Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-10 / 34. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: &Cirlap i MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ME GYEI TANÁCS LAPJA m. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ARA 50 FILIJER 1959. FEBRUÁR 10. KEDD Szoros életközeiben A napokban egy ameri­kai csomagban egyszerű bo­rotvapenge érkezett Nagykő­rösre. A penge neve: Atom, cs védjegye: az atombomba. Talán észre sem vennénk ilyen „«apróságot“, ha nem ol­vastuk volna napról napra a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXI. kongresszusáról szóló beszámolókat. De ahogy a fekete melleit szinte világít a fehér, úgy világol messze látható fénnyel a XXI. kong­resszus mélységes humanizmu­sa. emberszeretete a nyugati világ hivatalos körei által tá­mogatott embertől elszakadt és az emberiség ellen fordult „kultúrája“ mellett. „Mindent a dolgozó embe­rért”, ez a jelszó — anélkül, hogy kimondották volna — vo­nult végig a kommunizmus építésének kongresszusán. És amikor a dolgozók munkaide­jének megrövidítéséről, a nők helyzetének javításáról, az is- kolásgyermskek bennlakásos otthonainak növeléséről, a köz­szükségleti cikkek termelésé­nek növeléséről volt szó, akkor vcltaképpen arról beszéltek közvetve, amiről a kulturális felemelkedés hétéves tervének tárgyalásakor közvetlenül: ho­gyan élhet kultúráltabban, könnyebben, szebben a kom­munisták alkotó családja, 200 millió ember. Sokrétű, gazdag anyagot tár­gyaltak, az iskolareformtól kezdve, a műkedvelő együtte­sek fejlesztésén és támogatá­sán át, az elektronikus szá­mológépeknek az űrrakétafej­lesztés érdekében való felhasz­nálásáig szinte mindenről szó esett. És mindenről — akár a ter­monukleáris energia szabályo­zásáról volt szó, akár a szibé­riai kutatóbázis további erősí­téséről — úgy tanácskoztak a küldöttek, hogy: mit tehetnénk az ember, az emberiség érde­kében? Az emberért — ez volt az első jelszó. A második: ember­közelben alkossunk! Az iskola, a tudomány, az irodalom és a képzőművészet tartson szoros kapcsolatot az élettel! így, ebből a szempontból vizsgálta meg a kongresszus az iskolai átszervezés javasla­tát, a szakemberképzést, a fia­tal művészek, szerzők elhe­lyezkedésének ügyét és a kul­turális élet ezer más kérdését. Csukott szemmel járnánk a világban, ha nem hallanánk meg a kongresszuson elhang­zott sok-sok felhívást. Hrus­csov elvtárs szavait summáz­va: az iskola tartson kapcso­latot az élettel! Az irodalom és a művészet álljon szoros összefonódottságban a nép életével! Furceva: A művészi pályán mindenkinek életta­pasztalattal kell rendelkeznie, állandóan együtt kell lennie a néppel, át kell adnia a nép­nek tehetségét, tudását! Tvar- dovszkij költő: Az író az ele­ven életet ábrázolja! A követelés, hogy a műve­lődésügy tisztjei és közkatonái a népért és a nép sűrűjében harcoljanak — nemcsak a szovjetországra; a mi hazánk íróira, művészeire, tudósaira is vonatkozik. Az élet és a kul­túra szoros kapcsolata az az alap, amelyre nálunk is, a mi kulturális munkásaink is mint gránitalapra építhetik a mű­veltség minden dolgozót befo­gadó, egeket érő felhőkar­colóját. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége az SZKP XXI. kongresszusáról § Sok & otthon A PÁNDl ÓVODÁBAN szülő vágya teljesedett azzal, hogy az idény napközi helyett óvoda létesült Pándon, ahol nemcsak felügyel-* nek a gyerekekre, de rendre, fegyelemre, önállóságra szók* tátják őket, ezenkívül előkészítik az iskolára is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkára vezetésével Moszkvában részt vett a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI. kongresszu­sán, hétfőn délben visszaér­kezett Budapestre. A küldött­ség tagjai voltak: Apró Antal, az MSZP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese és Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget hazaérkezé­seikor Biszku Béla, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnicih. Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­Szilágyi S Központi I osztálya-1 zottságának tagjai, Dezső, az MSZMP Bizottsága külügyi nak vezetője, valamint MSZMP Központi Bizottsága nak több tagja fogadta. Jelen § voltak a fogadásnál V. V. Asztafjev ideiglenes ügyvivő vezetésével a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének tag­jai. SZÉLESKÖRŰ VETŐBURGONYA-AKCiG INDUL Készpénzért, cserébe, sőt kölcsön is kaphatnak kiváló minőségű vetőburgonyát a termelők Kié ez a tízórais tasak? — kérdi Kolompár Ali, a napos, Mohácsi Zsuzsika jelentkezik érte A múlt évi jó burgonyater­més lehetővé tette, hogy a ha­zai szükséglet teljes kielégíté­se mellett jelentős mennyisé­gű burgonyát exportáljunk. Burgonyaexportunk lehetősé­geit azonban tovább bővíthet­jük, s a burgonyáért kedve­zőbb érát kaphatunk, ha ke­reskedelmi szerveink a kiszál­lításra kerülő burgonyánál szavatolni tudják a fajtaazo­nosságot is. A vetőburgonya- akciók és a felvásárlás jobb megszervezésével ezt a felté­telt is teljesíthetjük. Ezért a most indult tavaszi veto- burgomrya-akciót úgy szer­vezik meg, hogy az általá­nos cserére kijelölt körze­tekben a termelők nagy többsége igényeljen vető­gumót, illetve azonos faj­tákat termesszen. A vetőburgonya-akció során elsősorban az 1958. évi őszi ak­cióban még nem teljesített igé­nyeiket elégítik ki, ezt köve­tően a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek, termelőszövet­kezeti csoportok, szakcsopor­tok, szakszövetkezetek, mező- gazdasági társulások és az egyénileg gazdálkodó termelők következnek sorra. Az akcióban kiosztásra ke­rülő, államilag ellenőrzött vetőburgonyát az igénylők készpénzfizetés ellenében vidékenként és fajtánként megszabott áron kapják. A legértékesebb étkezési és exportra is alkalmas burgonya­fajták mázsánkéntd ára nyolc­vanöt forinttól szánhatván fo­rintig váltakozik termővidé­kenként. Abban az esetben, ha az igénylő államilag ellenőrzött vetőburgonyáért szoikványmi- nőségű étkezési burgonyát ad cserébe, olyan mennyiséget kell átadnia, amelynek a napi felvásárlási áron számított ér­téke azonos a vetőburgonyá­nak a hivatalos áron számított értékével. Az újonnan alakult, vala­mint elemi kárt szenvedett és emiatt vető-, illetve ét­kezési csereburgonyával nem rendelkező termelő- : szövetkezetek és termelő- | szövetkezeti csoportok ré- ; szere kölcsön is adnak ál- ; lamilag ellenőrzött vető- j burgonyát. Minden száz kiló kölcsönkapott vetőburgonyáért az 1959. évi] termésből százharminc kiló § j azonos fajta, szokvány minősé- í gű étkezési burgonyát kell | visszafizetniük a termelőszö-i vetkezeteknek és csoportok-1 | nak. A termelőszövetkezetek, s 5 csoportok vetőburgonya-köl- ] csönre való igényjogosulttá- L . igát a járási (városi, kerületi) | ] tanács mezőgazdasági osztályé-1J val előzetesen kell igazoltatni. | Játszva tanulnak számolni a gyerekek Német vendégek Pilisvörösvárott A VASÁRNAPI NÖGYULESEN Cegléden kirendeltséget nyit az Orion Rádió és Televízió Szerviz A fővárosban és Pest me­gyében főként az Orion Rá­dió és Televízió Szerviz fog­lalkozik a hibás rádió és te­levíziós készülékek javításá­val. A Lenin körúti üzletben hozzák rendbe az Orion Rá­diógyár és a Telefongyár jót- állásos készülékeit is. Ezen­kívül mindenféle típusú rádió- készülék javítását vál­lalják. A televíziós antennák felsze­relésére a múlt év elején még sok volt a panasz. Most már öt brigád dolgozik ezen a munkán és a felszerelést álta­lában egy hét alatt elvégzik. A szerviz szolgálat vezetője, Agárdi^ László elmondotta, hogy a lakosság jobb ellátá­sa, a javítások idejének csök­kentése érdekében újabb he­lyiségekkel kétszeresére bőví­tették a szerviz üzemét. Nö­velik a házhoz járó szerelők 'étszámát. Ugyanakkor hat új gépkocsi üzembe­állítását tervezik, amelyek a helyszínen nem javítható készülékeket csekély fu­varköltség ellenében a szervízműhelybe szállít­ják. Megerősítik a telefontanácsadó szolgálatot is. A legjelentősebb intézkedés azonban a szervízhálózat de­centralizálása lesz. Úgy ter­vezik, hogy a fővárosban há­rom helyen — Budán. Újpes­ten és Kispesten és Pest me­gyében Cegléden — az idén szerviz kirendeltségeket állí­tanak fel. így a javítóműhelyek kö­zelebb kerülnek a lakos­sághoz, olcsóbb, gyorsabb lesz a javítás és tehermen­tesítik a központi szer­vizt. Ha a tanácsoktól megfelelő helyiségeket kapnak, akkor újabb helyeken, elsősorban a peremkerületekben, állítanak fel kirendeltségeket. A javí­tás minőségének fokozására két év alatt egymillió forin­tot költenek különféle mű­szerek beszerzésére. Nőgyűlés volt vasárnap Pi­lisvörösvárott. Kora délután térzene adta tudtul a község­belieknek, hogy rövidesen megérkeznek a vendégek: dr, Charlotte Geisler, Frida Weid­ner és Gerda Steinicke, a Né­met Demokratikus Nőszövet­ség hazánkban tartózkodó kül­döttei. Délután tél négyre zsúfo­lásig megtelt a kultúrott­hon nagyterme. A község dolgozói nevében Medgyesi Albertné, tanócsel- nökhelyettes köszöntötte a kedves vendégeket. Szavaira dr. Charlotte Geisler válaszolt. Köszönetét mondott a nőta­nácsnak a meghívásért, s a szívélyes fogadtatásért. Német­ország újraegyesítéséről szól­va elmondotta, hogy a nőmoz­galom fel adata inak középpont­jában a kettéosztott ország asszonyai közötti jó kapcsolat megteremtése áll. A demokra­tikus nőszövetség éppen ezért sok nyugat-németországi asz- szonyt hív meg látogatóba, s a a gyereküket üdülni. Örömmel tapasztatják, hogy a béke kérdésében min­den német asszony egyet­ért: Németországnak békés úton kell tovább fejlődnie, és minél előbb egyesülnie. Geisler doktornő a további­akban beszélt azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormánya tesz az asszo­nyok életének, háztartási mun­kájuknak megkönnyítése érde­kében. Nemrégiben például határozatot hoztak, amely ki­mondja, hogy rövid idői alatt utói kell érni a könnyűipari cikkek, háztartási gépek ter­melésében Nyugat-Németor­szágot. A beszéd után a pilisvö rom­vári úttörők virágcsokrokkal kedves­kedtek a vendégeknek és német nyelven köszöntöt­ték őket. Ugyancsak né­met nyelven folyt le a kul­túrműsor is. A műsor után fogadás kö­vetkezett, amelyen a vendége­ken, valamint a nőtanács, a községi szervek és tömegszer­vezetek képviselőin kívül a pi- lisvörösvárj német parasztasz- szonyok is részt vettek. Ez al­kalommal adták ált ajándéku­kat — egy-egy pár szegedi pa­pucsot, és egy-egy fényképal­bumot — a német asszonyok­nak. Megkezdődött a megye művelődésügyi vezetőinek egyhetes tanfolyama Rendelet a családiház építkezések engedélyezésének illetékmentességéről A hivatalos lap közli az épí­tésügyi miniszter rendeletét a magánerőből történő lakóház- építkezések engedélyének és okiratainak díj- és illeték- mentességéről. A rendelet szerint a hatóságok díj- és illetékmentesen adják a la­kóházépítkezési engedélyeket és az ezek megszerzéséhez szükséges okiratokat. A ké relmezőnek beadványi illeté­ket sem kell fizetnie. A rer> delet alkalmazása szempont­jából lakóházépítkezéshek minősül az új családi házak, társasházak építése, a félbe­maradt lakóházak befejezése, a meglevő családi házak ki­egészítése toldaléképülettel, a személyi tulajdonban levő lakóházak, társasházak, szö­vetkezeti házak lakásainak és közös használatra szol­gáló részeinek helyreállítása, ideértve a háború következté­ben megsérült lakásokat is- A lakások műszaki megosztá­sára, valamint a személyi tu­lajdonban levő házak tataro­zására ugyancsak vonatkozik a rendelet. A díj- és illeték- mentesség megilleti az enge­délyeket és okiratokat akkor is. ha az építkezéshez állami kölcsönt vesznek igénybe. A rendelet visszamenőleg január 1-től hatályos. Hétfőn délután két órakor a megyei tanács dísztermében megkezdődött a megye műve­lődésügyi vezetőinek egyhetes tanfolyama. A tanfolyamon azok az állami és pártfunk­cionáriusok, a megyei, a járási és a városi tanács, valamint a tömegszervezetek azon vezetői és dolgozói vesznek részt, akik a művelődésügy területén dol­goznak. A tanfolyam célja: a párt művelődéspolitikai tézi­seinek alapos megismerése, il­letve, feldolgozása, a megye kérdéseinek megoldása érde­kében. Horváth András elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára nyitotta meg a tanfolyamot, Horváth elvtárs rövid bevezetőjében ismer­tette a tanfolyam jelentőségét és szükségszerűségét, és arra kérte a részvevőket, hogy a tanfolyam befejezése után használják fel munkájukban az itt szerzett ismereteket, hasznosítsák a tapasztalatokat. — A tanfolyam — mondotta továbbá Horváth András elv­társ — hat elődása megismer­teti a részvevőkkel a művelő­déspolitikai irányelvekből adódó megyei elméleti és gya­korlati feladatokat. Horváth András elvtárs megnyitója után Szántó Mik­lós, a Pest megyei Hírlap fe­lelős szerkesztője A kultúrfor- radalom néhány elvi kérdése címmel tartotta meg az első előadást, amelyet konzultáció követett. A tanfolyam hallgatói egy­hetes budapesti tartózkodásuk ideje alatt az előadásokon és konzultációkon kívül színházi előadásokat és tárlatokat láto­gatnak meg és megismerked­nek a megyei könyvtár mun­kájával.

Next

/
Thumbnails
Contents