Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

4 ""v/lf irlan 1959. MÁRCIUS 20. PÉNTEK Elektromos vadriasztó berendezés Az erdei vadak gyakran nagy károkat okoznak az er­dők közelében levő szántóföl­deken és a fiatal telepítések­ben. Lengyel György erdő- mérnök, az Erdészeti Tudo­mányos Intézet munkatársa, elektromos vadriasztó beren­dezést szerkesztett, amely vál­takozó időiben kap áramot és így hangját nem szokják meg a vadak, s elmenekülnek a környékiről. Az új berendezés első 'kísérletei jó eredménnyel jártak. ERŐS ALAP, AMELYRE ÉPÍTENI LEHET A párt hívó szavára az üze­mi pártszervezetek, a szakszer­vezetek tagsága mindenütt azt kutatja, hogy a maga terüle­tén mivel járulhat hozzá a há­roméves terv fő céljainak ez év végére történő eléréséhez. A Mechanikai Művek párt- szervezete kezdeményezésére az erről szóló párthatározat nyilvánosságra hozatalának másnapján tanácskozásra ültek össze a párt-, valamint a szak- szervezeti bizalmiak, az üzemi A pándi malomban Most mindössze négyen dol­gozóiak a helyi tanács kezelésé­ben levő pándi malomiban. A kora tavaszi forgalom csupán egy műszakot igényel, de a főszezonban sincsenek sokkal többen, amikor éjjel-nappal őrölnek. A pándi malomnak a távo­labbi járásokban is híre van. A monori, a pilisi, az üllői, a vecsési és az úri gabona, ku­korica itt válik kiváló mi­nőségű lisztté, s más őrle­ménnyé. Sőt! Anélkül, hogy szerveznék, vagy bármilyen propaganda segítené ebben a malmot, más malomüze-mek csereteleiphelyéről is sokan ide­hozzák szemesterményeiket. A pilisi malomnak például AJ- bertirsán is van cseretelepe, de majd minden második irsaj gazdá pámdon őröltét. Mondhatná valaki: „könnyű a pándiaknak, malmuk alig múlt húszéves, gépeik, beren­dezéseik a lehető legmoderneb­bek“. És ebben van igazság. A gépek valóban korszerűek, a szemnek is gyömyörködtetőek. Ez azonban önmagában nem magyarázat a kiváló minőségű őrleményekre. A titok nyitja az, hogy Jartkovics Mihály főmolnár és munkatársai mes­terségüket szerető, jó szakem­berek. Ügy vigyáznak gé­peikre és munkahelyükre, hogy szemük világára sem jobban. — Magam javítom a gépe­iket. de a munkások sem jön­nek zavarba, ha erre kerül a sor — mondta dicsekvés nélkül a főmolnár, amikor ez szóba került. Aztán elmondta még, hogy néhány évvel ezelőtt itt járt e malom „ibeőrlő“-mémö- ke. aki e szavaikkal fejezte ki elismerését: „Olyan ez a ma­lom most is. mintha vado­natúj lenne. Azok a malmok, amelyek ezzel egyidőben épül­tek, bizony nagyon elhaszná­lódtak, tönkrementek.“ Jankovics főmolnárról még csak annyit, hogy a malom megépítésétől kezdve itt dol­gozik. s ezen idő alatt hat ki­segítő munkásból neveit ki­váló molnárt. Jankovics Mihály főmolnár a rozsolást ellenőrzi Varga Károly hengerőr a daratisztítónál Farsang József „leakasztó" a cseretelepekre kéízítí °!ő a liszttel tét zsákokat Fényképezte: Gábor Viktor tanács tagjai és a művezetők. Felmérve a gyár helyzetét és lehetőségeit, nagyértékű fel­ajánlást tettek. Az önköltség csökkentésével kapcsolatban például elhatározták, hogy töb­bet vállalnak, mint amennyit a Központi Bizottság a munká­soktól kért. Ez a vállalás az önköltség további 4 százaléka« csökkentését jelenti: A nagyaktíva úgy vélte, hogy a termelékenység 1958- hoz képest 10—12 százalékkal növelhető. Hasonlóan reáiis az az elhatározás, hogy a Mecha­nikai Művek a minisztérium által megadott keretszámhoz képest 15 százalékkal növelje a termelési értéket. És általá­ban: a gyár összmunkásságát képviselő legjobb dolgozók üzemük tervének főbb mutatói tekintetében egy-két százalék­kal rálicitáltak a párt Köz­ponti Bizottsága határozatában szereplő számokra. Vajon mi vezette a tanács­kozás részvevőit, sünikor ezt a nagy jelentőségű felajánlást tették? Vajon van-e kellő alap ehhez? Ami az első kérdést il­leti, nem csupán a lelkesedés, hanem az üzem eddigi jó és egyenletesen emelkedő terme­lése indokolja a vállalást. Ami pedig az alapot illeti, erre is igenlő a válasz. A Mechanikai Művek ebben az esztendőben új versenyformát kezdeménye­zett: a kiváló műhely cím el­nyeréséért indított vetélkedést. Ez a forma megnyerte a gyár dolgozóinak tetszéséi. Minde­nek előtt azért, mert az eléren­dő eredmények jól értékelhe­tők s az azonos jellegű ver­senypontokat az egyes üzemek sajátos feladataihoz mérték. Az ugyan alapelv a versenyben, hogy a műhelyek havi tervük összes mutatóit teljesíteni tar­toznak, de például a se'.eit- csökkentés már műhelyenként van megszabva. Az Impalla- üzemben a jelenlegi selejtszin- tet 15, a Mikape-üzefnben 20, a Mekalor-üzemben 10 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy ezt a versenypon­tot teljesítsék. Ugyancsak műhe’yenként változik a szerszámfogyasztás csökkentésének szükségessége. Amíg a Boyler-üzemben az eddigi számhoz képest 20, ad- adig a TMK-ban 15 százalék­kal kell növelni a szerszám- megtakarítást. Ennek a műhelyek közti ver­senynek igen figyelemre méltó feltétele az is, hogy fő célul tűzték ki a balesetek csökken­tését. (Az 1958-as esztendő el­ső felében éppen a balesetek száma miatt estek el az élüzem címtől.) A kiváló műhely cím elnye­réséért folyó verseny első há­rom helyezettje nemcsak er­kölcsi elismerésben részesül, hanem anyagiakban is. A szak- szervezet és az üzemvezetés az első helyezettnek 3000 forintos jutalmat, vándorzászlót és ok­levelet, a másodiknak 2000 fo­rintot és oklevelet, míg a har­madik he'yezést elérő műhely­nek 1000 forintot és oklevelet ad. A műhelyek közötti vetél­kedés létrehozott egy új moz­galmat: a szocialista brigádok alakítását. A pártszervezet és az üzemi bizottság vezetői he­lyesen látják, hogy ez a moz­galom erőteljes lendítője lesz majd a további versenynek, hiszen az üzemet mindinkább behálózó brigádok arra töre­kednek, hogy tagjaik érjék el vagy közelítsék meg a kiváló dolgozó cím elnyeréséhez szük­séges szintet. E brigádok fő fel­adata a termelést gátló akadá­lyok elhárítása. Minden bri­gádtagnak kötelessége, hogy betartsa a technológiai fegyel­met. A technikai, illetve mű­szaki feladatokon kívül a bri­gádok valamennyi tagjának er­kölcsi kötelessége, hogy szemé­lyes pé’damutatásával is erő­sítse a munkafegyelmet: teljes munkaidejét a termelés töltse ki, igazolatlanul ne hiányoz­zék, ne késsen, stb. Az elmondottakból kitűnik. $ hogy a szocialista munkaver- $ seny, formáit és tartalmát te- $ kintve, szinte kimeríthetetlen $ erőforrás a munkásosztály szá- ^ mára. Ez a sokféleség, a való- ^ ságos helyzetből következő $ ezer tennivaló, a versenyek ^ korrekt értékelése, a verseny ^ nyilvánosságában is mérték- $ tartó hang előbb-utóbb min- $ den munkást és műszaki dől- $ gozót meggyőz arról, hogy a § szocializmus folyó verseny nos, hanem szép, egész