Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

1939. MÁRCIUS 22. VASÁRNAP «r*» M£ GtEI c/Cirlap 3 Merre fejlődik a megnövekedett biai Dózsa Termelőszövetkezet? A biai Dózsa Termelőszövet­kezet irodájában budapesti elvtársak ülik körül az asz­talt. Középen a falu térképe, rajta megjelölve, bogy mettől meddis terjed a közös, mivel kell számolni ezután. Mert ép­pen ezt vizsgálja a bizottság, s ebben az ügyben szeretnének segítségére lenni a Dózsa Ter­melőszövetkezet vezetőinek. ^Hallgatjuk Szabó Józsefet, az elnökhelyettes agronómust, mcvg a bizottsági tagokat, s számokkal alátámasztva rajzo­lódik ki előttünk a termelőszö­vetkezet eddigi fejlődése és a jövő képe. először várva, léptek Az elmúlt hetekben lassacskán egymásra aztán pedig tömegesen be a dolgozó parasztok a már hosszú évek óta jól működő Dózsa Termelőszövetkezetbe. Kilencvennégy fővel gyara­podott néhány nap alatt a termelőszövetkezet tagsága. . Az új belépők 643 hold föl­det hoztak magukkal a megle^ Munkában a bizottság vő 913 katasztrális holdhoz. [ fejlesztik Megnövekedett a jószágállo- mány is. Több az ember, több a föld, s több a jószág is. Az új körülményekhez kell igazí­tani az idei feladatokat. Hogy hogyan? Miből? Milyen segít­ség kell hozzá? Milyenek az adottságok? Nos. éppen ezek­re a kérdésekre keresik a vá­laszt a brigád tagjai; a megyei tanácstól Tóth László és Vér­tesi István, a járási tanácstól Grümwald Ferenc és Gulácsy Tibor, valamint Csák Albert, az MNB területi irodájának és Kusza Béláné, az MNB járási fiókjának dolgozója. A Dózsa Termelőszövetkezet elég erős ahhoz, hogy viszony­lag kis segítséggel oldja meg a megnagyobbodott feladatokat is. Például a növekedett szántóterület 40 százalékára maguk erejéből biztosítják a vetőmagot. A többire — a bi­zottság javaslata alapján — rövidlejáratú hitelt kapnak. Ugyanígy szerzik be a műtrá­gyát is. Mindkettő beszerzé­se futja 133 ezer forintból. A lehetőségek azt mutatják, hogy a Dózsa már ősszel nehézség nélkül tudja visszafizetni ezt a kölcsönt Sőt, az idén az ön­álló gazdálkodásnak, a segít­ség nélküli üzemvitelnek is megteremtik alapját. Ehhez segít a gépállomás a maga munkájával és kedvezményei­son nagydíjat nyertek manga­licáikkal). Emellett hússertések tenyésztésével is foglalkoznak. Tervük, hogy fejősteheneik számát az idén ötvenre eme­lik, s megtartják az idei sza­porulatot is. Fokozottabban sertéstörzsüket. Még az idén megkezdik a baromfi-, főleg a kacsamevelést, az ősz­szel pedig 200 darab merinói juhot állítanak be. A tervek nagyok, de reáli­sak. Megvalósításukhoz meg­felelő alappal rendelkeznek, ezt állapította meg a bizottság, de alaposan meg kell fogni a munika végét valamennyi tag­nak. Míg az irodában kialakítják a vezetők és. a felsőbb szervek szakemberei a termelőszövet­kezet idei gazdálkodásának ke­reteit, addig a tagság sem tétlenkedik. Az elmúlt hetek kedvező Idő­járását kihasználva, szántottak, vetettek. Befejezték a mák és a borsó vetését, s hozzáfogtak az árpa és a zab elvetéséhez is. Előkészültek a dinnyéshez, do­hányoshoz, s csak a derültebb időt várják, a korai zöldségfé­lék kipalántázásához is. A biai Dózsa Termelőszövet­kezet tervei és eddigi eredmé­nyei biztatóak. Az új tagok­kal megnövekedett a dolgos kezek száma, s a biai parasz­tok nem bánják meg, hogy 9 közös utat választották. Tenkely Miklós Hétköznapi autóbusz-különjárat Dobogókőre Az IBUSZ ebben az év­ben is megindítja hétköz­napi autóbusz-különjáratait. Az első ilyen különjárat március 25-én, szerdán in­dul Szentendre, Visegrád, Esztergom, Dobogókő, Po- máz útvonalon. Részvételi díj: 44 forint. Európa-szerte gyönyörű, veröfényes idővel hivatalosan is beköszöntött a tavasz A szép idő tovább tart, a felmelegedés még fokozódik Európa-szerte szép, verő­fényes idővel köszöntött be az igazi, az immár hivatalo­san is elismert tavasz. A nap­pali hőmérséklet csak a Moszkván túli területeken maradt valamivel a fagy­pont alatt, s Európa nagy ré­szén már a szombatra vir­radó éjszaka sem volt fagy. Április 6-ig lehet beküldeni az ötezer forintos versenypályázatokat Tóth László, a megyei tanács főállattenyésztője Meleg Istvánnal, a termelőszövetkezet állattenyésztési brigád- vezetőjével a szarvasmarha-állományt nézi meg A március 1-én kezdődött ötezer forintos rejtvényver­seny a mai napon befejező­dött. A Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat és a Pest megyei Hírlap közös rejtvényversenyének az volt a célja, hogy minél több papír- és rongyhulladék beszolgálta­tására buzdítsák a lap olva­sóit. Az eredmény nem is ma­radt el, ami a már eddig be­küldött megfejtésekből és be­adási szelvények nagy számá­ból kitűnik. .Még mindig van­nak azonban nagyon sokan, akik a papír- és rongyhulla­dék beadásáról szóló átvételi elismervényt és megfejtést nem küldték be. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a versenyben min­denki részt vehet, aki leg­alább egy rejtvényt helyesen megfejtett és a lapból kivá­gott szelvényen a szerkesztő­ség címére beküldi, ha csa­tolja hozzá a legalább két kiló papír- vagy rongyhulladék átadását igazoló szelvényt. Csak azok az átvételi elismer- vények érvényesek, amelye­ket a Pest—Bács—Nógrád me­gyei MÉH Vállalat valame­lyik telepének vagy átvevő- helyének megbízottai állítot­tak ki. A megfejtéseket és átvételi elismervényeket erre a címre kell küldeni: Pest megy Hírlap szerkesztősége, Buda1 pest, Vili.’ Blaha Lujza tér 3. A borítékra rá kell írni: 5000 forintos rejtvényverseny. Nyo­matékosan felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a megfejtése­ket és átvételi elismervénye­ket 1959. április 6-ig lehet be­küldeni. A sorsolásban nagyobb eséllyel vesznek részt azok, akik többször is beszolgáltat­tak két-két kiló hulladékot és mindegyikhez csatolnak egy­egy rejtvény megfejtés szel­vényt. A két külföldi utazásra szóló nyereményt azok kap­ják. akik a legtöbb hulladé­kot ezen belül a legtöbb pa­pírt vagy rongyot adták át a MÉH-nek. A külföldi utazás nyeremé­nyén kívül sorsolás útján ke­rül kiosztásra egy 800 Ft-os. egy 600 Ft-os, egy 400 Ft-os, két 200 Ft-os és két 100 Ft-os jutalomdíj. A verseny értékelését ápri­lis 15-én, dupla vagy semmi játékkal egybekötött műsoros est keretében tartjuk meg Cegléden, a MEDOSZ kultúr- otthonban. A műsorról és a dupla vagy semmi játék fel­tételeiről az április 8-án meg­jelenő számunkban tájékoz­tatjuk olvasóinkat. A sorsolá­son vagy az utazási nagy díjak versenyében mindazok részt vesznek, akik április 6-ig a megfejtéseket és a beadási igazolásokat a szerkesztőség­hez beküldik. Külön csak rejt­vénymegfejtéssel nem lehet részt venni a versenyben, fel­tétlen szükséges, hogy a MÉH- elismervény is mellette le­gyen. Közép-Európában pénteken a nappali hőmérséklet 14— 15 fokig, az Alpoktól és a Kárpátoktól délre eső terü­leteken pedig 20 fokig emel­kedett. Hazánkban már néhány napja fokozatosan javul az idő: gyengébb éjszakai fa­gyok csak az ország keleti felében, szórványos esők pe­dig csak a Dunántúlon vol­tak. Pénteken a Dunántúlon 10—14, a keleti megyékben 13—16 fok volt a hőmér­sékleti maximum, szomba­ton, az első tavaszi napon már 18 főkig emelkedett a hőmérő higanya. A Meteoro­lógiai Intézet központi elő­rejelző osztályán derűlá­tóan ítélik meg a követke­ző néhány nap időjárását: a jelek szerint a tiszántúli me­gyékben valószínűleg lesz­nek még gyenge éjszakai fa­gyok, a derült, szép idő azonban tovább tart, s a nappali hő­mérséklet az egész ország­ban emelkedik. IBUSZ-társasutazások a Német Demokratikus Köztársaságba Az IBUSZ négy-, nyolc- és tizen­két napos társasutazásokat szervez a Német Demotestiteus Köztársa­ságba. Budapestről Drezdáig és vissza külön repülőgép, a Német Demokratikus Köztársaságban kü­lön autóbusz szálfütrja az utasokat. A négynapos csoportok Drezdát, Lipcsét, Meisseni, valamint a , .szász Svájcot” tekintik me®. Részvételi díj 1338 forint. A nyolcnapos csoportok a fel­soroltakon kívül Erfurtot, Wei- mart, Buchemvaldot és Maiklee- berget is megtekintik. Részvételi díj 249Q forint. A 12 napos csopor­tok oediv ezenkívül még Kari Marx-Stadtot, Eisenachot, Wart­burgot és Jénát is meglátogatják. Részvételi díj ennél az utazásnál 34,20 forint. Jelentkezni lebet az Összes bu­dapesti és vidéki UBUSZ-irodiánáiL \ nagymarosi erőmű terveit vitatta men H a magyar-csehszlovák vízerőhasznosítási műszaki »i/ottság Március 16—21 között Buda­pesten tartott ülést a Duna vízerejének hasznosítására létrehozott magyar—csehszlo­vák közös műszála bizottság. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson a bizottság jóvá­hagyta a nagymarosi vízerőmű tervfeladatának alapadatait és irányelveit. Az előkészítő mun­ka eredményéről és az erőmű megvalósításával kapcsolatos műszaki, gazdasági kérdések­ről jelentést és javaslatot ké­szített. amelyet elküldenek a közös érdekű Duma-szakasz hasznosításának államközi fel­ügyeletére alakított kormány- bizottsághoz. Az ülésről készült jegyző­könyvet magyar részről Dégen Imre, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője, csehszlo­vák részről Anton Ziak, a Szlovák Vízgazdálkodási Hiva­tal elnöke írta alá. Vei. Emellett továbbra is SZá- ^'S///ySS/////SSSS/S//SS/SS///S////S/SJS//SSSSSSSSSSS/SSS///SSSSS/fSSSSSSSS/S///SS//SS/S//SS/S//SSS/S/SSS/SSSS/SS/SySS/SSSSSSSSS/S/SS/SSSSSSfS/SSS/S//S//S/SSSS/SSS//SSS/SSSS/SS/SS/SSf/SffSSSSSSfSSSSSS/f?SSSSS//S/S//SSSSSS///r. mítanalk a Biai Mezőgazdasági 8 Gépészképző Szakiskola segít- ^ Levelet hozott a posta. SAO'prP. ^ Aaist.m ívrin /ovri ciw segere. Természetesen a feladatok tűit ^ Apám írta, megismertem a be­ás ezúttal is így kezdte: zömét a tagságnak kell elvé- ^ „Kedves fiam és menyem, kí- gezni. Az ö két kezük munká- ^ vánom az istentől, hagy ezen jától függ. milyen lesz az idei > pár sor írásom a legjobb egész- esztendő. Az új tagok is a köz ^ségben találjon benneteket, érdekében, meg a maguk hasz- ^ olyanban, amilyen nekünk van. nára. gyarapodására haszmo- ^ Nekünk, hál' istennek nincs sítha'tják tudásukat, munkasze- ^ semmi bajunk ..Majd azzal retetiiket. Erre szükség is van. ^ folytatta, hogy mostanában mert ^odahaza is nagy változások , | | I . i k vannak, a gazdák már szinte nagyok a teladatOK. ^ valamennyien szövetkezeti ta- A hagyományos növényterme- ^ ook. s a múlt héten a kövér lés mellett nagy gondot forrií- ^ sógor is rászánta magát és a tanak az állatállomány ugrás- ^ heti piacon aláírta a belépési szerű fejlesztésére, mert az új ^ nyilatkozatot. belépők földjével, s a viszony- ^ Pistát, a húgom urát, így lag kevés állatával romlott a ^ hívja a család: „a kövér só­szántóterületre jutó számosál- ^ g0r;‘ Ennek a titulának szerin- latok aránya. Az állattenyész- ^ teni két c-ka van: az egyik, téshez elegendő takarmány is ^ hogy Pista sógor vitathatatla- kell. Emellett munkaigényes ^ nui jó kondíciónak örvend, a ipari növények termelésével. ^ másik, hogy a mi családunk- vaiamint kertészkedéssel és ^ ban — a legtávolabbi roktmsá- gyümölcstermeléssel is íogla1- ^ pót is beleértve —, emlékeze- koznak. ^ tem óta Pista sógor az első és Néhány adat a termelőszo- % egyetlen kövér ember. Mi, töb­vetkezet idei terveiből: a ha- |Wf*■ soványak voltunk, s mar .. , , s alighanem azok is maradunk. gyomanyos fo növények mel- mm azelőtt igen nagy lett az idén lesz 100 íhold lu- ^jXn-nepne.k számított <tz a nap, cérna, 100 hold somkóró (zöld ^ amikor a kenyér mellé hús is trágyapótlás), 40 hold silóta J került asztalra. Igaz, a kövé- karmány, 14 hold takarmány répa. 50 hold cukorrépa amely után mellékterméket § leginkább az plánokat áldotta bőven kapnak, 40 hold napra- ^ rneq ilyen természetiéi, akik- forgó. amely pogácsával növeli két-három tanyájuk volt takarmánykészletüket. 30 hold ^ semmit, vagy csak nagyon takarmányborsó. Termelnek $ keveset dolgoztak. Persze, a még hat holdon dohányt és 12 ^ Pista sógorom kövérsége más­holdon dinnyét is. ^ milyen eredetű. Neki, de még Az állatállomány: jelenleg ^ a dédapjának sem volt soha 32 fejőstehenük. 27 növendő- $ három tanyája és hízni úgy kük, egy 24 darabból álló elit ^46—47 körül kezdett akkor, mangalica törzsük van. (a leg- §amikor már a szegény emberre Utóbbi mezőgazdasági kiállítá-^ts jobb napok virradtak. Egy estém ^ került asztalra. ^rekről mifelénk azt mondták: (!) ^ ..Olyan a természetük.'’ Én pe- . ^ dig úgy láttam, hogy a sors lenink.áhh n? olyanokat áldotta De kanyarodjak vissza a le­vélhez, amely azzal végződött, hogy menjek már haza, mert anyám szeretne látni, meg az­tán, hogy a napokban a másik hízót is levágták, hát csoma­golnának egy kis kóstolót. így történt hogy az egyik nap az esti órákban be­kopogtattam a szülői ház ajta­ján. Csak anyámat és két hú­gomat találtam odahaza. Éppen nagytakarítást tartottak. A bú­torok az udvaron sorakoztak, két húgomnak, Juliskának és Mártának portorlő volt a kezé­ben, anyám pedig egy kisszé- ken állva a konyha falát me­szelte. Ó. hányszor láttam már így: a kezében tippan-meszelő, s fehér mészpettyek a kendő­jén, amely munka közben min­dig előrecsúsziik, úgy, hogy ép­pen csak az orra hegye látszik ki alóla. Ahogy beléptem, für­gén pattant le a székről, s ken­dőjét igazgatva sietett felém: — Csakhogy téged is lehet látni! Hogy vagy ? Hát Marika, meg a kislány? Mikor hozod már haza? Éhes vagy? Mind­járt hozok valami ennivalót. Kenyér, szalonna, kolbász, hagyma, meg bor került az asz­talra. Falatozni kezdtem. Anyám sürgött-forgott, kérdez­getett, én pedig lopva körül- jártattam tekintetem a jól is­mert bútorokon, képeken, a me lyek szinte kivétel nélkül ugyanazok, mint gyerekkorom­ban. Még a kés is — amivel a kenyeret szeltem —, régi jó is­merősöm Csak a pengéje vé­konyabb, kopottabb. — Hát apámék hol vannak1 — Apád kint van a birkák­nál, a gyerekek meg valahol az istálló, meg a takarmánykaz­lak körül dolgoznak. De jönnek azok mindjárt befelé. Csak azt nem tudom, mit adok enniök, mert nem szeretnék már főzés­hez kezdeni, amíg ezt a mesze­lést be nem fejezem. Majd elfelejtem megmon­dani, hogy a szüleim és a test­véreim valamennyien termelő­szövetkezeti tagok, összesen hatan. Apám juhász, anyám Juliska húgommal a növény- termelő brigádban dolgozik. Jancsi tehenész, Karcsi meg Pista, a kövér sógor fakormá­nyos. Anyám, miközben meszelt, egyre beszélt. Elmondta, hogy a szövetkezetük egy hónappal ezelőtt egyesült a Vörös Bri­gáddal. Jobb is ez igy. mert a 300 holdra mindössze húszán voltak, s így nem bírták a te­mérdek munkát. A vezetés is gyenge volt. ezt a kislétszámú szövetkezetét sem tudta meg­felelően eligazgatni. Bezzeg, a Vörös Brigádban más a hely­zet. ott nincs pardon, aki nem dolgozik, év végén hiába tartia a zsákot, abba ugyan levegő­nél egyebet nem kap. Ezért aztán az emberek szorgalma­sak. Elszámoláskor 56 forint volt náluk egy munkaegység értéke. Itt, a Vörös Októberben meg hogy mennyit ért egy munkaegység. arról nem is ér­demes beszélni. Igy mondta anyám, de azért, amint a meszeléssel vég­zett és az ételt felkészítette — mert akármennyi a dolga, va­csorát mégis csak kell főzni —, felkattintotta a villanyt, a szekrényhez lépett, amelyből szép új ruhákat, ingeket, meg ünneplő télikabátokat rakott az asztalra. — Az őszön vettük — mond­ta —. mert hát csuk kell vala­mit adni a gyerekekre, mezíte­len nem járhatnak. Juliska hú­godra költöttük a legtöbbet, ta­rtály ő volt a legszorgalmasabb. Semmilyen munka nem fogott ki rajta. Kapált, boronáit, te­henet őrzött. Ezért aztán elszá­moláskor apád azt mondta: „Juliska legyen az első, neki mindent meg kell venni, amire szüksége van." Néztem a ruháikat, amelyek mellé időközben anyám a fiúk új cipőit, csizmáit is kirakta és eszembe jutott az én gyerek­korom, amikor cipő és téli- kabát híján, iskola helyett a kuckóban kuporogtam, vagy a kanapén állva, a jégvirágos ablaküvegen át sóvárogva néz­tem azokat a gyerekeket, aki­ket ruhával és lábbelivel áldott meg a sors. Elérkezett a vacsoraidő, apá­mék megjöttek. Ahogy nyílott az ajtó, a résen elsőnek Gaval­lér, apám hűséges kutyája ug­rott be, de anyám rögtön visz- szakergette, mondván, nem azért takarított, hogy a kutya összejárkálja a padlót Apámaf régen láttam, s most úgy tűnt, mintha fiatalo­dott volna. Az arca simább és kerekebb és a bajusza, amely eddig szőkén és bozontosán ló­gott két oldalra, most valami­vel kurtább, gondozottdbb. Ké­sőbb anyám elárulta, hogy minden vasárnap fogadott bor­bély jár a házhoz, az borotvál­ja és nyírja a család férfitag­jait. Kis dolog? Lehet. Csak éa tudom, hogy amikor cselédek voltunk, apám egy öreg haj­nyíró géppel maga nyírt ben­nünket, az ő haját pedig min­dig anyám vágta le, mert még arra sem tellett, hogy borbély­hoz menjünk. Apámnak ekkor kisebb gondja is nagyobb volt annál, minthogy a bajuszát igazgassa, örült, ha tudta, hogy másnap lesz-e kenyér az asz­talunkon. Mert az én gyerek­koromban a fehérbélű kenyér, a zsír, meg a szalonna ritkán látott vendég volt. Emlékszem, téli estéken, amíg lámpagyúj­tásig a kemence körül kupo­rogtunk, apám mindig azzal vígasztalt bennünket, hogy ne búsuljunk, majd jóllakunk, ha Kálmán hentes, Karcsi pedig pék lesz. Mártát kocsmároshca adjuk — mondta fejünket si­mogatva —, a jó puha kenyeret és a friss meleg tepertőt a kocsmában majd borral locsol- gatjuk. Ebből ugyan semmi sem lett, s a család az emlí­tett egyszerű ételeket még kénytelen volt sokáig nélkü­lözni. Az ejféli vonattal indul­tam vissza. Addig az egész csa­lád talpon volt: beszélgettünk, borozgattunk, majd Juliska húgom az öreg szúette citerán régi nótákat játszott, mi pedig jókedvűen énekeltünk .. Ari Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents