Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

MOTTf kJCMuo 1959. FEBRUAR 4. SZERDA Tanácskozik az $ZKI# XXI. kongresszusa (Folytatás az első oldalról) a Szovjetunió megingathatat­lan erőssége. — Kijelenthetem — hang­súlyozta Malinovszkíj —, a párt gondoskodása lehetővé tette, hogy fegyveres erőink technikai felszerelése és neve­lése a modern követelmények nek teljesen megfeleljen. Nem akarunk senkit meg­támadni, de minden lehe­tőségűnk megvan ahhoz, hogy visszavágjunk a* agresszoroknak, bárhol tartózkodjanak is, s elve­gyük kedvüket a támadá­soktól. Malinovszkíj marsall hang­súlyozta. hogy a Szovjetunió­nak olyan rakétatechnikája van. amely lehetővé teszi a földkerekség bármely pontjá­nak elérését: Ha a Szovjet­uniót háborúiba kényszerítik, a rakétafegyver olyan harci erő lesz, amely képes megoldani a legfontosabb feladatokat leve­gőben, szárazföldön és tenge­ren egyaránt; A szovjet honvédelmi mi­niszter megjegyezte, hogy az utóbbi években lényegesen la­vult a szovjet hadsereg fegy­verzetének és technikai fel­szerelésének minősége. Je­lenleg a szovjet légierő a harci feladatok végrehajtásá­nak legtökéletesebb eszközei­vel rendelkezik. Magas szín­vonalat ért el a haditengeré­szeti flotta is. Az óceánon túl gyakran arról írnak — mondotta Ma- ] inovszkij marsall —, hogy az Egyesült Államok flottája partvidékünk bármely pont­ján képes partraszállási had­műveletet végrehajtani. Nézetem szerint nem árta­na, ha az óceánon túl egy kissé elgondolkoznának saját partjaik sebezhető­ségén. Malinovszkíj marsall ezután beszélt a szovjet hadsereg nagyszerű kádereiről, a pa­rancsnokokról. a harcosokról ’ és a-éteztesékTőf. Beszélt ar- “ ról az eitndséit szándékról, hogy szükség esetén megvédik a szovjet nép vívmányait. «— A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága — jegyezte meg — idejekorán felfedte Zsukov volt honvédelmi miniszternek azt a törekvését, hogy elsza­kítsa a hadsereget a párttól, és idejében megfelelő választ adott ennek az újdonsült Bo­naparténak. Malinovszkíj marsall be­szédében utalt rá, hogy a hét­éves terv teljesítése tovább erősíti a szovjet állam honvé­delmi bázisát, új technikával fegyverei fel a hadsereget és a flottát. Fegyveres erőink — mondotta — őrködnek a szov­jet nép és barátainak békés munkája fölött. A szovjet honvédelmi mi­niszter után Frol Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja emelkedett szólásra. — A hétéves terv teljesítése döntő tényező a kommunista társadalom építéséhez szüksé­ges anyagi-technikai bázis megteremtésében — mutatott rá Kozlov. Ezért nagy jelen­tőségű a népgazdaság további technikai haladása, a már működő vállalatok újjáalakí­tása és korszerűsítése. Az ipari termelékenység tervbe vett növelésének felét gépesítéssel és auto­matizálással valósítjuk meg. Egyes termelési ágak­ban valóságos műszaki forradalom megy végbe — hangsúlyozta; Kozlov egyebek között be­szélt arról, hogy jelentős si­kerek születtek az elektronikus számolóberendezések megszer­kesztésében. A szovjet mérnö­kök és tudósok által alkotott számológépek: meg tudják ol­dani a rakéták tervezésével összefüggő feladatokat — je­lentette ki; — Az új technika meghono­sításét célzó program sikeres ' végrehajtásának egyik döntő feltétele a munkások szakkép­zettségének növelése. Az ipar­ban jelenleg több mint hétmil­lió fő- és középiskolai képzett­ségű szakember dolgozik. A kongresszus kedd dél­előtti ülésén a következő fel­szólaló Mihail Pervuhin, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének póttagja volt; Pervuhin beszédében hang­súlyozta, hogy a XXI. kong­resszus felbecsülhetetlen je­lentőségű mind a szovjet or­szág, mind az egész nemzet­közi élet szempontjából. Azok az intézkedések, amelyeket a párt az utóbbi években az ipar és az építőipar igazgatá­sának átszervezése, a kol­hozrendszer erősítése, a he­lyi és köztársasági szervek jogkörének kibővítése terü­letén végrehajtott, a többi intézkedéssel együtt hozzájá­rultak a gazdasági sikerek el­éréséhez, az egész szovjet nép aktivitásának fokozásához. — Ugyanakkor — folytatta Pervuhin — amikor a párt és a nép fontos intézkedések megvalósításáért harcolt, Malenkov, Kaganovlcs, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes cso­portja, a frakciós harc útjára lépve, megpróbál­ta gátolni a XX. kongresz- szus határozatainak vég­rehajtását. — Keserűen kell megálla­pítanom — mondotta Pervu­hin —, hogy a párt szem­pontjából oly felelősségteljes időben nem tudtam • felismer­ni e csoport pártellenes szán­dékait. Ki kell jelentenem ezt a kongresszus, pártunk leg­felső szerve előtt. Elítéltem és elítélem a pártellenes cso­port szakadár tevékenységét. Erről már beszéltem a köz­ponti bizottság júniusi tel­jes ülésén és azokon a párt­taggyűléseken, amelyeken e kérdésben felszólaltam. I Pervuhin kijelentette, hogy teljesen egyetért azzal az érté­keléssel, amelyet Hruscsov a kongresszusom és a központi bizottság decemberi teljes ülé­sén mondott beszámolóiban a pártellenes csoport tevékeny­ségéről adott; 'Pervuhin ezután megmagya­rázta a kongresszusnak, ho­gyan tért hibás útra. Kijelen­tette, hogy bár annak idején kétségéit hangoztatta az ipar és az építőipar igazgatásának át­szervezésével kapcsolatban és támogatta a Hruscsov elleni támadásokat, de nem értett egyet a pártellenes csoportnak azzal a javas­latával, hogy váltsák le a központi bizottság vezető­ségét. Pervuhin elmondotta: egyet­értett a központi bizottsággal abban, hogy szükséges a szűz- és parlagföldek hasznosítása, egyetértett a nemzetközi élet olyan kérdésében, mint a Ju­goszláviához való viszony. !*— Amióta nagyköveti minő­ségben dolgozom az NDK-ban, mind jobban látom — mondot­ta —, milyen kárt okozott a Szovjetunió politikájának a pártellenes, frakciós csoport. Pervuhin beszéde további ré­szében ismét hangsúlyozta: az egész párttal és a szovjet nép­pel egyetemben abszolút he­lyesnek tartja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a párt központi bizottsága az utóbbi években foganatosított Köszönetét mondott a központi bizottságnak azért, hogy lehe­tővé tette számára a párttal szemben elkövetett bűnének jóvátételét és kijelentette, hogy igyekszik rászolgálni a biza­lomra. ígérem, hogy mindig szem előtt tartom a párt ügyét, harcolni fogok a párt fő irány­vonalának megvalósításáért, a béke ügyéért, a kommunizmu­sért — mondotta. A következő felszólaló Vja- cseszlav Jeljutyin, a Szovjet­unió felsőoktatási minisztere volt. Jeljutyin beszélt arról, hogy a Szovjetunióban a munkások és parasztok soraiból új értel­miség született. A miniszter beszélt a káderképzés más or­szágokhoz viszonyítva egyre növekvő arányairól. A szovjet főiskolák 1940- ben 30 000, 1958-ban pedig 94 000 mérnököt képeztek ki. Az Egyesült Államokban 1957- ben mindössze 31 000 mérnök- hallgató végzett, Angliában pe­dig 1964-ben 43 000 mérnököt szándékoznak kiképezni. A Szovjetunióban viszont 1964- ben 100 000 fölé emelkedik az akkor végző mérnökhallgatóit száma» i— A hétéves terv — mon­dotta Jeljutyin — feladatként jelöli meg 2 300 000 szakember kiképzését. Ezt a feladatot tel­jesítjük. A főiskolák dolgozói minden erejükkel azon van­nak, hogy kivegyék részüket a kommunizmus építéséből. Ezt követően Mohammed Ennafaa, a Tunéziai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára üdvözölte a kongresszust. — Tunézia népe — mondot­ta Ennafaa —, amely a gyar­mati elnyomás minden fajtá­ját és formáját átszenvedte, a függetlenségi harcban aratott sikerei ellenére tudja, hogy ez a harc még nem ért vpiget. Tunézia határainak tőszom­szédságában tovább folyik a testvéri algériai nép független­ségi háborúja. Tunézia nem érheti el cél­jait, nem veheti ki részét a rendkívül fontos algériai prob­léma megoldásából — folytatta Ennséaa — amíg Tunézia kül­politikája nyugati irányzatú Ilyen körülmények között mind nyilvánvalóbb, hogy meg kell szilárdítani a kapcsolato­kat Tunézia és a Szovjetunió között. Azoknak, akik a szocializ­mus iránti ragaszkodá­sunk miatt elítélnek ben­nünket, kommunistákat, üzenjük: mutassanak csak egy kapitalista országot, amely úgy segítene az arab országoknak függetlensé­gük kivívásában, mint a Szovjetuniói A kedd délelőtti ülés máso­dik felében Szabir Kamalov (Uzbekisztán) elnökölt. A szü­net után elsőnek Otto Kuusi- nennek, az SZKP Központi Bi­zottsága elnöksége tagjának adták meg a szót; — Ma különösen szembetűnő — mondotta Kuusinen —, mennyire tarthatatlanok azok az állítások, hogy a mai kapi­talizmus válságmentes sza­kaszba lépett. A kapitalista országokban egyre gyakrabban üti fel a Tejét* a Válság, s ma már nem váltakozik a terme­lés általános fellendülésével. A szocializmus fokozódó gazdasági hatalma többek kö­zött erősíti azoknak a józanul gondolkodó kapitalista szemé­lyiségeknek az álláspontját is, akik látják, mennyire végze­tesek az imperialisták háborús előkészületei. Sikereink előse­gítik azt is, hogy egyes szo­cialisták szeméről lehulljon az antikommunizmus hályoga, s biztosak vagyunk benne — hangsúlyozta Kuusinen hogy megtaláljuk velük a kö­zös nyelvet; De csak a becsü­letes szocialistákkal, s nem az olyanokkal, mint Spaak, aki az imperializmus mellé állt — tette hozzá. — A népgazdaság fejleszté­sének hétéves terve hosszabb időszakra szabja meg a fel­adatokat — folytatta Kuusi­nen. — E feladatok teljesítése előkészíti az áttérést előre­haladásunk következő szaka­szára. A hétéves terv és a távlati tervek politikai vonatko­zásban soklépcsős rakétá­nak számítanak. Ez a ra­kéta teljes biztonsággal felemeli hazánkat a kom­munizmus pályájára. Kuusinen hangsúlyozta, mennyire fontosak a Hruscsov beszámolójában foglalt elmé­leti tételek. Pártunknak már régen szüksége van új prog­ramra, amelynek tervezetét az SZKP következő kongresszu­sára el kell készíteni — mon­dotta. — Reális ez a feladat, mivel ma minden alapunk megvan rá. hogy a programot a hétéves és a távlati tervekre építsük. Ha Hruscsov beszá­molóját vesszük az SZKP programjának alapjául, úgy a pártnak jó programja lesz — jelentette ki. Kuusinen elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulga­nyin és Sepilov pártellenes csoportiát. E csoport minden­napi gyakorlati tevékenysége lényegében a marxizmus—leni-, nizmus revíziója volt — mon­dotta. — E megrögzött bürok­raták mindentől idegenkedtek, ami új. Érezték: nem marad­hatnak meg vezető beosztá­sukban, ha a párt és a nép nekigyürkőzik az új feladatok­nak. Meggyőződésem, hogy kongresszusunkon egyetlen ember sincs, aki el ne ítélné a pártellenes csoport tagjait — jelentette ki Ottó Kuusinen, a küldöttek tapsa közepette. Turszunbaj Uldzsabajev, a Tadzsik Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy azok a ragyogó sikerek, amelyekkel a szovjet nép a XXI. komgresz- szushoz érkezett, s az az egy­öntetűség, amellyel a szovjet emberek a hétéves terv ellen­őrző számait jóváhagyták, ke­mény ítéletet jelentenek Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin, Sepilov pártellenes csoportja felett. — Ez a cso­port — mutatott rá Uldzsaba­jev — elszakadt a párttól, nem bízott a nép alkotó erejében. A szónok kijelentette, hogy e csoport tagjainak magyaráza­tai senkit sem tudnak kielégí­teni. Véleménye szerint a frak­ciós csoport tagjait aligha lenne célszerű továbbra is meghagyni a párt központi bizottságában. Ivan Gyadik, a sztalinói gaz­dasági kerület (Ukrajna) nép- gazdasági tanácsának elnöke után a délelőtti ülés utolsó fel­szólalója Igor Kurcsatov aka­démikus, a híres fizikus volt. — Mint. ahogy Hruscsov be­számolójában megállapította — mondta Kurcsatov — tudó­saink a szabályozható termo­nukleáris reakciók elsajátítá­sán munkálkodnak majd, hagy ezzel határtalan energiaforrás birtokába jussunk. Megállapította, hogy e fel­adat nem napjaink problémá­ja, hiszen a Szovjetuniónak hosszú esztendőkre megvannak a szükséges tűzelőanyagforrá- sai. E feladat célja az emberiség jövőjéről, a kommunista tár­sadalomról való gondoskodás — A termonukleáris reak­ciót az emberiség már megva­lósította — jelentette ki Kur­csatov akadémikus —, de egye­lőre még csak termonukleáris bombák robbantásával. Már öt esztendeje folynak világszerte a termonukleá­ris fegyverkísérletek. A szovjet kormány arra tö­rekszik, hogy megállítsa ezt a termonukleáris fegy­verkezési versenyt. Kurcsatov akadémikus f«*i szólalásában főként a szabá­lyozható termonukleáris reak­ció problémájával foglalkozott amelyen szovjet tudósok dol­goznak. Kurcsatov rámutatott milyen nagy a jelentősége, hogy az utóbbi időben ezen a kutatási területen bővült a tu­dományos kapcsolat a Szovjet­unió és más országok fizikusai között, s kifejezte azt az óha­ját, hogy tovább kellene bőví­teni a nemzetközi tudományos cserét. A TEKINTÉLY A barátom igen gondos családapa, mondhatnám minta családfő. Nincs a napnak olyan pillanata — amikor együtt van 12 éves fiával —-, hogy ne nevelné rendszereidre, szorga­lomra, tudásvágyra és mindenre, ami egy jövendő tudósnak erénye. (Mert tudós lesz a fiú, akárki meglássa.) A minap is hármasban (a barátom, a fia, meg én) sétál­tunk az utcán. A barátomat csiklandozta a viccelődés ördöge. — Mondd, miért hívnak téged Bubucnak? Ez nekem szólt és a fia felharsogott mellettem: — A bácsi Bubuc? Visszavágtam: \ — Igen, igen, de téged miért neveznek Cumbulykának? Barátom szeme tüzet vet és két utcahosszat nem szól. Akkor a gyerek egy kirakathoz előreszalad és ő hozzámhajol: — Megbolondultál? A gyerek előtt... a tekintélyem. — Dehát te is viccelődtél velem. — Az más, te nem vagy az apja! G. B. mai nap 1959. február 4, szerda, Ráchel napja. A Nap kél 7.07 órákor, nyugszik 16.50 órakor. A Hold kél 4.08 órakor, nyugszik 13.37 órakor. Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások, párás, he­lyenként ködös idő, csapadék nélkül. Gyenge légáramlás. Az éjszakai lehűlés erősö­dik. — A GÖDÖLLŐI járási népi ellenőrzési bizottság kebelén belül is megalakul­tak a szakbizottságok. Az ipari szakbizottság már meg­kezdte munkáját. — MA 9 ÓRAKOR ülést tart a megyei nő tanács a já­rások nőtanács-titkárai ré­szére. Napirenden szerepel március 8-a, a nemzetközi nőnap megünneplése és elő­készületei. amelyek a járá­sokban már megkezdődtek. — TAVALY 31 forintot ért egy munkaegység a Nagy­kőrösi Petőfi Termelőszövet­kezetben. Idén már 35 forint 31 fillért terveztek és ennek felét pénzben adják ki a ta­goknak. —■ JÖVŐRE MEGJELE­NIK a Tanulmányok Pest megye múltjából című sorozat első kötete, összeállí­tására szerkesztő bizottság alakult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történet- tudományi Intézete munka­társaiból. A kötet közép- és újkori valamint 1919-es tör­ténelmi kérdések ismerteté­sén kívül tanulmányt közöl majd a felszabadulás hadtör­ténelmi vonatkozásairól és az 1945-ös Pest megyei föld­osztásról is. — TEGNAP a SZOT szék­hazában ülésezett a Pedagó­gusok Szakszervezetének köz­ponti vezetősége. A tanácsko­záson részt vett Bugár Já- nosné, a SZOT titkára iSj Mácsai Károly, a szakszer­vezet alelnöke köszöntötte azokat az idős pedagóguso­kat, akik 40 évvel ezelőtt a magyarországi tanítók szak- szervezetének alapító tagjai voltak és abban tevékenyen dolgoztak. — 4Z ORSZÁGGYŰLÉS szociális és egészségügyi bi­zottsága tegnap dr. Pesta László elnökletével ülésezett. Az egészségügyi tárca 1959. évi költségvetési tervezetét tárgyalták. Az ülésen dr. Stark Janka Pest megyei képviselő a csökkent munka­képességűek munkábaállítí- sának kérdésével foglalkozott. — GÖDÖLLŐN nagy far­sangi bált rendez a gödöllői ’járási báli bizottság és a já­rási KISZ-bizottság február 7-én, szombaton este 8 óra­kor a járási tanács nagyter­mében. A Naffyvásártelepre kedden reggel 18 vagon és hét tehergép­kocsi áru érkezett, ebből öt va­gon vegyes zöldáru, egy vagon tojás és 12 vagon citrom. A földművesszövefckezeti csar­noki hentesboltok nagy mennyi-* ségű falusi füstöltárut kaptak. Mélykútról ízletes disznósajt és fokhagymás kenyérszalonna jött, ennek nagy részét a Garay téri piacon árusítják. A disznósajtot kilónként 32, a fokhagymás sza­lonnát 30, a csemege és a kolozs­vári szalonnát 40, a füstölt bőrös hátsó sonkát 40, az első sonkát pedig 36 forintért hozták forga­lomba. A hántolt zöldborsót ki­lónként 4.50, a sárgaborsót 5, a fürjbabot 5.20. az egyszínű szl- nesbabot 4.70 forintért árusítot­ták. Az állami zöldségesboltok­ban a káposztaféle, a burgonya és a hagyma ára nem változott. Az SZKP XXL kongresszusának sajtóvisszhangja Velicsanszkij, a TASZSZ (New York-i tudósítója részle­tes összefoglalót ad az SZKP XXI. kongresszusénak ameri­kai sajtóvisszhangjáról. A tu­dósító ezeket írja: Amennyiben Hruscsov kong­resszusi beszámolójáról ameri­kai sajtókommentárok alapján szeretnénk képet alkotni, ak­kor az a benyomás alakulhat ki bennünk, hogy N. Sz. Hrus­csov nem a Szovjetunió nagy­szabású népgazdaságfejlesztési tervéről, nem a kommunizmus szovjetunióbeli anyagi és mű­szaki bázisának építéséről, ha­nem lényegében az interkon­tinentális ballisztikus rakéták sorozatgyártásáról beszélt — jóllehet, mint ismeretes, e té­mának a terjedelmes beszá­moló tulajdonképpen csak né­hány sort szentelt. Nem okoz különösebb gon­dot annak megfejtése, hogy a „szabad“ amerikai sajtó miért értelmezi így a beszámolót. Az amerikai hírmagyarázók bizo­nyos körök megbízásából igye­keznek befeketíteni a békesze­rető szovjet politikát, a Szov­jetuniónak a szocialista és a tőkés rendszer közötti békés versenyre irányuló felhívását. A New York Herald Tribune a beszámoló ilyen „megmagya­rázása’1 alapján ugyancsak az említett körök megbízatásából dühödt sajtókampányt indított az Egyesült Államok katonai kiadásainak növeléséért. A kongresszus kezdete óta ez a lap csaknem naponta közölt cikkeket, kizárólag a balliszti­kus rakétákról. A szovjet interkontinentális ballisztikus rakétákkal kapcso­latos amerikai propagandának az a célja, hogy elvonja az amerikai közvélemény figyel­mét annak tulajdonképpeni okáról, ami nyugtalanságot és zűrzavart okoz az Egyesült Ál­lamok kormányköreiben, neve­zetesen a szoviet hétéves gaz­daságfejlesztési tervről. Ez a fejvesztettség megmutatkozott az amerikai sajtóban is. Ennek kapcsán elegendő rámutatni, hogy még azok a lapok sem közöltek lényeges kivonatokat a hétéves tervről, amelyeknek tudósítói részt vesznek az SZKP kongresszusának ülé­sein. Ugyanakkor viszont terje­delmes beszámolókat adtak olyan jelentéktelen részletek­ről, hogy milyen öltözékben Jelentek meg a küldöttek a kongresszuson, mit vásárolnak a kongresszusi szünetek idején a könyvkioszkokban. A zűrzavar megmutatkozil azokban a vitákban is, amelyel most az amerikai szakemberei között az Egyesült Államok é a Szovjetunió gazdasági fejlő désének kilátásairól folynak, i vitákra és a sajtókommentá rokra egyaránt jellemző, hog ezúttal senki sem szánja r magát arra, hogy a Szovjet unió újabb népgazdaságfejless tési tervét „utópiának“ vág ..propagandának” minősíts« amint azt korábban tették. A Libération moszkvai tu tudósítója jelentésében arrt ír, hogy a külföldi megfigyeli két legjobban megkapja a v: ták technikai és szigorúan gya korlati jeliege. „Azt lehetn mondani, hogy mérnököt gyárvezetők, mezőgazdák, ac minisztrátorok kongresszusi Ezért a sajtó „a kommunij mus építői kongresszusának keresztelte el. Pontosabban íg kellene mondani: „A jövend kommunista társadalom anya gd és technikai alapjának épí tői gyűltek össze kongresszus ra”. A tudósító ezenkívül be számol arról, hogy a politika és az ideológiai problémái sem maradnak ki a megvitatás ból. majd ezután idézi Sver nyik felszólalását.

Next

/
Thumbnails
Contents