Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

flit If SG kJC irlan 1959. JANUÁR 15. CSÜTÖRTÖK \an-e újraoltási bizonyítványa? Mit mond a megyei főorvos c. Nyugat-Németországbao előfordult feketehimlős megbetegedésekről ? Nyugat-németországi jelen­tések szerint az ország néhány helyén feketehimlős megbete­gedések fordultak elő, egy ki­sebb városkát le is zártak a hatóságok, hogy meggátolják a ragály továbbterjedését, és más szigorú óvintézkedéseket, is foganatosítottak. A későbbi jelentések arról számoltak be. hogy újabb megbetegedések nem történtek, tehát remélni lehet, hogy a veszedelmes be­tegség szélesebb körben nem terjed el. A himlő, különösen a hólya­gos himlő és a feketehimlő, évezredeken át egyike volt az emberiség legfélelmete­sebb ellenségeinek, gyilkos hatásában szinte vete­kedett a pestissel. Európában a X. századig ismeretlen volt. de annál nagyobb pusztításo­kat végzett Indiában és Kíná­ban. Valószínű, hogy onnan hurcolták be Európába. Elő­ször Spanyolországban jelent­kezett és onnan terjedt el ké­sőbb az egész kontinensen. Védekezni ellene a XVIII. szá­zad legvégéig nem tudott az emberiség, pedig a kínai orvosok már az ókorban ismerték a himlő- elleni védőoltás titkát és a fennmaradt följegyzések szerint szép sikerrel alkal­mazták is. Szérumát egy angol orvos. Eduard Jenner fedezte fel 1796-ban és felfedezését a nagy sikerrel végzett kísérletek után, 1798-ban hozta nyilvá­nosságra. A világraszóló siker két táborra szakította az orvo­sokat, a maradiak' tűzzel-vas­sal hadakoztak Jenner oltásai ellen, a haladóbb gondolkozá­snak azonban rendíthetetlen híveivé szegődtek. A néptöme- gek pedig most is a haladó gondolat zászlója alá sorakoz­tak föl és így történt, hogy a legtöbb modernebb államban csakhamar törvény tette köte­lezővé a himlőoltásokat. Jen­ner felfedezése egycsapásra megszabadította az emberiséget egyik legnagyobb és legpusztí­tóbb ellenségétől, a himlőjár­vány veszélyétől. Az oltások elterjedése óta járványszerűen egvetlen egyszer sem jelentke­zett sem a hólyagos, sem a fe­ketehimlő, sőt alig fordultak elő szórványos megbetegedő sek is. Annyira eltűnt a Főidről ez a szörnyű betegség, hogy az orvosegyetemek sokszor évtizedekig gya­korlati példákkal nem is demonstrálhatták hallga­tóik előtt. Éppen ezért keltett világ­szerte nagy feltűnést a nyu­gat-németországi megbetegedé­sekről szóló jelentés. A megyei tanács egészség­ügyi osztályánál érdeklődtünk, hogy a nyugatnémet jelenté­sek alapján történtek-e intéz­kedések Pest megye területén Dr. Békés Zoltán megyei fő­orvos a következőket mon­dotta: — A hitelt érdemlő jelenté­sek szerint Nyugat-Német- országnak csak egy-két pont­ján történtek megbetegedések és semmi olyan tünetet nem észleltek, hogy a betegség továbbterjedésének veszé­lyétől kellene tartanunk. Ennek ellenére megtettük a szükséges intézkedéseket, hogy megelőzhessük a veszélyt és meggátolhassuk a betegség esetleges behurcolását. A szobi belépőállomáson csak azokat engedik át az ország területére, akik hitelt érdemlően igazol­ják. hogy himlőoltásban része­sültek. Akik ezt nem tudják igazolni, hat napig megfigye­lés alatt maradnak Elmondotta Békés főorvos, hogy az oltás teljes mentességet biztosít, ha azt az előírt időszakokban szabálysze­rűen megismételték. Az érvényben levő törvény rendelkezései szerint minden újszülött gyermeket be kell oltani. Az oltást hétéves, majd tizenhárom éves korban meg­ismétlik. — Veszélyről beszélni egyál­talában nem lehet — mondotta a főorvos —, de azért az óva tosság sohasem árt. Éppen ezért minden szülő, akinek beoltatlan gyermeke van, okosan teszi, ha sür­gősen pótolja mulasztását és beoltatja gyermekét. Érdeklődtünk az iránt is, hogy más járványszerű meg­betegedések történtek-e az utóbbi időben a megye terüle­tén? A főorvos kijelentette, hogy a helyzet ezen a téren is teljesen kielégítő, semmiféle járványos megbetegedés nem fordult elő, sőt még az influen­zás megbetegedések száma is kisebb, mint amennyi az előző évek hasonló időszakában volt. Kifizették Jász kara jenőn a négytalálatos lottónyereményt Májúi- 1-én n.itják meg a miskoic—tapolcai barlangfürdőt | Miskolc-Tapolcán a jelen-1 légi termálfürdő mögötti | hegy tágas sziklaüregében § fakadó melegvizű források 1 felhasználásával Közép-Eu-1 rópa első barlangfürdőjét épí- § tik. A kabinok, a zuhanyozók f már elkészültek. Most kéz- | dik meg a tulajdonképpeni f barlangfürdő kiképzését: a | tó alját kitisztítják és a víz- | ben majolika ülőpadokat he- | lyeznek el. A 140 négyzetmé- | teres fürdőterületen az ál- I landó vízszint egyméteres | lesz. A tervek szerint az új für- 1 dő május 1-én nyílik meg. | Idejében megérkezett a hótakaró | az a'fö di szántóföldekre is | c Az Alföld déli része, első- | sorban Csongrád megye az | idén legkésőbb kapott téli | csapadékot; csak a napokban | kezdődött meg a havazás. A | hótakaró még így is idejében 1 érkezett meg, s már összefiig- | gően borítja a szántóföldeket, | védi a fagytól a vetéseket. Az | ősziek áttelelése jónak ígér- I kezik, a vetések annyira meg- \ erősödtek, hogy a hótakarót | megelőző fagyok nem okoztak | i kárt. Különösen a kenyérga- § 1 bona, a búza és a rozs fejlő- I dik szépen. Tegnap délelőtt 11 óra táj­ban megtelt kíváncsiskodókkal a jászkarajenői OTP-fiók kör­nyéke. Ekkor került kifizetésre az idei első játékhét egyik négytalálatos lottónyereménye. Az OTP helyiségében két mosolygós fiatalember foga­dott. Pákái István IS éves ko- vácssegéd és barátja. Dóka László 22 éves szabó a boldog nyertesek. — Már negyedik hete ját­szottunk közös szelvényekkel, amikor a január másodiki hú­záson befutott egy négyes, egy hármas és egy kettes talála­tunk. így összesen 152 000 fo­rint üti a markunkat. — Hány szelvénnyel játszot­tak? — Az első három héten tíz­zel, azután tizenkettővel. Ad­dig, addig variálgattuk, amíg sikerült négy találatot elérni. — Mire fordítják ezt a sok pénzt? — Egyelőre benthagyjuk az OTP-nél. Hadd kamatozzék. Mindketten házat szeretnénk venni — mondja Dóka László — Nekem különösen jól jött a pénz, hiszen vőlegény vagyok. Három éve udvarolok egy kis­lánynak. A berendezést majd a legközelebbi nyereményből vesszük meg — teszi hozzá mo­solyogva. — Szóval továbbra is lottóz­nak? — Hogyne. Most már egész jól megy. És elvégre a befek­tetésünk busásan megtérült — Mit szólt a család és az ismerősök, amikor megtudták a nagy újságot? — Először el sem akarták hinni, aztán természetesen na­gyon örültek Azóta majd min­denki lottózik a faluban, hátha ők is nyernek. Mindenki tőlünk kér most tippeket Pedig hát biztos szer nincs. Ehhez csak szerencse kell. Búcsúzóul mi is gratulálunk az ifjú nyerteseknek, és sike­res lottózást kívánunk a jász- karajenőieknek. — Bokor — Újfajta iskolafüzet gyártásával kísérleteznek i Az iskolai füzetek minősá- [ gére az utóbbi időben több panasz hangzott el. A papír­gyárak elhatározták, hogy a kisiskolások számára meg­kezdik a szálkamentes, fehér, jól enyvezett, vagyis a tintát át nem eresztő füzet készíté­sét. A kísérleteket a Fűzfői Papírgyárban kezdik meg, no­ha egyelőre még gondot okoz a szakembereknek, hogy kevés fehér, cellulóz áll rendelkezé­sükre, a famentes papírhoz pedig éppen erre van szük­ségük. A tervek szerint az új tanévben a kisdiákok már jobb füzetekbe írhatják fel­adataikat. r.iniiMmuiiimiiiiimiiHmiutiiiiiHiiiiiiiiiüiiiiiMinmiiuiitimifiiiiiiiiiiimiiitmiiiiiiiiiiiiiHiiiiiitiiiiiiiiHiimniiiiiiiiuiiiiiiiiiiN Többet akarnak tudni a nyársapáti asszonyok Megkezdődtek az előkészületek a nyári jégellátás megszervezésére A kereskedelem már most lépéseket tesz, hogy a nyári jégellátásban ne legyen fenn­akadás. A szervezés és az elő­készítés munkájába bevonják a tanácsok ipari osztályait és az Élelmezésügyi Miniszté­rium hűtőipari igazgatóságát is. A tervek szerint már a téli idényben megkezdik a jég­gyárak a karbantartó munkát, s országosan felmérik, hogy mekkora a kereskedelem jég­szükséglete. Tervbe vették, hogy a kánikula idején ter­mészetes jéggel fedezik a mű­jég mennyisége és az igények közötti különbséget. Ezért va­lamennyi vállalat, amelynek kezelésében jégverem van, kö­teles a legrövidebb időn be­lül a tárolókat rendbehozni és amint erre lehetőség mutat­kozik. a természetes jéggyűj­tést megkezdeni. A kereskedelem jégellát á­Régi kívánsága a nyársapáti József Attila Termelőszövetke­zet asszonyainak, hogy köze­lebbről és jobban megismer­kedhessenek a baromfitenyész­téssel. Most a járási nőtanács lehetővé tette számukra, hogy szaktanfolyamon előadásokat hallgathassanak a baromfite­nyésztésről. Az előadót a já­rási tanács biztosítja. A terv szerint a héten kez­dődik az előadássorozat és 5—8 szakelőadásból áll majd. Az­után a szövetkezeti asszonyok megkezdik a baromfinevelést a közösben is, a háztájiban is. A héten befejeződnek a leltározások a szövetkezeti boltokban Január elsején a megye több mint 1500 szövetkezeti Két ultrarövidhullámú rádióadót kapott ajándékba a posta a Szovjetuniótól A posta 1957 elejétől sugá­roz kísérleti műsort az 1 kilo- wattos ultrarövid hullámú frekvencia modulált adóján. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az adá­sok beváltak, a rádióhallgatók — különösen az igényesebb ze­nekedvelők várják a rendsze­res URH-adásokat. Ennek megvalósítását az idén megkezdi a posta, s eh­hez a Szovjetunió jelentős se­gítséget nyújt. Nemrégiben ugyaniis két, egyenként négy- kilowattos ultrarövid hullámú frekvencia modulált adóbe­rendezést kaptak ajándékba a Szovjetuniótól. Az egyik ilyen adót Budapesten, a má­sikat Pécsett szerelik fel. Ez­zel lehetőség nyílik arra, hogy ahol a televízió műsorát je­lenleg veszik, oda eljut az ultrarövid hullámú műsor is. Az új adókat előrelátható­lag a nyáron helyezik üzembe. üzletében, boltegységében kez­dődtek meg az éwégi va­gyonmegállapító leltározások. A leltározásokat összekapcsol­ták a termelői árrendezéssel. A lel tárfelvételi munkában a földművesszövetkezeteknek mintegy 8 ezer kereskedelmi alkalmazottja, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagja vett részt. Január 15-re a ceglédi áru­ház és néhány nagyobb vas­műszaki szaküzlet kivételével mindenütt befejeződtek a lel­tározások. Á leltárívek beszor­zása, a boltvezetők elszámolta­tása már megkezdődött, s feb­ruár végére fejeződik be. A tapasztalatok szerint lényege­sen kevesebb a leltárhiányok összege, mint volt egy évvel ezelőtt. •MiMiiiiiinimimimiiimittiiiiiimniininMiiiiiiiiiniMiinHHiniiiiiiiniiiiitiHMniimH!iiimiiiiMinMiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiij| sának problémáit enyhíti, i | hogy az idei beruházási tér- j 1 vekben több helyütt, főleg a j | könnyen romlandó élelmisze- 1 reket árusító üzletekben, elekt- ! romos hűtőszekrényeket és 1 hűtővrtrimeket állítanak fel. A 1 kereskedelmi szervek a lakos- ! ság jégellátását azzal is javí- 1 tani kívánják, hogy több kü- ! lönleges jégszállító pótkocsis 1 tehergépkocsit szereznek be. A 1 különleges gépkocsikkal nem- 1 csak gyorsabb lesz a szállí- § tás és több fordulót tehetnek. | hanem kisebb lesz a jégvesz- I teség is. NYÁRI GONDOK TÉLEN Törpevízmű, 1 strandkabinok, betonjárda 1 Elkészült a községfejlesztési |terv az Abonyi Tanácsnál az 11959-es évre. A terv szerint az lidén 5000 négyzetméter beton- ! járdát építenek, 416 ezer fo- irintos költséggel. Még ebben I az évben elkészülnek a kabi- ! nők is a strandfürdőnél. Erre |50 ezer forintot fordítanak. |Nagy beruházás lesz a község- 1 ben a törpevízmű építése |Megvalósításához félmillió fo­rintot használnak majd fel. | r eányfálu üres, pedig szép I Li üdülőhely. | — Mennyi szép kiránduló­ig hely van a közelben! — mond- lja Bálint József vb-elnők. — ! Itt van nem messze a Vöröskő- i szikla, a Csabakút, a Viktor- I kunyhó és a tavasszal sok rá- skot adó Rákász-patak, meg a iReketye-tó, ahol teknősbékák | tenyésznek. Egyszóval, sok és 1 nagyon szép kirándulási le- ! hetőség van errefelé, a duna- ! parti panoráma szépségéről Inem is beszélve. Huszonhá- | rom üzemi üdülőház van a 1 községben, télen azonban csak I kettő üzemel: az építők szak- 1 szervezetéé, ahol jelenleg hu- I szonketten vannak és az Üdü- ! lő Vállalaté, ahova viszont in- I kább csak hét végére érke- | zik néhány vendég. | — Régóta sürgetjük, hogy lépítsenek szállodát, mert az | egész községben alig van meg- I szállási lehetőség. Aztán az lüdiilők egy része még nyáron I is keres esti szórakozást, esős I időben meg különösen szíve- ! sen elmenne a moziba. A mi | mozinkba igényesebb ember l azonban be sem teheti a Iá- ' bát. Hiába hoz jó filmeket, ha rossz a hangberendezése és a vászna alacsony. Két ven­déglőnk közül az egyik tart csak nyitva, de csak néha fűti be egyik helyiségét. — A legnagyobb bajunk azonban az, hogy nincs strandfürdőnk. Csak úgy ki­jelölnek évről évre egy für­désre alkalmas helyet a Du­nán, de még primitív kabin­jaink sincsenek. A strandkér­dés megoldása most már ége­tően sürgős, mert Leányfalu iránt nagy az érdeklődés. F lsegrádon Száraz János tanácselnök tájékoztat bennünket. Ezidén még az a három üdülő is — a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezetéé, a Kisipari Termelő- szövetkezetek Kölcsönös Biz­tosító Intézetéé, meg a Nem­zeti Banké —, amelyek egyéb­ként télen-nyáron üzemben varinak, becsukta ajtaját. A kereskedelmi dolgozóké két hétig szünetel, a másik kettő­ben átalakítási munkálatok folynak, de a Nemzeti Banké rövidesen ismét megnyílik. A többi üdülőnk csak időszaki jellegű. — Hétvégére mindig sokan jönnek Viségrádra, de a mos­tani esős, rossz időjárás miat* lényegesen kevesebben, mint máskor. Turisták is csak gyé­ren keresik fel a környéket, amit különösen a nagyvillá- mi turistaház érez meg. Visegrád egyébként régi kedvelt üdülőhelye a főváro­siaknak, hivatalosan mégis­csak tavaly lett üdülőhely. At első esztendőben 100 ezer fo­rint volt a község bevétele az üdülődíjakból. Ezt a pénzt nagyon jól használta fel a községi tanács. Sok pad hiányzott a tereken meg a dui\aparton, most valameny- nyit pótolták. Ezenkívül rendbehozták a dunaparti ré­szeket és szemétgyűjtő-kosa­rakat vettek. Végül, és ez a legfontosabb beruházás, új szivattyús közkutat adtak át a községnek. A kútból kitűnő ivóvizet kapnak. ét üdülőhely, ahol télen i\ is lehetne üdülni, téli ál­mát alussza, de már a nyárról álmodik. Sz. E. Egyedül a téli erdőben (Foto: Gábor Viktor)

Next

/
Thumbnails
Contents