Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

1959. FEBRUAR 28. SZOMBAT •*e#T MEGYE! &Cirlap KovácsoEódík az új paraszti élet Punabogdányban Két riporttéma kínáltat] a magát a Dunabogdányba lá­togató újságírónak e télvégi napokban. Az egyik: a már több éve termelőszövetkezeti úton járó parasztok magabiz­tos munkája, amint az elő­készületeket teszik meg a ta­vasz íogadására, a másik pe­dig annak a forrongó élet­nek, történelmi átalakulás­nak a tolmácsolása, amely most a falut jellemzi. De tu­lajdonképpen mindkettő ugyanazt a célt szolgálja: a parasztság felemelkedését, összekapcsoljuk tehát a két témát, s így talán hűbb ké­pet adhatunk olvasóinknak a mai Dunabogdányról. Mit látunk az Úttörő Ter­melőszövetkezetben ? Megpirkadt már a hótól megszabadult föld a termelő- szövetkezet Duna menti táb­láin. A szövetkezeti tagok nem tétlenkednek, mert mihelyt a föld megbírta a gépet, nyomban kihordták a műtrágyát, s megkezdték a szórást. A gépállomás két traktora rója a dűlőket, szór­ja a földre a növényt serken­tő vegyszert. A község tövében terül el a termelőszövetkezet 22 hol­das kertészete, s itt épült fel a minden követelményeknek megfelelő melegház és az ezer négyzetméter alapterületű hajtatóház. A melegházon a kőművesek az utolsó simítá­sokat végzik, de a szövetke­zeti asszonyok már a pa­lántázással foglalatoskodnak. A hajtatóház egyik szárnyá­ban, a tápdús talajban csírá­zik már a hagyma. Bodon Mihály brigádvezető szerint a 700 ezer forint hosszúlejá­ratú hitellel felépített kertészeti kombinát legkevesebb 130 ezer forint jövedelmet biztosít az idén a tagoknak.- A termelőszövetkezet ta­nyaközpontjába a község ál­latorvosa érkezik meg. A ba­romfiéiban mélyaimon 2000 csirkét nevelnek, s ezek pes­tis elleni védőoltásához kezd. Grósz elvtárs, a termelőszö­vetkezet mezőgazdásza el­mondja, húsvétra rántani- való csirkéket nevelnek, s hozzáteszi azt is, hogy 40— 50 ezer forintot hoz a szövet­kezet kasszájába ez a vállal­kozás. Kocsis Imre elvtárs, a tsz elnöke a községből érkezik s örömmel újságolja a tagok­nak: — Újabb belépőink vannak és most már nyolcvanan va­gyunk. I Nagyon megnőtt az Úttörő i Tsz tekintélye az egyéni pa- | rasztok szemében az utóbbi j időben, s főleg mióta a hatá- ! rozott vezetéssel jobbnál- jobb eredményeket produkál­nak. Ilyen a kertészet és a baromfinevelés is. Jövedel­mük is nagyobb azóta a ta­goknak. Minden munkaegy­ségükre 20 forint előleget kapnak. A munkaegység ter­vezett értéke 50 forint. — Az új belépők miatt nem csökken a tagok részese­dése? — kérdezzük az elnök­től. — Nem bizony, mert ami­kor a tervet készítettük, már számítottunk új tagokra. Az­tán az új belépőkkel még csak jobban megműveljük földjeinket, mert elkel a munkáskéz a kertészetben — válaszolja. Negyvenhatról nyolcvanra növekedett pár nap alatt a tsz taglétszáma. Olyan köz­szeretetnek örvendő parasz­tokkal erősödtek, mint Ka­tona Béla, Drösböth Gyula, Kristóf László, Bajcsár Já- nosné. A nagyarányú fejlődés már előre sejteti: nem mindennapi esemény zajlik le most a községben. A házak előtt embercsopor­tok tárgyalják a legfrissebb híreket. A tanácsháznál is nagy a sürgés-forgás. Parasz­tok jönnek, érdeklődnek. Népnevelők indulnak a köz­ségbe és érkeznek onnét visz- sza. Jánosi István általános is­kolai igazgató az egyik leg­lelkesebb szószólója a nagy átalakulásnak. Igen, átala­kulás, mert arról van szó, hogy Dunabogdány is a ter­melőszövetkezeti községek mellé akar felsorakozni a kö­zeli napokban... Két ünneplőbe öltözött, 35—40 év körüli férfi és ve­lük asszonyaik beszélgetnek néhány házzal arrébb a ta- nácsháztól. Jánosi elvtárs ép­pen agitálni indul az egyik egyéni paraszthoz, s útja a kis csoport mellett visz el. — Na, meggondolták már? — áll meg mellettük, s szó­lítja meg a beszélgetőket, mint régi ismerőseit. * A férfiak kérdőn az asz- szonyokra néznek, ők pedig vissza. Tekintetükből lát­szik, eldöntötték mär, hogy belépnek, csak azt vár­ják, melyikőjüík mondja ki az igent. Jánosi elvtárs is észreveszi ezt és nyomban Segít: — Jöjjenek, adok belépési nyilatkozatot — s karonfogva vezeti őket a termelőszövet­kezeti szervezőirodába, a köz­ségi tanácsházhoz, ahol az­tán megoldódik a nagy prob­léma ... A községi tanács elnöké­nek irodájában újdonsült tsz- tagok gyülekeznek, a Kossuth Tsz tagjai. Mert szerdától kezdve két termelőszövetke­zete van a községnek. A Kos­suth tagjai régebben a tszcs alapszabályai szerint dolgoz­tak, s a tagok nagy része most aláírta a tsz-be a be­lépési nyilatkozatot. A tszcs földjei egy tagban vannak és természetesen az lenne a he­lyes, hogy a többiek is a fej­lettebb utat válasszák. Erről tárgyalnak, vitatkoznak. Folyik a vita, érvek, ellen­érvek hangzanak el. így for­málódik az új, amelyben — ez már az újságíró véleménye — nagy érdemük van azoknak, akik a falu szélén olyan ma­gabiztosan és céltudatosan készülnek a tavaszra. Mihók Sándor zsenge halivadék a hal-| KÉSZÜLNEK AZ ÉBRESZTŐÓRÁK tenyésztő termelőszövetkezeteknek | ország legrMgyobb és Régibb etikai és Unom. a cvairvii v.ai+Anva § mechanikai üzemében, a Magyar Ovtikai Műve'kben külön* más mraterséHesTetmékenTí- I böző típusú’ mav Pontosságú geodéziai-mechanikus meromu- útTán* 1 több midlir zsenge I szereket. Mometta fényképezőgépeket, valamint különféle ora- halivadékkal segíti a termelő I kat készítenek. A gyár készítményei a világ minden táján SetkSetek Is az allami | ^mertek és sok elismerést szereztek a magyar iparnak. gazdaságok haltenyésztését, tervek szerint 30 000 h rizsföld minden holdján 30 kiló halhúst termelnek, állomás felkészült arra is, hogy az újonnan alakult ter­melőszövetkezetek részéről je­lentkező igényeket is kielé­gítse. __________ Ta vaszi vadlibák a Hortobágyon A Hortobágyon az enyhe Idővel megjelentek a tundrás vidékekre visszatérő vadlibák Az első csoportok már a Hor­tobágyon tanyáznak és a kö­zeli napokban újabb csapatok érkezése várható. Az idős pásztoremberek elbeszélése szerint, ha februárban meg­kezdődik a tavaszi vadliba- vonulás, akkor korai tavaszra számíthatunk. Az első vadliba- csoportok általában március § első napjaiban jelennek meg a Hortobágyon. Számos külföldi országból érkeznek vendégek | a tanácsköztársasági ünnepségekre Megnyílt a magyar-szovjet mezőgazdasági napok országos konferenciája majd Leilei János kutatóinté­zeti igazgató és Bánhegyi Gyu­la kutatóintézeti igazgató szó­lalt fel. A konferencia szomba­ton folytatja munkáját. A Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottságá­nak Párttörténeti Intézete, a Magyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi Inté­zete és a Hadtörténelmi Intézet ötnapos tudományos üléssza­kot rendez az Akadémia épü­letében. A tudományos ülés­szakot március 16-án Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Akadémia levelező tagja nyitja meg a Magyar Tanács- köztársaság történelmi jelen­tőségét méltató előadásával. A tudományos ülésszakon képviseltetik magukat a Szov­jetunió, Kína, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia, Bulgária és Albánia történeti és párttörténeti inté­zetei, valamint Ausztria, Olaszország és Franciaország marxista történészei. A kül­földi vendégek beszámollak majd azokról a hősi küzdel­mekről, amelyekkel saját for­radalmi munkásosztályuk tá­mogatta a Magyar Tanácsköz­társaság harcait, valamint ar­ról a visszhangról, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság a környező országok proletariá­tusában kiváltott; Az ülésszak gazdag program­ját a Magyar Tanácsköztársa­ság harcosainak felszólalásai is színesítik. Személyes élmé­nyeikből idézik fel a forra­dalom hősi eseményeit, ismer­tetik a haladó erők részvéte­lét a szocialista építő munká­ban, valamint a külső és belső ellenséggel vívott küzdelem­ben. A rendező intézmények számítanak azoknak a kül­földi veteránoknak a részvéte­lére is. akik a Tanácsköztár­saság évfordulójára a párt , vendégeiként érkeznek, s akik (g 1919-ben együtt harcoltak » ^ magyar proletariátussal. Sorozatban készítik a MOM ébresztőórákat. A felszabadu­lás óta az üzemben több mint egymillió óra készült el A cél: a lakosság igényeinek kielégítése Az eredmény: kilencvenötezer forint tiszta nyereség Kisipari szövetkezeteink a jövő hónap elején tartják meg az 1958-as mérlegzáró közgyűléseket. Ahol jól dol­goztak, ott örömmel várják a zárszámadást, ahol viszont figyelmen kívül hagyták nép­gazdaságunknak a szövetke­zetekkel szemben támasztott igényeit, ott nyereségfel­osztás helyett csak a megfe­lelő tanulságokat szűrhetik majd le a szövetkezet tagjai. A Gödöllői Vegyes Ktsz nem dolgozik rosszul, tagjai arra törekszenek, hogy mi­nél jobban kielégíthessék a lakosság igényeit. A négy részleggel és ki­lenc különböző helyen működő ktsz 90 száza­lékban javításokkal és különféle szolgáltatások­kal foglalkozik. Jelenleg fényképész, női és férfi fodrász, valamint ci­pész részlege van, de már a szobafestő és mázoló rész­leg is megalakult; Tavaly az előirányzott 1480 000 forintos tervet 1 517 000 forintra teljesítet­ték. Erre az évre 1 550 000 fo­rintos tervet állítottak ösz- sze. 1957-ben a szövetkezet tiszta nyeresége 80 ezer fo­rint körül mozgott, az elmúlt esztendő jól végzett munkája nyomán most 95 ezer forint tisz­ta nyereség marad a ktsz-nek. Ebből az összegből 43 száza­lékot osztanak fel, a többit különböző alapokra, szövetke­zetfejlesztésre, szociális és kulturális létesítményekre fordítják. Korábban 118 ezer forint adóssága volt a szövetkezet­nek, s az elmúlt évben 35 ezerre csökkent a tartozás. Amint a szövetkezet vezető­je, Dallos József mondotta, ezt az összeget is rövidesen kiegyenlítik. Különben a ta­valyi beruházásokat a szö­vetkezet már saját erejéből végezte. Ebben az évben tovább bővítik és korszerűsítik a ktsz-t. Felújítják a Dózsa György úti férfi fodrászatot és a fényképész-műtermet, úgy­szintén a Bethlen utcai női és férfi fodrászatot is. Rövi­desen megkezdi munkáját a férfi rendeltruha szabóság a Dózsa György úton, s tárgya­lás folyik egy kozmetikai részleg felállításáról. Bár a helyi szervek és a szövetke­zet között igen jó kapcsolat alakult ki, mégis, amint a ta­gok mondották, mostohagyereknek érzik magukat, ugyanis a szo­bafestő és mázoló rész­leg munkahiány miatt nem tudja megkezdeni működését. Ugyanakkor a tanács nemré­giben is 57 ezer forintos munkával bízott meg egy ma­gánkisiparost. A ktsz dolgozói természe­tesen az elkövetkezendő idő­ben is arra törekszenek, hogy kielégítsék a lakosság igé­nyeit. — Sp — Felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam indul a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem a művelődés- ügyi miniszter rendelkezésének megfelelően az 1959/1960-as tanév Ha én belépek... Mert ö már elhatározta, hogy bemegy, csak ez az egy dolog tartja vissza attól, hogy végre azt te­hesse, amire a szíve biztatja, A segíteni jött munkások vá­laszolnak. Elmondják, sose fél­jen, hiszen az öregek a föld­jük után megkapják a földjá­radékot, már az is szép összeg, aztán kapnak háztáji földet, azon is lehet valamit termelni, ami pedig még ezen felül szük­séges számukra, azt majd pó­tolja a fiú, aki erős, munkabí­ró ember. Egy másik „de”: — Bemennék, de felesben is bériek. Azzal mi lesz? Megnyugtatják, biztatják a gyárakból jöttek és a helyiek. Tegyen a szíve szerint. A föld dolgát majd elrendezik. A pi­rosarcú, csillogószemű ember ránéz a feleségére: — Akkor aláírom. S odaka- nyaritja a nevét szögletes be­tűkkel, de egyenes elhatározás­sal. A tenger tovább hullámzik... Válasszunk előkészítő bi­zottságot — javasolja valaki. Hiszen ezerholdas szövetkeze­tei alkarunk. Ezer holdhoz pe­dig gazda kell. Ha megalakul az előkészítő bizottság, akkor maguk közé szervezhetik azo­kat, akikkel szívesen dolgoz­nak együtt, akik kiegészítik ennek a 70 embernek a kíván­ságát. Sorra kiabálják a neveket. — Oravecz Pál, jó gazda, le­gyen ő is a bizottságban. Oravecz hátul áll, most elő­rehúzódik. Tekintélyt paran­csoló a nézése. Nagy bajusza körülöleli a száját, leveszi a sapkáját és rámutat a javas­latot tevőre. * — ö sem gyengébb gazda Néki is itt a helye a bizottság­ban, hát válasszák be őt is. Beválasztják. Öttagú bizottságot terveztek, felvételi vizsgái előtt — a jelent­kezők alaposabb felkészülésének segítésére — április 6 és június 27 között előkészítő tanfolya^not szer­vez. ! A tanfolyamra azok az egy vagy ; több éve érettségizett és jelenleg ! termelő munkában részvevő fiata- !lok jelentkezhetnek, akik még nem ; töltötték be harmincadik életévü- ; két, felvételükkel munkahelyük ! vezetője egyetért és az egyetem ! nappali tagozatán kívánnak ta- ! nulni. ! A tanfolyamon a felvételi vizsga i tárgyait — matematikát és törté- ; nelmet — oktatják. A foglal.kozá- J sok délután fél 6-től este 9 óráig ! tartanak. A részvételi díj 150 fo- ; rint. ; A Jelentkezési kérelmeket a j munkaadó igazolásával együtt az ! egyetem oktatási osztályához (Bu- ! dapest, IX., Dimitrov tér 8.) raár- > clus 25-ig kell írásban eljuttatni. ! A tanfolyami felvétel az egyete- ! mi felvételre előírt szabályszerű ; jelentkezést nem pótolja és a fel- ! vételi vizsgakötelezettség alól sem I mentesít. | Meghalt Komlós Vilmos j Komlós Vilmos* a Vidám Szín* ' pad népszerű művésze pénteken J hajnalban 66 éves korában el- 5 hunyt. A magyar színészek nem« ! csak általánosan becsült és s/e- ' retett társukat vesztették cl ben- j ne, de mindnyájuk Vili bácsi- j ját is. ! Halála nagy vesztesége kabarc­\ művészetünknek és az egész ma« ■ gyár színházi kultúrának. Teme­tése március 3-án délután fél kettőkor lesz a Farkasréti teme­tőben a fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyre. A magyar—szovjet barát­ság hónapja alkalmából ren­dezett magyar—szovjet, mező- gazdasági napokat pénteken i országos konferenciával nyi­tották meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé- !> ben. Az ünnepélyes megnyi- $ táson megjelenít Tömpe 1st- $ ván, a földművelésügyi mi- $ niszter első helyettese, továb- ^ bá Magyar! András földművé-^ lésügyi miniszterhelyettes, & Dinnyés Lajos, az országgyű- § lés alelnöke, Demeter Sándor,^ az MSZBT, országos titkára. $ Hunya István, a MEDOSZ el- $ nőké. $ Ott volt V. K. Gulovszkij, a $ Szovjetunió magyarországi 5 nagykövetségének első titkára. $ A mezőgazdasági irányítód szervek, tudományos intézmé- i nyék számos vezető személyi- S sége, valamint a mezőgazdasá-! gd üzemek legkiválóbb szakem-! béréi előtt Manninger Rezső; Kossuth-díjas akadémikus; megnyitó szavai után Tömpe; István, a földművelésügyi mi-; niszter első helyettese mondott: ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után So-i mos András Kossuth-díjas i akadémikus, a magyar—szovjet • gazdasági és mű~?nki-tudomá-j nyos együttműködésnek mező-1 gazdaságunkban mutatkozó; eredményeiről tartott előadást, j z iskolapadokban most a zí jászkarajenői apák és nagyapák ülnek. A parlaghal- mi és a tetővári parasztok kö­zül délelőtt többen bent jár­tak a tanácsházán és ki vilá­gosan, röviden, ki pedig csak célozgatva kérte a falu vezetőit, tegyék lehetővé a szövetkezet megalakítását. Hát ezért ültek most itt a padokban, ahol délelőtt még a gyerek tanulta a földrajzot. ; Hiszen ez is földrajz, hosszú­ira nyúló tanulás. Nem is le- I hetne félbeszakítani, úgy meg- \ indult a diskurzus. I Abban minden paraszt ;egyetért — vannak vagy het- • vénén —, hogy kell a szövet- ■ kezet, jó a közös, be is men­tnek de... : Ennél a folytonosan vissza- \térő, „de” szónál megreked a ; ?cezdeti indulat. Ez a „de”, ; most nem ellentétes kötőszó, ; hanem kérdést takar? Azt ; mondja az egyik: ; — öreg apám van, az apó­\som, anyósom is tehetetlen. Mi > lesz velük, ha én belépek? i s már tizenegyen vannak, Env- § nyi embert tartanak alkalmas-§ nak arra, hogy irányítsa, szer- $ vezze a közöst. Vagy talán $ többet is, mert még mindig ja- § vasolják ezt is, azt is, mind- ^ egyiknek az érdemeit fejte- í getve. ^ Aztán valaki kimondja: — Ha már van előkészítő \ bizottság, azt is meg kellene ^ határozni, hogy mit szervezzer \ nek. Az már nem kétséges \ hogy termelőszövetkezet lesz. ^ De a neve? A piros arcú. aki a fele** \ bérlet miatt aggódott, elrik- § kantja magát: — Uj Barázda legyen... Vi \ Barázda. A hetven ember helyesel \ hegyen Uj Barázda a neve, ^ amelyben új módon vetnek ^ aratnak, élnek. § Aztán kimondják, hogy $ megalakult a termelőszövetke- § zet. \ Véget ér J&szkarajenőn a \ leghosszabb földrajzóra. Történelem- és földrajzóra egyszerre. Gáldonyi Béla N

Next

/
Thumbnails
Contents