Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 4. szám
1959. JANUÁR 6. KEDD "‘i&tirlap 3 Mit kell tudni a termelői árrendezésről? Nyilatkozik az Országos Árhivatal illetékes szakembere Számos kérdés vetődik fel vállalatainknál a termelői árak rendezésével kapcsolatban. Ezekre kértünk választ dr. Feszler Lajos elvtárstól, az Országos Árhivatal könnyűipari osztályának vezetőjétől. Tájékoztatóját az alábbiakban közöljük: Az 1959. január 1-i hatállyal életbe lépett új termelői árrendszer legfőbb eredménye az lesz, hogy megteremti az úgynevezett gazdasági tisztánlátást, vagyis megoldja azt a problémát, hogy világosan lássuk: egy-egy termék előállítása a népgazdaság részéről milyen mértékű ráfordítással jár. Az új termelői árakat ugyanis a társadalmilag szükséges ráfordítás szintjén állapították meg. Ennek következtében megszűntek az alapanyagok dotációi, amelyek jelentős mértékben torzították a gazdasági tisztánlátást. További jelentős eredménye a termelői árrendezésnek a helyes árarányok megteremtése. \ A vállalatok által felhasználásra kerülő anyagok és félkésztermékek nagy része ugyanis egymással helyettesítési kapcsolatban áll. Ez any- nyit jelent, hogy valamely termék többféle anyagból vagy ugyanazon anyagok különböző minőségi kategóriáiból is elkészíthető. Ha az egymással helyettesíthető anyagok árai nincsenek arányban egymással, úgy ez a vállalatokat sokszor helytelen irányba viszi, nem biztosítja az anyagtakarékosságot és nem felel meg a gazdaságosság . célkitűzéseinek. A gazdaságosság és általában a helyes irányba való ösztönzés megteremtése is eredménye tehát a termelői árrendezésnek. A megfelelő árak ugyanis ösztönöznek az anyagtakarékosságra, az önköltség csökkentésére, a szállítási utak rövidítésére, • a termelői kapacitások, jobb kihasználására, a termelés bővítésére stb., stb. A helyi iparban az új árak különleges feladata, hogy ösztönözzék a lakosság speciális szükségletének kielégítését. így az új termelői árak feladata, hogy a 'különböző javítási munkálatokat, egyéni megrendelésre készített ruházati cikkeket fennakadás nélkül végezze el, illetőleg termelje a helyi ipar. A választék bővítése, amely szintén fő feladata a helyi iparnak, az új árrendszerben fokozottabban biztosítottnak látszik. Az árrendezés során ugyanis igyekeztünk a helyi ipar indokolt költségeit elismerni és a bő választékot a vállalatok által lerovandó forgalmi adókulcsok széleskörű „kiemelésével” alátámasztani. Van néhány speciális kérdés, amely az árrendezéssel kapcsolatban máris problémaként jelentkezik. így például az, hogyan kapcsolódnak az új árak lesek kimutatni az átértékelési különbözetet; a készletek értékének növekedése esetén a különbözetet zárolt számlára viszik, a készletek értékének csökkenése esetén pedig a különbözetet a bank kamatmentesen finanszírozza. Az átértékelési különbözetek pénzügyi rendezése a mérleg felülvizsgálata és jóváhagyása után történik meg. Végül ami szintén sokakat foglalkoztatott: milyen árakat kell alkalmazni a vállalatoknak azokra a termékekre vonatkozóan, amelyeknek ára az árjegyzékben nem szerepel. Ennek a kérdésnek különösen a helyiipar területén van nagy jelentősége. A minisztériumi ipar által előállított termékek egyrészt rendszeresebben ismétlődnek és ezért az árjegyzékben mint állandó cikkek szerepelnek, másrészt a helyiipar alapvető feladata a választék állandó változtatása, tehát nyilvánvaló, hogy nem lehetett minden helyiipari terméket az árrendezésbe bevon ni. Az árjegyzékben nem szereplő helyiipari termékekre vonatkozóan az új árakat életbeléptető rendelet a következőképpen intézkedik: Az árjegyzékekben nem szereplő termékek fogyasztói ára, amennyiben fogyasztói forgalomba kerülő cikkről van szó, változatlanul érvényesítendő. Az ilyen termékek termelői árát úgy kell megállapítani, hogy a változatlan fogyasztói árból le kell vonni a rendeletben meghatározott új kereskedelmi haszonkulcsot és az így kiszámított úgynevezett bruttó termelői árból le kell még vonni az új