ember-§ ! hez méltó feladat. András Endre Március 19-én este a Pest megyei Ruházati Kisker. Vál­lalat nagy sikerű divatbemutatót rendezett Szentendrén. A műsoros divatbemutatón a Tüske-együttes új műsorával, a Tüske-cirkusszal aratott nagy sikert >/////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////*» MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? Három hónapja, hogy Kiskunlacliázán megalakult a KISZ-szervezet, másodszor — írja Kerekes Zsuzsanna fiatal pedagógus. Majd így folytatja: — Azelőtt is volt KISZ, de csak név- leg, ezelőtt is voltak tagjai, de csak papíron, működött is, de eredményt nem tudott felmutatni. A fiatal peda­gógusok toborozták az ifjú­ságot. Az alakuló gyűlésre 51-en jöttek el, a legkülönfé­lébb foglalkozásúak, ipari tanulók, középiskolai tanu­lók, parasztfiatalok. Tervek­kel, reményekkel, bizakodás­sal fogtunk hozzá a munká­hoz. Volt, aki meghátrált, nem lőtt el többé gyűléseink­re, de helyüket azóta már mások töltötték be. A mos­tani létszám 96. Nagy ter­veink vannak: a nyáron ke­rékpárkirándulásra szeret­nénk menni a Dunántúlra, állótáborhelyet létrehozni az Angyal-szigeten. S ehhez pénz kell. Egy fillér nélkül kezd­tük el és most már 4000 fo­rint van együtt. A múlt hó­napban cukorrépa-termelési szerződést kötöttünk a föld­művesszövetkezettel kél hold­ra. Közösen műveljük. Kü­lönböző szakköröket alakí­tottunk, amelyek már ed­dig is szép bevételt bizto­sítottak. Megindítottuk a mo­toros tanfolyamot, amelyen ötvenketten vettek részt, köztük felnőttek is. De eddig még csak a mun­kánkról beszéltem, holott mi vidámak vagyunk és szóra­kozni is szeretünk. A gyűlé­seink változatosak, tanulsá­gosak és szórakoztatóak. Ze­nei fejtörő-versenyeket in­dítottunk s a nyerteseket ju­talmaztuk. Vetítünk, köny­veket, újságokat olvasunk. A mi példánk is bizonyítja, hogy lehet a KISZ-életet változatossá, érdekessé ten­ni, csak akarni kell. Nemrég tartotta a Gödöllői Földművesszövetkezet kül­döttválasztó közgyűlését. Szei- bert Ferenc igazgató számolt be a szövetkezet elmúlt évi munkájáról. A szövetkezet az elmúlt évben tovább fejlő­dött, jelenleg gombatermesz­tő, méhész és sertéshizlaló szakcsoport működik. A há­rom szakcsoportnak több mint 100 tagja van. Előadásokat, filmvetítéseket tartanak, így biztosítják a tagok tovább­képzését. Csiba József leve­lében a továbbiakban rész­letes tájékoztatót közöl a szövetkezet Vagyoni helyze­téről. Csak a zöldségesben és a szeszfőzde dolgozott rá­fizetéssel. A taggyűlés úgy határozott, hogy feladatuk a jövőben is fejleszteni és kor­szerűsíteni a bolthálózatot, a tagok számát növelni, s vé­deni a közös vagyont. A következőben teljes egé­szében közöljük Harmati Irén áporkai tanítónő levelét: „Először írok újságnak, s azért választottam éppen s Pest megyei Hírlapot, meri egyszer már közvetlenül ta­lálkoztam g lappal. Nem szeretem a nagy nyilvános­ságot s soha nem történi? sem velem, sem a környe­zetemmel olyasmi, ami má­sokat is érdekelne. Mi kész­tetett mégis az írásra? I—III. osztályt tanítok eb­ben a kis faluban. Az én gyermekeim aranyosak, ked­vesek és nagyon csintala­nok. Nem is nagyon jó ta­nulók, sokszor megfeledkez­nek kötelességükről, elfe­ledkeznek a házi feladatról és óra alatt csúzlit és re­pülőt fabrikálnak. Az el­múlt napokban olvasás órát tartottam a III. osztályban A mondákról tanultunk, k közbén messzire elkalandoz­tunk. Olyan csodálatos é* szép dolgokról beszélgettünk mint a béke. Kicsinyeim csak a rádió­ból és szüleiktől hallottak a hábörúról és mégis félnek tőle. Beszélgetésünk során elmondták, hogy békét sze­retnének mindannyian, ret­tegés és félelem helyett napsugaras, vidám életet. De beszéljenek helyettem a gyerekek, akik közös el­határozás után fogalmazást írtak, A mi osztályunk békét akar címmel. így ír Horváth Rózsika: A rádióból mindig hallom, hogy Amerika és Nyugat­németország háborúra ké­szül. A Szovjetunió és mi békét akarunk, mert mi sze­retjük a boldog életet. Har­sány! Pista arra kér min­den népet, hogy maradjunk a béke mellett, ne dobálja­nak irtózatos bombákat ránk. Pétervári Jucika, Ha­jas Sanyika, Vincze Gyuszi követelésként' jelen- Békében szeretne el­tanulni az egész osz­szinte tik ki: ni és tály. Tudom, hogy a mi osz­tályunk kicsi csepp a hatal­mas tengerben, de talán hm mások is elolvasták huszon­két kicsi gyermek kérel­mét és megéreznek, hogy bíznak a felnőttekben, akkor elérnék ők is és én is a co­lomat Libasorban húsz kerékpá­ros fiatal... De nehogy a sport kedvelői most valami versenyre gondoljanak, írja Biró Gábor Ráckevéról. Nem arról van szó. Dömsö- dön jelenleg 20 ipari tanuló dolgozik kisiparosoknál. Köz­tük kettő lány. Valamennyien hetenként kétszer a 12 kilo­méterre levő Kiskunlacházá- ra kerékpároznak esőben, hó­ban, tikkasztó napsütésben. Sajnos, menetrendszerinti közlekedés sem délelőtt, sem délután nem áll rendelke­zésükre. A dömsödi általá­nos iskola tantestülete vál­lalná a tanításukat, termet is tudnának biztosítani és ezáltal a tanulók heti nyolc órával több időt tölthetnének gyakorlati munkával, illet­ve több szabadidejük lenne. Mindenképpen jó megoldás és a megyei KIOSZ Ígére­tet is tett a megValósítás- nem lett belőle sem­ra, mi. de Megjelent a Munkaegységkönyv új kiadása Az elmúlt napokban több tsz elnöke fordult szerkesztő­ségünkhöz, s kérték, küldjünk részükre Munkaegységköny­vet. Érdeklődésünkre Földes Sándor, a Szövetkezeti Könyv- terjesztő Vállalat helyettes igazgatója közölte, hogy a Munkaegységkönyv átdolgo­zott, új kiadása már megje­lent. Az új munkaegységkönyv 11 forintért megvásárolható a földművesszövetkezetek járá­si könyvesboltjaiban és a fa­lusi könyvbizományosoknál. Noha a Munkaegységkönyv korlátlan mennyiségben kap­ható, a könyvesboltok csali keveset rendeltek belőle. A tsz-ek és akiket érdekel a Munkaegységkönyv, postán is elküldhetik megrendelésüket az alábbi címre: Szövkönyv, Budapest, 4. postafiók 269. A Szövkönyv a kért számú Munkaegységkönyvet soron- kíyül, 2—3 napon belül el­juttatja a megrendelőknek. MEGHÍVÓ Az Ikladi Földművesszövetkezet igazgatósága folyó hó 21-én, szombaton este 6 órakor, a Csernői Földműves- szövetkezet igazgatósága folyó hó 21-én, szombaton du. 4 órakor és a Zsámboki Földművesszövetkezet gatósága folyó hó 21-én, szombaton igaz­rendes évi közgyűlést (art, melyre a földművesszövetkezet tagságát meghívja. TÁRGYSOROZAT: a) az igazgatóság beszámolója a szövetkezet 1958. évi működéséről ♦ b) a felügyelő bizottság jelentése :■) a mérleg és eredménykimutatás megállapítása és ha­tározat a tiszta felesleg felhasználásáról d) az igazgatóság és felügyelő bizottság kiegészítése e) a szövetkezet 1959 évi programjának megállapítása

Next

/
Thumbnails
Contents