Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

1959. FEBRUAR 7. SZOMBAT v/LiVfap Egy hasznos kezdeményezés: AMI A TÖBBTERMELÉSRE ÖSZTÖNZI A TSZ-TAGOKAT A jövedelemelosztás új formájával próbálkoznak a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben Nemrég az egyik megyei értekezleten Radosza Miklós elvtárs, a ceglédi Dózsa Né­pe Tsz elnöke érdekes dol­gokat mondott el arról, mi­ként igyekeznek fokozni a tagság érdekeltségét a ter­melés növekedésében. A je­lenlevők érdeklődéssel hall­gatták szavait, de egy rövid hozzászólás keretében alig van lehetőség arra, hogy csupán a kezdeményezés lé­nyegét is megérthessék. Ép­pen ezért a napokon felke­restük Radosza elvtársat, hogy elbeszélgesslünk vele új módszereikről és azokat közreadjuk. Miről is van szó? Röviden arróli, hogy amint azt Radosza elvtárs is el­mondotta, a jövedelem el­osztásának mai gyakorlata nem ösztönzi a tagságot a többtermelésre, ami pedig alapja a tagság jóléte növe­kedésének. Nem is arról van szó, hogy az elosztás mai rendszere, a munkaegység- rendszer alapjaiban nem megfelelő. Inkább úgy le­hetne mondani, ahogyan al­kalmazzuk, az nem helyes. Radosza elvtárs állítását né­hány életből vett példával is bizonyítja. Termelőszövet­kezetünkben tavaly olyan üaemágak, mint a kertészet, a faiskola, a gyümölcs- és a szőlőtermelés — amelyek­nek jelentős jövedelmet kel­lene biztos ítaniok — ráfize­tésesek voltak. A kertészet­ben például 532000 forint ér­tékű árut termeltek, s ugyan­akkor a brigád tagjainak 10 429 munkaegységet szá­moltak el. Az egy munka­egységre jutó jövedelem 44,23 forint volt. Könnyű kiszá­molni, hogy csupán a mun­kaegységekre 461 274 forin­tot fizettek ki. És hol az adó, hol a szántásdíj, a szállítási költségek stb.? A kertészetben dolgozó tagok tehát ráfi­zetéssel termeltek. Ugyanez a helyzet a faiskolánál, a gyümölcsösnél és a szőlészet­ben is. ' — Radosza elvtárs szerint ráfizetéses üzemágakban dol­gozó tagokkal megállapodtak, hogy 100 forint értékű ter­mény megtermelése esetén írnak a brigád javára egy munkaegységet, amelynek ér­téke az idén 45 forint lesz. — Hogyan osztják el a bri­gádon belül igazságosan a jö­vedelmet? — kérdezzük. — Úgy, hogy év közben ugyanúgy írjuk a munkaegy­séget, mint eddig. Ily módon állapítjuk meg, hogy az ösz- szes munkának hány százalé­kát végezte el egy-egy brigád- tag. A jövedelem ilyen fajta el­osztásától azt várják a veze­tők, hogy a brigádtagok első­sorban azt tartják majd szem előtt, minél többet termeljenek, hiszen ettől függ, hogy jöve­delmük növekedjen. Hogy nem számítanak rosszul, bizo­nyítja az is, hogy a kertészeti brigád tagjai soha nem ta­pasztalt gondossággal és lelki­ismeretességgel készülnek fel a termelésre. — Az állattenyésztésben és a növénytermelésben is ilyen fajta elosztási módot honosí­tanak meg? — tesszük fel az újabb kérdést. — A tagokkal való megálla­podás alapján az állatte­nyésztőkkel és a növényter­melőkkel is megállapodtunk, hogy egy-egy munkaegységgel megtermelt értéknek mennyi­nek kell lennie. A juhászaiban például 128, a baromfitenyész­tésben 166, a sertéstenyésztés­ben 36,90, a növénytermelés­ben pedig 216 forint értékű termék jut minden egyes be­írt munkaegységre — mondja az elnök. Követésre méltó az a mód­szer, ahogyan a megállapított termelési érték előállítását biz­tosítják. Az állattenyésztésben például minden egyes taggal megállapodtak, hogy milyen eredményt érnek el. íme egy példa. Kerei Sándor 12 szarvas­marhát gondoz, ebből 11 fe­jőstehén. Egy-egy tehéntől át­lagosan 2400 liter tejet fej és leválaszt 12 borjút. Ezek ér­téke 81 800 forint. Kerei Sán­dor — ha teljesíti ezt a tervet — 554 munkaegységet kap, aminek értéke 24 930 forint. A növénytermelésben a brigádokkal állapodtak meg az elérendő termésátlagokban, az egy-egy kh-ra fordítandó munkaegységek számában. — Az egyes üzemágakban dolgozó tagok hogyan vannak érdekelve anyagilag a terv túlteljesítésében? — Nálunk már az elmúlt évben is különböző volt a munkaegység értéke az egyes üzemágaknál, aszerint, hogy jövedelmezően vagy ráífizetés- sel gazdálkodtak. Természet­beni juttatást mindenki egy­formán kapott, de a készpénz változó volt. Az elmondottak után szinte kívánkozik a kérdés: hogyan oldják meg az előlegosztást? — Nagyon egyszerűen. A ter­vezett munkaegység 60 száza­lékát adjuk ki, hónapokra arányosan elosztva — vála­szolja Radosza elvtárs. Üdvözölni kell a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetke­zet vezetőségének és tagságá­nak próbálkozásait, útkeresé­sét, ami arra irányul, hogy minél jobban érdekeltté te­gyék a tagságot a többterme­lésben. Nem állítjuk, hogy az ő általuk meghonosított mód­szer a legcélravezetőbb, de biztos, hogy előrehaladást je­lent. Érdemes lenne elterjesz­téséről gondoskodni. Mihók Sándor Mezőgazdasági dolgozók kirándulása \ a Szovjetunióba A Mező- és Erdőgazdasági | Dolgozók Szakszervezete ki- rándulást szervez a Szovjet-1 unióba, amelyen az állami gaz- ^ daságck, gépállomások, erdő- § gazdaságok és vízügyi szervek, § valamint a tudományos intéze- $ tek háromszáz dolgozója vesz ^ részt. A turistacsoport április ' 17-én indul, s a tíznapos úton megtekinti a Szovjetunió na­gyobb városait és tanulmá­nyozza a szovhozok, valamint a kolhozok munkáját. Viszik a műtrágyát Új típusú Diesel-mozdony Moszkvában nemrégiben ki­próbálták a TE—150 típusú Diesel-mozdonyt, amely órán­ként 120 kilométeres sebesség­gel száguld. A mozdonyt 3000 lóerős Diesel-motor hajtja, amelyet automatikus vizes olajhőmérséklet szabályozó be- $ rendezéssel láttak eh ^ Herczegh József csemó'i egyéni gazda nem vár tavaszig. Együtt a pénze, s már viszi is a földjére szükséges mű­trágyát a helyi földmüvesszövetkezet raktárából (Csekő felv.) I j irtíny as állatién t/ésatésbon í maximális gépesítés mellett természetszerű tartás EGYPERCES INTERJÚ A FÖLÖZÖTT TEJRŐL A napokban több község­ben érdeklődtek az állatte­nyésztéssel foglalkozó tisz-veze- tőlc és egyéni gazdák arról, hogyan juthatnak fölözött tej­hez vagy túró-savóhoz. A Pest —Nógrád megyei Tejipari Vál­lalat igazgatóját, Koczer Lajos elvtáreat kértük meg, válaszol­jon a kérdésre. — Fölözött tejet és savót el­sősorban tsz-eknek, állami gaz­daságoknak, s termelési tár­sulásoknak adunk — hangzott a válasz. — Hozzájuthatnak olyan egyéni termelők is, akik vállalatunknak rendszeresen szállítanak tejet. Mind a fölö­zött tej, mind a savó fillérekbe kerül; egy liter 60, illetve 3 fillér. — A fölözött tejet a borjú­nevelésnél, a savót elsősorban a sertéstenyésztésben lehet gazdaságosan felhasználni. Sajnos, kevés tsz és egyéni gazda él ezzel a lehetőséggel. Például a dabasi és a ráckevei járás 38 tsz-éből csak hatan kérnek savót, míg váci tejüze­münk legtöbbször kénytelen azt a Dunába engedni. Üzemeink örömmel adnak bárkinek savót vagy fölözött tejet. A szállí­tást azonban mi nem tudjuk vállalni, nincs sem edényze- tünik, sem kocsink erre a célra. Helyes lenne, ha a tsz-ek rend­szeresen elvinnék a savót, amely különösen az állatok ta­karmányértékesítésére van jó hatással. (csá) * Körülbelül fél évszázados törekvés világszerte, hogy az állattenyésztésben visszatér­jenek a természetszerű tar­táshoz. Megállapították ugyan­is, hogy a zárt istállózási rendszer kedvezőtlenül hat az állatokra: idő előtt elhasz­nálódnak, kikopnak a te­nyésztésből, drága a terme­lésük. A világ szakirodaimának egybehangzó adatai sze­rint a tehenek ötven százalékát meddőség miatt kell kiselejtezni hat-hét éves korban, amikor még termelőké- i pességük teljében van­nak. Hazánkban 1952-ben kezd­ték meg a szabad rendsze­rű állattartásra vonatkozó kísérleteket növendék szarvas- marhákkal, a Szovjetunió­ban szerzett tapasztalatok alapján. A tehéntartás meg­javítását tűzte első felada­tául az Állattenyésztési Ku­tató Intézet, amikor 1953— 1954-ben megkezdte az új­rendszerű istállók építési és gépesítési terveinek kidol­gozását. Mint dr. Bocsor Gé­za, az intézet igazgatóhe­lyettese elmondotta, a kí­sérleteknek két fő célkitű­zése van: az egészséges és olcsóbb szabad tartáshoz megfe­lelő istállótípus kialakí­tása, valamint az állat­tenyésztésben dolgozók \ mezőgazdaság átszervezésének feladatairól tanácskoznak a Hazafias Népfront megyei elnökei és titkárai A Hazafias Népfront megyei elnökei és titkárad pénteken kétnapos tanácskozásra . ültek össze a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székházá­ban. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megnyitó szavaiban üdvözölte az értekezlet cseh­szlovák vendégét, Zdenek Be- litzkyt, a Csehszlovák Nem­zeti Front központi isikolájá- nak vezetőjét. Ezután Szatmári Nagy Im­re, a Hazafias Népfront Orszá­gos tanácsának titkára ismer­tette a népfront elnökségének határozata alapján a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ben a Hazafias Népfront-moz­galom feladatait. Az előadást élénk vita követte. A tanács­kozást szombaton folytatják. sokszor hajnaltól késő estig tartó lekötöttségé • nek csökkentése. Az új típusú, fészerrend­szerű istálló 1956-ban ké­szült el a Herceghalomi Kí­sérleti Gazdaságban. Ötven tehenet tartanak benne, s a tudományos pontossággal mért adatokat a zárt istál­lózási viszonyok között tar­tott állatok adataival ha­sonlítják össze. Az első teljes kísérleti év tapasztalatai rendkívül ked­vezőek. Az új típusú istálló épí­tése harminc százalék­kal olcsóbb, mint az azo­nos férőhelyes zárt is­tállók építése. Az állatok teljesen szabadon járnak, esznek, isznak, pi­hennek, önként bevonulnak fejésre, a korszerűen gépesí­tett fejőállásba, ahol meg­kapják — teljesítmény sze­rint — az abrakadagjukat. A gondozóknak semmiféle ne­héz fizikai munkát nem kell végezniök: elosztják n takarmányt, kezelik a gépe­ket, rendbentartják az esz­közöket és helyiségeket. A mélyalmos rendszerrel is sok munkát takarítanak meg. Az adatok tanúsága sze­rint a régi típusú is­tállókban általában ti­zenöt-húsz tehenet le­het egy-egy gondozó ke­zére bízni, itt huszon­öt-harminccal akár a gyengébb fizikumú nők is könnyen boldogulnak. További lényeges előny, hogy a dolgozók két műszakban dolgozhatnak. A szabadon tartott állatok edzettek, egészségesek. Nem fáznak, nem hülnek meg, még nagy hideg esetén sem. Takar­mányigényük alig valamivel (négy-öt százalékkal) több, mint a zárt istállókban tartot­také, a tejtermelésük egyfor­ma. A vemhesedés a nagyüze­mi gazdaságok zárt istállóiban átlagosan hatvan-het,ven,,az új rendszerben tartott állatoké kileneven-kilencvenöí száza­lék. A fejőállással felszerelt, újtípusú istállókban a géppel fejt tej a tőgyből teljesen zár­tan jut a tartályba, így a szennyeződés, fertőzés lehető­sége szinte teljesen megszűnik. Az itt termelt, s korszerűen tárolt, kezelt tej igen alkal­mas a csecsemő-otthonok, kórházak, szanatóriumok ellátására. A Herceghalomi Kísérleti Gazdaságban alkalmazott is­tállóépítési, gépesítési és állat­tartási módszer előnyeit látva, a besnyői Sallai Termelőszö­vetkezet már 1958-ban ugyan­ilyennek építette az új száz férőhelyes istállóját. Ugyan­csak hasonló berendezéssel ké­szül el még az idén Nagy- * körösön a Szabadság Tsz, Orosházán pedig a Dózsa Tsz száz-száz férőhelyesre tervezett tehénistállója. A szarvasmarhák természet- szerű tartását bevezető és az állatgondozók munkáját jelen­tősen megkönnyítő új módszer elterjesztése érdekében a Föld­művelésügyi Minisztérium szé­leskörű tapasztalatcseréket szervez a Herceghalomi Kísér­leti Gazdaságba, hogy az ál­lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek vezetői, állatte­nyésztés; és építési szakembe­rei a jövőben új építkezéseik­nél az itt tapasztaltakat mint a korszerű és a réginél jövedel­mezőbb állattartás lehetőségeit használhassák feL A kereskedelem felkészült a tavaszi nagytakarításra A tavaszi nagytakarításokra a kereskedelem már jó előre felkészült. A tavalyinál lé­nyegesen több a háztartási áru. Beeresztő parkettpasztá­Zsebbevágó csalódások baknak és azoknak, akik hosz- szú évek óta dolgoznak egy­folytában az üzemben, jutal­mat adnak. De csalódást kell okozniok az olyanoknak, akik semmibe vették az üzem írott és íratlan törvényeit és megsér­tették a munkafegyelmet. F ebruár 5-i számunkban ir­tunk a Váci Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyár nye­reségrészesedési helyzetéről. Megírtuk, hogy ebben az üzem­ben egyhónapi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést vár­nak az eredmények után. Bi­zony, itt sem okoz mindenki nek örömet ez a hír. De hát dk tehetnek róla. Horváth Béla, Szlatki Ta­más, Turányik András, Báné Áron és még jó néhányan bi­zonyára elgondolkoznak majd rajta, hogy érdemes volt-e egyetlen napot igazolatlanul mulasztani. Ugyanis kézhez kaptak vagy Ivézhez kapnak egy levelet, amelyben értesítik őket, hogy emiatt a nekik jutó nyereségrészesedés 10 százalé­kát megvonta tőlük az üzemi tanács. Voltak, akik nem hiányoztak igazolatlanul, de többször indo­kolatlanul késtek. Laczkó Bar­na négyszer késett igazolatla­nul, tíz százalékot vonnak meg tőle. Lami István ötödik késése után már öt százalékkal több, 15 százalékos nyereségré­szesedés megvonásról értesült. Másak egy ideig nem tudják kiszámítani, mennyivel keve­sebb pénzt visznek majd haza. Levelükben ugyanis az ált hogy az üzemi tanács dönt majd, milyen mértékben von­ják meg tőlük a nyereségrésze­sedést. Csak a döntés után tud­ják meg Papp Sándor, Mutt Jánosné, Burián Kálmán, Sei­me czi Sándor és társaik, hogy mennyibe i'került nekik a hét­szeri, nyolcszori és kilencszeri igazolatlan késés. Elgondolkoz­hatnak rajta, milyen sokba ke­rülnek a könnyelműen, esetleg az italboltokban elvesztegetett percek. Z sébbevágó csalódások ezek, de olyanok, amelyekről csak a csalódottak tehetnek. A munkafegyelem megtartása mindenki számára egyaránt kötelező. De ha nem tudták ezt. akkor sem vádolhatnak senkit, önmagukon kívül, mert már tavaly is volt nyereségré­szesedés és akkor is laposabb volt a fegyelmezetlenek borí­tékja, mint a szorgalmasoké. Farkas István i készülnek az üzemi merle­'s -tv. gek. A számviteli szak- : emberek egyébként száraznak : kikiáltott munkáját ilyenkor i nagy érdeklődés kíséri. Nem \ véletlen, hisz pénzről van szó. ! Arról, hogy várhatnak-e nyere- \ ségrészesedést és mennyit kap_ Inak majd. Ott, ahol egész év- \ ben jól dolgoztaik, bizakodóan | tekintenek a mérleg elkészülé­ssé és jóváhagyása elé. Ha azt jnem. is tudják pontosan, hány inapi fizetésnek megfelelő ösz- • szeg lesz a nyereségrészesedési \ borítékban, abban már bizto- ! sak az ilyen üzemek dolgozói, > hogy valamennyit kapnak. ! Osztatlan-e az öröm az üze­> mekben ennek a kellemes tu- \datnak a birtokában? Bizony 5 nem. Nem, mert az üzemi ta- ^ nácsok — nagyon helyesen — 5 úgy határoztak, hogy nem \ egyenlő arányban osztják el az § üzemnek jutó pénzt, A legjob­hol a hiba ? »- kérdeztük. — Ott, hogy olyan mun­kákért is beírnak munkaegy­ségeket. amelyekről nem tud­juk megállapítani, hogy meg­felelően elősegítik-e a több- termelést. Csak egy példát mondok. A gyümölcsösben ilyenkor tisztogatjuk a fá­kat a kártevőktől. Az volt eddig a gyakorlat és sok he­lyen még most is az, hogy an­nak a tagnak írtunk több munkaegységet, aki több fát letisztogat. Ám nagyon ne­héz ellenőrizni, hogy ki vég­zett alapos, lelkiismeretes munkát. Előfordulhat és bi­zonyára elő is fordult, hogy év végén az járt jól, aki hanyag, nemtörődöm munkát végzett, hiszen ő tisztogatott le több fát — válaszolta. Jó néhány példát sorolt még fel, amelyek szerint a munkaegységkönyvben meg­állapított normák nem min­den esetben ösztönöznek a többtermelésre. A juhászai­ban például havonta 12 munkaegységet írnak a ju­hász javárá abban az eset­ben, ha a gondjaira bízott juhoknál nem lép fel büdös­sántaság, vágy rühesség. Va­jon a juhásznak nem köte­lessége-e úgy gondozni az ál­latokat — ha gyapjút és tejet akar nyerni —, hogy ne be­tegedjenek meg? A tehené­szetben például, ha 12 tehe­net gondoz egy tehenész — bármilyen alacsony is a tej­termelés —, 360 munkaegy­séget kap évente csupán a gondozásért, a fedeztetésért és az ellátásért. — Mi a megoldás? — Szerintünk az, hogy a Jövedelmet a tsz-tag által megtermelt érték arányában osszuk el, A Dózsa Népe Tsz-ben már ennek az elvnek megfelelően készítették el az 1958—59. évi termelési tervet. A tavaly bői és más padlótisztító szer­ből több mint félmillió doboz készlettel rendelkezik a keres­kedelem. Az Ultra mosópor­ból több mint másfélmillió do­bozzal tartalékoltak. Bőséges | a készlet szalmiákszeszből és | sósavból is. Lényegesen jobb I lesz az ellátás folyékony sző- | nyegtisztító szerekből és bú- I tortisztító pasztákból is. A : kereskedelem új fajta, tartós ! padlólakkot hoz forgalomba. A : kereskedelem szakembereinek > véleménye szerint a mosó- és : súrolószerek már nem számi- i tanak hiánycikknek. A vi- ; dék háztartási áruellátása is i jelentősen javul. A kereske- ; delem a leginkább keresett i színű falfestékekből nagy [»mennyiséget hoz forgalomba. ; Az idén bőséges választékban ! kapható olaj- és zománc- ! festék is. Lakásfestéshez a ! Háztartási Bolt Vállalat falfes- i tő hengereket is kölcsönöz. A • konyhák díszítésére új, tet- ; szetős mintájú fal védő papír- ! szőnyegeket hoznak forga­> lomba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents