Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-28 / 50. szám
CSALÁDI ELET (5. oldalon) G Y EÍU A N A C S LAP] A A Z M S Z M P PEST MEGYEI BIZOTTSÁG PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m. ÉVFOLYAM, 50. SZÄM ARA 50 FIIJUK« 1959. FEBRUAR 28. SZOMBAT Újabb négy termelőszövetkezeti község: TINNYE, TELKI, TAKSONY ÉS DUNABOGDÁNY A megye vezető szakemberei a helyszínen segítik az új nagyUzemi gazdaságok kialakítását Tegnap délután telefonjelentés adta hírül, hogy csütörtökön estig Tinnye község dolgozó parasztságának túlnyomó többsége is a felemelkedést jelentő szövetkezés útját választotta: belépett a helyi Uj Élet Termelőszövetkezetbe. Ezzel Tinnye is termelőszövetkezeti község lett. A legújabb belépők között van Palovics József 16 holdas, Mayer Ferenc 18 holdas és Romár József 9 holdas dolgozó paraszt is, akik most már a szövetkezet többi tagjával együtt készítik a terveket, amelyekben a többi között 30 bold szőlő és 80 hold őszibarack telepítése szerepel. A legfrissebb jelentések szerint a tegnapi napon Telki, Taksony és Dunabogdány is a termelőszövetkezeti községek sorába lépett. A jövő hét elejétől a megye vezető mezőgazdasági és pénzügyi szakembereiből alakult brigádok keresik fel a termelőszövetkezeti községeket, hogy segítsenek a nagyüzemi gazdaság megalapozásában és tervezésében. Elsősorban a tavaszi feladatokat beszélik meg a szövetkezetek tagságával, hogy a még szétszórt parcellákon is hasznosíthassák a távlati tervek kidolgozását, amelyekben a helyileg kialakult mezőgazdasági ágak, adottság olt alapján állapítják meg a termelőszövetkezet üzemágait, a vetés- szerkezetet, valamint az építkezések és az állatállomány fejlesztésének ütemét. Mozgalmas napok Pátyon (Tudósítónktól) Derült tavaszias időjárás, ragyogó napsütés köszöntött pénteken a pátyiakra. Aki nem tudja, micsoda erjedés van most ebben a községben, talán azt hinné, a napsütés az oka annak, hogy olyan sű!<an járnak, beszélgetnek, csoportosulnak az utcáikon. Pedig nem elsősorban a nap melege az, ami kicsalta az embereket a négy fal közül. Nagyobb, több annál; sorsdöntő kérdés. Bármerre járok a falviban, mindenütt erről folyik a szó: a hangoshíradóban, az üzleteikben, az orvosi rendelőben, s a kapuk előtti kispadon. A posta előtt népes csoport beszélget. Én már csak a végszavakat hallom; jól öltözött, ‘középkorú parasztember mondja: — Nézd, Jóska. Előbb vagy utóbb, te is csak belépsz. Akkor aztán ott leszel, ahol én. Csak én nem szeretek utolsó lenni. Nagy a forgalom a tanácsháza előtt is. Az emberek áUJelenleg több mint hétezer kisipari szövetkezeti tag részesül felemelt nyugdíjban Beszámítják az 1951 előtti tagságot is A Minisztertanács csütörtöki ülésén hozott határozata a nyugdíjraideletet kiterjeszti a kisipari szövetkezeti tagságra is. Mit jelent ez az intézkedés a szövetkezeti tagság számára? — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munkatársa a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet vezetőihez. A múlt évben megjelent nyugdíjtörvény — mondották •— csak a munkaviszonyban élló dolgozóiéra vonatkozott, a szövetkezett tagok pedig, mint résztulajdonosokat nem tekintette munkaviszonyban állóknak. Ennek ellenére 1951. óta ugyanúgy kiterjedt a kötelező biztosítás a szövetkezeti tagokra is, mint az állami vállalatok dolgozóira. 1951. előtt ugyanis a biztosítás önkéntes volt, s egy-egy szövetkezetben a tagság többségének döntése kellett ahhoz, hogy önkéntes alapon társadalombiztosításban részesüljenek. A kisipari szövetkezetek azonban nagy számban alakultak 1951. előtt is, viszont eddig a nyugdíjak megállapításánál csak azt az időt számították be, ami a kötelező, vagy önkéntes biztosításba való belépés óta eltelt. Mivel kevés szövetkezet volt, amely kérte az önkéntes biztosítást, így a nyugdíj megállapításánál hátrányos helyzetben voltak azok, akiknek — noha szövetkezett tagok voltak —, nem volt önkéntes biztosításuk. Az 1958- as nyugdíjtörvény kiterjesztése nemcsak azt jelenti, hogy ugyanúgy vonatkozik rájuk, mint az állami alkalmazottakra, hanem azt is. hogy beszámítják a nyugdíj megállapításánál az 1951. előtti biztosítás nélküli szövetkezeti tagságot is, ha azóta nem szakította meg szövetkezeti tagságát. Ezzel az intézkedéssel a szövetkezeti mozgalom élharcosait jutalmazzák. A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézetnek jelenleg 5700 nyugdíjasa van, tehát pillanatnyilag ennyire vonatkozik a nyugdíjemelés, az 1954. előtt nyugdíjazottak máris kapják nyugdíjukat, a többieknek pedig most küldték ki a kérdőíveket. Az intézet vezetői számítanak arra, hogy ebben az évben még mintegy 3500 —4000 szövetkezeti tag megy nyugdíjba. Ezért költségvetésükben a tavalyi harmincmillió forint helyett, az idén már 60 millió forintot szántak nyugdíjalapra. nak a fal tövében, süttetik magúkat a nappal, közben hallgatják, mit mond a hangoshíradó. Benn a tanácsházán székel a tsz-szervező bizottság. Az egyik széken szemrevaló, pirosarcú fiatalasszony üldögél. Vigh Gyulánénak hívják, a Petőfi Tsz újdonsült tagja. Hétfőn lépett be, 5 kát. hold földjükkel. A férje a gépállomáson szeretne dolgozni: él, hal a gépékért. Ott meg csak a családban maradna: a tsz földjeit úgyis a gépállomás műveli. — Hogy érzi magát, mint tsz-tag? — kérdem Vigh Gyu- lánét. — Szókat fan még — mondja őszintén. — Egész életemben dolgoztam, reggel öttől késő estig, a férjemmel együtt. A muvüiától most sem félek: szeretek is, bírok is dolgozni. Nem mondom, nem szűkölködtünk éppen, de meg sem gazdagodtunk. Szóval, a múlttal nem lehet dicsekedni, de a jövőtől sokat várok. Persze, nem most, azonnal, hanem majd a becsületes munkánk eredményeként. Búcsúzik. Agitálni indul. Azokhoz, akik még nem jutottak el a döntésig, mint ő. s.. No, ilyen agitátornál nem lehet baj a személyes példamutatássáE, Ny. Ét Uj magyar iparági $ Uj magyar iparág, a szinté- $ tikus műanyaggyártás első két ^ üzemét pénteken adták át ren- $ deltetésének. ^ Délelőtt a Hungária Vegyi- $ művek Illatos úti telepén a ^ sz'ntetikus műszál alapanya- § gát a kaprolaktámot előállító $ üzemet avatta fel Czottner $ Sándor nehézipari miniszter. § Az ünnepségen a IX. kerüle- $ ti pártbizottságot Horváth Já- § nos első titkár, a vegy pari S dolgozók szakszervezetét Gál ^ László főtitkár képviselte. ^ A vendégek ezután Nyerges- £ újfalura mentek a Viscosa-gyár $ műszál üzemének a Danulon- J gyárnak a felavatására. Az ország második önkiszolgáló KERAVILL-boltja nyílt meg a köze1 múltban Cegléden. Az üzletben a vevők maguk választják ki a kívánt árucikket | SSSSSySSS^SSSSSSASSSJVyXSSSSSSSSySSSSSSSSAfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ! A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése politikailag és gazdaságilag egyaránt egészséges Dögéi Imre földművelésügyi miniszter beszéde a mezőgazdasági szakemberek tanácskozásán Pénteken délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumban, a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek, mezőgazdasági osztályvezetőinek, gépállomása igazgatóinak, a fővárosa és vidéki tudományos intézmények és a minisztérium vezető szakembereinek részvételével tanácskozást rendeztek. A napirenden a tavaszi mezőgazdasági felkészüléssel kapcsolatos, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetéből adódó feladatok megvitatása szerepelt. A vitát Dögéi Imre földművelésügyi miniszter előadása vezette be. — Az előttünk álló feladatokat — hangoztatta Dögéi Imre — a pártnak és a kormánynak az a célja határozza meg, hogy A dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről tárgyal a szakszervezeti nőkonferencia Az üzemek, intézmények és hivatalok mintegy 500 nőküldöttének részvételével pénteken délelőtt megkezdődött a kétnapos szakszervezeti konferencia a vasasszakszervezet székházának dísztermében. A tanácskozáson megjelent Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A megnyitó beszédet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondotta, majd Bugár Já- nosné, a SZOT titkára ismertette a szakszervezeti nőmozgalom időszerű kérdéseit. Több mini 35 millió forint értékű gépet készítenek a termelőszövetkezetek részére terven felül a mezőgépipari üzemek A mezőgépipari üzemekben a napokban termelési értekezleteken, röpgyüléseken tárgyalAttila székhelye és aranykoporsója nyomában Dr. Csalány Dezső, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója régóta kutatja Attila székhelyét és sírját. Most sikerült megtalálnia azt az eddig ismeretlen folyót, amelyet Priszkosz bizánci történetíró említ Attila székhelyének megállapításával kapcsolatban. Priszkosz — aki 448-ban tagja volt annak a követségnek, amely Konstantinápolyból Attila székhelyére lovagolt, — útleírásában elmondja, hogy az Al-Duna után három hajózható és több kisebb folyón keltek át. A folyók közül kettő a Temes és a Tisza volt, a harmadiknak említett Drinkát eddig nem ismerték. Csalány Dezső megállapította, hogy a Drinka azonos a mai Hódmezővásárhely alatti Dilinka érrel, amely torkolati szakasza egy valaha hatalmas Vízrendszernek. E helytől kezdve pedig már csak körülbelül 48 kilométerre lehetett a Bődi-réven és a Tiszán át Attila székhelye. Ez a terület ma a Tisza-hurok kanyara által körülzárt sziget, amelynek nyugati bejáratát a folyó szabályozásakor átvágták. A szigeten a Priszkosz által említett fürdő is megvan. Az egykori fürdő melegítő kamrájának romjait már a harmincas évékben megtalálták. A feltevések szerint tehát ott volt Attila székhelye és sírja is. A kutatást folytatják. tak a dolgozók nagyüzemi mezőgazdaságunk fejlődéséről, s mindenütt kinyilvánították segítőkészségüket. a termelőszövetkezetek igényednek mind nagyobbmérvű kielégítésére. A Kohó- és Gépipari Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a terven felül felajánlott gépek értéke meghaladja a 35 millió forintot, a hozzávaló anyagnak mintegy 10 százalékát, 183 tonna hengerelt és csőárut megtakarított készleteikből biztosítanak. KRISTÁLY — MŰANYAGBÓL A leningrádi Komszomolsz- kaja Pravda gyárban műanyag- „toristályt‘‘ készítenek. Ebből állítják elő az Ermitázsfoan és más múzeumokban őrzött művészeti alkotások tökéletes másolatait: csodálatosan szép vázákat, tálakat, dísztárgyakat stb. mezőgazdaságunk szocialista átalakítását a mezőgazdasági termelés egyidejű, állandó növelése mellett kell végrehajtani Terveink teljesítéséért, amelyek az elmúlt gazdasági évhez viszonyítva nagyobb feladatokat rónak ránk, minden erőnket latba kell vetni, hiszen 1958-hoz viszonyítva a mezőgazdaság bruttó termelési értékét 5,2 százalékkal kell növelni, A továbbiakban a tavaszi növénytermesztési munkák gondos és szakszerű végrehajtása érdekében szükséges tennivalókról szólt, majd foglalkozott a szerződéses termeltetés helyzetével. Előadása további részében a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről szólt. A termelőszövetkezeti mozgalomban — mondotta — ez év eleje óta új helyzet alakult ki; A mostani fejlődés alapvető jellemvonása, hogy megkezdődött a kis- és középparasztok tömeges belépése. Az a körülmény, hogy a gazdaságilag erős kis- és középparasztok lépnek be, új helyzetet teremt az egész szövetkezeti mozgalomban. Az új helyzet lehetővé teszi, hogy a kis termelőszövetkezetek egészséges üzemnagyságúvá fejlődjenek, ugyanakkor az új termelőszövetkezetek is a nagyüzem minden előnyét legjobban biztosító nagyságú földterülettel alakulnak meg. Az év elején megindult számszerű fejlődés tehát mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban egyaránt egészséges. — Az új és a területileg erőteljesen fejlődő termelőszövetkezetek megerősítésének egyik legfontosabb feltétele a politikailag és szakmailag jó vezetés kialakítása. Igen kedvező, hogy a községekben általában megtalálják a legrátermettebb vezetőket. A mezőgazdasági szerveknek ezekben a napokban egyik legfontosabb tennivalója gondoskodni arról, hogy már a megalakulásnál ott legyenek a szakemberek: a mezőgazdász és a könyvelő. Befejezésül az állami, tan- és a kísérleti gazdaságok szerepéről beszélt. Az előadást vita követte, a A pusztavacsi élenjárók Pusztavacs négy napja termelőszövetkezeti község. Koburg herceg egykori cselédei ma már arról vitatkoznak. hogy a most alakult Győzelem Tsz-nek melyik legyen a fő termelési ága, hogyan fejlesszék az állattenyésztést, miiképpen valósítsák meg a gomba- és dohánytermelést, hogyan hasznosítsák majd a földeket. Kik is azok az emberek, akik Pusztavacson élharcosai voltak a fejlődésnek, életű- járói a felemelkedéshez vezető útnak? Itt van például Kovács István, akit a faluban egyszerűen csak Pista bácsinak hívnak. Mindig tekintélyes gazda volt és régóta szívügye a közös gazdálkodás. Elsőnek lépett a termelőszövetkezetbe. A felszabadulás óta már a a második házat építi. Ezt a mostanit a fiának, akinek egyébként motorkerékpárt is vásárolt. A lovait is beviszi a szövetkezetbe, s azok árán meg televii ziót vásárol. Gyolcsos János, noha 70 éves, csupa erő, egészség. A dohánytermelés mestere, kitüntetett dohánykertész. Mint mondja, a herceg nem becsülte szakértelmét. De a tsz-ben majd megmutatja képességeit. Azt tervezi, hogy öthat holdon dohányt termel, aminek csodájára jár a környék. Nagy lehetőséget lát a juhtenyésztésben is. Az új tsz-ben mintegit 400 darab birkát akarnak tenyészteni. Emellett törzskönyvezett tehenészet, szarv asmarhahiz* lalás szerepel az állattenyésztési programban. Ezek az elképzelések teljesen reálisak, mert erre a célra több mint 200 hold legelő áll rendelkezés ükre. Garajszki Pál, aki apaá l lat gondozó volt, ugyancsak kiváló állattenyésztő. Balta Ferenc 26 évig szolgálta a herceget. Most ő is ott van az alapító tagak soraiban. Ficsur Pált is ott látjuk családjával együtt a tagok között. Felesége tanácstag és mindig első adó} if zetök voltak. Ilyen emberek jártak az élen Pusztavacson. Olyanok, akiket bizalommal követtek a többiek. Holló János )
