Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-13 / 10. szám
“"i'/CSrlan 1959. JANUAR 13. KEDD A MÁV közleménye A MÁV vezérigazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy Óbuda—Solymár állomások között, pályaépítési munkák miatt, a vasúti forgalmat január 14—15-én, valamint 21- és 22-én a Budapest Nyugatipályaudvarról 11 órakor induló 3414-es számú és Budapest Nyugati-pályaudvarra 13 óra 30 perckor érkező 3415-ös számú vonatoknál autóbuszátszállással bonyolítja le. * A Budapest Nyugati-pályaudvar—Esztergom vonalszakasz állomásaira váltott menetjegyek az átszállás helyén közlekedő vonatpótló autóbusz- járatokra ráfizetés nélkül én vényések. Nyolcvan tagú ifjúsági szövetkezet alakult Törökbálinton A közelmúltban nyolcvan taggal ifjúsági szövetkezet alakult a törökbálinti iskola hetedikes és nyolcadikos tanulóiból. Az ifjúsági szövetkezetek gyors ütemű megalakulása szeptemberben kezdődött, a KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére, hogy újabb munka- és kereseti lehetőséget biztosítsanak, segítsenek az ifjúság nevelésében, s új színfolttal gazdagítsák a falusi ifjúsági mozgalmat. Borvidékek, bortermő tájak és bor- termesztési körietek kialakítását javasolta az Országos Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Tanács Hétfőn délelőtt, a SZÖVOSZ ezé'kházában, az Országos Gyümölcs- és Szőlőtermelési Tanács 1959. évi első ülésén értékelték az elmúlt évi munka eredményeit. A tanács tagjai a továbbiakban meghallgatták á bortermelő községek (városok), borvidékek, bortermő tájak és termesztési körzetek kialakítását illetően előterjesztett javaslatot. A jelenlevő elméleti és gyakorlati szakemberek véleménye szerint alföldi, badacsonyi, balatonfüred—csopaki, Balaton környéki, bársonyos—nesz. mélyi, dsbrő—verpeléti, egri, gyöngyös—visontai, mecseki, mohácsi, móri, nyírségi, somlói, soproni, szekszárdi, tokaj- hegyaljai, Villány—siklósi bortermő vidékeket kell kialakítaná. A nagy kiterjedésű alföldi borvidéken belül szükségesnek tartja a tanács fajtakörzetek elkülönítését. A továbbiakban a kajszi- barack telepítési szerződések és a bogypsgyümölcsűek termesztésének kérdéseivel foglalkozott a tanácsülés. Tekintettel a nagy keresletre és nö vekvő exportálás! lehetőségekre, a tanács javasolja a kormánynak, hogy a tervezett 800 hold helyett a hároméves terv végéig 2400 holdon telepítsenek bogyósgyümölcsöst. Az új mozgalom nagy visszhangra talált. Az országban már 'kilencven körül van a falusi ifjúsági szövetkezetek száma, s remélhetőleg a tél folyamán újabbak alakulnak. Miért ilyen nagy a népszerűsége az. ifjúsági szövetkezeteknek? Azért, mert működésük eredményei és következményei rendkívül jelentősek. A fia- tatok a maguk gazdái, a maguk eszére, erejére, tudására, ötletességáre támaszkodhatnak. Segítséget kapnak ugyan, tanácsot is, de dolgozni senki nem dolgozik helyettük, s így minden eredmény két kezük munkáiéból születik, megadja a szövetkezet a munka és az alkotás örömét, ismereteket ad a gazdálkodásból, a kereskedelemből. s a komoly munka mellett kielégíti a fiatalok új Iránti vágyát is. Ha a falusi ifjúsági szövetkezetekről beszélünk, még egy lényeges kérdést kell felvetnünk. Ez pedig a mezőgazda- sági munka megszerettetése, megbecsülése. Nem véletlenül beszélünk erről a kérdésről. Törökbálinton Bálint Márton igazgatóval a nyolcadikos gyerekek származását vizsgáltuk. Kiderült, hogy a volt földhözjuttatott szülők közül számosán otthagyták a földet, s elmentek az iparba, s ennek megfelelően MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? Karácsony és újév alkalmával igen sok olvasónk keresett fel bennünket üdvöző soraival. Valamennyiüknek közösen és küiön-külön is nagyon köszönjük a kedves sorokat. — Régi örökség — legyintettek csak a vasad együtt hetenként háromszor próbáltak. A szorgalomnak meglett az eredménye: a já á- si bérmutatón elsők lettek. Ennek örömére a délszláv szövetség gyönyörű új ruhákká1 ajándékozta meg a kis együttest. Autóbuszon körutazást tettek az ország más, szláv lakta községeiben. Énekükkel, táncukkal mindenütt osztatlan sikert arattak. Messze van a főutca vége — gondolta a domonyi postás — panaszkodik Cserny Magda levelezőnk Ugyanis náluk az a helyzet, hogy a postás kétszer is meggondolja, vé- gigmenjen-e az utcán. Rendszerint arra a megállapodásra jut, hogy nem. így rábízza a leveleket az utcán jövő-menőkre, vigyék el, ha már úgyis arra járnak. Nem csoda, hogy a levelek ilyen gondozásban szőrén-szálán eltűnnek. Csiba József gödöllői levelezőnknek is a postává' van baja. Csakhogy nem a kikisalagi hordóval, hanem a gyűjtőládával. A gödöllői postának nem szívügye a postaláda. Az állomás épületére annak idején olyan felületesen erősítették fel a ládát, hogy azt már csak a jószándék tartotta. Nem egy esetben leesett s, a földön ülve várta a leveleket. Most: legutóbb megint megtörtént a baj, a csavar meglazult s a láda használhatatlanná vált. Három hete, hogy bevitték a postára s azóta is várják, mikor hozzák vissza. Pedig a nagyforgalmú állomáson szükség lenne rá. Ugyanígy járt a Dózsa György út és a Szilhát utca sarkán levő láda, amelyet szintén két kilazult kampó s egy szál vékony drót tartott össze. Ezt Szilveszter éjszakáján valaki leemelte s a temetőbe dobta. Mindenesetre tény, hogy azóta is ott fekszik s az utca lakói kíváncsian várják, mikor szerelik tartósan vissza a helyére. Reméljük, mindkét „po&tapanasz“ a legrövidebb időn belül orvoslásra talál. a gyerekek is városiba, ipari munkára vágynak. A nyolcadikos fiú- és lánycsztály tanuló* közül 1 mindössze hat van olyan, f aiKJnek apja mezőgazdasági | munkával foglalkozik, aki pa- 1 raszt, de ezeknél a családoknál I is a nagyobb gyerekek már | értelmiségi és ipari pályára \ mentek, s a jelenlegi nyolcad!- | kos tanulók közül is mind (!) | elüályázik a faluból, de leg- | alább is a mezőgazdaságból, § Törökbálint, bármilyen ko- \ 2el van is a fővároshoz, mégis- § csak falu. s falunak is kellene | maradnia. Sőt, a főváros köz- | vetlen közelében levő falvas- I Dán kellene legjobban virágoz- 1 nia a mezőgazdaságnak, főleg I a gyümölcstermelésnek, kony- 1 hakertészetnek és virágkerté- I szelnek, hiszen a közeli piac | minden árut felvesz. A fővé- | ros szempontjából is éz a*. I érdek, hiszen elsősorban • | környező községeknek keile- f ne ellátniok friss zöldáruval | és gyümölccsel a budapesti s piacokat, vásárcsarnokokat. | Egészségtelen jelenség tehát. | ha minden gyerek menekül-1 ni akar a gazdasági munkától. | Ahogy a törökbálintiak mond- | ják. a helyi termelőszövétke- | zet tagjainak átlagos életku-§ ra meghaladja az ötvenet. A törökbálinti ifjúsági sző-1 vetkezetnek többek között az | is célja lesz tehát, hogy meg- | ismertesse *és megszerettesse a I gyerekekkel a mezőgazdasági | , munkát, a gyümölcstermelést, a | | kertészkedést stb. Ha a fiat* § I lók | megszeretik ezt a munkát, f * látják hasznát, látják, hogy | milyen jól megélhetnek belőle. | ha iskola után ilyen munká- § val keresethez jutnak, rnegma | radnak a faluban, megmarad- | nak a mezőgazdasági munká | ban is. Ezzel a gondolattal | kezd a fiatalok szövetkezete. | Igen , nagy segítséget ad., sőt, I a szervezésben is igen sokat | tett Lőrinez Miklós, a Török- | bálinti Állami Gazdaság igasr.- gatója, Krajcsovics Józset- né, a helyi tanács elnöke, Ter- kovits István tanár, úttörővezető és Nagy Kálmán községi gazdasági felügyelő, KISZ- tag. Az ifjúsági szövetkezetei, vagy ahogy ők nevezik, az úttörő szövetkezetei maguk a gyerekek vezetik, természetesen a felnőttek segítségével. A szövetkezet vezetőségébe két lányt és négy fiút választott a tagság. Elnök1: Radnóti László VII. osztályos tanuló. Ez az ifjúsági szövetkezet a legnagyobb megyénkben. Reméljük, hogy a legjobb is lesz. I T. M. A Tűzoltó Múzeum kincsei | Sak érdekességgel ismerkedhet meg a látogató a főpróbán I a Martinovics téri Tűzoltó Múzeumban. A római kor kezdét- ! leges tűzoltó-szerszámaitól kezdve egészen napjaink korszerű | tűzoltó-felszereléséig időrendi sorrendben vonulnak fel mind- ! azok a gépék, szerkezetek, amelyekkel az ember a tűz ellen 1 védekezett. A XVI. század kézifecskendőjének modellje. A vizet a szerkezet elején látható tölcséren keresztül töltötték, dugattyúját pedig csavarorsós áttétellel nyomták előre a víztartó hengerben Gőzgépes tűzoltószivattyú, századunk elejéről Tarkánszőtt ,.parasztgarnitúra“ és futószőnyeg o Budakalászi Textilgyár újdonságai között A Budakalászi Textilgyárban már az év első napjaiban dolgozó traktorvezetők részére tartunk egy háromhetes továbbképzést. index persze nem lehet akadálya annak, hogy megismerkedjem ezzel a modern, jól felszerelt gépésziskolával. Amint az igazgató elvtárs meg a vezető tanárok is elmondják, Bia ezen a téren már hagyományokkal rendelkezik. A felszabadulástól kezdve ebben a kastélyban szinte rend- szeresen folyt valamilyen mezőgazdasági jellegű oktatás. Kezdetben három-négy hétig, később öt-hat hónapon keresztül tartott egy tanfolyam. A mezőgazdaság gépesítése és fejlesztése tette szükségessé egy alaposabb szaktudást nyújtó tanfolyam megszervezését. — A mostani kétéves tanfolyam — magyarázza Orbán Ferenc — 1957-ben kezdődött. Az ország legkülönbözőbb részéből jöttek hozzánk parasztfiatalok, akik a két év elvégzése után munkcgépkezelők, gépvezetök lesznek. J -v alea hatvan másodéves és ugyanennyi elsőéves hallgatónk van. A gépészképző iskolában egyik héten elméleti, a másik héten gyakorlati oktatás fo- lyik. A tanterv összeállítói gondoltak a fiatalok általános műveltségének növelésére is. Az anyagismereti és szakelméleti tárgyak mellett irodalmi és történelem előadásokat taria- tanak. A hallgatók előre kidolgozott tanterv alapján végzik munkájukat. Az elméleti oktatást megfelelő szaktanárok, a gyakorlati munkát mérnökök és kiváló szakemberek vezetik. A további beszélgetésből és XL a műhelyekben tett látogatásból is kitűnik, hogy népgazdaságunk nagy gondot és komoly anyagi támogatást nyújt az iskolának. A hallgatók teljes ellátást: napi négyszeri bőséges étkezést, szállást, mosást, munkaruhát kapnak Ezenkívül zsebpénzként minden hónapban az elsőévesek hatvan forintot, a második évesek nyolcvan forintot. Egy egy hallgatóra havonta közel 1200—1300 forintot fordít az állam. — A felszerelésre sem pa 0 * / »0 0 A BIAIGEPESZKEPZO SZAKISKOLÁN naszkodhatunk — mondja a | szerelőműhely vezetője. — Al legújabb mezőgazdasági gé~ | •etekkel is rendelkezünk. Ez a l gép például — mutat egy szét- f szedett traktorra — RS—09 ti• | pusú modern német eszközkor- i dó traktor. A hátsó udvarban levő gép■ | színekben gazdag gyűjtemé-1 vye látható a különféle, sok I helyen még ismeretlen mező | gazdasági gépeknek. Van itt | VTV 24-es univerzális vető- f gép, V 28-as univerzális trak--\ tor, különféle kombájnok és f speciális gépek. — Ezt a csarnokot például f — mutat az igazgató egy épülő | gépszín vasvázára — a mi fia- | ink építették. | A hallgatók sokat tesznek az f intézet csinosítása, bővítése ér | etekében. Jól dolgozik a KISZ- | szervezet, különféle szakkörök | teszik változatossá a fiatalok I szabad idejét. Most épül a kul■ I túrterem — televíziót már má- i jusban kapott az iskola. 1 j nyár elején 60 jól képzett | /* gépész fiatalt bocsát szár- J nyaira a biai gépészképző | szakiskola, akik felhasználva | itt szerzett szaktudásukéi, to | vább segítik majd mezőgazda I ságunk gépesítését. (súlyán) | loDD ujiajta cikk gyártását, illetve tervezését kezdték meg. Uj gyártmány Budakalászon a futószőnyeg, amelyből negyvenezer négyzetmétert készítenek az idén. Itt gyártanak első ízben széles — mintegy háromméteres — futószőnyegeket is Jacquard-szövéssel. Ugyancsak tarkán szövik az eddig csak filmnyomással mintázott ágy- és asztalterítőket. A falusi lakásokban népszerű „paraszt- garnitúrák” szövési mintái most készülnek a gyár tervezőrészlegében. A Budakalászi Textilgyár exportgyártmányai között is van újdonság. Angol cégek részére fehér töriőruhákat készítenek, amelyeknek közepére színes szállal megrendelés szerinti angol szöveget szőnek. Magyar mérnökök kórházakat terveznek Szíria számára Szíriában az illetékes szervek azzal a kéréssel fordultak a magyar kereskedelmi kirendeltséghez. hoigy szeretnék, ha magyar mérnökök készítenék el a Damaszkuszban, Aleppó- ban és Homsban építendő 300 ágyas kórházak terveit. A napokban három magyar mérnök utazik Szíriába, hogy a tervezéshez szükséges adatokat ösz- szegyűjtsék és megtárgyalják » tervkészítés részleteit: tanyavilág parasztjai, amikor Rávágy homokos útjainak lehetetlen állapotáról volt szó — írja levelében Hörömpő Jenő Monorról. Majd így folytatja: Egy szép napon azonban elhatározták, hogy közös erővel megjavítják az utakat. Elhatározásukat közölték a Monori Járási Tanácscsal. Napokon belül nagy sürgés-forgás kezdődött kinn a ta- nyavilágban! A tanács 50 vagon terméskövet utalt ki s egy szakember utasításai alapján Jávorszki Andrásné és Kovács Sándor vezetésével valameny- nyi dolgozó paraszt kivette részét a nagy munkából. S hamarosan büszkén jelenthették: eltűnt a Parasztka- ta.nya tűkan^arja, az út mindenütt kifogástalan, kocsival jól járható. Talán emlékeznek még rá olvasóink, hogy nyáron több alkalommal írtunk a Béke utca lakóinak kérelmé-! ről. Villanyt kértek. Júniusban j teljesült az álmuk. De nem so- i káig örülhetlek — tudjuk meg I Vincze László levelezőnk írá- j sából. Ugyanis valamikor szeptem- \ bér végén kiégett mind a két i villanykörte, amely az utat j megvilágította. Azonnal a fóti i kirendeltséghez fordultak, ahol gyors intézkedést ígértek. Egy újabb reklamálásra a legközelebbi szombatot jelölték meg. Azóta lassan a tizenötödik szombat is elrepült, de az utca besötétedástől kivilágosodá- sig sötétbe burkolózik. A lakók pedig azt találgatják, vajon olyan nagy munka-e két ég*» kicserélése, hogy a készülődés hónapokig eltart? Az ellenforradalom után rft viaesen Tökölön is megalakult a KlSZ-szerve- zet. Ahogy erősödtek, elhatározták, megalakítják a délszláv népi együttest — tudjuk meg Bundies Páter leveléből. Idősb. Mulkovics József fiai vállalták a betanítás nehéz munkáját. Napi munkájuk mellett a zenekar tagjaival M ezőgazdasági géPÉSZKÉPZŐ SZAKISKOLA — ez a felírás olvasható Metternich és Tily uraságok egykori biai kastélyának sárgára festett főkapuján. A műemlékké nyilvánított oszlopsoros barokkpalotában megyénk második gépészszakiskolája kapott helyet. Amíg Örkényben az érettségizett fiatalokat képezik át gépszerelőkké, addig itt általános iskolát végzett, 17 —27 év közötti parasztfiatalok ismerkednek meg a mezőgazdasági gépek technikájával, kezelésével. Kívülről a kastélyudvar jól \ felszerelt gépállomásra emlé- ! keztet, a gépszínek alatt trak- i torok, cséplőgépek, kombájnok \ sorakoznak, bent pedig az ódon | épület falai között modern mu's helyek, irodák és lakóosztályok \ húzódnak. | — Sajnos, nem a legjobbkor ! lőtt — mentegetőzik az iskola | igazgatója, Orbán Ferenc, ami- | kor megtudja, hogy az intézet leletéről és hallgatóiról szeret- inék írni. — Gyermekeink egy | része, az elsőévesek még sza- í badságon vannak, a másodiko- 1 sok féli gépjavítási gyakorlatira mentek a gépállomásokra. I A tanítás majd csak 17-én kez- | dődik. Most a gépállomásokon Kctszáztíz nagyteljesítményű tejszeparátort kapnak az állami gazdasági tehenészetek Az állami gazdaságok nagy- ! üzemi tehenészeteinek 210 tej- | szeparátort szereznek be a 1 Szovjetunióból. A 600 és az | 1000 literes tejfeldolgozó gé- ; pekkel országosan megoldódik ! az állami gazdaságokban a tej- kezelés problémája. A jövőbén több és jobb minőségű vajat szállíthatnak Budapest és a vidéki városok piacaira.
