Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-18 / 41. szám

1959. FEBRUÁR 18. SZERDA fMt HtCl '^fCirlap Termelőszövetkezeti vándorkiállítás Aszódon Érdekes & követendő kezde­ményezés született Aszódon, a szövetkezetek járási köz,pontjá­nál. Jászóy Béla szövetkezeti kirakatrendező elhatározta: az­zal segíti a nagyüzemi gazdál­kodás népszerűsítését, hogy a járás legjobb termelő- szövetkezeteinek bemuta­tásával, a nagyüzemi gaz­dálkodás néhány jellemző adatából rajzos, fényképes, grafikonos vándorkiállítást állít össze. Elképzelését meg is valósítot­ta. A vándorkiállítás anyagát az elmúlt hét csütörtökén be is mutatták az aszódi gazda- gyűlésen, ahol a járási tanács filmvetítéssel egybekötött elő­adást tartott. Közel kétszáz ember nézte meg Jászóy Béla munkáját, s elismerően nyilat­koztak a bemutatott tablókról. A kiállítás 11 tablóból áll. Az egyiken részletesen foglal­kozik a járás legjobb terme­lőszövetkezetével. a túrái Gal- gamenti Termelőszövetkezet­tel. A másik tabló több jól működő tsz összefoglalt ada­tait közli. Külön foglalkozik a vándorkiállítás a gépesítés helyzetével. Ezt a problémát három részre bontja. A földr művesszövetkezeti gépi munka szerződésekre, a gépállomások és a tsz-ek kapcsolatára, s kü­lön foglalkozik a termelőszö­vetkezetek gépparkjával. A tablóról leolvasható, hogy a járás területén hány száza­lékos a termelőszövetkezetek­ben a gépesítés s mennyivel könnyebben végzik munkáju­kat a termelőszövetkezeti pa­rasztok. Bemutatja a kiállítás a legfejlettebb agrotechnikai eljárások, mint például a vegyszeres gyomirtás elő­nyeit, s elterjedésének mértéket. Külön foglalkozik a szakmai továbbképzéssel, a parasztok tanulásával. A tablóról .leolvas­hatjuk többek között‘ázt, hogy i Az első érdeklődők a tablók előtt a járásban hét aranykalászos- tanfolyam működik, s a hallga­tóság 25 százaléka termelőszö­vetkezeti tag. A vándorkiállítás foglalkozik az aszódi gyógynövénytermelő szakcsoport fejlődésével, majd termelőszövetkezetté alakulá­sával, s közli gazdálkodásuk, fejlődésük eredményit szá­mokban. A vándorkiállítás anyagának összeállításához sok segítséget nyújtott Bordás Béla, a járási tanács főagronómusa és Kollár Antal, a földművesszövetkeze­tek járási főagronómusa. A vándorkiállítást a kö­vetkező hetekben eljuttat­ják a járás valamennyi községébe, ahol gazdagyűléseken és az ararnykalászos-tanfolyarnok előadásain mutatják be. Ké­sőbb, amikor már valameny- nyi községben bemutatták a tablókat, az aszódi vasútállo­más várótermében rendeznek belőlük állandó jellegű kiállí­tást. . \ Még az idén befejeződik Ácsa villamosít ás a Ácsa község tanácsa eldön­tötte, hogy a községíejlesztési alapból milyen beruházásokat valósít meg ebben az esztendő­ben. Az idei beruházások kö­zül mindenesetre a villany­hálózat bővítése a leg jelen tő- j sebb. Körülbelül 1200 méterrel j hosszabbítják meg a vezetéket. Ezzel a bővítéssel az egész köz­ség villamosítása befejeződik. A hálózat bővítése csupán 50 ezer forintba kerül, mert az érdekelt, háztulajdonosok tár­sadalmi munkában maguk is jelentős mértékben hozzájárul­nak a munkálatok elvégzésé­hez. Ezenkívül ugyancsak a köz­ségfejlesztési alapból három közkutat szivattyúsra alakíta­nak át és 1000 négyzetméter makadámutat építenek a köz­ségen beiül. TERVEK A TARSOLYBAN A tápióbicskei tanácson új arcokkal találkozik az ember. Fiatalok vették át a választá­sok után a tanács irányítását, s fiatalos lendületük, de ugyanakkor körültekintésük a munkára is rányomja bélye­gét. Pocsai István elnökkel be­szélgetünk éppen erről, ami­kor idős bácsi állít be, valami bonyolult adóüggyel. S a ta­nácselnök olyan részletesen, olyan alaposan magyarázza el a dolgot, hogy az öreg meg­nyugodva távozik. Nem tudom megállni, hogy meg ne kérdez­zem: — Mindenhez ilyen alapo­san ért? — Sajnos, nem — tiltakozik mosolyogva —, de az adó­ügyekhez igen, mert jópár éven keresztül pénzügyes vol­tam itt a tanácsházán. Persze — teszi hozzá, csak úgy ma­gának —, mindenhez ennyit kell majd értenem. Remélem, így is lesz. A fiatal emberek, akik ma a tanácsházán dolgoznak, nagv fába vágták fejszéjüket. Uj ta­nácsházát akarnak építeni, mert az egész községnek ké­nyelmetlenséget és sok bosz- szúságot okoz a jelenlegi álla­pot. A községfejlesztési tervei öt százalékról nyolcra emel­ték, s a Galambos-kastélyt szeretnék lebontani — ha megkapják az engedélyt —. no meg társadalmi munka is lenne, nem is kevés, s fel­épülhetne, még ebben az esz­tendőben, az új tanácsháza Csillog az elnök szeme, lel­kesen magyarázza, _ mit ho­gyan terveztek, s amikor azt. mondom neki, hogy nem akadnak-e, akik a tanácsháza- építésre azt mondják: minden ÍME, A BOR! Világszerte tovább tart a rendkívüli időjárás Az ausztráliai Queensland északi területein hétfőn este óránként 160 kilométer sebes­séggel száguldó ciklon sepert végig. A viharos erejű szél háztetőket sodort le. épülete­ket rongált meg, súlyos káro­kat okozott a termőföldeiken, megbénította a közlekedést, és egyes jelentések szerint halál­eset is történt. Ausztráliának ezeket a vidékeit 41 esztendeje nem érte hasonló erejű cik­lon. Vasárnap délután Mogyoródon haladt keresztül ez a léc­cel megrakott szekér. De mivel a gazdája előzőleg ala­posan a pohár fenekére nézett, a kocsi az árokban kötött ki. Az ismeretlennek mogyoródi gazdák siettek segítsé­gére, aki köszönet helyett verekedni kezdett. Végül is a rendőr karjaiban kötött ki. Ott aztán hihetetlen gyorsan kijózanodott szentnek maga felé hajlik a keze, akkor igencsak tiltako­zik! — Hiszen nemcsak ezt ter­vezzük. Van még itt terv a tarsolyban, s meg is valósít­juk azokat. Útjavítást terve­zünk, mi csak az anyagot ad­juk, mert annyi a társadalmi munkavállalás, hogy mindenre telik abból. De véget vetünk egy régi dolognak is. Évről évre felmerülnek kívánságok, követelések, nem egy persze nélkülöz minden reális alapot. Az állandó bizottságok se­gítségével most végezzük a kutatómunkát a lakosság kö­zött: fontossági sorrendet álla­pítunk meg a kívánságoknál, s megmondjuk, ekkor és ek­kor valósulhat meg a kérés, így elkerüljük minden évben a felesleges vitákat, az ábrán­dok kergetését, s ez megnyug­vást okoz a faluban; Az állandó bizottságokra kü­lönben nagyon büszke a bics­kei tanács. Nem is dolgoznak rosszul. Munkaterve vala­mennyinek készen van, s nem egy már neki is fogott a terv- hen szereplő feladatok meg­valósításának. Az egészség- ügyi állandó bizottság az is­kola és a napközi otthon kö­rülményeinek megvizsgálá­sát, a földművesszövetkezeti boltok és a mozi egészségügyi ellenőrzését valósítja meg az első negyedévben. Az oktatás» állandó bizottság megvizsgálja az iskolai oktatás fegyelmi helyzetét, s ugyanakkor eré­lyesen fellépnek az indokolat­lan mulasztások ellen. A pénzügyi állandó bizottság sem kis dologhoz kezd: célul tűzték ki, hogy nem lesz öt­száz forinton felüli adóhátra­lékos a faluban, beszélnek mindenkivel, akinek tartozása van, s a negyedév végére nem lesz komoly összeg hátralék­ban a községben. S hogy próbára tegyem a tanácselnököt, fiatal fejjel csak a tanács dolgaival törő- dik-e vagy tud a fálu más dolgairól is, megkérdem: — Van-e nötanács a köz­ségben? — Van-e? — adja vissza a kérdést —, hiszen győzze csak jegyezni. Negyvennyolc taggal szabás-varrás tanfolyam fo­lyik, ilyen sikere semminek nem volt a községben, mint ennek a tanfolyamnak. Tizen­öten meg főzőtanfolyamon vesznek részt. S mivel én már máshonnét hallottam, felteszem az újabb „vizsgakérdést”: — Mit terveznek a pedagó­gusok? No, itt megint én maradok alul, mert így válaszol: —- Kérdés, hogy mire gon­dol. Mert sok dolgot tervez­nek. De a legközelebbi az, hogy létrehoznak egy klubot* persze nemcsak maguknak, hanem az egész községnek, ahol esténként összejönnek, zenét hallgatnak, vitatkoznak, előadásokat rendeznek, s ha éppen úgy van kedvük, kár­tyáznak is. Hát így végződik a „vizsgáz­tatás”. Tud ez a fiatalember mindenről, s ugyanakkor nemcsak tud, hanem segít is mindenben. Hiába, Pocsai Ist­vánt nem lehet „megfogni”. Nem is véletlen, hogy őt vá­lasztották a bicskeiek tanács­elnöküknek. — mottó — HÁZ ALUMÍNIUMBÓL Moszkvai építészek elkészí­tették egy négyemeletes alumí­nium lakóház tervét. Az épü­let súlya mindössze 450 tonna lesz, ami megfelel egy ala­csony, egyemeletes téglaház súlyának. A falakat habüveg­gel teszik hang- és hőszigete­lővé. Az alumínium ház építése könnyű és gyors. Két hónap alatt összeállítják a vasbeton vázat, ' amelyre toronydarufc segítségével emelik rá az alu­mínium lemezeket. Jövőre Moszkva egyik utcá­ján épül fel az első alumínium ház: Továbbképző tanfolyamok indulnak kertészeti szakemberek számára A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola továbbképző tanfo­lyamokat indit kertészeti szak­emberek számára. Február 23—28-ig zöldségtermesztési, 26— 28-ig gyümölczfermesztési, 23—25-ig szőlőművelési és borgazdasági, március 9—11-ig dísznövénytermesztési és március 12—13-ig kertépítési továbbképző tanfolyamot ren­deznek. A tanfolyamon rés 2t vehetnek a felsőfokú képesí­téssel (egyetem, főiskola, aka­démia) rendelkező és kisebb számban ilyen képesítéssel még nem rendelkező, de ve­zető állású szakemberek. A tanfolyam részvevőinek teljes fizetését, az utazási költsége­ket és az élelmezési díjat munkaihelyük téríti meg. A felvételi kérelmet közvet­lenül a Kertészeti és Szoléi szeti Főiskola (Budapest, XI.', Ménesi út 44) igazgatójához legkésőbb 1959. február 20-ig kell beküldeni! A kérelemben fel kell tüntetni a hallgatni kívánt tanfolyamot, a szakmai képesítést, a beosztást és a munkahely vezetőségének ja­vaslatát. A felvételről minden ielentkező értesítést kan. Nyugat-Németországiban, Franciaországiban és a Bene- lux-államckban továbbra __ is „londoni köd“ akadályozza a forgalmat. Az Elbán és a Kiéli csator­nán leállt a hajóközlekedés. Szünetel a légiforgalom Ham­burg, Amszterdam és Párizs repülőterein. A New Yorkból Európába érkező Queen Elisa­beth óceánjáró a sűrű köd miatt Wight szigetétől délre vesztegel. Angliában már hetek óta tart a nagyméretű inlluen- j za-járvány. $ Sok helyen bezárták az isko- 1 Iákat, elnapolták a bírósági $ tárgyalásokat és az üzletek $ csökkentett létszámmal dolgoz- $ nak. ^ A Földközi-tenger keleti me- $ dencéjóbsn szokatlanul hideg! az idő. Különösen kellemet- $ len ez Beirutban és más liba- S nőni tengerparti városokban, $ ahol a lakások többségében 5 kályhá sincs. A Beirut—Da- i maszkusz közötti útvonalon; több helyen hótorlaszok ke- i letkeztek. ; Irán sík területein vasár- ; nap este óta havazik. A te- : heráni repülőtéren telje- | sen megszűnt a légiközle- > kedés. ! « Irán fővárosában vasárnap óta ; szünetel a vízellátás, mert a • főbb vízvezető csövek befagy- « tak. Hétfőn Izrael partvidékénj is havazott, ami igen szokat- j lan jelenség ezen a vidéken. A j Galilea és Jeruzsálem környé- \ ki dombvidéket helyenként Iá ; centis hótakaró borítja. Kelet-Jáva városából tízezer i embert lakoltáttak ki, miután Surabaja közelében a Forrong folyó mentén gátszakadás tör­tént. A város vízellátása a fe­lére csökkent. Brazília fővárosában to­vább tart a szokatlan hő­ség. Vasárnap hét ember halt meg napszúrásban. A parasztember meg a nadrág Aki a lottón huszonnyolc szelvénnyel nyert Ritka szerencse érte Léná­val Endrét, a Nyíregyházi Ter­ményforgalmi Vállalat tér- ményfelvásárlóját. A 7. játék­héten egycsapásra 28 lottószel­vénnyel ért el találatot. Még­hozzá kettővel 4-est, tízzel 3-ast, 16-tal pedig kettest. — Előfizetéses szelvényekkel játszottam — újságolta a bol­dog nyertes, aki mellékesen a Nyíregyházi Építők futballcsa­patának NB ll-es játékosa is. — Lottózó társam a felesége kívánságára háromi héttel ez­előtt vált ki a játékból és a játékot én folytattam. És most időben hullt rám esőstől ez az áldás. Jó negyedmillió a nye­reségem. Elsősorban azt a 40 ezer forintos OTP-kölcsönt fi­zetem vissza belőle, amelyet házam építésére kaptam, s ki­egészítjük a berendezést, a többi pénzt pedig a takarék- pénztárban tartalékolom. Lendvai Endre nem először nyert jelentős összeget. Körül­belül egy évvel ezelőtt a totó hozott számára mintegy 18 ezer forintot. ott parkíroztak a fal körül. Volt ott kerékpártól kezdve kétszázötvenes Pannóniáig minden. Elégedetten pettem tudomásul a falusiak növek­vő jólétét, s közelebb lépve bemutatkoztam. Elbeszélget­tünk erről-arról. Volt még idő a gyűlés kezdetéig. Sok emberrel kezeltem, sok em­berrel váltottam szót. Soka­kat megnéztem, s engem is megnéztek. Sőt, túlsokan! Sőt! Feltűnően. Először azt hit­tem, hogy a városi kiküldött­nek kijáró természetes ér­deklődésről van szó. De nem! Amikor figyelmesebben szét­pillantottam, s magamon is végigsiklott a tekintetem, ak­kor vettem észre, hogy mit néznek rajtam az emberek: kétszáz nadrágos paraszt kö­zött én voltam egyedül '•siz- mában! Én, a városi kikül­dött! fiat erről volt szó! Erről 11 a mérföldkőről, meri ez is az! S ha jelentéktelen is, ha rohanunk is, vegyük észre, mert érdemes. Legalább any- nyira, mint a társadalmi munkában megépített falusi járda, a jónéhány év előtti sártenger helyén, vagy any- nyira, mint a fal mellett álló motorok, vagy mint az itt-ott már megjelent televíziós an­tenna érdekes és feltűnő ke­resztje. Tenkely Miklós $ 5 Ti a történelmi regényben i H régmúlt időkről olvas az § ember, önkéntelenül eszébe $ ötlik: mennyi minden válto- $ zott azóta! Milyen más ma \ az élet! De nem is kell fel- ^ tétlen századokra vissz,a- ^ nyúlni ahhoz, hogy szembe- ^ tűnő legyen a különbség, \ vagy ha úgy tetszik a fejlő- ^ dés. Korunk rohanó élete, ^ a mindennapok eseménye is § elég változást mutat, csak $ győzze az ember figyelemmel ^ kísérni, számbavenni! De ^ nem győzi. ^ Az élet rohan, s ami teg- i nap csak vágy volt, ma már $ talán természetes valóság, s 5 az ember örök természeténél § fogva új elképzelések meg- \ valósítását tűzi ki célul, küzd ^ valóraváltásukért, s a nagy ro- § hanásban nem veszi észre, § hogy mérföldkövek marad- ^ tak el, a történelem mér- ^ földkövei. Ahol tegnap üres 5, telek árválkodott, ott ma ^ bérház tomyosodik a magas- ^ ba, ami tegnap erkölcsös ^ volt, az ma erkölcstelen in> ^ Ián, ami - tegnap termesze- ^ tes volt, az ma egyáltalán nem § biztos, hogy természetes. Vál- ^ tozik az egész élet, változik | a külvilág, s vele együtt egy- ^ re több szellemi béklyó acél- ^ ja pattan szét, hogy szabó- ^ dabb, büszkébb legyen a gon- ^ dolkodás, hogy eltűnjenek a 6 maradi nézetek, a babonák, Nos, hogyan állunk a nad­rággal? Nemrég történt, hogy egyil vasárnap reggel falura kel lett utaznom, képviselni < felsőbb szerveket egy gyűlé­sen, ahol parasztok tárgyal­tak a máról és a holnapról Amolyan gazdagyűlésszeri volt, ahol megjelent a fali minden embere. Reggel, in dulás előtt kilestem az égre Borús, esős, sáros idő Ígér­kezett. Ismerve még jóné hány községünkben a járda hiányt, csizmát húztam, ne­hogy elmerüljek, ha esn kezd. Tíz óra körül érkez­tem meg az eldugott, kicsi fa­luba. A művelődési házbar tartották a gyűlést. Má: messziről láttam a sok em­bert. Ráérősen álldogáltak r. ház előtt, cigarettáztak, be­szélgettek. Az első, ami feltűnt, bá\ még nem esett, hogy járdt van. Amint később megtud tam, a községfejlesztési pénz bői, meg a gazdák társadat mi munkájából lett. A másik ami feltűnt, hogy a művelő dési ház környéke úgy né zett ki, mint egy Balaton part vendéglő udvara nyáron. No nem kell rosszat gondolni! / járművekre értem, amelyet jen a kor hódító eszméje hogy végre „a szellem nap­világa süssön be minder, ház ablakán...’’ TTogy mennyire így van 11 ez, azt bizonyítja egy je­lentéktelen eset is, a sol nagyszerű eredmény között Kicsinysége és jelentéktelen­sége ellenére is nagy válto­zást jelez, s nevetség nél­kül jelölhetjük egy fonta: lépésnek a fejlődésben, a pa raszti élet és a paraszti gon­dolkodás fejlődésében. A nadrágról van szó. Arról í nadrágról, amit a városi em bér ki tudja mióta hord. A: úgynevezett hosszú, vasal nadrágról, a pantallóról, ami a paraszt gyűlölt, mert a: urak, vagy legalább is az i szemében uraknak látszol hordtak. Látása kellemetlen volt, s jogosan váltott k gyűlöletet, mert ha látta, ak kor szinte törvényszerűen baj következett, mert o nad rágós ember vagy a jegyző vagy a végrehajtó volt. A pa raszt még akkor sem szív lelte a nadrágot, ha valame lyik atyjafia jutott bele mert ez már korlátot jelen tett, szigorú korlátot a le tűnt társadalom kasztrend szerében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents