Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

MM.»! VT JLiriav 1959. MÁRCIUS 21. SZOMBAT Szerencsés kimenetelű baleset a ceglédvezsenyi kisvasűton Csütörtökön este Kőröstetét- lennél baleset történt a ceg­lédvezsenyi gazdasági kisvasút mentén. Az Útfenntartó Válla­lat tehergépkocsija rakodás közben beletolatott az 5746-os személyvonatba. A gép szerko­csija felborult, a mozdony ki­siklott, keresztbe állt a pá­lyán. A mozdony után követ­kező két teherkocsi Is leug­rott a sínekről. Személyekben sérülés nem történt. A forgalom estétől reggelig szünetelt és csak tegnap » reggeli órákban indult mea újra. A vizsgálat folyik. Győzött a szürkebarát Csütörtökön délután ren­dezte meg a Cegléd-Csemői Ál­lami Gazdaság az immár ha­gyományos borversenyt, ame­lyen részt vett a csemői Rá­kóczi Termelőszövetkezet, a MONIMPEX Vállalat Flesch György és Fakán Vendel sző­lősgazda. valamint a rendező állami gazdaság. A versenybírák húszpontos feltételeket állapítottak meg. Else lett a Csemői Állami Gazdaság szürkebarát bora, amely remek ízével, színével és kiforrottságával megérde­melten nyerte a borversenyt. Második helyen végzett a csemői piros veltelényi, szin­tén az állami gazdaságban forrott, kitűnő zamatú bor. Harmadik a MONIMPEX aranysárga csemegéje. Jól haladnak a tavaszi munkák az új termelőszövetkezetekben Megyei tsz osztályvezetők tanácskozása a Földművelésügyi Minisztériumban legmagasabb TAVASZI HATÁRJÁRÁS Pénteken a Földművelés- ügyi Minisztériumban ta­nácskoztak a megyei taná­csok termelőszövetkezeti osz­tályvezetői. Napirenden az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek gazdasági és szer­vezeti megszilárdításának kér­dései szerepeltek. A vitain­dító előadást Márczis An­tal. a minisztérium szövetke­zetpolitikai főosztályvezető­helyettese tartotta. — Ebben az időszakban — mondotta Márczis Antal —. a legfontosabb, hogy az új termelőszövetkezetek­ben kialakuljon a mun­kaszervezet, létrejöjjenek a brigádok és a munka­csapatok, mert ez a feltétele a gyors, időben végzett és szervezett tavaszi munkáknak. Igen fon­tos a vezetés megszilárdítá­sa. A termelőszövetkezetek meg­erősödése megköveteli a há­zi építkezés arányának nö­velését. Éppen ezért — mon­dotta — a tanácsi szervek fokozott mértékben ügyelje­nek arra, hogy a belépett kis­iparosok megkapják azt a megbecsülést, ami munká­juk fontosságát tekintve, fel­tétlenül megilleti őket. Sehol sem szabad meg­engedni, hogy a belépett kisiparosokat, szakmun­kásokat egyéb feladatok­kal bízzák meg. Előfordult egyes helyeken, hogy nem megnyugtató mó­don rendezték az idős, mun­kaképtelen, földdel rendel­kező parasztok helyzetét. A következő időszakban min­den más feladatot messze megelőz az e téren mutat­kozó problémák körültekin­tő megoldása. Gondoskodni kell azokról is, akik az ér­vényben levő rendeletek ér­telmében nyugdíj-ellátásban nem részesülhetnek. Meg kell adni részükre a háztáji föl­det, s ha azt maguk nem tudják megmunkálni, munka­egység ellenében végezzen el a kollektíva minden mun­kát, egészen a betakarításig. Javasolja a minisztérium, hogy az ilyen idős tagoknak a lehető földjáradékot szavazzák meg, s ha még ez sem biztosítaná ellátásukat, a szociális alap terhére elé- ^ gítsék ki Igényüket. Márczis Antal előadása ^ után a megyei vezetők szá- ^ moltak be tapasztalataikról. ^ Valamennyi megyében igen ^ JÓ ütemben haladnak az újon- g 'nan alakult termelőszövetke- í zetekben a tavaszi munkák. g Heves megye termelőszövet- ^ kezeteiben széles körben ki- ^ alakult az „ahány tag, annyi ^ ezer vályogtégla” mozgalom, 'j de a többi megyében is biz- ^ tatóan kezdődnek az új kö- ^ zös gazdaságok építkezései. ^ Általában minden vidéken ^ igen örvendetesen kibontako- SÍ zik a helyi kezdeményezés. Az állami építőipari válla- ^ latok ugyancsak megkezdték '/ a munkákat. í Évszázadok rögös útja: Győri János hatholdas gombai egyéni gazda és felesége mákot vet a szántás után MIT HOZ A NYUSZI? A megye üzleteibe négy vagon sonkát, négy vagon narancsot Megdöntötték egy szakmai babonát Jércetojás-keltetési kísérletek Felsőbabádon A Felsőbabádi Állami Gazdaság baromfitenyésztői érde­kes kísérletsorozatukkal megdöntötték egy szakmai babonát. Korábban ugyanis azt tartották, hogy az egyéves jércék tojá­sai nem alkalmasak a keltetésre, mert ebben az időben még rossz a kezelési százalék és a csibék sem elég életerősek. A felsőbabádi szakemberek tudományos kísérletei bebizonyí­tották, hogy az egyéves állományok után is lehet, sőt érde­mes utódokat nevelni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kelési százálék 20—30 százalékkal, jobb, mint; 3 másodéves tojótyúkoknál és életerős csibék nevelhetők a jércetojásokból. Tavasziak alá szántanak a Gödöllői Gépállomás traktorai a Kerepesi Kossuth Termelőszövetkezet tábláján Mindenfajta növényvédoszerböl elegendő a készlet A Műtrágya és Növényvédő­szer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat tájékoztatása szerint ebben az évben általában min­denfajta növény védőszerbői bőséges készletekkel rendelke­zik a kereskedelem. Változat­lanul kaphatók a termelők és a szakemberek körében jól is­mert védekező szerek, ugyan­akkor több újfajta, fokozott ha­tású növény védőszer is be­szerezhető az üzletekben. Az elmúlt évben igen sok pajzstetves gyümölcs került a piacra, ami a kártevő terje­désére utal. Ezért az idén fo­kozottan gondoskodtak a szük­séges védekező szerekről. A pajzstetű elleni első permete­zéshez szükséges gyümölcsfa­olajból minden lehetséges igényt ki tudnak elégíteni. Vi­gyázni kell azonban arra — mondották a vállalat szakem­berei —, nehogy az olajos szerrel több éven át per­metezzék a fákat, mert olaj- mérgezést kaphatnak. Az ola­jat helyettesítő, azonos hatá­sú permetezőszerből — floris- tellából — minden üzletben elegendő mennyiséget raktá­roznak. A kisebb gyümölcsö­sökben jól használható szi­lárd mészkénlé — Neopol — ugyancsak bőséges mennyi­ségben áll a vásárlók ren- ielkezésére. Pajzstetű. birnbó- tikasztó-bogár és sodrómoly sllen használható, s ugyan­iak korlátlan mennyiségben vásárolható a Novenda elne­vezésű vegyszer. Az idén már az egyéni termelők is használ­hatják a Wofatox néven is­mert növényvédőszert. Az általánosan használt rézgálicból az idén már sehol sem lesz hiány — kielégítő készletekkel ren­delkezik a kereskedelem Ugyanakkor továbbra is vá­sárolható az azonos hatású dí vök szsmoontból iobb DNRB- paszta. Ez a kitűnő vegyszet gyorsabban oldódik a rézgá- ticnál. a közömbösítéséhez nerr kell meszet használni és — ami a legnagyobb előnye — nem támadja meg a lombot, tehát a használatával meg­szűnik a perzselés veszélye. A növényvédőszereket min­den földmiívesszövetkezefi és vetőmag-boltban korlá­tozás nélkül lehet vásárol­ni. Állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek részére nagy tételben a Műtrágya és Nö­vényvédőszer Értékesítő Szö­vetkezeti Vállalat megyei köz­pontjai is szállítanak. Négy vagon sonkát és füstölt húst már szétosztottak az üz­letek között. Lesz tojás korlátlan meny- nyiségben és természete­sen a hozzávaló festék is. Gyümölcsfélékből is besze­rezték már a szükséges meny- nyiséget. Tíz vagon almát osz­tanak széjjel és négy vagon narancs érkezik meg, ebből I három vagon 25 forintos ki- j nái mandarin. Jó minőségű palackozott borral, sörrel és likőrök­kel is ellátnak minden üz­letet. A tej és tejtermékek is kielé­gítik a vásárlók szükségleteit, j A sütőipari vállalatok nagy j mennyiségű fonott kalácsot j készítenek, hogy megkíméljék ! a háziasszonyokat a sütéstől. A ■ kalácsokat előzetesen is meg - lehet rendelni. Cukorkafélékből és eso- I koládéfiffiiráhból három­millió forint értékű kész­lettel rendelkeznek a me­gye üzletei. Ezen kívül a Budapesti Cso­koládégyár a városokban, a járási székhelyeken és a na­gyobb üzemekben, így a Cse­Magyar-dán árucserefcrgalmi és fizetési megállapodás Koppenhágában aláírták a magyar—dán árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A szerződés a két ország közötti árucsereforgalmat 1959. már cius 1-től. 1960 augusztus vé I géig rendezi.' Magyarországról I különféle gépeket, hengereli i árut, könnyűipari cikkeket és 1 textilárukat szállítunk Dániá­ba. onnan pedig gépeket, mű szereket, vegyi termékeket, j mezőgazdasági cikkeket és I egyéb anyagokat vásárolunk. A j két ország kölcsönösen megad- ! ja egymásnak a vámnál és a j hajózásnál a legnagyobb ked- : vezményt. /syyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy Elsősorban a termelőszövetkezeteknek juttatják a ise’yi értékesítésre rendelkezésre álló faanyagokat az erdőgazdaságok A termelőszövetkezeti épít- I Az erdőgazdaságok és a ter- kezések megkönnyítésére az j meiöszövetkezetek több helyen ország erdőgazdaságai a helyi földcserét hajtottak végre oly értékesítésre rendelkezésűikre j módon, hogy az . erdőkkel álló faanyagot elsősorban a í szomszédos földekért a ter- termeloszavetkezeteknek jut- j meiőszövetkezetek megkoptak tátják. Az isiállók, ólak. ka- i azokat a területeket, amelye- rámoík építésénél, a különböző ■ két jobban fel tudnak hasz- épületjavításoknál jól felíiasz- nálni a táblás!tásnál. Ezeik a Hálhatják az erdőgazdaságtól | cserék mindkét fél számára vásárolt faanyagot. Az erdő- \ előnyösek, mérnökök segítik a termelőszö- j —— vetkezeteket az időszerű föld­mérési tennivalóknál is, to­vábbá segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeti községek erdőbirtokalnak rendezéséhez. A lottó nyerőszámai: 7,9,52,59,89 A Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz 4 167 922 lottó­szelvény érkezett a 12. játékhéten. így az egy osztályra jutó nyeremény 1 562 970 forint. A törökszentmiklósi városi műve­lődési házban rendezett sorsoláson a következő számokat húzták ki: 7, 9, 52, 59, 89. Négy gépál'omásra indu'nak javítóbrigádok a Dunai Vasműből 1 A Dunai Vasmű dolgozói a ; gépjavításnál segítséget nyúj- j tanak a pusztaszabolcsi, a me- ! zőfalvi, a sárbogárdi és az alagi gépállomásoknak. A mű­szakiakból. lakatosokból, esz­tergályosokból és marósokból álló brigádoik rövidesen felke­resik az említett gépállomáso­kat. Találkozás a történelemmel részvevőkkel: vöröskatonák­kal és direktóriumi tagok­kal. Ha eddig ismerték is Károlyi bácsit, vagy Prokics Istvánt, még soha nem gon­doltak arra, hogy ők is ré­szesei voltak a magyar tör­ténelem egyik legnagysze­rűbb szakaszának. Most azon­ban ... De erről beszéljenek talán a gyerekek. Úri Marikával az ís?c0_ la tágas udvarán találkoz­tunk. Szalad a labdával, s nyomában zeng a kiáltás: Gáli Gól! Marika — hetedikes lété­re — az iskola kézilabda­csapatának egyik erőssége. Az úttörőcsapatban őrsveze­tő. Egész őrsével együtt részt vett a veteránok felku­tatásában. A munka java azonban neki jutott, hiszen az őrs tagjai még csak ötö­dikesek. Ö írta meg a dísz­albumban mindazt, amit Ká­roly Gusztáv, a volt vörös­katona egy hosszú délutá­non elmesélt nekik. — Csoda érdekes volt! — lelkendezik még most is, vísz- száemlékezve az öreg harcos­nál tett látogatásukra. — So­ha nem gondoltam volna, hogy ennyire izgalmas volt tör­nyoman előttem azoknak a napoknak ténete... A lelkes szavak lassan kibontakozik is Károly Gusztáv élettörté­nete. A 16. felvidéki gyalog­ezredben szolgált, mint vö­röskatona. Előbb a cseh, majd a román fronton har­colt. — Legkedvesebb emlékei közé tartozik a Zólyom fel­szabadításáért vívott nagy ütközet — idézi Marika az öreg harcossal folytatott be­szélgetést. — Eddig azt hit­tem, hogy a katonák harcol­tak csupán. De Guszti bá­csi elmond-ta, hogy a város soha nem lett volna az övék, ha nem állnak melléjük a zó­lyomi vasgyár munkásai. Es utána is közös erővel ver­ték vissza a cseh intervenció- sok támadásait. A nyolcadikos Antal Fe_ ri és Dancsa Pista többek kö­zött Károly Géza veteránnál járt. — Remek feladat volt — kezdi Antal Feri a szót. — Hu­szonkét öreg harcost sikerült felderítenünk. Néhányról tud­tuk eddig is, hogy vöröskatona volt, de semmi mást. Most az­tán kiderítettük, mennyi érde­kes ember lakik a mi kis köz­ségünkben. Mint például Ká­roly Géza. — Vörösőr volt a VI'4-es vö­rösőr dandárban — folytatja Dancsa Pista. — Nagyon izgal­mas életük lehetett. Géza bá­csi is részt vett a Mosonyi ut­cai rendörlaktanya, a József telefoniközpont és a Nyugati­pályaudvar elfoglalásában. A híres Bokányi Dezső volt a pa­rancsnokuk. Az előbb Károly Gusztávról beszélt Marika, most pedig Ká­roly Gézáról szól a másik nyomolvasó, Feri. Akaratlanul is kérdezni kell erre: testvérek voltak talán? Antal Feri nyomban vála­szol: — Testvérek. Sőt, az édes­apjuk, a 'kilencvennégy éves Károly Józsi bácsi, a kistarcsai direktórium tagja volt, — És tudtátok ezt ti két hó­nappal ezelőtt is? — Nem — ismeri be Dancsa Pista. — De most már... Igen. Most valami új kezdő­dött a kistarcsai diákok között. Mondhatnám úgy is: kinyílt a szemük. Meglátták a törléne- lemtankönyv mögött az életet. A történelem hőseit felismer­ték az élő emberek között. Találkozás a történelem­mel — ha furcsán hangzik is, csak így lehet ezt a legtalálób­ban jellemezni. A kistarcsai úttörők ha kissé megkésve is, de végre találkoztak a történe­lem élő hőseivel, sőt találkoz­nak majd a jövőben is. ígérik mindannyian, hogy a jövőben rendszeresen felkeresik a köz­ségben élő veteránokat, s ami­ben csak tudnak, segítenek ne­kik. A vasárnapi ünnepségen például virágcsokorral kedves­kednek majd nekik. Aztán át­mennek fát vágni, takarítani, rendbe hozni portájukat. Ez az egyik eredménye eddig a kistarcsai nyomolvasó-moz- galomnak, de a másik s * i ki­sebb jelentőségű. Március 21- től kezdve százharminchárom napon át események sorozatá­val ünneplik majd a Tanács- köztársaság fennállásának há­rom hónapját. Ezalatt vendé­gül látják az öreg harcosokat, megismerkednek a Tanácsköz­társaság intézkedéseivel, meny­nyit változott a gyerekek élete ezalatt, milyen kulturális vo­natkozású rendeletek láttak napvilágot, a Tanácsköztársa­ság harcait megelevenítő fil­meket néznek meg és így to­vább. Közben tovább folytat­ják a megkezdett kutatómun­kát is: hadd ismerkedjenek a harcok újabb részleteivel, a harcosok életével, nagyszerű tetteivel. Jó úton indultak el a kistar­csai úttörők. Kön***-y'dő úton. Prukner Pál • \ 1919 március 21. Dicső ! fejezete kezdődött hazánk- \ nak ezen a napon. Kikiál- \ tották a Tanácsköztársaságot. ; Így tanítják az általános J iskolák nyolcadik osztályá- J ban. S alig akad gyerek, aki \ rosszul felelt volna ebből. A $ jó felelet azonban egymagá- ^ ban még nem minden. Csu- pán azt bizonyítja, hogy a f gyerek megtanulta a leckét, í érti, de hogy mit érez. arról Í már nem beszél az osztály- ^ leönyv. % Eddig a kistarcsai iskolás- % gyerekek zöme leginkább % csak értette, hogy mi volt %az a proletárforradalom. Most £ azonban, alig két hónap % óta már érzik is: annak a £ százharminchárom napnak a £ története több, mint egysze- £ rű tananyag. % Két hónap óta. Akkor ke- $ rült szó először arról, hogy 2 részt vesznek az úttörők ál­lj tál meghirdetett forradalmi nyomolvasó mozgalomban. $ Már maga a mozgalom neve $ is izgalmasan érdekes volt: $ nyomozni, kutatni, kideríteni ^ Magyarország százharminc- 'j három nagy napjának eddig ^ még feltáratlan titkait: be- ' szélni a szemtanúkkal és a

Next

/
Thumbnails
Contents