Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-24 / 70. szám
4 '"ilfClrlav 1959. MÁRCIUS 24. KEDD // Titokzatos" munka? l^/i/ fi/ munkaivrüU»l mestereinél A gyerek 16 éves, első gimnazista és filmrendezőnek készül. Kitűnő modorú, magas fiú, semmi kamaszosság nincsen se benne, se rajta. Nein is feszeng. Tavaly, még a nyolcadik általánosban nyolcezer másik évfolyamtársával együtt kitöltötte a Munkaügyi Minisztérium Módszertani Intézetének pályaválasztási kérdőívét. Azt kérdezték a nyolcezer gyerektől. ki mi szeretne lenni, de azt is megkérdezték, hogy miért választja ezt vagy azt a foglalkozást. A sok kérdőívet a pályaválasztási tanácsadó csoport gondosan áttanulmányozta, feldolgozta. Eltartott bizony majd egy esztendeig ez a munka, mert az egész csoport mindösz- sze három emberből áll, dr. Csirszka János, Ádám Magda pszichológusok és Kovács Tibor középiskolai tanár, pszi- chotechnikus a tagjai. A sok ezer ívből aztán kiválogattak kétszázat, vagy mert a gyerek nem tudott pályát választani, vagy mert feleleteiben valami rendkívülit találtak, esetleg nem derült ki választásának indítéka. A jövendőbeli filmrendező ívén elsősorban az tűnt fel, hogy íkézírása teljesen ^felnőtte»", mintha meglett férfi írta volna. S most a Váci út 107. alatt, a Módszertani Intézetben Ádám Magda pszichológussal szemben egy törekvő, céltudatos fiatalember ül. Töprengés és köntörfalazás nélkül felel j pszichológus minden kérdésére. Az apja bizonyos mértékig j művészi munkát végez, cukor ; mintakészítő, a mintát csinál j ja, amibe a bonbonokat öntik, j de fiatal korában egy ideig ; színész volt, innen ered tehát a fiú érdeklődése a színművészet iránt. Ez 1 az érdeklődés azonban túlnő a gyerek érdeklődésén a szép, a romantikus, a művészi pályákkal szemben. Iskolai tanulmányai mellett máris komolyan készül a filmrendező hivatásra. Irt már forgatókönyvet, pusztán gyakorlatképpen, nem azért, hogy! a filmgyárnak benyújtsa, pedig bennfentes a filmvilágban. — Kisgyerek korom óta statisztálok — mondja, de sietve hozzáteszi: — Nem a pénzért? A kulisszatitkok érdekeinek... — Mit ért a kulisszatitkok alatt? — kérdi a pszichológus ! megütközését nehezen, de jól palástolva és a fiú, iskolai színielőadások szorgalmas szerzője, rendezője elfogulatlanul válaszol: — Mindent, ami a kulisszák mögött az előadás előkészítése érdekében történik és a közönség előtt titokban marad. Történelmi tárgyú, meg ope- ^ rákból készült filmeket szeret- $ ne rendezni. A következő gyerek vendég $ látóipari üzemvezető szeretne $ lenni és odahaza anyjának szí- ^ vesen segít a főzésnél, amit 14 ^ esztendős fiúk bizonyára sokan 5 megtesznek, szégyenkezve ; azonban a nőies foglalatosság 5 miatt, nyíltan nem szívesen is-! merik be. Ez a fiú azonban a i nyolcadik általánosban leírta * \ kérdőívre és most kiderül. $ legjobb úton halad vágya beteljesedése felé; a: vendéglátóipari technikum nö : vendéke. Mi indította el erre a ; pályára? Erre a kérdésre ke- ; rés választ a pszichológus és ; megtudja, hogy a gyerek egyik : legfontosabb indítéka: az apja.: összes nagybátyja: és nagyap- j jai mind pincérek, valóságos i plncérdinasztia sarjadéka, be- i leszületett a szakmába, de túl i akar nőni elein. Ahol ezek: csak felszolgáltak, ott konyha, tálalás, kiszolgálás, a vendéglátás egész mesterségében irányító szeretne lenni. Nem vagyok ugyan, pszichológus, mégis megállapíthatom, hogy . a/ lesz néhány esztendő múlva és bizony szívesen vacsoráznék egyszer a vendéglőben, amit ez a hivatástudattal telített fiúcska felnőtt korában vezet. Bol dog ember lesz, mert szereti majd a munkáját. S hogy minél több gyerekből legyen ehhez a kisfiúhoz hasonlóan boldog ember, ez egyik legfontosabb feladata ennek az alig egy esztendeje életre keltett, tehát új intézménynek, amely — ahogy dr. Csirszka elmagyarázza — sokrétű és nagy munkát végez. Párhuzamosan a pályaindíték vizsgálattal, amit ismertettem, most folyik a pályaelemzés. Egyelőre 36 ipari pálya vezetőihez, legjobb dolgozóihoz ötféle kérdőívet küldöttek ki, hogy megállapítsák például milyen testtartás szükséges ebben, vagy abban az iparágban. De megkérdezik általában a testi mozgékonyságnak és azon belül az egyes testrészek mozgékonyságának milyen a szerepe az elvégzendő munkánál. Mik a munka egészség- ügyi feltételei; milyen testalkat a legmegfelelőbb, milyen elméleti ismeretek és értelmiségi követelmények szükségesek. A sok száz kérdésből több a keresti lehetőségek iránt is érdeklődik. S szerepel a kérdések között ilyen is: — A munka anyagának mely tulajdonsága szokott tetszést, vagy ellenszenvet kiváltani a dolgozóban? S a pályairányítás szempontjából legfontosabb kérdés: zsúfolt-e vagy csak közepesen telített, illetve munkaerőhiány áll-e fenn a kérdezett szakmában? A gyerekek ugyanis „divatos” mesterségek felé özönlenek. A lányok tavaly például ügy túltelítették a kozmetikus pályát, hogy oda tanulót néhány évig már fel sem vesznek. Szükséges tehát, hogv a munkaerőszükséglet alakulása szerint irányítsák a gyerekeket, hiszen egy-egy emberben nem csupán egyetlen pálya iránt él a hivatottság, képességei ■két-három, esetleg több foglalkozási ágban is egyformán érvényesülhetnek, úgyhogy amellett a munka lelkileg is kielégítse, boldoggá tegye. Pályakatasztert kell tehát felállítani, különös tekintettel arra, melyik pálya keres munkaerőt. így azután — szintén feladata az intézetnek — pályaalkalmassági vizsgálat után irányíthatják a gyerekeket és munkájának ez a része már bekapcsolódik egy másik feladatába, a pályaválasztási tanácsadásba. Sokakban talán Madách Falanszterének „munkába irányítására” emlékeztet, de távolról sem az, még akkor sem az lenne, ha a pszichológusok döntése kötelezné a munkát kereső gyereket, s nem pusztán tanács a számára. Annyira tudományosan megalapozott a pszichológusok munkája. Inkább sajnálatos, hogy olyan kevesen vannak és nem állhatnak vizsgálataikon alapuló tanácsaikkal minden pálya- választás előtt levő gyermek mellé. Visszatérve a pályaindíték vizsgálatra, néhány személyesen meghallgatott gyerek kedvesen naiv válaszát jegyzem le: — A rajztanárok jól keresnek. Képek festécével is kereshetnek, hogy lesven min nyaralni menni, moziba járni — ezért szeretne rajztanár Venni egy kislány. Egy másik kislány válasza arra, miért akar színésznő lenni— Jól keresnek, havonta 1000 forintnál is többet. A szfnészséget választó kisfiú viszont így gondolja: — A színészek jól keresnek, Latabárnak autója is van. Másik fiú: — A motorszerelő szakmának van jövője, minden második embernek lesz motorkerékpárja. Általában az an?ági természetű indíték a legtöbb. A megkérdezett 164 gverek közül 148 olyan pályára törekszik, amelyen — véleménye szerint — „jó a kereseti lehetőség“. Miért? „Hogy legyen lakásom és segíthessek a szüleimnek“ — majd mimd- egvik ezzel indokolja, legfeljebb csak a sorrendet cseréli fel, akár orvos, színész, vasesztergályos. vagy műszerész akar lenni. Valóságérzékük fejlett a mai gyerekeknek, romantikájuk is korszerű, nem kergetnek elérhetetlen álmokat. Ma már az „utazás a Holdba“ utóvégre nem nagyon utópisztikus, érthető hát, ha az atomfiziku«- ság szinte hétköznapi munkája mellett már nem egy gyerek az űrhajózással kíván foglalkozni. Pszichológusságot » megkérdezett nyolcezer közül azonban egy sem választott, ez is reális gondolkodásra vall Az egyetemen ugyanis ez idő szerint nem képeznek pszichológusokat. holott a Munkaügyi Minisztériumnak ezen az új és nagy jövőjű intézetén kívül még üzemiélektani intézete is működik. Van azonkívül gyermeklélektani intézet is és talán nem telik bele sok idő. amikor minden nagyobb ipari mezőgazdasági és kereskedelmi vállalatnak a termelékenység fokozására meglesz a dolgozóival fog’alkozó saját üzempszichológusa is. Szokoly Endre A Budapesti Műszaki Egyetem közleménye A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki, vegyész- mérnöki és villamosmérnöki kara a Művelődésügyi Minisztérium rendelete alapján — tanfolyamokon készíti elő a régebbe.-,, érettségizett jelölteket a felvételi vizsgákra. A tanfolyamok április 30—június 27 között lesznek és azokon a felvételi vizsga tárgyait — matematikát, fizikát és a rajzot — oktatják. Az elméleti és gyakorlati foglalkozások az esti óráit ban 17.30-tól 21 óráig tartanak. 75 óra időtartammal. Az elfogadott jelentkezők 150 forint tandíjat tartoznak fizetni. A jelentkezési kérelmeket március 25-ig írásban kell eljuttatni — a munkáltatói szervek javaslatával együtt — a megfelelő kar dékáni hivatalához. (Budapest, XI., Műegyetem rakpart 3.) A jelentkezőket az elfogadásról, illetve a •további tennivalókról április 4-ig értesítik. A tanfolyamon való részvétel az egyetemi felvételre előírt szabályszerű je- lenkezést nein pótolja és a felvételi vizsga kötelezettsége alól nem mentesít. A jelentkezés korhatára a nappali tagozatra 30 év, az esti vagy levelező tagozatra 40 év. További felvilágosítással a dékáni hivatalok készséggel szolgáinak. ÍGY fizettek A Csepel Autógyár színjátszóinak előadásáról Alom mégha jtásos óra New Yorkban nemrég üzembe helyezték a Chase Manhattan nevű New York-i bankban az első rádióaktív, Cesium1 137 meghajtású „atomórát”. Az óra, amely gammasugarak impulzusára működik, a szakértők véleménye szerint legalább 200 évig fog járni, anélkül, hogy fel kellene húzni Március 19-én, a Tanácsköztársaság 40. éves jubileumi ünnepélyén mutatták be a gyár színjátszói Ságody József egyfelvonásos drámáját. Az ünnepi beszédek, szavalatok, kórusszámok közé be- j illesztett darab a művészet nyelvén mondta el azt, ami- ! röl Diósi György elvtárs, a járási tanács elnöke és Németh Nándor üzemvezető (mindketten 1919-es harcosok) beszéltek. A darab cselekménye 1919 nyarán, egy kis faluban játszódik. Az öreg, vallásos Csudainé fia, Miska, a vöröshadsereg politikai tisztje hazalátogat egyheti szabadságra, hogy feleségül vegye Erzsikét, gyerekkori szerelmét. Anyja, a jóságos, cselédsorban élő asszony, a cselédekbe belevert állandó rettegéssel ráveszi a fiát, hogy segítse meg a volt uraság gyerekét, hiszen 3 nem felelős apja hibáiért, Miska, anyja és menyasszonya kérésére, teljesíti a fiatal tiomfay kívánságát: iközben- járására a fiú visszakapja az erdei vadászházukat. Fordul a helyzet. Az urak felülkerekednek. És éppen Som- fay vadászházában készítik elő a fegyveres ellenforradalmat. Somfay halálra keresteti Miskát, és mivel nem találják, egyik pribékje Miska édesanyját, Csudainét kínozza halálra. A kép nagyon frappáns, jellemző. Miskát anyjának, menyasszonyának könyörgése leveszi a libáról, megfeledkezik az osztályharcról. Kegyetlen ellensége épp ezt használja Heti És itt. az osztályharc kérdésé- ben szól a darab a mához. Emlékezzünk csak vissza 1956-1 a. A darab feszült, drámai pillanatait igyekszik kihasználni a rendező. Diós Ágoston. Ismeri a kort, tisztában van a darab eszmei problémáival, és meg is oldja azokat. Az előadás mégsem feszült, nem éri el azt a hőfokot, amit a darab megkíván. Kivétel, amikor Mihály hazatér, és amikor behozza haldokló anyját. Csudainét Thótt Gizi játsz- sza. ö a legjobb az együttesben. Igyekszik az öregasszony szerepét minél több oldaláról megfogni. Ez sikerül is neiki, a rendező is segítségére van ebben. Márton József (Mihály) az utolsó jelenetekben találja meg igazán a szerepét. Kónya József nagyon kedves volt Takács bácsi szerepében, akárcsak Erzsikéében Balta Ilona. Nagyon tetszett Kocsi* János életrevaló, vagány kis Gyurkája. Taps csattan a függöny le- gördülésekor. Tapsolnak a né- zgk. bár elkomorodik a homlokuk. Tapsolnak az öreg kommunisták, az a negyven elvi társ, aki a napokban kapta a Tanácsköztársaság harcaiban való részvételéért kitüntetését, ók a saját szemükkel látták a nagyszerű napokat: a saját bőrükön tapasztalták, hogy fizették az urak. Ez tette széppé az autógyáriak előadását. Az öregek emlékeiben felidézték a múltat, a fiataloknak pedig megmutatták, milyen kegyetlen kor tűnt el a történelemben — visszahozhatatlanul. Murányi József Nemzetiségi könyvtáraink helyzete Megyénkben számtalan olyan község van, ahol különböző nemzetiségek élnek. Sárin, Pilisszentkereszten, Vác- egresen, Ácsán, Márianosztrán szlovákok Ujhartyánban, Buda jenőn, Budakeszin németek: Ló.éven. Százhalombattán délszlávok laknak. A felszabadulás előtti időkben ezeken a helyeken csak elvétve találhattunk könyvtárakat. Itt-ott a község, de még inkább az egyházak és ipartestületek jóvoltából volt néhány könyv, de nemzetiségi könyvekről, vagy azok juttatásáról szó sem lehetett. Ez érthető is, Szombaton kijöttek már, munka végeztével, s itt maradtak a hétfő hajnali vonat indulásáig. Vasárnap reggel vendégeik jöttek, még jobban megélénkült a sátorváros. Első volt: ledobni a ruhát, fürdőruhában rohanni neki a Dunának. Utána siitkére- zés a napon, futball a legelőn. Jól is esett délben a krumplipaprikás, lecsó! Amíg a többség játszott, másók, a komolyak, a munkásmozgalom legodaadóbb jai műsorra készültek szavalattal, szavalókórussal, jelenetekkel, mozgalmi énekekkel. A műsorra József Attila is sokszor eljött a gödi sátortáborba, előadásokat tartott az általános politikai helyzetről, szemináriumokon a francia forradalomról, máskor a történelmi materializmusról beszélt a munkásoknak. Nem kellett meglepetéstől tarta- niok. mert jól kiépített figyelőhálózat őrizte a sátortábort, hogy csendőr vagy detektív-gyanús alak rajtuk ne üssön. Ha a figyelők jelt adták, hogy idegen közeledik, azonnal játékba fogtak. így leplezték a politikai foglalkozást. A lenyugvó nap hazatérésSÁTORTÁBORBAN tatni, de meg kell indulnunk ez„n az úton. Ennek azonban van még egy másik fontos oldala is: a Pest megyei népkönyvtárakban található szlovák, német, délszláv könyvek ma már élvezhetetlenek. Uj anyaggal, saját íróik népszerű műveivel kellene ellátni a nemzetiségi könyvtárainkat, olyan művekkel, amelyeket egyszerű nyelven írtak, és azokat a legegyszerűbb emberek is megértik. Ehhez azonban pénz kell, nem is beszélve arról, hogy nem dicsekedhetünk el azzal, hogy ilyen irányú könyvek mostanában megjelentek. Sürgős számvetést kellene tennünk, fel kellene figyelniük az illetékes minisztériumnak és a me- gvei tanácsoknak, hegy milyen formában tudnák ezeket a feltételeket biztosítani. Markovits József ^VVXXVXVXXVNXVXVVXXXXXXVXXVVVVSXNNXVNXVVV'. ou •san t*s \ /©# riksáról | Ruházati Kis- S Pest niegyei kereskedelmi Vállalat leértékelt áruk boltjaiban CEGLÉD VÁC Méter-, d vat-, kötöttáru Nagy választék 20—25 százalékkal leértékelt árukból. *XXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXXXXXXXXXXXVv N hiszen a hivatalos politika a ti sovinizmus és a nacionalizmus e volt. v Ennek a politikának éppen d az volt a célja, hogy gyű- 1, löletet keltsen a nemzetisé- v gek ellen és nem az, hogy művelődésükért az állam 1 áldozatot hozzon. A felszabadulás változásokat hozott ezen a téren is. Abban az idpban létesült hazánkban a népkönyvtár! központ és támogatásával az akkor még Pest megyei Körzeti Könyvtár | révén ellátták megyénk községeit nemzetiségi nyelvű könyvekkel. Egy-két év elteltével E azonban észrevettük, hogy nin- i: csen minden rendjén. Ezekben cl a falvakban az emberek a ma- j; gyárral keverten beszélik 'n anyanyelvűket, és így nem értették meg. a szépirodalmi mű- s vek irodalmi nyelvét. Másod- szór ezek között kevés volt az k olyan mű, amelyeket eredeti-, g leg szlovák, német vagy dél- f( szláv Írók írtak volna. t Végül azt is nyíltan meg kell mondanunk, hogy mi sem fektettünk súlyt 'f, nemzetiségi könyvtáraink propagandájára, falusi £ népkönyvtárosaink pedig idegenkedtek ezeknek a ^ könyveknek a kölcsönzésé- 2 tői. £ ? Azt mondották, hogy nem kell ^ ilyen könyv, úgysem értik meg, £ még az öregek sem, gyerme- ^ keik pedig már magyarul ta- < nulnak. Valami kevés igazság 2 volt ebben. Tudniillik a felnőtt í nemzetiséül lakosság tartózko- 2 dó volt, il'etve tartózkodó lett. $ Ennek mélyrehatóbb lélektani és politikai okai voltak és ta- ^ Ián vannak is. A nacionaliz- ^ mus itt-ott még él az emberek- £ ben, a múlt gyűlölködését még \ nem felejtették el, és különö- sen az idősebbeket sokszor fé- £ lelem fogta ei, ha arra gondol- ^ tak, hogy valamikor nem volt szabad nekik még magyarul £ sem beszélniük, nemhogy nem- ^ zetisági könyveket kérnének a £ könyvtárból. y Fárasztó nehéz út visz el ad- £ dig, míg az emberek gondolko- ^ dásmódját meg tudjuk változ- 5 •e figyelmeztette a kirándu- l ókat. Legkorábban azok In- í lultak, akik gyalog telték í neg Újpestig az utat. Volt. \ ikit nagyon lekapott a hír- : leien nap, annak bizony elég ; jé rossz volt visszabújnia o j 'libájába, törte a vállát a pu- \ ha ing is, trikó is. Kisebb csoportokban in• \ faltak a kirándulók az or- \ szágút felé. S amikor se- í merre nem látszott úr- vagy \ zsendörféle ember, halkan I belefogtak a dalba: „Fel vörö- : sök. proletárok...” A sátor \ tábor állandó nyári lakói i szemükkel kísérték egy da- \ rabon a távolodó csoportot, i azután visszatértek a gödii fűzfák alá, a sátrakba. Haj- j nalban kellett kelniök, kn j rán indult a vonat. Amíg el- \ jött szemükre az álom, hall ; gatták, hogy — ..Tehervonatok tolatnak, a méla csörömpölés könnyű bilincseket rak a néma tájra .. Az ilyen szép, nyári vasár nap esték sugallatát József Attila nem egy versében érezni lehet, mint emlékezését i „hazatartó munkások lassú lépésére”. Angyal Zoltán a tavasz első meleg napja ■fi a felszabadulás előtt azokat is kicsalta Göd községbe, akiknek eszükbe sem jutott, hogy valaha telektulajdonosok lehetnének vagy házat építhetnének: munlcáso-kat, kistisztviselőket. Kedvelt pihenőhelyük lett vasárnaponként a Duna-part bokrokkal, fákkal árnyas szegélye. Sátrat vertek a füzek alatt, volt család, amelyik hónapokra ideköltözött, hogy kiszabaduljon a füstös, kormos városból. Volt, aki tavasszal feladta városi lakását és őszszel keresett újat magának, így enyhítve nyárra lakbérgondjain. A sátrakban szalmából, illatos szénából készített fekhelyet a családnak, középen lóca volt. vagy [láda a lábosnak, krumplinak, \ hagymának. A sátor felső zu- : gában lógott a ruházat. Még i arra is gondoltak, hogy ki- I csinosítsák a sátor környé- ! két: dunai kaviccsal beszór- ; ták. kis ágyúsokba piros ! muskátlit ültettek. j ! Először, mondják, az óra- | művesek szakszervezetének a \ tagjai ütötték fel itt a tanyá- j iukat, az e példájukat követnie azután száz meg száz más.