forgalmiadó-ren- delet előírásai szerinti forgalmi adókulcsot. így jutunk el az árjegyzékben nem szereplő fogyasztási cikkek új nettó termelői árához. A számlázás ezeknél a cikkeknél természeteden továbbra sem nettó, hanem bruttó termelői áron történik. Annak a néhány napnak a tapasztalata, amelyet az új termelői árak bevezetése óta szereztünk, azt mutatja, hotgjy az árrendezés során életbelépő új arak alkalmazása nem jár nagyobb zökkenőkkel. Az illetékes árhatóságok és az Országos Árhivatal természetesen éber (figyelemmel kíséri az árrendezés nyomán jelentkező esetleges problémákat és minden kérdésben megadja a szükséges útbaigazításokat az érdeklődőknek. íliizem lett a Budapesti Erdőgazdaság Egész évi jó munkájának jutalmaként éíüzem címet kapott a Budapesti Erdőgazdaság. Termelési tervét teljes egészében teljesítette és az önköltségcsökkentésben is nagyszerű eredményeket ért el. A szép kitüntetést a napokban vették át. Ez alkalommal több mint hatvanezer forint jutalmat osztottak ki a dolgozók között. Ugyanekkor sokan kitüntetésben részesültek. Húsliszthez juthatnak a mintaközségek baromfitenyésztői Három hónap alatt több mint száz falusi ifjúsági szövetkezet alakult A KISZ Központi Bizottsága és a SZŐ VOSZ határozatot hozott falusi ifjúsági szövetkezetek alakítására. A fiatalok szívesen fogadták a kezdeményezést: három hónap alatt az országban több mint száz ilyen szövetkezet alakult és százhúsz helyen előkészítő bizottságot szerveztek. A falusi ifjúsági szövetkezetek: 10—50 holdon növény- és gyümölcstermeléssel kívánnak foglalkozni. Ezenkívül sok helyen gyógynövények termesztésére szerződtek. A perkátai Ifjúsági Szövetkezet már 15 hold málnát és 17 hold borsosmentát telepített. A tapasztalatok szerint a fiatalok nem kívánnak hitelt igénybe venni és ezért a meghatározott 50 forintos részjegyen kívül 10—500 forintot fizettek be a közös alapra. A fiatalok munkáját az állami és társadalmi szervek is segítik. A tanácsok földterületet biztosítanak, az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek pedig gépeket kölcsönösnek. Több faluban nyúl-, galamb- és baromfitenyésztéssel is szeretnének a fiatalok foglalkozni. Széleskörű harc indul a kupecek, üzérek, ál-őstermelők ellen A budapesti társadalmi ellenőrök idei feladatai között első helyen szerepel a kupecek, az üzérek elleni fokozott harc, A csarnokokban és a piacokon ugyanis még min dig gyakran feltűnnek az ál- őstermelők, az üzérkedők, akik saját termékeiket „kiegészítik” különböző árukkal, s azt busás haszonnal adják tovább. A tapasztalatok szerint az ilyen üzérek leleplezése nem könnyű, mert őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek, ezzel fedezik magukat. Ezért n társadalmi ellenőrök az úgynevezett nagybani piacokat — elsősorban a Hámán Kató téri piacot — ellenőrzik majd, s gondosan ügyelnek arra, hogy ott csak a becsületes viszonteladók vásárolhassanak. Felveszik a harcot a kune- cekkel szemben is, akik vidékről járnak a piacokra, s saját tennel vényeiket falun felvásárolt zöldséggel, gyümölccsel együtt adják tovább, természetesen a vételárnál jó val magasabb összegért A Földművelésügyi Minisztérium lehetővé tette, hogy 17 keltetőállomás körzetében a mintaközségek tenyésztői részt vegyenek a kukorica-húsliszt csereakcióban. Megyénkből a ceglédi keltetőállomás körzetéhez tartozó mintaközségek tenyésztői igényelhetnek húslisztet. A csereakció keretében a tenyésztők 100 kilogramm májusi morzsoltnak megfelelő kukorica ellenében 50 kilogramm, 35 százalék emészthető fehérjét tartalmazó húslisztet kaphatnak. Az akcióra kijelölt keltetőállomások körzetébe tartozó mintaközségek tenyésztői igényüket a keltetőállomás megbízottjánál vagy a mintaközség vezetőjénél jelentsék be. Az itt kapott igazolás alapján a tenyésztők a vásárolni kívánt állati fehérje mennyiségnek megfelelő kukoricát a helyi terményfelvásárlónak adják le. A terményf el vásárló az átvételről elismervényt ad és egyidejűleg intézkedik a húsliszt leszállításáról. A húslisztet az Állati Fehérje Takarmányokat Előállító Vállalat 50 kilogrammos zsákokban bérmentve szállítja a tenyésztők címére, pontosabban a legközelebbi vasútállomásra. A zsákokban cédulát helyeznek el, amelyen feltüntetik a húsliszt tartalmát, s használati utasítást is mellékelnek. A vállalat 50 kilogrammnál kevesebb húslisztet nem tud szállítani, ezért ajánlatos, ha több termelő társul és közösen rendelnek húslisztet. A ceglédi keltetőállomáson a húsliszt mintája megtekinthető. A baromfitenyésztéssel foglalkozó 1 termelőszövetkezetek 1959-ben a baromfitápon kívül még külön húsliszt-jutta- tásban is részesülnek. A termelőszövetkezetek a húslisztet készpénz ellenében kapják. A húslisztre vonatkozó igényüket a megyei tanács mezőigazdasági osztályához kell bejelenteniük és egyidejűleg le kell adniok az igényelt húsliszt ellenértékére vonatkozó bankfedezeti igazolást és az átutalási megbízást is. A csereaKció megindításával az egyéni baromfitenyésztők régi kívánsága teljesült. A húsliszttel fokozni tudják a baromfiak téli tojástermelését és elősegíthetik a veszteség nélküli csibenevelést Január 8-án: nyereménybetétkönyv sorsolás A nyereménybetétkönyvek 1958 negyedik negyedévi sorsolását január 8-án, délután 5 órai kezdettel Budapesten, a XX. kerületi Vasas Művelődési Házban rendezi meg az Országos Takarékpénztár. A sorsoláson minden olyan forgalomban levő érvényes nyereménybetétkönyv részt vesz, ameiyet legkésőbb 1958. december 30-ig váltottak. Minden ezer betétkönyv közül egy az átlagtoetét 200 százalékát, kettő az átlagbetét 100 százalékát, tizenegy pedig az átlag-betét 50 százalékát nyeri. v▼▼▼▼▼tTI A kezdet j ó! WWWWWWWWWWWWWWWWfT ftegyvenejjymillió forint tsz-beruházásokra Pest megye termelőszövetkezetei 1959-ben 41 millió forintot fordítanak beruházásokra. Ebből az összegből 29 millió forint értékben különböző építkezéseket végeztetnek el. A péceli Zöld Mező Termelőszövetkezet például mintegy másfél millió forint értékben 100 férőhelyes modem, teljesen gépesített istállót épít. Az építkezést rövidesen megkezdik, s még a tél beállta előtt átadják a rendeltetésének a megye legmodernebb istállóját. A 41 millió forinton kívül a termelőszövetkezetek majdnem mindegyike végrehajt kisebb-nagyobb beruházást saját erejéből, anyagi forrásaiból. Az építkezéseket rövid időn belül mindenütt megkezdik és a legtöbbet még ez év folyamán be is fejezik. Még egy évvel ezelőtt is Budaörsön mindenki a kenyérre panaszkodott. Nyers. Későin érkezik. Ehetetlen, nem friss. Ma már senki nem beszél erről. De ez természetes is, hiszen a kenyér minősége megjavult. Ma más már a szóbeszéd tárgya. A tanácsüléseken, este a vendéglőben, vagy a meleg családi tűzhely mellett másról folyik a szó. Más foglalja le most a tanácstagok idejét, más adja a személyes beszélgetések témáját is. A tanácsülés beszámolóját és a hozzászólások jegyzőkönyvét lapozom. Pécsik József, Fürst Ferenc, Varga László, Ackermanné és mások is mind erről beszélnek. A községfejlesztési tervben is első helyen szerepel. A»vízvezeték. Utána a villany. A község tisztasága. A kamaraerdeiek közérdekű ügyei. A frankhegyiek régi-régli vágya ... És hogy a tanácsülés napirendjét, valamint a terveket, jól szabták meg, bizonyítja, hogy a lakosság is teljes szívvel támogatja a tanácsot. Megnőtt a tanács, a tanácstagok tekintélye. Ennek igazságát sok-sok tény bizonyítja. Még a választás előtt több, mint négyszáz aktivista fáradozott a választás jó előkészítésén. A választás, semmi kétség, nagyszerűen sikerült. De a négyszáz aktivista nem látta befejezettnek munkáját. Azóta is állandó kapcsolatot tartanak a tanácstagokkal és ötleteikkel, JÖVEDELMEZŐ A DISZNÓHIZLALÁS az 1959. evré még a régi ára-: mmmmß kon elkészített tervekhez. I S-' s ' ' > A* 1939. évi tervek átára- f 5» . _. v ; ' 'Se> zása a termelői árrendezés \ >?.' Ív,?- y'.-'í ;' • ■ • ":v" eredményeképpen kiadott 1 ' " y ' * új árakká* mindenütt meg- \ v:,- • ;■■■:■ ■ .. történik. | Az átárazás egyelőre fe’.sö f iff | szinten fejeződött be, ennek I jóváhagyása után kell majd a I vállalati tervek átárazását is § elvégezni. Ennek következté-1 ben az új áraknak megfelelően | módosulnak a vállalati tervek I költségei és a vállalati tervek- f ben szereplő termelési értékek. I A vállalatok az irányító szer- | vektől erre külön intézkedést f kapnak. I Többen kérdezték azt is, I hogy a vállalatok készletében I levő anyagok és készterméken | értéke az új árak következté- I ben megváltozik-e. A készletek i átértékelését az évvégi mérleg | elkészítésére vonatkozó rendel- | kezesek elrendelték, mi tör- ténjék azonban a különbözet-? tel? = A készletek átértékelési kü- lömbözete tekintetében a Pénzügyminisztérium egyelőre úg. intézkedett, hogy a vállalatok a januári gaz- l dálkodási terveikben kőié- I észrevételeikkel segítik azok ^HiiniiitiliiiiiiiiiiiiiriuiiiHHiinttiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiniititiiHmmmiiimiitiiimmiiiinmiHmHiimmiumiHiiiniiiiiiiiiiMMmmllitm^milinmmiimnilllllinmifimiinmmiimiinilin^ munkáját. | A másik jelentős bizonyíték | az, hogy a tanácsülés erre az | évre a tavalyi tizenöt száza- | lék helyett húsz százalék közli ségfejlesztési járulékot szavalj zott meg és a lakosság egyet- I értett vele. Pedig a húsz száza- | lék nem kis összeg. De jól | megfontolták, hiszen nem | akármilyen célokra kívánják 1 fordítani a lakosság pénzét. 1 Két kilométer járda, 1850 mé- | tér hosszú vízvezetékihálózat | épül belőle. Ebből segítik majd |az iskolát, a kultúrotthont. Jut | belőle .háromezer forint a | könyvtár fejlesztésére, a han- ! gosbemondó bővítésére. Több | helyen szaporítják az utcai | lámpák számát. Befedik a böl- I csődé előtti árkot, ami egyma- ! gában is tizenháromezer fo- I rintba kerül. I A lakosság körében tetszést 1 aratott a tanács terve, mert | már innen is, onnan is hallat- ! szik: ezenfelül a járdaépítés- | hez. a vízvezetékhálózat bőví- § téséhez jelentős társadalmi | munkával is hozzá kívánnak 1 járulni. | Vegyük csak a frankhegyiek | példáját. Budaörs történetében |a legelhanyagoltabb, legmosto- ! hább terület volt. Ez a rész ka- ! pott a múlt rendszerben min- ! dig a legkevesebbet. Pedig a S frankhegyiek jó állampolgáSzívesen foglalkoznak disznóhízla'ássál a csömöri Haladás Termelőszövetkezetben, ahol jelenleg is harminc süldő hízik rok. Az 1958-as választáson is ők szavaztak le legelsőnek. Az állam meg is becsüli őket Már a felső szervektől is kiintjártak megállapítani, hogyan teljesíthetik leghamarabb a frankhegyiek kívánságát. Ha nem jön közbe semmi, akkor százhetvenezer forint költséggel és tengernyi társadalmi munkával az idén villanya, vize lesz a frankhegyieknek. Ha nem folytatnánk cikkünket, akkor is megmutattuk már, hogyan kezdett munkához a budaörsi tanács. Pedig hátra van még a lényeg. Az, hogy milyen erő, milyen rugó mozgatja, hajtja ilyen jól a hatvanöt tagú tanácstagságot. Az MSZMP- csoport, amely a választás után egy héttel megalakult, öttagú vezetőséget választottak. A titkár: Tégen Miklós né elvtársnő. Az MSZMP-esoport már alakulásakor munkához látóit. Azóta már az állandó bizottságok is megalakultak. E hónapban tárgyalnak majd először feladataikról. A község tisztaságáról tanácskoznak majd. Arról, hogy mind az utcák, mind az udvarok rendezettebbek, gondozottab- bak legyenek, a jelenleginél kulturáltabb képet nyújtson a község. Ne az autóbusz- megálló várótermében tornyosuló szemétről ítéljék meg az idegenek Budaörs lakosságát, hanem a tiszta, rendbentartott parkokról és ragyogó portáiról. A lakosság bizalommal tekint választottal tevékenysége elé, s a kezdeti lépések után úgy érzi, valóban a község problémáit igyekszenek napirenden tartani. Az MSZMP-csoport pedig a tanácstagok lelkesedését kívánja tovább fűteni és azt az aktivitást, ami az eddigi tanácsüléseken megnyilvánult (65 tanácstagból 54 volt jelen, s azok közül 25—30 szólalt fel!). És akkor néhány hónap múlva a víz-, villanyügyeket úgy, ahogy a kenyérproblémát is, mint idejétmúlt panaszokat emlegethettük majd! Sági Ágnes
