Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

1959. JANUAR 9. PÉNTEK rrrr MEGY k1C írlap AZ UTOLSÓK EGYIKE Tanulnak a ffsz-elnökök LÁTOGATÁS A ZSÁMBÉKI ISKOLÁN A BÁLI IDÉNYRE Üj típusú, estélyi ruhához való nylonkesztyűk sorozatgyár 1 fását kezdték meg a már ismert, régebbi típusok mellett * Mutatóban maradt csak né­hány a régmúlt idők vitorlás szélmalmaiból. A képen látha­tó muzeális érték Csemő fel­ső járásában állítja meg a lá­togatót, elgondolkozni néhány percre az idő múlásáról. Mert vatiha korszerű alkotás volt ez a kivénhedt szélmalom is. Hosszan felberregtek az is­kola csengői. Az előbb még néma folyosók benépesültek a tantermekből lármásan kitó­duló hallgatókkal. A fehér­köpenyes tanárok, osztály­könyvvel • a kezükben, a 10 perces óraközi szünetet együtt töltötték vidáman beszélgető vagy hevesen vitatkozó „diák­jaikkal”. Egyik-másik hall­gató jóízűen falatozott a hazai­ból, de a legtöbben cigarettáz­tak, bodor füstfelhőket ereget­tek. Mert ezek a taulók nem rövidnadrágos fiatalok, hanem komoly, 30—50 éves korú fér­fiúk. A zsámbéki termelőszö­vetkezeti elnökképző iskola hallgatói. — Hány hallgatója van most az iskolának? — fordultunk kérdésünkkel Balogh Ferenc­hez, az iskola megbízott igaz­gatójához. — 1958 szeptemberében az egyes évfolyamot 133 hallgató kezdte. Azóta tizenkilencen lemorzso­lódtak, köztük B.‘ Kiss elvtárs is Budakesziről. — Kik vesznek részt az isko­lán? — Lényegében önkéntes az iskola. A termelőszövetkezetek Befejezték a Mógrádszakál—Losonc közötti magyar-csehszlovák vasútvonal korszerűsítését A csehszlovák vasút és a MÁV szakemberei a múlt év tavaszán kezdték el a Nóg- rádszakál—Losonc között hú­zódó 25 kilométeres határ- menti vasútvonal korszerűsí­tését. Az ötven évvel ezelőtt épített vonal már nem felelt meg a növekvő forgalom igé­nyeinek. A talpfákat végig vasbeton talpakkal, a régi, gyenge síneket kétszerte erő­sebb acélsínekkel cserélték ki. A korszerűsített vasútvonal és vele együtt az országhatáron a Dobroda folyón átvezető új vasbeton híd is elkészült. Csü­törtöktől kezdve már az új hídon közlekednek a vonatok. Az átépített vonalon egyelőre korlátozott sebességgel ha­ladnak a vasúti szerelvények. Hogyan és mikor jár a tsz-eknek a növendékmarhák, illetve üszők után adókedvezmény? Több termelőszövetkezet for­dult az utóbbi időben a Ter­melőszövetkezeti Tanács Pest megyei Irodájához azzal a ké­relemmel, hogy járjanak el a borjak (üszők) felnevelésével járó adókedvezmény ügyében. Visszamenőleg kérnek jóvá­írást a bejelentést nem nyert üszőborjak után, hogy az adó- kedvezményt megkaphassák. Az adókedvezményekre vo­natkozó tájékoztatások rend­szeresen megjelennek a Ma­gyar Közlönyben és a mező­gazdasággal foglalkozó lapok­ban, de úgy látszik, ezeket nem tanulmányozzák eléggé a ter­melőszövetkezeti tagok, sőt ve­zetők sem. így aztán jelentős összegektől esnek el. A buda­örsi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben például harminc borjú született 1958-ban, amelyből 15 darab üsző. Beje­lentésüket elmulasztották, s emiatt hatezer forinttól esett el a termelőszövetkezet, mivel a Pénzügyminisztérium utólago­san nem veszi figyelembe ké­relmüket. Hasonló módon járt a pándi Szabadság Tsz is. Az ilyen hibák elkerülése végett, valamint hogy ezt a kormányunk adta lehetőséget is ki tudják használná a ter­melőszövetkezetek az elkövet­kezendő időben, ezúton közöl­jük a pénzügyminiszter 37/1957 számú rendeletének kivonatát Eszerint kell eljámiok a ter­melőszövetkezeteknek ahhoz, hogy megkaphassák az üsző- barja-k után járó adókedvez­ményt. Tehát: Adókedvezmény csak az olyan növendékmarha ntán igényelhető, amelyre a tulaj­donos nyolcnapos koráig ille­tékmentes marhalevelet váltott ki és ezt egyidejűleg a marha­levél bemutatása mellett az il­letékes községi, városi vagy kerületi tanács végrehajtó bi­zottságának adóügyi csoportjá­nál nyilvántartásba vétel vé­gett bejelentette. A nyilván­tartást akkor is eszközölni kelL ha a tulajdonos a borjút el akarja adni vagy ajándékozni. Amennyiben a tulajdonos el­mulasztja a marhalevél kivál­tását, illetve az üszőborjú be­jelentését, úgy a vásárlás, öröklés, csere vagy ajándéko­zás útján legfeljebb hathóna­pos korában megvásárolt bor­jak után az új tulajdonos nem kaphatja meg a 400 forint adó- kedvezményt. A 600 forintos adókedvez­mény abban az esetben |ái. ha az üszőborjú súlya hathóna­pos kora betöltésekor meg­haladja a 150 kilogrammot. A 400 forintos adókedvezmény engedélyezésére irányuló ké­rést a növendékmarha kétéves kora betöltését megelőzően kell előterjeszteni. Abban az év­ben, amelyben a növendék- marha a második évét betölti. A kérés előterjesztésekor az állattenyésztő, illetve az állat­tartó a növendékállat marha­levelét köteles bemutatni, amit a borjú nyolcnapos kora előtt kiváltott. Uj marhalevél nem kell. Bemutatni is csak a nyil­vántartás és számbavétel vé­gett szükséges. Az adókezdvez- ményre az igénylést az év utolsó napjáig kell beadni. az ország minden részéből ide küldik továbbképzésre elnö­keiket, s elvétve legrátermet­tebb tagjaikat. Egyéves tsz- elnökképzés egyedül Zsámbé- kon van 1952 óta. — Sok tsz-elnök tanult itt azóta? — Mintegy 1200 elnököt ké­peztünk ki ezalatt. Közülük nem egy azóta országos hírű elnökké vált. Ilyen például Fodróczi Lajos, a mihályi Táncsics Tsz elnöke, aki 1956- ban végzett, s azóta megkapta a Szocialista Munka Hőse cí­met, s 1958-ban a Munka Vö­rös Zászló Érdemrenddel tün­tették ki. Sok ilyen példát le­hetne mondani. Sajnos, Pest megyeit jóval kevesebbet, — Vannak az iskolán Pest megyeiek? — Kevesen, pontosan tízen. Megjegyzem, az iskola fennál­lása óta most vannak a leg­többen, mert az előző években csak ketten-hárman tanultak itt. Furcsának tartjuk, hogy éppen a Pest megyeiek nem használják ki a kedvező lehetőséget. Férőhelyünk van, még akár 30 elnököt is kiképezhetnénk, ha jönnének. — Hogyan tanulnak a Pest megyeiek? — Nincs panaszunk rájuk. Lelkiismeretes, szorgalmas hallgatók. A ceglédi Dimitrov Marin, a ráckevei Mertl Fe­renc, a tápiósápi Lénárt Pál, a hévízgyörki Koszt« János, az alsógödi Fuferenda János és a péteri Horinka János iskolánk legjobb tanulói közé tartoznak. Megkerestük a Pest megyei hallgatókat. Könnyű volt rájuk találni, mert szinte minden szabad idejüket együtt töltik, ismerkednek, terveket szőnek. — Jól érezzük magunkat az iskolán — mondta Horinka János, a péteri Rákóczi Tsz elnöke. — A tagság küldött az iskolára, én meg szívesen jöt­tem. Sokat tanultam máris, pedig a java még hátra van. — Nem hiányoznak az ott­honiak, a család, a tsz? — Nem szakadtunk mi el egymástól. A hétvégeken haza­utazom, jut idő a családra is, a tsz-re is. A zárszámadáson én tartottam a beszámolót, de részt vettem a tervkészítésben is. Az iskolán különösen az állattenyésztéshez és a kerté­szethez tanultam sokat. Ez a magyarázata annak, hogy az idén a nyolc hold helyett már 15 holdon kertészkedünk a tsz-ben, veszünk 15 fejőstehe­net, s 50 helyett 80 szarvas- marhát hizlalunk. Biztos va­gyok abban, hogy az itt tanul­takat gyümölcsözően tudom hasznosítani a tsz-ben. Ez a véleménye Dimitrov Marinnak, a ceglédi Zrínyi Tsz elnökének is. — Érdemes volt eljönni — felelte kérdésünkre. — Itt ta­nultam meg, hogy mi a tsz-ben rosszul ihásznál tűk a műtrá­gyát, mert nem ismertük ta­lajaink összetételét. Hasznosí­tani tudom a helyes vetésfor­gó kialakításáról itt szerzett és megvitatott tapasztalatokat is- Ezeken kívül az óllattenyész­Megkezdődik az iskolásgyermekek gyógy üdii l telese A SZOT az eddigiekhez ha­sonlóan, január első felében ismét megszervezi az egész­ségi állapotuk miatt gyógy- üdültetésre, illetve levegővál­tozásra szoruló iskolásgyer­mekek üdültetését. Az üdül­tetést — amelyben május vé­géig mintegy 3000 tanuló vesz részt —kétféle formában bo­nyolítják le. A gyenge szervezetű, meg­erősödésre szoruló általános iskolásokat öthetes váltások­ban Parádfürdőn, Ormánd- pusztán és Röjtökmuzsajon helyezik el, ahol az üdültetés ideje alatt pedagógusok fel­ügyelete mellett folytatják ta­nulmányaikat, s gondos ellá­tást, kezelést kapnak. A gyógyüdültetés ingyenes, a be­utaltak útiköltségét is a SiKDT viseli. A levegőváltozásra javasolt gyermekek háromhetes üdü­lésben vesznek részt Parád- sasváron, Kőszegen, Velen­cén és Tóalmáson. Az ide be­utalt gyermekek szülei napi hat forint térítést fizetnek. Az üdültetés mindkét for­májában I—VIII. osztályos ál­talános iskolai tanulók vehet­nek részt, iskolaorvosi javas­latra és a szülők munkahe­lye szerint illetékes szakszer­vezeti bizottságok jóváhagyó sával. Az első csoportok ja­nuár 12-én indulnak az üdii lökbe. Részben géppel, részben kézzel szabják ki a kesztyűket tés korszerű, gazdaságos mód-jVdci kötöttárugyár újjáalakított üzemrészében. szereit tanulmányozom. Jöjje-1 nek el 2—3 év múlva szövet-1 keletünkbe, meglátják, nem f töltöttem hiába az időmet | Zs ám bek on. — Mit tanulnak az iskolán ? — szólítottuk meg Mertl Fe-1 rencet, a ráckevei Rákóczi Tszf tagját. — Kilenc tantárgyunk van; f üzemszervezés, számvitel, ál- f lattenyésztés, növénytermelés, I gépesítés, agrárgazdaságtan és | kertészet. Ezenkívül részt ve- I szünk gyakorlati munkán és a | szakkörökben is tevékenyke f dünk. — Nem szenved hiányt ott- f hon a család? — Nem. — felelte. — Mind- | annyian kapunk havonta 3501 forint alapösztöndíjat, s csa-f ládtagonként még külön 60 \ forintot. Ezenkívül a tsz meg- f szavazta az előző évben telje- | sített munkaegységeink 50— f 70 százalékát. Leveleket is ka- I punk, haza is látogatunk, 1 nincs különösebb problémám. | — Nekem viszont van — § szólt 'közbe Lénárt István, a| tápiósápi Petőfi elnöke. — Er-| ről mór sokat beszéltünk ma-1 gunk között. A más megyeie-g iket rendszeresen felkeresik a 1 járási, megyei mezőgazdasági | osztályoktól, érdeklődnék tanú-1 lásuk, problémáik iránt, de| bennünket, | tír árva Pest megyeit csak hozzátartozóink vagy | tsz-eink tagjai keresnek fel 1 Higgyék el, nagyon rosszul | esik ez nekünk. S ha nincs | akadálya, írják meg az újság-1 ban is. ' I A kérést mi magunk is jo-1 goinak tartjuk, s ezennel tol-| mácsoljuk az érdekelteknek. | Egyidejűleg javasoljuk, az ille- f tékesek mór most vegyék fon-1 tolóra, kiket kellene szeptem-| berben egyéves elnökképző is-1 kólára küldeni. Az iskola me-| gyérikben van, illő lenne ezt af tényt a lehetőség határán be-f lül gyümölcsöztetni. A jól kép-1 zett, tanult tsz-elnökökre nagy| szüksége van megyénknek. f Csekő Ágoston k A kesztyűüzem fiatal technikusa, Pauer Éva szakmai gyakorlatot tart az ipari tanulóknak (Gábor Viktor felvétele) A kollektíva feladata A párt kádereivel történő cél­tudatos foglalkozás sokkal nagyobb jelentőségű dolog, mint ahogy azt pártszerveze­teink egy részében értelmezik. A mindennapi tennivalókban, a felvetődő új meg új felada­tok elvégzésének serény mun­kája közben ezt az elvet leg­több helyen szem elől tévesz­tik, pedig a gyakorlati párt­élet, a tömegszervezetekben betöltött pártmegbizatás mu­tathatja meg igazán: mennyit ér, mire képes egy-egy kom­munista. A felszabadulás óta a párt régi harcosai, valamint az új párttagok tízezrei kerültek vezető beosztásba s ezeknek legnagyobb része jól megállta a helyét. Voltak persze olyan elvtársak is, akiknek képes­ségét meghaladta új megbí­zatásuk, nem tudtak lépést tártani az általános fejlődés­sel, lemaradtak, kedvüket vesztették, elkoptak. Ezek az elvtársak gyakran végképp elveszlek a párt, a néphata­lom számára, holott képes­ségüknek, jellemüknek meg­felelő tisztségben vagy mun­kahelyen sokat használhattak volna a társadalomnak. Az ellenforradalmi megráz, k<ft tatás után pártunk e té­ren is levonta a szükséges ta­nulságokat. Ennek ellenére, ma is előfordul még, hogy a káderkiválasztás felelős mun­káját egyes pártszerveknél formális feladatnak fogják feL Általában megyénkben is megtalálhatók ezek a hi- bák. Nemrégiben történt 1 meg, hogy egyik járási párt- < bizottságunk új munkatársat ! kívánt munkába állítani. Ahe- i lyett azonban, hogy kikérte < volna az illetékes párt-alap- szervezet véleményét, az egyik instruktor ítéletére támasz­kodva hajtotta végre a ká­derkiemelést. Hozzá kell ten­ni ehhez, hogy a választás egyáltalán nem volt szeren­csés. Amikor a megyei párt- bizottság foglalkozott az ügy­gyei, kiderült, hogy a maga­sabb párttisztségbe emelt elv­társat a községi alapszervezet vezetősége semmi esetre sem javasolta volna. Természete­sen ezt az elsietett intézke­dést a felsőbb pártszerv nyom­ban korrigálta. Hasonló hibát követett el egy másik járási pártbizott­ságunk is, amikor egy külön­ben kifogástalan magatartá­sé, de párttapasztalatokban járatlan elvtársat akart olyan funkcióban foglalkoztatni, ahol a több éves gyakorlattal rendelkező kommunistának is nehéz helytállnia. Az említett példák a hibák közös gyökeiére mutatnak rá. Arra, hogy a káderekkel tör­ténő sokoldalú törődés helyett inkább választják egyes párt­szerveink a nagyvonalúság szerepében tetszelgő „merész sakkhúzásokat”. Szép ez a bi­zalom, s mint jelenség, feltét­len bizonyítéka, hogy pártunk végképp száműzte politikájá­ból az egészségtelen gyanakvás szellemét. Ugyanakkor azon­ban azzal a veszéllyel fenye­get, hogy háttérbe szorul a kí­vánatos éberség, a káder ala­pos megismerése, kipróbálása, gondos kiválasztása. Ez az egy­oldalúság egyenesen káros az előléptetésre szánt személy szempontjából is, mivel aka­ratlanul kifejleszti benne saját értékének túlbecsülését s azt a szemléletet, hogy meglevő jó­tulajdonságainak egyike is ele­gendő magasabb tisztség be­töltésére. Arról bővebben nem is szólva, hogy a helytelen döntés korrigálása csalódást, kedvtelenséget idéz elő benne, A legnagyobb veszély még­sem ez, hanem az, hogy felüle­tes káder-kiemelés a gyakor­lati életben bosszulja meg ma­gát. Egyrészt úgy, hogy a szük­séges rátermettséggel, előkép­zettséggel nem rendelkező kommunista nem tud meg­felelni új munkaköre maga­sabb igényeinek, másrészt úgy, hogy önbizalmát vesztve, előbb-utóbb összeroppan. Szólni kell még egy jelenség­ről, amely elindítója és táplá­lója lehet az ilyen tévedések­nek. Ez pedig a kádervélemény kialakításának gyakorlati mód. ja. Előfordul ma is, hogy a párttitkár maga véleményez egy-egy párttagot, ezért véle­ménye nem tartalmazza a ve­zetőség közösen kialakított ál­láspontját. Megtörténhet per­sze, hogy az így megformált kádervélemény minden tekin- tetben helytálló, alapos sze­mélyismereten alapul. Ez azon­ban a ritkább eset. Épp ezért sohasem szabad az esetleges, ség-re bízni egy elvtárs jövendő sorsát meghatározó vélemény- nyilvánítást. Ha azonban a kádervélemény több ember, vagy a teljes pártvezetőség ta­pasztalataira épül, alig történ­het meg, hogy a kollektíva melléfogjon ítéletében. Sem ágy, hogy csak a jótulajdonsá- jjokat, erényeket hangsúlyozza, íem úgy, hogy a szóbanforgó kommunista hibái, fogyatékos­ságai aránytalan szerepet kap- íanaik a jellemzésben. (András)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents