Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-22 / 69. szám
PEST ME C YE I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f'é A Z MS Z M P P E wifl’L MEG Y £ / B I Z 0 T T SÁG A É W’Á m. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM ÁRA 30 FIM.ÉR 1959. MÁRCIUS 22. VASÁRNAP • • . Ünnepélyesen felavatták a magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékművét S zombaton délután a Kerepesi temetőben a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából ünnepélyesen felavatták a magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékművét. Az ünnepségen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak számos tagja. Részt vettek az ünnepségen a testvén szocialista országok hazánkban tartózkodó párt- és kormányküldöttségeinek tagjai, a külföldi kommunista pártok küldöttei, a magyar és a külföldi munkásmozgalom több száz veterán harcosa. Eljött a főváros üzemeinek, intézményeinek sok ezer dolgozója. A munkásgyászinduló hangjai után leleplezték az emlékművet, majd Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Kiss Károly elvtárs beszéde A 19-esek vérhullatása, szenvedése nem volt hiábavaló A Pest meg igei Tanács ünnepi ülése A megyei tanács díszülésének e'nöksége Pártja megalakulásának körülTisztelt elvtársak! — Egybegyűltünk, hogy felavassuk a magyar munkásmozgalom mártírjainak és nagy halottainak emlékművét. Ma hazánkban a magyar nép milliói, valamint a baráti országok és a nemzetközi munkásmozgalom küldöttei tisztelegnek a Tanácsköztársaság dicsőséges emléke előtt. Emlékezünk azokra a hősökre és mártírokra, akik életüket adták a szocialista jövőért itthon. a munkásmozgalom megteremtésének első évtizedeiben, a szovjet földön a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején és a polgárháborúban. a Horthy-fasizmus börtöneiben és sok-sok országban, ahol a munkások jogaiért, jobb életéért folyt a küzdelem a fasizmus ellen. — Ez az emlékmű szimbólum — emlékezteti a mai és a jövő nemzedéket. Kőnél. ércnél maradandóbbat alkotott a magyar munkásosztály: megteremtette forradalmi pártját, mártírjai vérével írta a magyar történelem utolsó évszázadának lapjaira a tanulságot: a munkásosztály megérett a vezetésre, csak a munkásosztály adhat célt és programot a boldogulás útján. — A kommunizmus magva Magyarországon termékeny talajra hullott: a magyar munkásosztály, a magyar nép öntudatos többsége a forradalmi harc útját választotta» Hazánkban négy évtizede szakadatlanul folyik a harc a forradalom és az ellenforradalom erői között. A forradalom eszméje összeforrott a magyar nemzeti függetlenség és a béke megvédésével: a kommunizmus nemzeti ügyünkké vált. — Évtizedek harcai igazolják, hogy nálunk elpuszííthaíatkvnul meggyökerezett a kommunizmus, mert tanítása igaz: a mi évszázados sorskárds- seinkre is tökéletes választ és megoldást adott. Mindennél jobban bizonyítja a marxizmus—lenínizmus forradalmi tanításának igazát és teremtő erejét az a tény. hogy kommunista pártunk az elnyomás legsötétebb éveiben is új tagokkal, új harcosakkal gyarapodott. — Legyen ez az emlékmű örök szimbólum, s emlékeztessen azokra az ezrekre és tízezrekre is, akiknek neve nem olvasható itt, akiknek nem volt sem címük, sem rangjuk, akik a munkásosztály sorkatonáiként haltak meg. Akár az 1919-es magyar proletárforra- dalom névtelen katonái voltak. akár az orcsz polgárháború vagy a spanyol szabadságharc önkénteseiként adták életüket az eszméért, az ember legmagasabb rangjára emelkedtek: forradalmárok voltak, a jövő hírnökei és megteremtői. — A . mai emlékműavatás számvetés is. Mit tanultunk harcos életükből és példájukból? Hogyan sáfárkodtunk a hatalommal? Megértettük-e, s a nemzet közkincsévé tettük-e a forradalmi mozgalom, 1919 és az azóta eltelt évek tanulságait? — A felszabadult magyar nép fegyelme, szorgalma szorosan összefügg 1919 tapasztalataival. Az évtizedes szenvedés és nélkülözés tanulsága: a magyar munkás megbecsüli azt a lehetőséget, hogy hazájában gazdaként élheti életét és formálhatja lehetőségeit. Kiss Károly elvtárs ezután a többi között arról beszélt, hogy a fasizmus sötét éveiben a magyar népnek csak mi, kommunisták mondtuk meg a Szovjetunióról, a forradalom élcsapatáról a tündöklő igazságot. A történelem minket igazolt. Mi. kommunisták, becsülettel állunk mártírjaink sírja előtt; hűek maradtunk a szovjet—magyar barátság sok vihart szenvedett, sok áldozattal megpecsételt eszméjéhez, amely 1917-ben, 1945-ben és 1956-ban egyaránt a szabadság és a nemzetközi proletárszoii- darités egységének próbája volt. — Ma a forradalom győzelmének korszakában élünk — mondotta a szóitok. — Fiatalságunkra új történelmi feladatok várnak: biztosítani kell hazánkban a szocializmus végleges győzelmét. Ennek eszköze a szocialista ipar termelésének gyorsabb fejlesztése, a falu szocialista termelésének megalapozása. Fiatalságunk küzdjön az első sorokban e szent célért; teljesítse szenvedély- lyel és fegyelmezetten a párt határozatait : ezzel járul hozzá a szocializmus világméretű győzelméhez. E feladat teljesítés-évei kivívja az egész nemzet megbecsülését és szeretetét, s méltó utódává válik a forradalmárok nemzedékének. — Bármilyen hétköznapi tett, amely hozzájárul a szocializmus építéséhez, amely szebbé teszi az egyszerű emberek életét: méltó emlékezés halottainkra, (Folytatás a második oldalon) Az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a megyei tanács meghívására idős harcosok gyűltek össze tegnap délelőtt a me,gyei tanács ünnepi ülésére, hogy megünnepeljék a dicsőséges Mágyar Tanácsköztársaság 40. évfordulóját. Részt vett az ünnepi ülésen Tausz János elvtárs belkereskedelmi miniszter. Az elnökségben helyet foglalt Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Károly elvtárs, a megyei tanács elnöke. Az ünnepség megkezdése előtt Dajka Balázs elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese ünnepélyesen megnyitotta a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást. A kiállított hiteles dokumentumok megtekintése után a meghívottak Zsa- don Miklós elvtársnak, a Magyar Tanácsköztársaság ceglédi direktóriuma volt elnökének beszédét hallgatták meg. Zsadon Miklós elvtárs Szabó Károly elvtárs megnyitó szavai után felidézte a magyar proletárállam megteremtése előtti helyzetet. Beszélt a Lenin vezette orosz proletariátus harcairól és arról, hogy a világ első proletárhatalma milyen hatással volt a magyar munkásmozgalomra. Beszélt a magyar munkások és dolgozó parasztok harcáról, amit hosszú évtizedeken át vívtak a kizsákmányolok ellen. Ismertette a Tegnap délelőtt a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezetbe látogattak el a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hazánkban tartózkodó bolgár és koreai párt- és kormányküldöttség tagjai. A vendégeket Dögéi Imre földművelésügyi miniszter kísérte. A küldöttséget Babinszky Károly elvtárs, a ceglédi városi pártbizottság első titkára köszöntötte a párt és a tanács nevében, majd Radossza Miklós, a termelőszövetkezet élményéit és azt a hősies harcot, amely a párt vezetésével folyt azért, hogy Szovjet Oroszország példáját követve a magyar munkásosztály is kivívja szabadságát és megteremtse hatalmát Magyarországon is. Elmondotta, hogy miután Károlyi, az akkori miniszter- elnök átadta a hatalmat a szociáldemokratáknak, azok a tömegek támogatása nélkül nem merték vállalni a felelősséget nv ország sorsáért. A bebörtönzött kommunistákhoz mentek tárgyalni, aminek eredményeként 1919. március 21-én — kommunista programmal — létrejött a Magyar Tanácsköznöke baráti beszélgetésre invitálta őket. Ismertette a szövetkezet történetét, eddigi eredményeit, majd pedig válaszolt a bolgár és koreai elv-, társak kérdéseire. A házigazdák megmutatták a vendégeknek a termelőszövetkezet állatállományát, amely nagy tetszést aratott. A látogatás Után a termelőszövetkezet disznótoros ebédet adott a küldöttség tiszteletére a ceglédi Kossuth Szálló éttermében. dodött — mondta Zsadon elv- társ. „Nem toldozó-fáldozó munkásvédelem, hanem a termelő- eszközök magántulajdonának, a kizsákmányolásnak a megszüntetése — ez volt a feladat —idézte a Vörös Újság egykori cikkét. Ismertette a magyar proletárállam nagyszerű vívmányait. Beszélt az államoiSÍ- tásról, a nagyszerű tettekről, amelyekkel a Magyar Tanácsköztársaság, mindössze 133 napos fenállása alatt, beírta nevét a világtörténelembe. A dicsőséges napok emléke után fájó volt emlékezni a gyászos eseményekre. — Az imperialisták nem tudtak belenyugodni a tőkés osztály bukásába, a környező országok hadseregeit küldték ellenünk — mondotta Zsadon elvtárs. De elmondta azt is, hogy a kommunisták hívó szavára a magyar munkások és parasztok tízezrei fogtak fegyvert kivívott szabadságuk védelmében. Nem rajtuk múlott, hogy a harc elbukott. — De a 19-esek vérhullatása, szenvedése nem volt hiábavaló. Megvalósult, él és virágzik a második Magyar Népköztársaság — mondotta az emlékek felidézése után. Beszélt arról, hogy ma már nem magunkra hagyatva, hanem a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor tagjaként erősítjük a nép hatalmát. Beszélt elért eredmé(Folytaitás a második oldalon) Kommunisták Magyarországi társaság. — Dicsőséges küzdelem kezA bolgár és a koreai párt- és kormányküldöttség látogatása Cegléden A magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékműve a Kerepesi temetőben
