Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-26 / 48. szám

fl» ui fir hírlap 1959. FEBRUAR 26. CSÜTÖRTÖK Komló nélkül a sör csak íztelen árpalé 0 Évi másfél-kétmillió dollárt takaríthatunk meg a komlótermelés fokozásával Szokatlan kép tárul az utas elé, akit útja a nagykátai járás legfiatalabb községe, a kilenc- esztendős Újszilvás felé vezet. A hosszan elnyúló,falu közvet­len szomszédságában meg­lepően magas karóerdő hívja magára a figyelmet. Mintha óriásuk telepítették volna ide óriás-szőlőjüket. Hamarosan kiderül, hogy a Komlótermelő és Termeltető Mezőgazdasági Vállalat telepén vagyunk és a szabályos sorokban felállított •karók hét méter magas beton-, fa-, vagy vasoszlopok, végükön hatmilliméter átmérőjű acél­drót háló feszül és erről a há- -lóról vékonyabb drótszálak függnek alá, egészen a talaj színéig. Komlót termelnek ezen a 'bonyolultnak látszó, de min- -rienképpen monumentális ».szerkezeten”, ezt az ismerős nevű növényt, amelyről — valljuk be őszintén — nem so­kat tudunk, csak egészen hal­vány emlékeink vannak róla. Mintha emlékeznénk nagy­anyáink komlós kenyerének kellemes ízére, zamatára, amely olyan fölségesre fokozta a füstölt háziszalonna ízét. De aztán valahogy kiesett az éle­tünkből. A sörkedvelők között bizonyosan akadnak szép számmal, akik sejtik, hogv kedvenc italuk gyártásánál milyen fontos szerepe van en­nek a növénynek, de azt, hogy miből áll ez a szerep, csak a szakértők tudják. Furcsa története van a komlónak. Régi pergamenek tanúsága szerint valamikor igen fontos haszonnövény le­hetett Magyarországon. írás­beli emlékek bizonyítják, hogy már a messzi tizen negyeik szá­zadban is Pozsony, valamint Sáros várának jobbágyai javá- han termesztették és nemcsak kenyérsütéshez használták, ha­nem sört is főztek vele, sőt különböző betegségek ellen is 'használták. A mezőgazdasági statisztika'azt is elárulja, hogy 1900 körül közel kétezer ka- tasztrális holdon folyt hazánk­ban a komlótermelés. Ez a te­rület az első világháború kitö­réséig közel ötezer holdra nö­vekedett. De akkor — mintha elvágták volna. A második vi­lágháború után szanaszét az országban együttvéve nem ta­láltak több komlóültetvényt, mint tizenkét holdat. Csak a felszabadulás után kapta visz- sza régi becsületét a komló, amikor 1953-ban a kormány rendelkezése alapján országo­san és tervszerűen megkezdő­dött a telepítése. Nem is hinné a laikus város­lakó, hogy milyen előkelő sze­repet tölt be ez az indásnövény ez ország gazdasági életében. A meglépő tájékoztatót Fábián Zoltántól, a vállalat termelte­tési részlegének vezetőjétől és Kiss Lászlótól, az üzemegység agráregyetemet végzett fiatal vezetőjétől kapjuk meg: — Fejlődő sörgyártásunknak óriási a komlószükséglete, de ennek, sajnos, még ma is csak alig egyhatod részét fedezi a hazai termelés. A többit im­portálnunk kell Csehszlovákiá­ból, a Szovjetunióból, Német­országból, Franciaországból, sőt újabban még Koreából is. Az importkomló évenként másfél, kétmillió dollárt emészt Fölhasználható termésének — szárított virágainak — világ­piaci ára mázsánként 300-400 dollár. És egy hold évi átlagtermelése hazánkban négy-öt mázsa, amelynek értéke eléri a ga­bonahozam értékének 20—30- szorosát, A komló egy-két év alatt gavallérosan visszafizeti a teljes beruházási költséget. A hazai átlagtermés azonban egyelőre meglepően kevesebb, mint a külföldi komlótermelő vidéké. Nyugat-Németország- ban 10 és fél, Angliában 9, Jugoszláviában 6 mázsa átlag­termést értek már el. Szak­értőink bíznak benne, hogy rövidesen nálunk is lényege­sen emelkedik a termésátlag. A komlót széles sorokban ül­tetik, mégpedig dugványok formájában. így már az első évben is hoz termést, teljes termőképességét csak két- három év múlva éri el, de meg­tartja vagy 30 évig. Indád hét- nyolc méter hosszúra megnő­nek és fölkapaszkodnak a dró­tokon. Csak a „nőnemű” egye- deket ültetik ki és ügyelnek arra, hogy „hímnemű“’ egye- dak még csak a közelükbe se tolakodhassanak. A megter­mékenyített tobozok ugyanis értéktelenek, csak a meddő vi­rágok főzete alkalmas felhasz­nálásra. Az tartalmazza azo kát a pompás, kesernyés íze­ket és illatokat, amelyek nél­külözhetetlen kellékei a jó sör­nek. A leszüretelt tobozszerű virágokat megszárítják, ez szintén nagy figyelmet és ko­moly berendezéseket igénylő művelet, majd erős nyomással összepréselik. Ebből kell egy- egy hektoliter sörhöz 17 deka. — Komló nélkül a sör csak Íztelen árpalé — kapjuk meg a szakszerű indokolást, Megtudjuk azt is, hogy gyógyászati célokra csak a vadít ömlőt használják, viszont a „szelíd” komlóban lupulin-nak hívják azt a sár­gás port, amely a hatóanyagot tartalmazza. A komlótermeléssel éppen a költséges beruházás miatt csak állami gazdaságok és célgezda- 6 ágok foglalkoznak és az évről évre összegyűjtött tapasztala­tok alapján igyekeznek fokozni az elért eredményeket. Ahol lehet, ott gépesítik a munkát. A szakemberek bíznak abban, hogy néhány év alatt a hazai komlótermelés eredménye íö- íöslegessé teszi az importot és ezzel igen jelentős valutameg­takarítást ér el a magyar nép­gazdaság. Az ujszilvási komlós új, negyven holdas teleprészén is állnak már a hét méter magas oszlopsorok, a dróthálót impo­záns szerelőtornyok segítségé­vel most szerelik föl a tetejük­re. A föld alatt alvó évelő tőkékben pedig már megindult a nedvkerinigés, sőt már az új hajtások is tolakodnak a nap­fény felé. Magyar László Több mint ezer nagyüzemi vetőgép A mezőgazdaság gyors szo­cialista átalakulása nem talál­ja felkészületlenül a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gép^várat, ahol az idén jóval több nagyüzemi gépet gyárta­nak, mint a múlt esztendőben. Több mint ezer tráktorvontatá- sú vetőgép készül, s eninek fe­lét már az első negyedévben leszállítják. A legnagyobb tel­jesítményű 32/40 soros vető­gépből ötszázötvenet, a mütrá- gyaszóróval kombinált 24 so­rosból százötvenet, a legkorsze­rűbb gumikerekes UTV/24 soros vetőgépből pedig három­százötvenet adnak át a mező- gazdasági _ nagyüzemeknek. Ezenkívül*”újabb korszerű gé­pek mintapéldányait is elkészí­tik. Tökéletesítik a kukorica­betakarító kombájnt és új tí­pusú traktoros fűkaszát, vala­mint rizsarató gépet terveznek. Másfélmillió forintot fordítottak tavaly a megyei mozik fejlesztésére A Pest megyei Tanács épü­letében értekezletet tartottak a megyei filmszínházak üzem­vezetői, hogy megbeszéljék az elmúlt esztendő tapaszta­latait és az 1959-es év fel­adatait. Ujszászi Gyula, a megyei moziüzemi vállalat igazgatója ismertette az MSZMP műve­lődéspolitikai irányelveit, va­lamint azokat a feladatokat, amelyek ebből adódnak a vál­lalat további munkáját ille­tően. Ujszászi elvtárs ezután értékelte a megyei mozihálózat elmúlt évi munkáját és meg­állapította. hogy ma már a megye mnjd minden községében mű­ködik mozi. Az elmúlt esztendőben száztíz normál- és kilencven keskeny- filmet mutattak be a megye területén. A legnagyobb si­kert a Szállnak a darvak cí­mű művészi szovjet film arat­ta. Beszámolójának második ré­szében a vállalat elmúlt évi gazdasági munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy másfélmillió forintot for­dítottak a megye területén mozik építésére, illetve korszerűsítésére. A közeli napokban kerül sor a közel félmillió forintos költ­séggel épített új, modern ül­lői mozi átadására. Tizenhá­rom mozi kapott az elmúlt esz­tendőben új vetítőgépet. Az értekezlet második ré­szében Guttray Józsefné, a propaganda osztály vezetője ismertette a szovjet filmhét megyei programját. Március 5—11 között a megye minden filmszínhá­za szovjet filmet tűz mű­sorára. Ez idő alatt bemutatják a leg­újabb hat szovjet játékfilmet is. amelyeket jelenleg nagy si­kerrel játszanak a fővárosi filmszínházakban. Az értekezlet számos hoz­zászólással ért véget a kora délutáni órákban. Gyümölcsöt hozott az összefogás Váckisújfalun Az új patakmeder Vácklsújfalu határában hosz- szú évek óta víz alatt állnak tavasszal a kertek és a közsé­gi legelő egy része is. A vad­víz jelentős területeket hódí­tott el a gazdáktól, a földön kevesebb, vagy semmi sem termett, s az elvizenyősödött legelő terjesztette a máj­mételyt, amely pusztított a szarvasmarha-állományban. A püspökszilágyi és kis- némedi patak nyolc kilo­méteres szakaszon teljesen betömődött, eliszaposodott, s ezért nem tudta a tavaszi vizet levezetni. Az elmúlt év tavaszán is ez volt a helyzet, de a váckisúj- falui gazdák elhatározták, hogy véget vetnek a vadvíz pusz­tításának. ötvennégyen álltak össze a terv megvalósítására. Vízgazdálkodási társulást ala­kítottak, elsőnek Pest me­gyében. Kezdeményezésüket támogatta a Vízügyi Igazgató­ság és a földművesszövetkezet is. A meder kimélyítését nyolcvan százalékban már el­végezték, s eddig mintegy 150 ezer forintba került a munka, de a pénz egy része vissza­kerül a tagokhoz, mint munkabér. A társulásban levő gázdák a mederrendezés befejezése után sem oszlatják fel tár­sulatukat. hanem közösen gát­őrt fogadnak, aki rendszeresen ellenőrzi a meder állapotát, így nem kerülhet sor még egyszer arra. hogy kertjük és legelőjük elvizesedik az elhanyagolt pa­takmeder miatt. Nem érdemes csempészni Tavaszra készül az OFOTÉRT Több öj fényképezőgép-fajta kerül forgalomba AZ OFOTÉRT Vállalat több új nagyteljesítményű külföldi fényképezőgépet vásárolt. Új­donságuk a Praktina II. A, fényképezőgép. A közepes tel­jesítményű gépekből is na­gyobb mennyiséget árusítanak. A Verra III. beépített fénymé­rővel, a Verra IV. fény- és táv­mérővel kerül forgalomba. Az idén lényegesen több fel- szerelési tárgy lesz a szaküzle­tekben. Ismét vásárolható csipkés vágógép, a rég hiányzó fémállvány. A vállalat a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból és Csehszlovákiából ho­zatott hét- és hatrészes állvá­nyokat. Ezenkívül nagy meny­nyiségben hoznak forgalomba diavetítő és dianéző készülő két is. „őszintén l'kívánjuk, hogy külföldi utazása élményekben gazdag és kellemes legyen. A jó kívánság mellett segítséget nyújtunk ahhoz, hogy az or­szághatár átlépésekor a vám- vizsgálat az ön számára ne okozzon gondot.’’ így hangzik a vámvizsgálatról szóló Tájé­koztató szívélyes hangú beve­zetője, amelyet minden kül­földre utazó állampolgár az indulás előtt kézihez kap. A Tájékoztató részletesen és félre nem érthető módon is­merteti: mit milyen értékhatárig lehet vámmentesen kivin­ni és behozni külföldre»', milyen értékhatáron túl hány százalékos vámot kö­teles az utazó fizetni. A ki- és beutazó, amíg a A megyei kereskedelem a szövetkezeti községekért Pest megye kis- és nagyke­reskedelmi vállalatainaik ve­zetőiből több közös brigád ala­kult, hogy a megyei termelő­szövetkezeti községek kereske­delmi ellátottságát jobbá te­gyék. A községekben a hely­színen vizsgálják meg a bol­tok elhelyezését és,, áruraktá­rait, s a szükséghez mérten el­látják az üzleteket áruval, s így minden közszükségleti, sőt egyéb cikket is helyben szerez­hetnek be a termelőszövetke­zeti tagok. Ahol szükség mu­tatkozik, ott kibővítik a meg­levő üzlethelyiségeket, sőt, új üzletek nyitására is gondol­nak a termelőszövetkezeti köz­ségekben. föl. ami vitathatatlanná teszt '•^'"'"""""","'y/"yy,/"""""yy"'""-'"""w"-"""-""'-"""""S"-"ssssssssssssssssssssssssssf//stss/ss/s/s/fSfsfssssss/sssssssss/ss//Sfssssssss//sssss/sssss/ss,-icsátotta az ^ TT üvös, jeges szél fúj a Duna I | I Dunabaadánu Csóbánka V.IS£ r __i-- $ H felói A i»h,,irnLiL„ IR» A IRv a =55= II II // 11= =w u= ^ ! z=* Vunabogdany, _ Csobanka, nyomozás, f nntne prtlplííitllí § Jelöl, a lebukófélben levő lUilíUÍ» tlUlKUIih | tavaszias napot percenként bo. fűződik a komlótermelés nagy- ^ rítja el egy-egy fekete, csúnya arányú fokozásához. Kormány- ^ hófelhő. Tüzes szikrákat szór zatunk ennek n felismerésében ^ az ember arcába a széltől kér- adta ki hat évvel ezelőtt ren- ^ getett jégdara. delkezásét, amelynek alapján ^ Mégis, a tavaszi hóesésben végre megindult a munka. ^ feketéllik a szigetmonostori fö- Ujszilváson 1954-ben kezd- ^ utca. Emberek tapossák a fris- ték mag a komlótermelést. ^ sen esett havat, szembehúzott Először húsz holdat telepítet- kalappal, erősebben megkötött tek be. Ezt a területet évről § fejkendővel egy pont felé ha- évre növelték, tavaly már hat- % lad a község apraja-nagyfa: van holdon termett itt komló, $ öreg nénikék, kampósbotra tá- az idén további negyven holdat % maszkodó öregek, virgonc gyer- telepílenek és ezzel elérik a $ mekek és — a hidegre fogva száz holdat. A komlótelepítés $ mindent.— összebújó fiatalok. nem olcsó mulatság, egy-egy $ A kisebb-nagyobb csoportok hold fölszerelése és betelepí- \a Fő utcáról egy kis mellék­lése közei hatvanezer forintba $ utcába térnek, ahol az új mű­kéiül, Óriási összeg ez, de — § velődési otthon áll. Jóval az megéri. A Magyarországon ^ előadás előtt csak szorongva meghonosodott haszonnövé- ^ lehet egy-egy jó állóhelyet ta- nyek között nincs talán még ^ látni. A színpad előtt szovjet egy, amely megközelítőleg is $ katonák harmonlkáznak. A ennyit „hozna”» $ magyar—szovjet barátsági hó­BARÁTI KÉZFOGÁS nap megnyitása alkalmából mintegy tizenöten jöttek el Szi­getmonostorra, hogy a falu la­kosságát szórakoztassák, és összebarátkozzanak velük. Mire a műsor megkezdődött, már egy gombostűnyi hely sem volt, A balalajka-együttes számai, az énektrió és a ferge­teges orosz táncok vastapsra késztették a közönséget. A műsor befejezése után fe­hérasztalnál találkozott a szov­jet együttes és a falu lakossá­gának egy része. Nem is kellett tolmács. Egy-két szót a szovjet vendégek tanultak meg magya­rul — egy-két szót a monosto­riak is tudtak oroszul. Megin­dult a beszélgetés. A nagyteremből azonban a közönség, 400 ember nem: moz­dult. Valamit még várt. Pilla­natok alatt felkerült a színpad­ra a szék és a fiatalok tolmács útján kérték a harmonikást, hogy jöjjön ki és játszón. Pár perc múlva már fergeteges tánc kezdődött. Ezen a nyelven ismét mindenki értett. A szov­jet katonák nem értek rá pi­henni. A színpadon bemutatott tánctudásukat a nagyteremben is be kellett bizonyítaniak. Három órai ott-tartózkodás után vettek búcsút a szovjet katonák. A falu lakossága szí­vébe zárta a kis szovjet együt­test. A szovjet katonák pedig érezték, hogy a magyar néppel kötött barátság nem papíron íródott csak. Másnap a szentendrei járás művészegyüttesei látogatták meg a Szigetmonostoron ven­dégszerepeit szovjet katonákat. gon mindenütt büntetendő cselekmény. — A csempészésnek mérhe­tetlenül sok változata van» A dús hajfürtök, az alsóruhá­zat. a dupla fenekű bőrönd, a cipősarok mint rejtekhely közismertek. A vámőrök előtt ered­ménytelen trükkök ezek. Mégis sokan próbálkoz­nak velük. Pedig nem éri meg, mert ha rajta­vesztenek, büntetés jár érte. — Ha a csempészáru értéke 6000 forintot alul van, akkor a tettenértet bírságolják és az árut is elkobozzák tőle. Ha 5000 forinton felülj az érték, akkor az illető háromévi bör­tönnel büntetendő, ezenkívül bírságot kell fizetnie és még az áru elkobzása is kimond­ható. — Ám, ha a vámvizsgálat alatt mégis átcsúszik a csem­pész, akkor se lehet biztos a dolgában. Ugyanis, ha ké­sőbb a hatóság tudomására jut, hogy a vámőrséget ki­játszotta, három, illetve öt év után is eljárás indítható el­lene. — F. V. hajós például 37 darab karórát úgy csempé­szett át a határon, hogy azo­kat ruhába bevarrta és fe­lesége derekára kötötte. Majd az óbudai kikötőben egy or­gazdának eladta, aki közvetí­tők segítségével áruba bo­órákat. Távoleső visszafelé indult meg __________zás, míg végül is fel­S zentendre, Szigetmonostor ^ derítették a tettest. S most. két együttesei mintegy ötvenen ^ évre a bűntett elkövetés* jöttek el a baráti találkozóra. J után kerül F. V. a bíróság elé. A szovjet katonák kíváncsiak $ A beszélgetés során azt is voltak a járás együtteseinek § megtudtuk, hogy szereplésére. A táncosok, zené-$ - - . , szék önmagukat múlták felül. * a vámőrség egyik fo toreb­Fergeteges taps fogadta a kü- $ V*Se: .egyr? k*?ltur»1^ba lönböző műsorszámokat. A leg- \ tenni a vámvizsgálatot. nagyobb hurrá akkor tört ki, ami elsősorban az utazók ér- amikor a parancsnokhelyettes % úekét szolgálja. Ez azonban elvtárs bejelentette: műsor $csak akkor valósítható meg. után tánc kezdődik. Ropta a $ha a külföldet járók figyelero- táncot a magyar leány, a szov- $ be veszik és betartják a vám- jeí katona. Közös nyelv volt a ^ szabályokat. valcer, de a szovjet 'katonák $ Ebben az évben is sokan hamar megtanulták a csárdás* ^ jutnak el megyénkből az is. § IBUSZ útján külföldre. In­Feljöttek már a csillagok az | Aulájakor emlékezzenek so- égre, amikor búcsút vettek ez^ra,mkra' ^aza!,^ dol°S a csem- együttesek. A két szép nap bi > Peszes a becsület es a nyuga- j ,, . ,, sióm többet er. mint a vám zonyitoita mindennel jobban: a i ^ elvont áruk továbbadásá_ magyar es szovjet nép baratsa- |ból befoiyó egy-kétezer fo­ga őszinte, igaz. ^ rintnyi haszon. Jászai Béla > _____ h atárállomásig eljut, az elő­zetes felvilágosítás és a Tájé­koztató alapján tisztában van kötelességeivel. Sőt, a vám­vizsgálat előtt közvetlenül is ismertetik vele a szabályo­kat S mindezek ellenére mégis, sokan megkísérlik, hogy értékes tárgyakat valutát stb-t elvonjanak a vámolás alól. S mi a következmény? A Vámőrség Országos Pa­rancsnokságának egyik veze­tőjével beszélgetünk erről. — Az utóbbi években — mondja — részben az IBUSZ szervezte társasutazások, rész­ben rokoni látogatások révén igen megnövekedett a kül­földre utazók száma. Ez ör­vendetes tény. De az már ke­vésbé, hogy számosán a világlátás, % rokoni látogatás költségeit csempészáruk értékesítésé­ből kívánják utólagosan * fedezni. — Kevesen értik meg a vámhatóság szigorú rendelke­zéseinek okát. Holott az gyer­meki ész számára is könnyen felfogható. Szocialista ország vagyunk, tervgazdálkodást folytatunk. Következésképp külkereskedelmünk is tervek alapján dolgozik. Nem is be­szélve arról a köztudomású tényről, hogy a külkereskedel­mi forgalom lebonyolítása ná­lunk is állami monopólium. A csempészés különben a vilá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents