Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-25 / 47. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^Llrlan Ötezer forintos rejtvényverseny <5. oldalon) ji m — f Ä Z MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M EGY El TAN Á C S L A P J A ] in. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 'ÁRA 50 FILLÉR 1959. FEBRUÁR 25. SZERDA Rúdon, Gombán tömeges belépések Bián, Dunabogdányban, Jászkarajenön is megindultak a dolgozó parasztok a szövetkezés útján Dánszentmiklós, Kőröstetét- lcn, Zsámbék példamutató dolgozó parasztjai nyomán egyre több községben határoz­nak úgy a dolgozó parasztok, hogy még ezen a tavaszon a szövetkezés útját választják. Legújabb jelentéseink sze­rint tegnap Pusztavacs is szö­vetkezeti község lett. A köz­ség 13 ezer holdas határának 28,2 százaléka tartozik a szo­cialista szektorhoz. Az újon­nan alakult Győzelem Tsz tegnap este megválasztotta a vezetőségét, amely megkezdte a tavaszi munkák megszerve­zését. Rád községben, Gombán is tömegesen lépnek be az egyé­nileg dolgozó parasztok a ter­melőszövetkezetekbe. Gom­bán a fain lakosságának több mint a fele már szövetkezeti tag. Legutóbb éppen a legte­kintélyesebb gazdákból intéző bizottság alakult és Ezüst- kalász néven szervezik az új szövetkezetét. A gombaiak mozgalmas napokat élnek. A régi termelőszövetkezeti tagok, a népnevelők, egyénileg dol­gozó parasztok vitatkoznak, mérlegelik, mennyivel jobb lesz majd, ha a község egész lakossága a szövetkezés útján halad. Rádon eddig 73 család mint­egy 500 kát. hold földdel lé­pett a közös gazdálkodás út­jára. Az újonnan beiépettek is felvilágosító munkát végez­nek és arról beszélnek, hogy sokkal jobb lesz, ha az egész község lakossága szövetkezet­ben dolgozik. Legújabb jelentéseink már arról adnak számot, hogy Bián, Dunabogdányban, .Jász­karajenön és Csőváron is megindultak a parasztok a szövetkezetek felé és egymás után írják alá a belépési nyi­latkozatokat. 4 Román Népköztársaság | új nagykövete megérkezett Budapestre | Vasile Pogaceanu, a Ro- | mán Népköztársaság új ma- ^ gyarországi rendkívüli és ^ meghatalmazott nagykövete ^ február 24-én Budapestre ér- ^ kezeit. Fogadására megje- S lent Csatorday Károly rend- ^ kívüli követ és meghatalma- ^ zott miniszter, a Külügymi- ^ nisztérium protokoll osztá- % lyának vezetője. Jelen volt a ^ fogadtatáson a budapesti dip- $ lomáciai képviseletek szá- $ mos vezetője. $ Vizsgáznak a vetőmagvak / Sugárfizikai Intézet biztonsági vizsgálata után rövidesen megnyílik az érdi szakorvosi rendelőintézet Az érdi szakorvosi rendelő- intézet immár teljesen elké­szült, minden szükséges felsze­relés a helyén, orvosi és asz- sreásztensi állásai is betöltve, így várja a megnyitás napját, amelyre azonban március else­je előtt nem kerülhet sor. Mi­előtt a szakrendelő ajtajai a betegek számára megnyílná­nak, még egy nagyon fontos biztonsági intézkedés szüksé­ges: a Sugártani Intézet gondos és hosszas vizsgálata, amely már napok óta fo­lyik annak megállapításá­ra, vajon a röntgenkészü­léket és laboratóriumot a kellő elővigyázatossági rendszabályok betartásával szerelték-e be, helyezték el. Tekintettel arra a gondos­ságra, amivel az intézetet meg­építették és berendezték, min­den valószínűség azeriirt a Su­gárfizikai Intézet legalább kél hetet igénybe vevő vizsgálatá­nak eredménye kedvező lesz és jóváhagyása után nyombeír megkezdődik a munka a rende­lőintézetben. Az intézet több: helyiségei tulajdonképpen mái működhetnének, de a legtöbt vizsgálatnál, sőt számos beteg­ség kezelésénél a röntgenké­szülék nem nélkülözhető, tehál okvetlenül be kell várni a Su­gárfizika Intézet jóváhagyását A* új rendelőintézetet úgy­szólván minden orvosi szakrendelésre berendez­ték. Lesz benne belgyógyászat, se befizeti, nőgyógyászati és szülő szeli, gyermekgyógyászati, orr fül, gége, szemészeti, bőrgyó gyászati és reumatológiai ren­delés, s természetesen a ront genlaborafóriumon kívül kor szerűen berendezett, minden féle orvosi vizsgálatra felsze relt orvosi laboratórium is. Az intézet orvosi karát ki­tűnő szakorvosokból válo­gatlak össze, több rende­lést a budapesti megyei kórház kiváló szakorvosai látnak majd el. Legtöbb orvosa naponta a fő­városból utazik ki a rendelés idejére. Ez a szakorvosi rendelő ép­pen mert a legújabb, egyúttal a legkorszerűbb is Pest megyé­ben, berendezésénél az orvos- tudomány legfrissebb követel­ményeit is figyelembe vették A szakrendelő természetesen az eddig szakrendelésre, keze­lésre Budafokra vagy a buda­pesti XI. kerületbe utalt érdi lakosokon kívül a környék né­hány községének betegei részé­re is rendelkezésre áll és nagyban megkönnyíti, gyor­sabbá és olcsóbbá teszi ellátá­sukat. Régóta foglalkoztatja már az építőipar szakembereit az a probléma, hogyan lehetne megoldani a cement és egye'o poranyagok zsáknélküli szál­lítását. A papírzsák drága, könj - nyen szakad, tömeges szál­lításra kevésbé alkalmas. Ugyanakkor a cement kémiai tulajdonságai miatt a használt cementzsákot nem lehet újból papírrá dolgozni. ­A zsákmélküli eementszélM. | tás problémáját végiül is az j Építésügyi Minisztérium Be- tonelemgyártó Igazgatóságá­nak sikerült megoldania. A le­folytatott tanulmányok és kí­sérletek alapján dolgozták ki a, vasúti kcxntréner kocsi ter­vét, A prototípust magyar sza­badalom nyomán az Ipar terv dolgozói készítették el. Az első cementszállitó tar­tálygépkocsi is elkészült a Csepel Autógyárban, s a napokban fejezte be első próbaút,ját, A sikeresen bevált D. 450 tí­pusú nyergesgépkocsi két tar­tálya egyenként 3,5 tonna be­fogadóképességű, tehát össze­sen hót tonna ömlesztett ce­rsrrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssss ment szállítására alkalmas s Egy-egy fuvar alkalmával 1431 darab cemerdzsákot lehet vele ^ megtakarítani, A tartályok ürítése pneu­matikus úton történik, g mindössze négy és fél per­cig tart. Rövidesen megkezdik a 705 típusú — nagyobb — ce- § mentszallító nyergesvontató ^ tervezését és legyártását is. ^ __________I " Pnsztavacs is ^ Komszomol-kiildöüség érkezett hazánkba A delegáció vezetője Alek- szej Jegorovics Golubel, a Komszomol egyetemi osztály­vezetőhelyettese. A küldöttséget a Nyugati­pályaudvaron a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagjai, a budapesti egyetemi KISZ- szervezetek képviselői fogad­ták. A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására kedden hazánkba érkezett a Komszo- mol Központi Bizottságának öttagú egyetemi küldöttsége. A küldöttség tanulmányozza majd az egyetemi és a főis­kolai KISZ-szervezetek mun­káját, a fiatalok életkörül­ményeit. s a szervezetek tevé­kenységét. Sikeresen kiállta a próbát a Csepel Autógyár cementszállitó tartálygépkocsija Több tízezer vetőmagfajtát vizsgálnak meg évente az Országos Vetőmag Felügyelőségen. Jelenleg a tavaszi idényben vetésre kerülő kalászosokat, takarmány- és konyhakerti magvakat és a burgonya-vetőgumókat vizs­gálják. Munkájukat külföldön is elismerik, számos kül­földi cég fordul megbízással az intézethez. Dessewffy Oyörgy főelőadó és Vitális János agronómus a burgonya­vetőgumó csírázását vizsgálják Asszonyok a szocialista mezőgazdaságért Kétszázötven Pest megyei asszony tanácskozása Lelkes, forró hangulatú ta­nácskozás színhelye volt ked­den délelőtt a megyei tanács díszterme: itt tartotta aktíva- értekezletét a Pest megyei Nő­tanács. Mintegy 250 asszony vitatta meg az elmúlt félévi mimika eredményeit, s a moz­galom előtt álló feladatok — köztük a legnagyobb, a terme­lőszövetkezeti mozgalom támo­gatásának — megoldását. Risnyovszki József né, a bu­dai járási nőtanács titkárának ] megnyitó szavai után Török j Mária, megyei titkárhelyettes ! tartotta me,g az elnökség be­számolóját. Referátuma elején foglalkozott a mozgalom múlt félévi munkájával s azokkal a nagyobb akciókkal, amelyekből a nőtanács eredményesen vette ki a részét. Ilyenek voltak: az országgyűlési és tanács válasz­tások, a szülői munkaközösségi választások, a Télapó és a ka­rácsonyi ünnepek megrendezé­se. A nőtanácsok választási munkáját illetően elmondotta, hogy sok olyan asszony kapcso­lódott be ebben az időben a mozgalomba, akik koráb­ban nem foglalkoztak köz­ügyekkel. Ez természetesen a nőmozga­lom megerősödését, tömegkap­csolatainak kiszélesedését hoz­ta magával s ráébresztett sok asszonyt a társadalmi méretek­ben való gondolkodás jelentő­segére, felkeltette bennük a közügyek iránti érdeklődést. Ebben az időben a megye 12 községében alakult meg az új nőtanács. A szülői munkaközösségek választásai is jelentősek vol­tak a raőmozgalom tömegkap- csolataimak szélesítésében. A Télapó és karácsonyi ünnepsé­gek előkészületednek legna­gyobb haszna az volt, hogy sok asszonyt mozgósított, korra és pártállásra való tekintet nél­kül s megtanította őket közö­sen, a közösségért dolgozni. El­sősorban arra, hogy gyűjtés he­lyett maguk készítette ajándé­kokkal szerezzenek örömet a gyermekeknek. Török Mária a továbbiakban részletesein foglalkozott a moz­galom előtt álló legfontosabb feladatokkal. A termelőszövet­kezeti mozgalom támogatásá­val kapcsolatban a következő­ket mondotta: — Azt a fejlődést, amely a közelmúltban indult meg me­gyénk mezőgazdaságában, a nőmozgalomnak a maga sajá­tos mozgalmi és nevelőmunká­jával kell támogatnia. Ez a (Folytatás a 2. oldalon) női két „öreg” tsz-be. S nem \ is Akármilyen tagok.. Jómódú, $ tehetős gazdák, akiknek ed- $ dig is volt mit aprítani a tej- \ be. Vagy vegyük Pákái 1st- \ vánt, közismert kovácsmestert. \ — Hozzánk lépett be teg- \ nap — mondja Józsi bácsi. — 5 Úgy fogadott bennünket, hogy $ már várta, mikor nyitjuk rá í az ajtót. ^ S hányán vannak Jászkara- ä> jenőn is, másutt is, akik az \ ajtó nyikordulását várják és \ az első kérdést: Jön-e közénk ? \ A válasz csak olyan lesz, $ mint Pákái mesternél: Igen! $ A Pákái István igenje vi- \ szont azt is jelentette, hogy $ teljes kovácsfelszerelését be- \ vitte a közösbe, a villányiié- $ gesztőjét, a tíz hold földjét (te- S hetős ember volt) és a tanya- \ ját. Sőt, a két fia is vele ment \ a közösbe. (Ez aztán az igazig érték!) — Na. most már elhiszed, | hogy kell a nyomtatvány? — | kérdi mégegyszer Józsi bácsi s ^ hozzáteszi: —■ Ne sajnáld, § Zol*.' G. B. * Ne sajnáld, Zoli! rasztobhoz. Nyíltan, őszintén elmondták, hogy most a szö­vetkezeti fejlesztés időszaká­ba léptünk. Józsi bácsinak ez már természetes, ő már is­meri a közös gazdálkodást. Nemcsak a munkát, a gaz­dasági ügyéket is, hiszen könyvelője az egyik jász­kara jenői tsz-nék. Az egyik­nek, mert a Lenin Tsz mellett a múlt hét péntekjén újabb szövetkezet alakult, amelyik ifjú Nagy B. Pált választotta elnöknek. Tizenhárom tag nyilvánította ki akaratát s amikor e sorokat olvassák a karaiak, bizonyára már töb­ben lesznek s megszaporodik a 220 hold föld is, amit az alaku­láskor magukénák mondhat­ták. — Aztán minek ez a sok be­lépési nyilatkozat? A hegyesbajszú. dereshajú, villogó szemű, derék ember felnevet. Látszik, jókedvét találja abbán, hogy erre a kérdésre válaszolhat. ■— Minek? ■— kérdi vissza. •— Hát azért, mert hétfőn is alakult egy újabb csoport. •— Mi a neve? — Az még nincs, de meg­alakultak. Szórni neve még nincs, de csoport, iközös gazdálkodásra alakult. Arra még nem ta­láltak időt, hogy nevet adja- nék neki, de nem is ez a fontos most. A gyarapodás, az új út­ra lépés, az első, aztán jöhet az elnökválasztás, a névadás, az áldomás. Most a munka, a kö­zös ténykedés megszervezése, elindítása a fontos. Vagy talán mind a kettő? Ezen még nem gondolkodtak. Egy azonban bizonyos: az elhatározás, hogy szakítanak a nadrágszíj-parcellás műve­léssel, az egylovas szántással, az éj-nappali görnyedéssel. Jobban, közösen akarnak dol­gozni, élni. Vasárnap és hétfőn ötven paraszt lépett be a jászkaraje­A zt mondta tegnap Grónai József, a jászkarajenői Előre a Békéért Termelőszö­vetkezet könyvelője a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyán: — Ne sajnáld, Zoli, kétszáz is kevés lenne most. Ez Kovács Zoltánnak szól, a mezőgazdasági osztályvezető­nek és arra kapacitálja, hogy vegye elő a szekrényből a sár­ga fedelű belépési nyilatlcozat- nyomtatványokat s adjon be­lőle a jászkarajenői tsz-nék, : mert ott most... — Megmozdult a föld! ; Ezt meg azzal bizonyítja Jó- jzsi bácsi, hogy pénteken a • nagygyűlésen négyezer ember i vett részt. Aztán meggondol- ; ja a szót és hozzáteszi: „Talán i többen is voltak, mint négy- j ezren”. | — Hol férték el annyian? : — A java a moziteremben í hallgatta a beszédet, a többiek \meg a hangszórók alatt. S Kóczián Antal, a járási part­'s bizottság titkára és Bencsik I Mihály, a járási tanács elnö- 'ke beszélt a jászkarajenői pa-

Next

/
Thumbnails
Contents