Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

v'\iC irlap Átadták a SZOT irodalmi díjait Pénteken Bugár Jánosné, a SZOT titkára ünnepségen átadta a SZOT irodalmi dí­jait. A SZOT az 1956-ban lé­tesített alapból az év leg­jobb munkástémájú irodal­mi műveit jutalmazza. Az 1958-as könyvtermés alap­ján a bíráló bizottság három fiatal írót részesített juta­lomban: Tímár Máté, Majo­ros Ádám krónikája című regényéért 10 000, Fejes End­re, A hazudós című elbeszé­lés-kötetéért 8000, Demény Ottó Virág utca című verses­könyvéért 6000 forintot ka­pott. Mindhárom fiatal író első könyvéért kapta a szerve­zett munkások elismerését ki­fejező díjat, A világ legnagyobb termelékenységű hengersora ; A novo-krametori (Ukrajna) gépgyárban befejezték a „2500” típusú hengerpad összeszerelé- •ét, amely termelékenységét tekintve a legelső a világon. A hengersor 10 tonnás öntecsek­ből 1.2—12 milliméter vastag és 1—2 méter széles acélleme­zeket készít. Óránként, több mint 40 kilométer hosszú acél­lemez gördül le a gépről. E gépóriás egy évi teljesítményé vei 9-szer csavarhatnánk körül Földünket. Az új hengersor egy kilométer hosszú csarnokban nyert elhelyezést, A KERESKEDELEM EZ ÉVI TERVEIBEN Népgazdaságunk fejlődése, az árubőség, s a fogyasztóik megnövekedett igénye meg­követeli a kereskedelem gyors- ütemű fejlesztését. Milyen tervei vannak ezzel kapcsolat­ban a megyei tanács kereske­delmi osztályának az 1959-es esztendőre? — tettük fel a kérdést Komor Bél'a osztály- vezetőnek. — A szocialista kereskede­lem az elmúlt tíz évben jelen­tősen korszerűsítette a kapita­lista társadalomtól örökölt ke­reskedelmi hálózatot. Ennek ellenére a kereskedelem szer­kezetének szükséges megvál­toztatása nem tudott lépést tartani a vásárlóerő s az igé­nyek növekedésével. Mivel az új lakónegyedekben létesített boltokon kívül új üzletek épí­tésére nincs lehetőség, a lakosság jobb ellátását, a kereskedelem színvonalá­nak emelését az új keres­kedelmi formák bevezeté­sével lehet és kell meg­oldani. A Belkereskedelmi Miniszté­rium és a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága az ilyen irá­nyú fejlesztéssel egyetért s az ahhoz szükséges anyagi esz­közöket — a lehetőségeken belül — a legmesszebbmenőkig biztosítva* — Megyénkben — folytatta Komor elvtárs — a Szovjet­unióiban nyert tapasztalatok és egyes külföldi kereskedelmi szaklapok tanulmányozása alapján az elmúlt év októberé­ben kezdtük meg az új keres­kedelmi formák alkalmazását. Az ősz folyamán Vácott nyitottuk meg — Dunaka­nyar Kisáruház néven — a megye első önkiválasztó rendszerű méter-1 és da­rabáru textilboltját. Ezt követte a monoiri gyorski­szolgáló élelmiszerbolt meg­nyitása. — Ez volt a kísérleti idő­szak. Azt tapasztaltuk, hogy ezek az üzletelj a gyakorlatban beváltak, a vásárlók hamar megkedvelték; ez meggyőzött bennünket arról, hogy idősze­rűvé vált az új kereskedelmi formák széleskörű bevezetése. Éppen ezért erre az évre a következőket irányoztuk elő: január elején megnyitottunk két „gombát'k Visegrádon ajándéktárgyak, gyümölcs és frissítő italok, Nagymaroson pedig vendéglátóipari cikkek árusítására. Ugyancsak megnyílt Ceg­léden egy önkiszolgáló élelmiszerbolt, s egy ön­kiválasztó ipar c i kk -sza k üz­let, az első ilyen az or­szágban. Szentendrén nemrég adtuk át a forgalomnak az ország első önkiszolgáló illatszerboltját, egy önkiválasztó cipőboltot és egy KERAVILL-szaküzletet. Gondoltunk a kisebb közsé­gekre is: Budaörsön és Du- naiharasatin félönkiszolgáló élelmiszerboltot, a Csepel Autógyár kisáruházában pe- $ dig önkiválasztó KERAVILL— $ Csepel-osztályt létesítettünk. $ — Február elején újabb $ szafaüzleteket korszerűsítünk, $ így Leányfalun, Nagyma- $ roson és Nagykőrösön ön- $ kiszolgáló, Gödöllőn gyors- ■: kiszolgáló élelmiszerbolt, ^ Pilis vörös váróit önkivá­lasztó cipöbolt nyílik. ^ Márciusban Gyomron önki- ^ választó méteráru és cipőbolt. ^ Vácott önkiválasztó méteráru ^ szaküzlet. Dunaharasztin ön- >5 kiszolgáló élelmiszerbolt nyí- § ük. ^ — Ez az első negyedévi ter- ^ vünk. De az év folyamán to- ^ vábbi 18 állami fciskereske- ^ de Imi boltegységben vezetjük ^ be az új eladási rendszert, két ^ vendéglátóipari üzemből — ^ Cegléden és Vácott — pedig $ önkiszolgáló büfét csinálunk. ^ Az érdi tejcsárda mintájára Vizsgáztak a növendékek a nagykőrösi állami zeneiskolában Pintér Tamás konzervgyári dolgozó klarinéttal gyakorol, Simon István tanár irányításával újabbakat nyitunk Budáké-: szín. Cegléden, Szentendrén, Monoron, Aszódon és a me­gye számos más községében. — A fejlődés örvendetes té­nye mellett a raktártereft nö­velésében s az új települések, kertes házból álló lakónegye­dek kereskedelmi hálózatának kialakításában komoly gon­dok merülnek fel. Igen sok község növi ki a régi ruhát: új telepek sora keletkezett az utóbbi években, amelyeken nincsenek igénybe vehető ál­lami lakóépületek, ahol üz­leteket nyithatnánk. Éppen ezért, a kereskedelmi osztály a közeljövőben javaslatot ter­jeszt a végrehajtó bizottság elé az e területeken élő lakosság ellátásának megoldására. — Befejezésül hadd mond­jam el, hogy a nemzetközi és hazai tapasztalatok azt igazol­ják: megyénk jó irányba ha­lad — és élen jár — a keres­kedelem fejlesztése útján. Sze­retnénk. ha az állami kereskedelem mellett a földművesszövet­kezeti bolthálózat is a gyorsabb ütemű fejlődés útjára lépne. Ehhez szükséges, hogy megyei és országos szinten egyaránt, mielőbb megegyezésre jus­sunk a MÉSZÖV szakembe­reivel a földművesszövetkezeti hálózat szakosítása, s a pár­huzamos profilok megszünte­tése. az állami és a szövetke­zeti kereskedelem konkurren- ciájának kiküszöbölése kér­désében. Annál inkább is szükséges ez, hiszen mindkét kereskedelmi szervnek közös célja van: a vásárlók minden igényének kielégítése, s a kulturált kereskedelem bizto­sítása — fejezte be nyilatkoza­tát Komor Béla elvtárs. Ny. É. Meleg víz — ezer métzr mélységből i A dél-szibériai Medet szovhoz j tagjainak nincs gondjuk a me- j leg vízre, bőven szolgáltatja a \ szovhoz területén levő hőfor-! rás. Naponta 300 köbméter \ 26—30 fokos meleg víz tör fel i ezer méter mélyből. Szakem- j berek véleménye szerint a : nyugat-szibériai alföldön való- \ színűleg sok hőforrás van még j NARANCSHÉJ A Blalia Lujza Színház új bemutatója L assan megszokjuk már, hogy a Blaha Lujza Színház minden bemuta­tó alkalmával valami meg­lepetést tartogat. Leg­utóbb új operettszínésznőt avatott Bara Margit személyé­ben, ezúttal pedig új bonví- vánnai kedveskedik a közön­ségnek: Rátomyi Róberfctel. Ugyanis a népszerű énekes­komikus az eddigieknél komo­lyabb feladatot kapott: ő játssza a Narancshéj című új magyar operett főhősét, az alapjában véve rendes, de rossz útra té­vedt Kálló István elektrotech­nikust. Jó a színháznak az a törek­vése is, hogy szinte kivétel nél­kül új magyar darabokat visz színpadra. A Narancshéj is mai életünk egyik problémájára keresi a megoldást: hogyan ; segíthetünk a meggondolatlan, | könnyelmű, megtévedt fiatalo- ! kon. Az alapprobléma tehát jó, ; bár meggondolandó, hogy ope- ; rettszínpadra kívánkozik-e? A megoldás azonban ezúttal sok- : kai kevésbé sikerült, mint akár I a Bástyasétány 77, vagy a Köz­tünk maradjon című ooerett- i ben. Megcsúszik a narancshéjon \ nemcsak a főhős, Kálló István, í de a szerző, Csizmarek Mátyás í is. Nemcsak a mondandóban : veti el olykor a sulykot, de a ; színpadi megoldásban, szintúgy. ; Drámai és vígjátéki elemek | keverednek darabjában, nem ; mindig a legszerencsésebb for- j mában, s ezt csak fokozza a i prózai színdarabra kívánkozó i cselekménnyel: azt akarja be- ; mutatni, hogy egy becsületes i munkásfiú is könnyen elzül- i lik — a játék során Kálló Pista ; aranyóracsempésrekkel kerül ; összeköttetésbe kártyabarlang- ; ba jár és enyhén, szólva kétes »hírű nők után szaladgál —. ha j a társadalom nem áll mellet- i te. Nem azt akarjuk bizonygat- i ni, hogy' ilyen példák nem for­dulnak elő az életben, de nem ez a tipikus, különösen ilyen tálalásban nem. Itt meg kell állni néhány pillanatra. A gyárat, ahol Pis­ta dolgozik, lényegében öt em­ber képviseli. Gyuri bácsi, az öreg és tapasztalt szakmunkás, KáÜó Pista, ez a forrófejű elektrotechnikus, Laii és Sand- ri, a két jaimpec barát és Kar­csi, Pista öccse, aki sem nem oszt. sem nem szoroz.* Egy a négyhez. Vajon helyes ez az arány? Valóban ilyenek az ará­nyok az életben is? Egy becsü­letes emberre jut négy hebe­hurgya, csak a pillanatnyi örö­möknek élő, s azokért minden­re képes fiatalember? Hamis ez a kép, amit Csizmarek Má­tyás fest, még akkor is, ha a végén minden kiderül, a rosz- szak és kevésbé rosszak jó útra térnek, és egy nyakatokért hu- la-hop tánccal tesznek pontot a mondat, azaz a Narancs­héj című operett végére. A szereplők mindent meg­tesznek. hogy sikerre vigyék ezt a kevésbé átgondolt, hibák­tól terhes darabot. Játékban olykor ez sikerül is, énekben azonban annál kevésbé. Az operettet elsősorban a dalla­mos. könnyen megmaradó mu­zsika teszi igazán operetté. A zeneszerző, Gyöngy Pál azon­ban ezúttal igen gyengén ol­dotta meg feladatát. Muzsikája a szokványos formulákra épült, s a zene dallamtalansága sok­szor nehézség elé álllítja az énekeseket Három alakítás emelkedik felül az átlagon. RátanyS Ró­bert tud újat nyújtani a szá­mára szokatlan szerepkörben; Zenta; Anna kulturált ének- hangjával tűnik ki. Szabó Er­nő pedig meggyőző játékával. Jó még Csontka Endre és Pago­nyi János / jampeC-flgurája, Medmyánszky Ági temek tánc­tudásáról tesz ismét tanúbi­zonyságot. Prukner Pál COSBUC: A PÁSZTORLÁNY a román költészet Emi- nescu után nem tudott nagy költőt felmutatni. Emi- nescut, a „nagyot”, epigonok követték, akárcsak nálunk Petőfit. Az epigonoy hangja uralkodott sok éven át a ro­mán költészetben, * ezt a ha­mis, hanyagul csillogó füg­gönyt tépte szét Cosbuc hang­ja, aki nem Eminescut akarta utánozni, aki nem „utánér- zett”, hanem érzett, s érzéseit a legmagasabb igényű művé­szi formában fejezte ki. Friss, paraszti hang ez, amely akkoriban igencsak szo­katlan volt a „vájtfülű” pol­gárok és irodalmárok számára. Szokatlan volt ez a nyers, szókimondó hang a könnyek és sóhajok költészetének, iro- dalmának világában. Cosbuc realista volt, nyers, cizellálatlan hangján az egy­szerű ember, a nyomorgó pa­raszt bánata és öröme szólal meg. nem finomítva, hanem a maga tapinthatóságában, élet- szerűségében, úgy, hogy az ember szinte maga előtt látja az átkozódó parasztot, aki az újabb terhet kívánja pokolra, s azt a parasztot is. aki órára feledve bánatát, vígan járja a hórát, s nem gondol arra, hogy holnap ismét robot, gond és éhség várja. Ez a hang, s ezek az emlé­kek nagyon közel állnak a ma­gyar paraszt szívéhez. Hiszen a magyar parasztot szintén : „még az ág is húzta”, a ma- \gyar paraszt nyakán szintén jurák élősködtek, s tiporták j sárba emberi önérzetét, éhez­hették, robotoltatták. Közös j volt ez az élet, ezért érez az ! ember igen sok rokonvonást '.Cosbuc költészete és a kora- j beli magyar költészet között, j Cosbuc szívesen nyúl az '■.életképekhez. A népmesék !szépsége, egyszerű és mégis !magasigényű hangvétele mu- ; tatkozik meg ezekben a genre- \ képekben, ahol ugyanúgy haj- lük a búzatenger, mint a ma- \gyar paraszt földjén, s ahol \ ugyanúgy másé a termés, lmint a magyar paraszt életé- \ ben volt. \ Cosbuc falusi pap fia volt. s ! gyermekkorában szívta ma- \ gába a soha el nem múló fálu- !■szeretetet, parasztszeretetet, a ‘.nép, az egyszerű ember meg­becsülését. Nem véletlen, hogy I Cosbuc nevét a mai Romániá­iban együtt emlegetik Emines- \cuval, mert Cosbuc a hamisan éneklő epigonok után arról énekelt, amiről a román költé­szet legnagyobbja, Eminescu: az egyszerű emberről, a mun­ka szépségéről, s egy eljö­vendő, boldog világról. — m — Tanulmánykötet készül a Tanácsköztársasác államáról és jogáról A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi bi­zottságának kezdeményezésére tanulmánykötet jelenik meg A Tanácsköztársaság állama és joga címmel. A kötetet Sarlós Márton egyetemi tanár szerkeszti. A kötet 11 tanulmányéban a magyar marxista jogelmélet és gyakorlat szakemberei teljes képet adnak arról a hatalmas jogalkotó és szervező tevé­kenységről, amelyet az első magyar proletárdiktatúra szer­vei a szocialista állam megte­remtése során kifejtettek. A tanulmányok szerzői a maguk szakterületén új kutatási ered­ményeiket foglalták össze, s tudományos megalapozottság­gal dokumentálva mutatják meg a Tanácsköztársaság ma- gasabbrendű állam- és tár­sadalomszervezési munkáját. Az egyes tanulmányok a Ta­nácsköztársaság alkotmányá­val, a tanácsok országos gyű­lésének, a helyi tanácsoknak szervezetével és működésével, a kulturális igazgatással, a törvénykezési szervezet szo­cialista átalakításával, a föld­szocializálást és a munkavi­szonyokat szabályozó jogalko­tásokkal, a Tanácsköztársa­ság nemzetközi kapcsolataival, a forradalmi törvényszékekkel foglalkoznak, továbbá azza1 az akcióval, amelyet a fiatal szovjet állam indított az ellen- forradalom hatalomra jutá­sa után elfogott, elítélt kom­munista harcosok megmen­téséért. A tanulmányok szerzői: Beér János, Hajdú Gyula,; Névai László. Sarlós Márton, i Száméi Lajos, Vas Tibor, Welt- i ner Andor egyetemi tanárok, I Rákos Ferenc, a Legfőbb i Ügyészség főosztályvezetője, i Sarlós Béla. a Legfőbb Ügyész- i ség osztályvezetője, Medve i Zsigmond egyetemi docens, i Pecze Ferenc kandidátus. A i tanulmánykötet az Akadémiai; Kiádónál jelenik meg. Tizenegy millió forinttal növekedett Pest megye községfejlesztési alapja A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága legközelebbi ülését jövő héten, szerdán tartja, hogy letárgyalja a feb­ruárban összeülő tanácsülés napirendjének anyagát. A végrehajtó bizottság na­pirendjének legfontosabb és legérdekesebb pontja kétségtelenül a községfej­lesztés múlt évi eredmé­nyeinek megállapítása és az idei tervek jóváhagyása lesz. Az. egyes tanácsi ügyosztá­lyok már összefoglalták azt a hatalmas anyagot, amely hűsé­gesen visszatükrözi a megye városainak és községeinek fej­lesztése terén elért múlt évi eredményeket. Ezekhez az eredményekhez az állam és a megye anyagi hozzájárulásán kívül a közságfejlesztési hozzá­járulás címén befolyt össze­gek, valamint a lakosság ön­kéntes hozzájárulása terem­tette meg a pénzügyi fedeze­tet. A fejlődés gyors ütemére és nagyságára jellemző, hogy a községfejlesztési alap idei jövedelme tizenegy­millió forinttal haladja meg a múlt évit. Az idei községfejlesztési ter­vek természetesen hasonló arányban gazdagabbak a ta­valyiaknál. Tizenhét füzetből álló képes menetrend jelenik meg Tavaly nagy sikert aratott a balatoni füzetsorozat, amely a magyar tengerről adott részle­tes tájékoztatót. Az idén újabb 17 füzetből álló sorozatot bo­csátanak ki. A füzetek írásban és képben ismertetik az ország legjelentősebb üdülő- és kirán­duló vidékeit, valamint az oda­utazás! lehetőségeket. Egy-egy kiadvány száz oldalas lesz. A képes füzetek márciusiban je­lennek meg. ötszáz növendék vizsgázott a nagykőrösi zeneiskolában, felnőttek, gyermekek egyaránt. A legtöbben jól vizsgáztak, az igyekezet és a muzsika szere- tete jellemezte a hallgatókat, amikor különböző művekkel és hangszerekkel szerepeltek. A jeles bejegyzést mégis aránylag kevesen kapták meg, meid az iskola — helyesen — magas követelményeket tá­maszt, és az ötös osztályzat a tehetség és a nagy szorgalom találkozását jelenti. A nagykőrösi zeneiskola az idei tanévben már 10 tanárral dolgozik. A városi tanács által tavaly decemberben kiutalt 40 ezer forinton pianinót, öt csellót, egy magnetofont és egy fuvolát vásároltak. Most Brezgen Aranyszív című gyer­mekoperájának előadására ké­szülnek, amelynek bemutató­ját májusra tervezik. Pesti Gizella kitűnő rendű ugyan, de Urai Judit tanárnő még itt-ott talál igazítanivaiót ÖNKISZOLGÁLÓ BOLTOK, ÚJ SZAKÜZLETEK

Next

/
Thumbnails
Contents