetek baromfineve­lését. — Az a tapasztalatunk — panaszolja Suschká Alfréd tu­dományos kutató —, hogy sok tsz helytelenül foglalkozik a baromfiakkal. A baromfi- tenyésztés csalt akkor gazdasá­gos, ha legalább 500 csibét ne­velnek egyszerre. Hiába bi­zonygatjuk, sok helyütt még most is idegenkednek a mély- almos neveléstől és a tojásbo- zamra, súlygyarapodásra nagy­szerű hatású baromfitáp hasz­nálatától. Nem egy helyen megmoso­lyogják a kutatókat, amikor ja­vasolják, hol, milyen fajta tyúkot tenyésszenek. — A kiváló minőségű, bar­nahéjú tojást adó magyar­sárga fajtákat főként a Du­nántúlra ajánljuk — mondja Daniek elvtárs. — Az alföldi homokos vidékre a fehér faj­ta felel meg leginkább, míg a kendermagos fajtákat legcél­szerűbb erdős, hegyes helye­ken nevelni, Csekö Ágoston Tavasz az Allatkertben láma-csikó, három kis medvebocs szaporulat Nemcsak a verőfényes, szép idő jelzi a tavaszt az Állat- kertben, hanem az ifjú állat­nemzedék megjelenése is. Né­hány nap óta már láthatók a muflon-kos és a romanov anyajuh keresztezéséből szár­mazó bárányok, továbbá az értékes bundát viselő perzsa bárányok, a zebubika és borz­deres tehén ivadékai, valamint egy kecses lámacsikó is. Az Állatkert legnagyobb szenzá­ciója a három kis medvebocs, amelyek most kerültek el anyjuktól és egyelőre az oroszlánbarlangban kaptak el­helyezést. Megérkeztek a gólyák Bár az Alpok hűvös hegyi levegője Vas megye nagy ré­szén érezteti hatását, a hivata­los tavasz harmadik napján megérkeztek e vidékre a gó­lyák. Búcsú községben az Arany-patak mellett, Acsá- don a malom környékén lát­ták először a tavasz hírnökét« Kedden Szombathely egyik csendes utcájában a kémé­nyen letelepedett egy gólya- család. ____________ — FELÚJÍTJÁK Nagykö­rösön a város központjában levő parkokat, rendbehozzák a sétautakat és kiültetik az egynyári növényeket még ebben a hónapban. Országos zöldség-gyümölcs felvásárlási és értékesítési értekezlet a SIÓM OSI-székházban Amíg a fűidbe kerül a monori mag Évente 500—600 vagon kerti-magot tisztítanak, osztályoz­nak és csomagolnak a Kertimag Vállalat monori magtisztító telepén. Körülbelül harmincféle mag mintegy 200 fajtáját tisz­títják és csávázzák a tavaszi vetés előtt. A vállalat külföldre is dolgozik, jelenleg 150 vagon kertimagot exportálnak Ang­liába, Franciaországba, a Szovjetunióba, Olaszországba és a Német Demokratikus Köztársaságba. A monori telepen jelen­leg mintegy 140 vagon magot tárolnak a raktárakban. A földművesszövetkezetek, valamint a mezőgazdasági ter­mékeket értékesítő szövetke­zeti központok megyei vezetői­nek részvételével kedden, a SZÖVOSZ -székházban, orszá­vői, Hegedűs Tibornak, a Zöld­ség- és Gyümölcsértékesítö Or­szágos Szövetkezeti Központ igazgatójának előadása alap­ján többek között megvitatták, hogyan lehet felhasználni a szerződéses termeltetési rend­szert a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítására. telmesen lehetetlen szót vál­tani vele. Hat esztendő ... annyi, mintha hatvan lett volna. Tudja, mennyi erőmbe került, hogy ne csináljak va­lami ostobaságot? S most már szakad belől» gátlástalanul: — Két éve ismerjük csak Mártával egymást. Addig rá sem néztem senkire. Bíztam, hittem, hogy egyszer meggyó­gyul, s akkor megint minden másként lesz. Mert a betegség előtt nagyon jól voltunk. De az orvosok megmondták, hogy nem lesz másként. Két éve mondták meg. És két éve já­runk együtt, két éve szenve­dünk, kínlódunk, s alig tu­dunk dönteni. Nem vagyunk felelőtlenek. Meggondolatla­nok. Mindenben kedvében jár­tam a feleségemnek. A nővé­rének is. Én tartottam el a családot, külön munkákat vál­laltam, hogy több legyen a pénz. S tudja, mi volt a hála? Az, hogy mindennek lehord­ták a nővérével együtt. Hogy én mikor járok haza. Hiába magyaráztam, hogy a külön munkát valamikor el kell vé­gezni! Hát akkor? Tíz és tíz ilyen jelenet után magának lenne-e kedve? Kifulladva elhallgat. Én sem tudok mit mondani. Hiszen súlyosak, nyomósak az érvek. Nagyon is azok. De mégis ... Beteg asszony, aki ott marad magára. A családjával nem törődő férfi még hagyján. Ta- Iái vigasztalást. Nem nagyon fog bánkódni, legalábbis az ed­digiek nem ezt mutatták. Igazuk van-e Mártáéknak? Megválaszolhatatlan dolog. Nem lehet törvényt szabni, hogy a szerelemnek mihez Van joga. Fegyelmivel bocsátották el. Megérdemelte. Lélek- és test- kúfár volt, sajnáltatta magát, s mire a nő észbekapott, addigra nem tudott szabadulni. Don Juan? Elég szánalmas Don Juan az, aki csalással, bitang- sággal szerzi a szerelmet. Mert Török Lajos így szerezte. Híres volt nőügyeiről. S ar­ról, hogy veri a feleségét. A törékeny, apró asszonyt, aki szerette, nagyon szerette ezt a — tagadhatatlanul szép férfit. Tudta, hogy „harapnak rá“ a nők, s épp ezért féltette, meg akarta őrizni magának. De Tö­rök Lajos nem a feleségével tö­rődött, hanem azzal, hogy min­dig legyen a tarsolyban két- három női szív. Tetszett neki, hogy úgy játszott az asszonyok­kal. lányokkal, mint macska az egérrel. S azok hagyták. Meg­érdemelteik? Meg bizony, na­gyon ezt tartom én is. De azok, akik nem is ismerték Török Lajost, akik már csak az elcsá­bított feleség, a lányságát vesz­tett menyasszony örökséget kapták, azok vajon mit gondol­nak? Sok emberrel kellene itt be­szélni. Török Lajossal, s azzal a három asszonnyal, s két lánnyal, akikkel egyéves ottlé­te alatt viszonya volt. Mégsem azokkal beszélek. Mit is mondhatnának? Hogy szép szavak, ígéretek, íülbesú- gás, s a „szívdöglesztő” Lajcsi mosolya volt az ok? Hiszen, csábul-e az, aki nem akar csá- bulni? Lehet-e Katit táncba vinni, ha nem akar menni? Alikor meg minek. Inkább olyannal kell itt beszélni, akit megsebzett a Don Juan és méltó partnemője. Egy férjjel. — Mikor tudta meg? — Amikor behívattak a ... — pillanatnyi szünetet tart —• a volt feleségem vállalatához. — Volt? Értetlenül néz rám, majd méltatlankodva felhörren: — Csak nem gondolja, hogy visszafogadom? Egy olyan nőt, akinek két gyereke van itthon, akinek a férje mindent megteremt, aki egy meccsre, nem ment miatta, hogy ne le­gyen itthon egyedül, aki ösz- s ze-vissza hazudozott, hogy így túlóráznak, meg úgy túl­óráznak, én itthon mosogat­tam, főztem, a gyerekeket el­láttam, s aztán ő hazajött tíz óra felé — a másik karjaiból. — Szerette magát a fele­sége? — Ezek után mit mondjak? — Amikor összekerültek? — Akkor? Igen, Elrontot­tam. Jó voltam hozzá. Nem ittam, nem kártyáztam, segí­tettem neki itthon, én vásá­roltam be, már odakészítet­tem az ételt, mire hazajött — mert én korábban végeztem —, én néztem meg a gyerekek leckéit... soroljam? Ez ron­totta el. Nagyon jó dolga volt. Nem tudta, mit csinál­jon jó dolgában. — És... — húzom el a szót — úgyis megértették egy­mást ? — Meg Nem volt közöttünk § semmi hiba. — És most? — Kidobtam. Elzavartam, s $ megmondtam, hogy többé a § lábát se tegye be. A gyere- ^ kekhez sem. Felnevelem én. $ őket. Ilyen anya nem anya, $ semmi köze a gyerekeihez. $ Igazam van? — Igaza. § Mert tényleg igaza van. Na- ^ gyon-nagyon igaza. Megérte-e? ^ Török Lajos nem csinált nagy ^ gondot. Vette a munkaköny- § vét, elhelyezkedik másutt. A ^ „fegyelmi” bejegyzés ugyan ^ kellemetlen, dehát... A kö- ^ vetkezmény a három asszonyt § s a két lányt terheli, mert ^ háromból kettőt elzavart a ^ férje, a két lányt meg ott- ^ hagyta a vőlegénye. Felelőt- ^ len, erkölcstelen — mert ez S az, mégpedig a javából —| embereknek nem is lehet más ^ a bére. De ki gyógyítja be ^ azok sebeit, akik csak szén- ^ védő részesei voltak az egész s ügynek. Elintézett-e a dolog ^ azzal, hogy a “férj, akivel be- S széltem, arra esküszik: ha ^ egyszer összeakadna Török- ^ kel, „hülyére” verné? Miért § lehet büntetlenül donjuan- ^ kodni, feldúlni családok, em- $ béri sorsok nyugalmát, békés ^ medrét? Miért lehet a váló- ^ peren túl, büntetlenül házas- $ ságtörést elkövetni, felelőtle- $ nül gyermekek sorsába bele- ^ gázolni? § , $ * § Nehéz estek. Mindegyik más. Törvényt, egységes törvényt, | s igazságot sem lehet egyformán tenni. Minden eset más és ^ más. Más és más az ítélet is. Csak egyben azonosak az ítéle- \ tek: abban, hogy aki erkölcstelen, aki könnyelmű, céda, aki \ könnyen odadobja magát, aki „kikezd", annak el kelljen búk- $ nia. Remélhetőleg nemsokára törvényes segédlettel. $ Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents