Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-28 / 50. szám
1959. FEBRUAR 28. SZOMBAT •*e#T MEGYE! &Cirlap KovácsoEódík az új paraszti élet Punabogdányban Két riporttéma kínáltat] a magát a Dunabogdányba látogató újságírónak e télvégi napokban. Az egyik: a már több éve termelőszövetkezeti úton járó parasztok magabiztos munkája, amint az előkészületeket teszik meg a tavasz íogadására, a másik pedig annak a forrongó életnek, történelmi átalakulásnak a tolmácsolása, amely most a falut jellemzi. De tulajdonképpen mindkettő ugyanazt a célt szolgálja: a parasztság felemelkedését, összekapcsoljuk tehát a két témát, s így talán hűbb képet adhatunk olvasóinknak a mai Dunabogdányról. Mit látunk az Úttörő Termelőszövetkezetben ? Megpirkadt már a hótól megszabadult föld a termelő- szövetkezet Duna menti tábláin. A szövetkezeti tagok nem tétlenkednek, mert mihelyt a föld megbírta a gépet, nyomban kihordták a műtrágyát, s megkezdték a szórást. A gépállomás két traktora rója a dűlőket, szórja a földre a növényt serkentő vegyszert. A község tövében terül el a termelőszövetkezet 22 holdas kertészete, s itt épült fel a minden követelményeknek megfelelő melegház és az ezer négyzetméter alapterületű hajtatóház. A melegházon a kőművesek az utolsó simításokat végzik, de a szövetkezeti asszonyok már a palántázással foglalatoskodnak. A hajtatóház egyik szárnyában, a tápdús talajban csírázik már a hagyma. Bodon Mihály brigádvezető szerint a 700 ezer forint hosszúlejáratú hitellel felépített kertészeti kombinát legkevesebb 130 ezer forint jövedelmet biztosít az idén a tagoknak.- A termelőszövetkezet tanyaközpontjába a község állatorvosa érkezik meg. A baromfiéiban mélyaimon 2000 csirkét nevelnek, s ezek pestis elleni védőoltásához kezd. Grósz elvtárs, a termelőszövetkezet mezőgazdásza elmondja, húsvétra rántani- való csirkéket nevelnek, s hozzáteszi azt is, hogy 40— 50 ezer forintot hoz a szövetkezet kasszájába ez a vállalkozás. Kocsis Imre elvtárs, a tsz elnöke a községből érkezik s örömmel újságolja a tagoknak: — Újabb belépőink vannak és most már nyolcvanan vagyunk. I Nagyon megnőtt az Úttörő i Tsz tekintélye az egyéni pa- | rasztok szemében az utóbbi j időben, s főleg mióta a hatá- ! rozott vezetéssel jobbnál- jobb eredményeket produkálnak. Ilyen a kertészet és a baromfinevelés is. Jövedelmük is nagyobb azóta a tagoknak. Minden munkaegységükre 20 forint előleget kapnak. A munkaegység tervezett értéke 50 forint. — Az új belépők miatt nem csökken a tagok részesedése? — kérdezzük az elnöktől. — Nem bizony, mert amikor a tervet készítettük, már számítottunk új tagokra. Aztán az új belépőkkel még csak jobban megműveljük földjeinket, mert elkel a munkáskéz a kertészetben — válaszolja. Negyvenhatról nyolcvanra növekedett pár nap alatt a tsz taglétszáma. Olyan közszeretetnek örvendő parasztokkal erősödtek, mint Katona Béla, Drösböth Gyula, Kristóf László, Bajcsár Já- nosné. A nagyarányú fejlődés már előre sejteti: nem mindennapi esemény zajlik le most a községben. A házak előtt embercsoportok tárgyalják a legfrissebb híreket. A tanácsháznál is nagy a sürgés-forgás. Parasztok jönnek, érdeklődnek. Népnevelők indulnak a községbe és érkeznek onnét visz- sza. Jánosi István általános iskolai igazgató az egyik leglelkesebb szószólója a nagy átalakulásnak. Igen, átalakulás, mert arról van szó, hogy Dunabogdány is a termelőszövetkezeti községek mellé akar felsorakozni a közeli napokban... Két ünneplőbe öltözött, 35—40 év körüli férfi és velük asszonyaik beszélgetnek néhány házzal arrébb a ta- nácsháztól. Jánosi elvtárs éppen agitálni indul az egyik egyéni paraszthoz, s útja a kis csoport mellett visz el. — Na, meggondolták már? — áll meg mellettük, s szólítja meg a beszélgetőket, mint régi ismerőseit. * A férfiak kérdőn az asz- szonyokra néznek, ők pedig vissza. Tekintetükből látszik, eldöntötték mär, hogy belépnek, csak azt várják, melyikőjüík mondja ki az igent. Jánosi elvtárs is észreveszi ezt és nyomban Segít: — Jöjjenek, adok belépési nyilatkozatot — s karonfogva vezeti őket a termelőszövetkezeti szervezőirodába, a községi tanácsházhoz, ahol aztán megoldódik a nagy probléma ... A községi tanács elnökének irodájában újdonsült tsz- tagok gyülekeznek, a Kossuth Tsz tagjai. Mert szerdától kezdve két termelőszövetkezete van a községnek. A Kossuth tagjai régebben a tszcs alapszabályai szerint dolgoztak, s a tagok nagy része most aláírta a tsz-be a belépési nyilatkozatot. A tszcs földjei egy tagban vannak és természetesen az lenne a helyes, hogy a többiek is a fejlettebb utat válasszák. Erről tárgyalnak, vitatkoznak. Folyik a vita, érvek, ellenérvek hangzanak el. így formálódik az új, amelyben — ez már az újságíró véleménye — nagy érdemük van azoknak, akik a falu szélén olyan magabiztosan és céltudatosan készülnek a tavaszra. Mihók Sándor zsenge halivadék a hal-| KÉSZÜLNEK AZ ÉBRESZTŐÓRÁK tenyésztő termelőszövetkezeteknek | ország legrMgyobb és Régibb etikai és Unom. a cvairvii v.ai+Anva § mechanikai üzemében, a Magyar Ovtikai Műve'kben külön* más mraterséHesTetmékenTí- I böző típusú’ mav Pontosságú geodéziai-mechanikus meromu- útTán* 1 több midlir zsenge I szereket. Mometta fényképezőgépeket, valamint különféle ora- halivadékkal segíti a termelő I kat készítenek. A gyár készítményei a világ minden táján SetkSetek Is az allami | ^mertek és sok elismerést szereztek a magyar iparnak. gazdaságok haltenyésztését, tervek szerint 30 000 h rizsföld minden holdján 30 kiló halhúst termelnek, állomás felkészült arra is, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek részéről jelentkező igényeket is kielégítse. __________ Ta vaszi vadlibák a Hortobágyon A Hortobágyon az enyhe Idővel megjelentek a tundrás vidékekre visszatérő vadlibák Az első csoportok már a Hortobágyon tanyáznak és a közeli napokban újabb csapatok érkezése várható. Az idős pásztoremberek elbeszélése szerint, ha februárban megkezdődik a tavaszi vadliba- vonulás, akkor korai tavaszra számíthatunk. Az első vadliba- csoportok általában március § első napjaiban jelennek meg a Hortobágyon. Számos külföldi országból érkeznek vendégek | a tanácsköztársasági ünnepségekre Megnyílt a magyar-szovjet mezőgazdasági napok országos konferenciája majd Leilei János kutatóintézeti igazgató és Bánhegyi Gyula kutatóintézeti igazgató szólalt fel. A konferencia szombaton folytatja munkáját. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Hadtörténelmi Intézet ötnapos tudományos ülésszakot rendez az Akadémia épületében. A tudományos ülésszakot március 16-án Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Akadémia levelező tagja nyitja meg a Magyar Tanács- köztársaság történelmi jelentőségét méltató előadásával. A tudományos ülésszakon képviseltetik magukat a Szovjetunió, Kína, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Bulgária és Albánia történeti és párttörténeti intézetei, valamint Ausztria, Olaszország és Franciaország marxista történészei. A külföldi vendégek beszámollak majd azokról a hősi küzdelmekről, amelyekkel saját forradalmi munkásosztályuk támogatta a Magyar Tanácsköztársaság harcait, valamint arról a visszhangról, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság a környező országok proletariátusában kiváltott; Az ülésszak gazdag programját a Magyar Tanácsköztársaság harcosainak felszólalásai is színesítik. Személyes élményeikből idézik fel a forradalom hősi eseményeit, ismertetik a haladó erők részvételét a szocialista építő munkában, valamint a külső és belső ellenséggel vívott küzdelemben. A rendező intézmények számítanak azoknak a külföldi veteránoknak a részvételére is. akik a Tanácsköztársaság évfordulójára a párt , vendégeiként érkeznek, s akik (g 1919-ben együtt harcoltak » ^ magyar proletariátussal. Sorozatban készítik a MOM ébresztőórákat. A felszabadulás óta az üzemben több mint egymillió óra készült el A cél: a lakosság igényeinek kielégítése Az eredmény: kilencvenötezer forint tiszta nyereség Kisipari szövetkezeteink a jövő hónap elején tartják meg az 1958-as mérlegzáró közgyűléseket. Ahol jól dolgoztak, ott örömmel várják a zárszámadást, ahol viszont figyelmen kívül hagyták népgazdaságunknak a szövetkezetekkel szemben támasztott igényeit, ott nyereségfelosztás helyett csak a megfelelő tanulságokat szűrhetik majd le a szövetkezet tagjai. A Gödöllői Vegyes Ktsz nem dolgozik rosszul, tagjai arra törekszenek, hogy minél jobban kielégíthessék a lakosság igényeit. A négy részleggel és kilenc különböző helyen működő ktsz 90 százalékban javításokkal és különféle szolgáltatásokkal foglalkozik. Jelenleg fényképész, női és férfi fodrász, valamint cipész részlege van, de már a szobafestő és mázoló részleg is megalakult; Tavaly az előirányzott 1480 000 forintos tervet 1 517 000 forintra teljesítették. Erre az évre 1 550 000 forintos tervet állítottak ösz- sze. 1957-ben a szövetkezet tiszta nyeresége 80 ezer forint körül mozgott, az elmúlt esztendő jól végzett munkája nyomán most 95 ezer forint tiszta nyereség marad a ktsz-nek. Ebből az összegből 43 százalékot osztanak fel, a többit különböző alapokra, szövetkezetfejlesztésre, szociális és kulturális létesítményekre fordítják. Korábban 118 ezer forint adóssága volt a szövetkezetnek, s az elmúlt évben 35 ezerre csökkent a tartozás. Amint a szövetkezet vezetője, Dallos József mondotta, ezt az összeget is rövidesen kiegyenlítik. Különben a tavalyi beruházásokat a szövetkezet már saját erejéből végezte. Ebben az évben tovább bővítik és korszerűsítik a ktsz-t. Felújítják a Dózsa György úti férfi fodrászatot és a fényképész-műtermet, úgyszintén a Bethlen utcai női és férfi fodrászatot is. Rövidesen megkezdi munkáját a férfi rendeltruha szabóság a Dózsa György úton, s tárgyalás folyik egy kozmetikai részleg felállításáról. Bár a helyi szervek és a szövetkezet között igen jó kapcsolat alakult ki, mégis, amint a tagok mondották, mostohagyereknek érzik magukat, ugyanis a szobafestő és mázoló részleg munkahiány miatt nem tudja megkezdeni működését. Ugyanakkor a tanács nemrégiben is 57 ezer forintos munkával bízott meg egy magánkisiparost. A ktsz dolgozói természetesen az elkövetkezendő időben is arra törekszenek, hogy kielégítsék a lakosság igényeit. — Sp — Felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam indul a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem a művelődés- ügyi miniszter rendelkezésének megfelelően az 1959/1960-as tanév Ha én belépek... Mert ö már elhatározta, hogy bemegy, csak ez az egy dolog tartja vissza attól, hogy végre azt tehesse, amire a szíve biztatja, A segíteni jött munkások válaszolnak. Elmondják, sose féljen, hiszen az öregek a földjük után megkapják a földjáradékot, már az is szép összeg, aztán kapnak háztáji földet, azon is lehet valamit termelni, ami pedig még ezen felül szükséges számukra, azt majd pótolja a fiú, aki erős, munkabíró ember. Egy másik „de”: — Bemennék, de felesben is bériek. Azzal mi lesz? Megnyugtatják, biztatják a gyárakból jöttek és a helyiek. Tegyen a szíve szerint. A föld dolgát majd elrendezik. A pirosarcú, csillogószemű ember ránéz a feleségére: — Akkor aláírom. S odaka- nyaritja a nevét szögletes betűkkel, de egyenes elhatározással. A tenger tovább hullámzik... Válasszunk előkészítő bizottságot — javasolja valaki. Hiszen ezerholdas szövetkezetei alkarunk. Ezer holdhoz pedig gazda kell. Ha megalakul az előkészítő bizottság, akkor maguk közé szervezhetik azokat, akikkel szívesen dolgoznak együtt, akik kiegészítik ennek a 70 embernek a kívánságát. Sorra kiabálják a neveket. — Oravecz Pál, jó gazda, legyen ő is a bizottságban. Oravecz hátul áll, most előrehúzódik. Tekintélyt parancsoló a nézése. Nagy bajusza körülöleli a száját, leveszi a sapkáját és rámutat a javaslatot tevőre. * — ö sem gyengébb gazda Néki is itt a helye a bizottságban, hát válasszák be őt is. Beválasztják. Öttagú bizottságot terveztek, felvételi vizsgái előtt — a jelentkezők alaposabb felkészülésének segítésére — április 6 és június 27 között előkészítő tanfolya^not szervez. ! A tanfolyamra azok az egy vagy ; több éve érettségizett és jelenleg ! termelő munkában részvevő fiata- !lok jelentkezhetnek, akik még nem ; töltötték be harmincadik életévü- ; két, felvételükkel munkahelyük ! vezetője egyetért és az egyetem ! nappali tagozatán kívánnak ta- ! nulni. ! A tanfolyamon a felvételi vizsga i tárgyait — matematikát és törté- ; nelmet — oktatják. A foglal.kozá- J sok délután fél 6-től este 9 óráig ! tartanak. A részvételi díj 150 fo- ; rint. ; A Jelentkezési kérelmeket a j munkaadó igazolásával együtt az ! egyetem oktatási osztályához (Bu- ! dapest, IX., Dimitrov tér 8.) raár- > clus 25-ig kell írásban eljuttatni. ! A tanfolyami felvétel az egyete- ! mi felvételre előírt szabályszerű ; jelentkezést nem pótolja és a fel- ! vételi vizsgakötelezettség alól sem I mentesít. | Meghalt Komlós Vilmos j Komlós Vilmos* a Vidám Szín* ' pad népszerű művésze pénteken J hajnalban 66 éves korában el- 5 hunyt. A magyar színészek nem« ! csak általánosan becsült és s/e- ' retett társukat vesztették cl ben- j ne, de mindnyájuk Vili bácsi- j ját is. ! Halála nagy vesztesége kabarc\ művészetünknek és az egész ma« ■ gyár színházi kultúrának. Temetése március 3-án délután fél kettőkor lesz a Farkasréti temetőben a fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyre. A magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából rendezett magyar—szovjet, mező- gazdasági napokat pénteken i országos konferenciával nyitották meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermé- !> ben. Az ünnepélyes megnyi- $ táson megjelenít Tömpe 1st- $ ván, a földművelésügyi mi- $ niszter első helyettese, továb- ^ bá Magyar! András földművé-^ lésügyi miniszterhelyettes, & Dinnyés Lajos, az országgyű- § lés alelnöke, Demeter Sándor,^ az MSZBT, országos titkára. $ Hunya István, a MEDOSZ el- $ nőké. $ Ott volt V. K. Gulovszkij, a $ Szovjetunió magyarországi 5 nagykövetségének első titkára. $ A mezőgazdasági irányítód szervek, tudományos intézmé- i nyék számos vezető személyi- S sége, valamint a mezőgazdasá-! gd üzemek legkiválóbb szakem-! béréi előtt Manninger Rezső; Kossuth-díjas akadémikus; megnyitó szavai után Tömpe; István, a földművelésügyi mi-; niszter első helyettese mondott: ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után So-i mos András Kossuth-díjas i akadémikus, a magyar—szovjet • gazdasági és mű~?nki-tudomá-j nyos együttműködésnek mező-1 gazdaságunkban mutatkozó; eredményeiről tartott előadást, j z iskolapadokban most a zí jászkarajenői apák és nagyapák ülnek. A parlaghal- mi és a tetővári parasztok közül délelőtt többen bent jártak a tanácsházán és ki világosan, röviden, ki pedig csak célozgatva kérte a falu vezetőit, tegyék lehetővé a szövetkezet megalakítását. Hát ezért ültek most itt a padokban, ahol délelőtt még a gyerek tanulta a földrajzot. ; Hiszen ez is földrajz, hosszúira nyúló tanulás. Nem is le- I hetne félbeszakítani, úgy meg- \ indult a diskurzus. I Abban minden paraszt ;egyetért — vannak vagy het- • vénén —, hogy kell a szövet- ■ kezet, jó a közös, be is mentnek de... : Ennél a folytonosan vissza- \térő, „de” szónál megreked a ; ?cezdeti indulat. Ez a „de”, ; most nem ellentétes kötőszó, ; hanem kérdést takar? Azt ; mondja az egyik: ; — öreg apám van, az apó\som, anyósom is tehetetlen. Mi > lesz velük, ha én belépek? i s már tizenegyen vannak, Env- § nyi embert tartanak alkalmas-§ nak arra, hogy irányítsa, szer- $ vezze a közöst. Vagy talán $ többet is, mert még mindig ja- § vasolják ezt is, azt is, mind- ^ egyiknek az érdemeit fejte- í getve. ^ Aztán valaki kimondja: — Ha már van előkészítő \ bizottság, azt is meg kellene ^ határozni, hogy mit szervezzer \ nek. Az már nem kétséges \ hogy termelőszövetkezet lesz. ^ De a neve? A piros arcú. aki a fele** \ bérlet miatt aggódott, elrik- § kantja magát: — Uj Barázda legyen... Vi \ Barázda. A hetven ember helyesel \ hegyen Uj Barázda a neve, ^ amelyben új módon vetnek ^ aratnak, élnek. § Aztán kimondják, hogy $ megalakult a termelőszövetke- § zet. \ Véget ér J&szkarajenőn a \ leghosszabb földrajzóra. Történelem- és földrajzóra egyszerre. Gáldonyi Béla N