Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-25 / 47. szám
1959. FEBRUÁR 25. SZERDA ™&Círlap 3 Úgy járnak-kelnek, mintha fink született volna! Ezt egy zsámbéki asszony mondotta a falu új termelőszövetkezeti tagjairól. Szerinte mintha e néhány napban kicserélődtek volna az emberek. Magabiztosabban beszélgetnek, emeltebb fővel járnak, s mintha valami nagy gondjuktól szabadultak volna meg. Amikor kint voltam Zsámbékon, még nem állt az út mentén a tábla: „Zsám- bék szövetkezeti község”. Akkor még csak készítették. De valójában a tábla nélkül is szövetkezeti község már vasárnap óta; Vasárnap este, amikor a mozi nézőközönsége elfoglalta a helyét, valaki a dobogóra lépett és kihirdette a község életében történt történelmi változást. A bejelentés még el sem hangzott, máris hatalmas tapsvihar tört ki, Tapsvihar. Mégis úgy éreztem, hogy Zsámbékon nem hirtelen keletkezett lelkesedésről, hanem állandó, nyugodt, elégedett légkörről van szó. Ne értse senki félre a szavam. Nem azt akartam mondani, hogy Zsámbékon könnyen érett az elhatározás, hogy nem volt szükség meggyőzésre és senkit nem húzott visz- sza a régi, a megszokott, a maradi. Hogy nem kellett némely dolgozóhoz többször is visszatérni, hogy újból és újból megvitassák a szövetkezés feltételeit. Sok helytelen nézetet kellett felszámolni, sok kételyre választ adni. Mégis, itt könnyen ment, mert a szervezők nagyszerű munkát végeztek. Nem sajnálták a fáradságot. Türelmesen, készségesen válaszoltak minden kérdésre és akkor sem vesztették el nyugalmukat, ha ugyanarra a kérdésre még- egyszer vissza kellett térniük. Az eredményeket azonban még más tényezők is segítették. Mégpedig a vezetők példamutatása. A községben már hosszú ideje foglalkoztak a szövetkezeti gondolattal. Taggyűléseken, tanácsüléseken, különböző más tanácskozásokon tárgyaltak a párt mezőgazdaság-fejlesztésről szóló határozatáról. A tömeges belépés azonban akkor indult meg, amikor egyik nap M. Nagy Sándor tanácselnök és a község párttitkára, Tur- bacs Mihályné elsőnek jelentkeztek. Őket már mindazok a tanácstagok és tömegszervezeti vezetők követték, akiknek volt földjük. Akik a tsz-t szervezték, azok is először családtagjaikat győzték meg, azután indultak másokhoz. A vezetők példamutatásának híre gyorsan terjedt, hiszen ilyesmi nem marad titokban. És amikor megjelentek egyik vagy másik dolgozó paraszt otthonában, már szívesen fogadták őket. Nem maradt tétlenül egyetlen zsámbéki közéleti * személy sem. A nőtanács tag- § jai, a pedagógusok, az orvos, ő a földművesszövetkezet tagjai, ő a népfront vezetői valameny- | nyien azon voltak, hogy meg- ő könnyítsék a parasztság elha- ő tározását. : A siker titkához azonban az | is hozzátartozik, hogy munká- | jukat körültekintően végezték. | Megválogatták módszereiket. | Mindenkit a lakásán kerestek s fel. A tanácsházán csak azok írták alá a belépési nyilatko- | zatot, akik hívás nélkül, ma- | guktól jöttek oda és kérték a ő hivatalos papírt. Volt olyan, | aki ragaszkodott az elnökhöz i; vagy a brigád vezetőjéhez — ^ s csak azoknak írta alá. A tsz- § szervezők vigyáztak arra, ne- ^ hogy megsértsenek valakit. ^ Mert nem az a cél, mondották, ^ hogy a dolgozó parasztok nél- ^ kül, akaratuk ellenére alakul- % jón át a község. Ellenkezőleg. | Minden egyéni gazda érezze: a ő javát akarja a párt is, a kor- ő mány is. Figyelembe vették az ő aggályokat is. Ha valaki azt ^ mondta: a meglevő termelő- ő szövetkezetbe nem lép be, deäl egy másikba szívesen, — nem erőszakolták a régibe. Éppen ezért sokan határoztak úgy, hogy az Uj Élet Termelőszövetkezet mellett egy másik tsz-t alakítanak. Akadt olyan, aki azt kérdezte: miért kell visszaadni a juttatott földeket? Ilyeneknek megmagyarázták, hogy továbbra is az ő tulajdonukban marad a föld, hiszen azt gyermekük még örökölheti is. Csupán annyi a változás, hogy nem egyedül, hanem közösen művelik meg. Megnyugtatták azokat, akik féltek: mi lesz az elvetett pillangós takarmányukkal? Megmagyarázták, hogy mind a belefektetett munkát, mind a vetőmagvat megtérítik nekik. Azt is méltányolták, ha valaki kérte, hogy a szőlőjéből hagyjanak neki háztájit, természetesen annyit, amennyit az alapszabály szerint lehet. Érdekes az az átalakulás, ami Zsámbékon végbement. A tegnap még csak öt-hat holdon tevékenykedő gazdák lerázták magukról régi gondjaikat és máris az új tervekkel birkóznak. Még meg sem tartották az első közgyűlést, de már arról beszélgetnek: a szántó több mint 25 százalékát pillangóssal vetik be. Elhatározták, hogy a gazdasági épületekhez csak az anyagra vesznek fel állami hitelt, az építést saját erőből oldják meg. Az iskola igazgatója a felsőbb szerveket járja: bővítsék ki a napközi férőhelyét. A falubeliek már arról tárgyalnak, hogy a fertőzött vizű kutakat megszüntetik és társadalmi munkával bevezetik a vízvezetéket; Az utcán, sarkokon, vendéglőben, az otthonokban és a tanácsházán is terveznek. Olyanok, akik néhány héttel ezelőtt még nem is gondolkodjak életük megváltoztatásán, 'már nem öt holdakban, hanem kétezer holdakban számolnak. S mindezt a sok újat egy új tsz-tag így fejezte ki: — Többet minket senki ne hívjon úgy, hogy Zsámbék egyénileg dolgozó parasztsága, mert mi ennél sokkal többek vagyunk: termelőszövetkezeti tagok. Sági Ágnes Kbtsiázhetvenhároni végzős hallgató kap oklevelet az Agrártudományi Egyetemen Az Agrártudományi Egyetem tanácsa február 28-án, szombaton ünnepélyesen adja át az okleveleket az idén végző hallgatóknak. A 273 új szakember közül tizenhármán vörös diplomát kapnak. Eddig egyetlen esztendőben sem érkezett olyan sok fiatal szakembert kérő levél a gödöllői egyetem rektori hivatalához, mint az idén. KI HOGYAN TUD, ÚGY SEGÍT! Nem túlzás, ha azt írom; napjainkban az üzemek, a gyárak, a hivatalok dolgozói is azon gondolkodnak: hogyan lehet tudásuk, erejük legjavával segíteni a termelőszövetkezetek erősítését. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság dávidmajori üzemegységének pártvezetősége például vezetőségi ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság mezőgazdasági fejlesztésről szóló határozatát vitatta meg. A vezetőségi ülést taggyűlés követte, amelyen több pártomkívüü dolgozó is részt vett. Az előadó Pálfalvi elvárs, párttitkár először a határozat azon részeivel foglalkozott, amelyek gazdaságukat is érintik. Részletesen elemezte, hogyan növelhetik munkájuk színvonalát, hogyan tudnának sok kül- és belföldi látogatójuknak még több módszerbeli és szervezési tapasztalatot átadni. A taggyűl«; további részében arról tanácskoztak: milyen segítséget adhatnának azoknak a szövetkezeteknek, amelyeknek pat- ronálását elvállalták. Eddig a zsámbéki és a torbá- gyi termelőszövetkezeteket patronálták. Zsámbékra Luca elvtár6, a gazdaság vezetője, Torbágyra pedig Ficsor elvtárs járt ki rendszeresen. A biai és etyeki tsz-ekkel is tartottak kapcsolatot és ezt. szeretnék még szorosabbra fűzni. Elfogadták azt a javaslatot, hogy az említett szövetkezetek tagjait és a tekintélyesebb egyénileg dolgozó parasztokat meghívják gazdaságukba: győződjenek meg saját szemükkel arról, milyen óriási különbség van a kis- és nagyüzemi gazdálkodás között. Elhatározták azt is, hogy a gazdaság vezetői megbeszélésre meghívják a szövetkezeti elnököket, hátha fel tudnak használni néhány vezetési tapasztalatot. A gazdaság főmérnöke, Stu- binszki elvtárs, javaslatára megvizsgálják majd a patronált termelőszövetkezetekben az épület-gépesítési és a villamossági meghajtóerők kihasználását és segítséget nyúj- {tanak a gépek gazdaságosabb j üzemeltetéséhez. Amennyiben J szükséges, egyes nélkülözhe- ; tő gépeket idén is kölcsönad- i nak a szövetkezeteknek. | Odor elvtárs traktoros, fel- ! ajánlotta, hogy társadalmi ! munkában szívesen megtanít j egy szövetkezeti tagot a trak- ! tor kezelésére. A kibővített taggyűlésen még számos javaslat és felajánlás hangzott el, amelyek mind azt bizonyították: a kísérleti gazdaság dolgozóiban j is megvan a készség ahhoz, | hogy a szövetkezeti mozgalorti fejlődését segítsék. ( Tuza Sándomé a budai járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. KENYÉRSÜTÉS A kenyérsütés mindig családi esemény, még Csöpi, a kutya Is csodálattal nézi a kemence mélyén eltűnő lapátot. A gyerekek a friss lángosra számítanak, s a friss, foszlós kenyérre gondolva még a nap is kisüt örömében (Szurok János felvétele) ^ Tizenhat országba szállítja E 400 típusú esztergapadjait a ^ Budapesti Szerszámgépgyár. A külföldi piacokon az áru | jó minősége mellett igen fontos a tetszetős csomagolás is, Ő ezért a szállítás előtt a gépeket nylontakarókba csoma- § golják $ WzfXszrss/szf/ss/s/sss/*/ss/y////sssss/////szr///ssss/ssssv/jWzvz*s/ssssss/sss//jW'SSS Tegyenek pontot a régére Lvek óta megoldatlan probléma. Az illetékesek nem tudnak vagy nem akarnak dönteni. A községek lakói pedig bosszankodnak. Jogos a bosz- szankodás, s érthetetlen a huzavona, amely két rendelkezés körül keletkezett. Helyes, ha a rendeletek betűihez ragaszkodunk. A törvényt be kell tartani és tartatni! Ezzel azonban az ügy még ügy marad, s az embereket nem lehet megnyugtatni. Ezért vagy változtatni kell a rendelkezésen vagy a lehetőségeken belül megoldani a bizonyos „ügyet”, mindenki megnyugvására. Ennyit elöljáróban. A továbbiakban pedig arról van szó, hogy a minap Puskás Rezsővel, a Péceli Föld- müvesszövetkezet ügyvezető élőkével beszélgettem, aki elmondotta: nem tud terjeszkedni a földművesszövetkezet, mert a község „állami terület”. Vagyis egy korábbi rendelkezés értelmében a Pest környéki községekben csak állami üzleteket létesíthetnek. Később engedélyezték, hogy a földművesszövetkezet is nyisson néhány üzletet. Vegyes *|lett tehát a terület. A pilis- S vörösvári esetre még emlékezI nek olvasóink. Itt is az volt a helyzet, hogy a földművesszövetkezet üzletet, kocsmát akart nyitni a dolgozó parasz- ctok kívánságára és ezt az Ál- I lami Kereskedelmi Felügyelő- |ség, a kereskedelmi osztály el- I lenezte. Pilisvörösvárott még I érthető ez, hiszen bányász- I község, de érthetetlen Péce- llen, ahol a lakosság túlnyomó I többsége mezőgazdasági mun- * kával foglalkozik. | A minap is mj történt? A | falu egyik részén van a föld§ művesszövetkezetnek egy ke- |nyérboltja. A lakosság kéré- S sére fűszert is árultak benne. | Ez szabálytalan volt, ezért az Ő Állami Kereskedelmi Felügy»- | tőség a földművesszövetkezet § vezetőségét megbüntette. Jo- $ gosan. A földművesszövetke- Ő zet engedéllyel szeretne itt Ő fűszer- és vegyesboltot nyitni. ^ De nem engedélyezik neki, ^mondván, hogy ez „állami te ^ rület”. Engedélyt csak a nép- ^ bolt kaphat. A parasztok pe |dig jobban szeretnék, ha szö- | vetkezeti bolt nyílna. A köz- őségben 1430 földművesszövet- Ő Icezeti tag van, akik részvé ^nyeikkel járultak hozzá a szö- Ő vetkezet megalakításához és Ő fenntartásához. ^ Persze, máshol is van prob- | léma. A vasúton túli faluré- |szen van agy állami bolt, ahol S valósággal sorbaállnak az ero- Ő berek. Itt mintegy háromezren Ő laknak. Ide is szeretnének egy I ----------T anulnak a I Ő A gépi fejés széleskörű bevezetésének következtében az 8 állami gazdaságokban új ^ szakmunkások kiképzése vált ^ szükségessé. $ A fejőmesterek megismer- ^ kednek az összes korszerű ^ módszerekkel, amelyeket a Ő jövő évben vezetnek be. Meg- Ő tanulják többek között a hal S szálkás fejőtermek hasznáboltot építeni, de nem engedélyezik; Isaszegen is hasonló a hely* zet. Az „ügy“ a SZÖVOSZ központban és a Kereskedelmi Mmisztériumban van — ahogyan Puskás Rezső elmondja« Csak a döntés hiányzik. De nemcsak ebben a kérdésben van vita a földművesszövetkezetekkel, hanem a szerződéses termeltetéssel is; A rendelkezés értelmében az elkövetkezendő években a konzervgyárak a szerződéses termeltetést átadják a földmű- vesszövetkezeteknek. A földművesszövetkezet szerződik a termeltető gazdával, leszállítja a konzervgyárnak a terményt, holdanként meghatározott mázsában, A többit pedig szabadon értékesíti. Igenám, de a konzervgyár az egészet követeld, az összest, amit a (földmű vesszövetkezet felvásárol A földművesszövetkezet vezetői szerint ők szerződnek a konzervgyárral, meghatározzák, hogy holdanként mondjuk paradicsomból hatvan mázsát szállítanak le, és ha a termelő százat termel, akkor a negyven mázsát szabadon értékesíthetik. Ebbe a konzervgyár nem megy bele. A vita folyik, s ami a legtöbb, kötbénezmek, s végül a földművesszövetkezet vezetőségét megbírságolják. Mire való ez a vita? Miért nem tudnak már az illetékesek pontot tenni ennek a két ügynek a végére? Mindegyik szocialista típusú szerv. A népbolt is, meg a földművesszövetkezet is. Az egyik államilag biztosítja az ellátást, a másik a parasztok összefogásán alapul, de jövedelmének nagy részét befizeti az államnak. Minek hát ez a nagy huzavona? Javaslatunk: Ahol a kereskedelmi osztálynak előnyösebb állami boltot nyitni, ott nyissanak állami boltot, ahol a földművesszövetkezet tudja megoldani a falu áruellátását, ott a földművesszövetkezet létesítsen üzleteket. A lakosságot sehogyan sem érheti károsodás! A szerződéses termeltetéssel kapcsolatban pedig ne azon vitázzanak, hogy a szövetkezet vajon minden átvett árut továbbított-e a konzervgyárnak, hanem állapodjanak meg egy bizonyos tételben, amelynek leszállításáért a helyi földművesszövetkezet felél. Ha pedig ennél többet termeltet a szövetkezet, akkor rendelkezzék az áruval. Ez logikus, érthető, s mindenki számára elfogadható. Miért nem tudnak hát megegyezni? Gáli Sándor fejó'mesterek latét, megismerkednek a fejőtankok szerkezetével. Oktatásukat azokban a gazdaságokban rendezik meg, ahol a gépi fejésben máris a legkorszerűbb munkamódszereket alkalmazzák, így a lajta- hansági, a héki és a dánszent- miklósi állami gazdaságokban,
