Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 24. szám

1959. JANTXÄR 29. CSÜTÖRTÖK '"k'AC Irlap tarnt nékiiéöttség látogatása I s Mapfir M Országos Tanácsánál A Német Demokratikus Nőöeövetség hazánkban tar­tózkodó küldöttsége: dr. Charlotte Geiser, Frieda Weidner és Gerda Steinecke sserdán látogatást tett a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nál. A küldöttek a nőtanács és az egyes bizottságok veze­tőivel hosszabb baráti megbe­szélésen tájékoztatták egy­mást a két szövetség szerve­zeti felépítéséről, munkájá­nak tartalmáról és módszerei­ről ____________ A képviselőcsoportok elnökeinek tanácskozása A budapesti és a megyei képviselőcsoportok elnökei szerdán tanácskoztak az Or­szágházban. Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének, előadása alapján megbeszélték a képviselőcsoportok előtt álló feladatokat, a képviselői mun­ka módszereit, különös tekin­tettel a képviselők és a válasz­tók közötti kapcsolatok széle­sítésére, a szocialista demokra­tizmus mélyítésére. Ezt köve­tőén Péter János, a külügy­miniszter első helyettese tájé­koztatta a megjelenteket a nemzetközi helyzet időszervi kérdéseiről. Az előadásokat vita követte, Tizenhét millió téglát gyártanak és huszonkét ezer tonna meszet égetnek a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat telepei az idén Magyar találmány 1 sikere Prágában Dr. Zselyonka László, a bu­dapesti orvostudományi egye­tem tanára prágai tudomá­nyos, egészségügyi és optikai szakkörökben bemutatta új találmányát, az úgynevezett D—3 kondenzort, amelynek segítségével a mikroszkóp alá helyezett testek plasztiku­san láthatók és fényképezhe­tek. A csehszlovák szakem­berek nagy elismeréssel nyi­latkoztak a magyar talál­mányról. Dr. Josef Lukas egészségügyi miniszterhelyet­tes, a csehszlovák orvostudo­mányi tanács elnöke kijelen­tette, hogy a találmánynak nagy jelentősége van vala­mennyi mikroszkóppal dol­gozó tudományág számára, Bár még nem készült el a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat 1958. évi munkájának mérlege, fő vonásaiban világo­san kirajzolódik a múlt év munkájának képe. A vállalat elmaradt éves ter­ve teljesítésében. Tizenhétmil­lió tégla helyett csak 13 millió 681 ezer darabot gyártottak téglagyárai. A 22 és félezer tonnás mészégetési tervet sem tudták teljesíteni, mert csak alig több, mint 19 ezer tonnát égettek. Mi a lemaradás oka? Vizs­gáljuk először a téglagyárakat. A tápiógyörgyei téglagyár kemencéjét a nyáron építették át közel 400 ezer forintos költ­séggel. Az átépítés következté- nen a gyár a tervezett két és félmillió darab helyet csak 800 ezer téglát tudott égetni. Pátyon a gépház építése és az elszívó berendezés szerelése miatt maradt el kétmillió tégla égetése. Ha összeadjuk a két gvár ki­eséséből származó hiányt és hozzáadjuk az 1958. évi terv­teljesítéshez, kiderül, hogy ez- ezzel együtt túlteljesítette vol­na tervét a vállalat. A mészégetők két nyári hó­napon keresztül nem kaptak rendelést. Éneikül pedig nem termelhettek, mert hisz köztu­domású, hogy az égetett mász­nék árt a hosszú ideig tartó tá­rolás. A rossz időjárás követ­keztében csökkent az építkezé­sek üteme és ez eredményezte a rendelések hiányát is. Annak ellenére, hogy az éves tervet nem teljesítették, gazda­ságosan dolgozott a vállalat. Igaz, hogy csak a mérleg elké­szülte után derül ki, mennyi lesz a nyereség, de mér bizo­nyos, hogy nyereséggel zártak, ami azt is jelenti, hogy bizo­nyos mennyiségű nyere­ségrészesedésre is számít­hatnak a dolgozók. Az idei tervben 17 millió tégla kiégetése szerepel. ) A mészüzemeknek 22 ezer tonna meszet kell adniok az építke­zésekhez. Reméljük, a két em­lített téglagyár bekapcsolásá­val már nem lesz akadálya a téglaégetési terv teljesítésének és a mészüzemekhez is kegye­sebb lesz az idén az időjárás De mi lesz a vándor tégla­préssel? Olvasóink közül bizo­nyára sokan emlékeznek més a gumikerekeken vontatható el­ső „guruló” téglagyárra, ame­lyet ennél a vállalatnál készí­tettek. Cegléden és Pátyon dol­goztak vele tavaly. Sikeresen gyártották vele a mészhidrálos téglát, de egy előkészület nélküli gyártás kudarca után mintha elaludt volna az egész vándor téglaprés- ügy. Mialatt téli álmukat alus» szák a vándor téglaprések, a megyei tanács illetékes vezető* további sorsukról tárgyalnak. Reméljük, kedvező lesz a dön­tés és az idén már mindkettő munkába állhat a kislakás- építkezéseknél. Annál is in­kább fontos lenne ez, mert egy prés naponta, de leg­feljebb kétnaponként az építkezés színhelyén egy családi ház felépítéséhez elegendő mészhidrátos tég­lát tud gyártani. Bizonyára ennek az építő­anyagnak is sok híve lesz, hl«» olcsóbb az égetett téglánál és a helyszínen való gyártás révén meg lehet takarítani a szállí­tási költségeket. Tehát érdé. mes vele foglalkozni. , Még egy újságról értesül­tünk a vállalat vezetőségétől. A megyei tanácstól utasítást kaptak, hogy készítsék el egy felépítendő tetőfedőcserép- gyár költségvetését, Pátyon működött egy ilyen kisüzem annak idején. Itt nagy mennyi­ségű, jóminőségű agyag S!’ rendelkezésre a cserépgyártás hoz. Páty lenne tehát a legmeg­felelőbb hely a cserépgyár felépítéséhez. Régi kívánság teljesülne en­nek az üzemnek a felépítésé­vel. Érdemes lenne meggyorsí­tani a tervezési és építési fo­lyamatot, mert mint tudjuk szükség van jóminőségű tetőfe­dő cserépre. — farkas — Nem a földben van a hiba Tehetős, jómódú gazdák lakják Inárcsot, ezt a fiatal községet. Még az ország ha­tárain túl is neve van az inárcsi spárgának, karfiol­nak, korai burgonyának, s szőlőnek. Akinek két hold földje van, az kutat furat, s kertészkedni kezd. Okos, hoz­záértő gazda szorgos munká­val sok pénzt „varázsol” elő itt a homokból. Éppen ezért meglepő és furcsa, hogy az immár kilen­cedik éve működő Haladás Tsz alig-alig halad előre. A tsz vezetői és tagjai azt állít­ják, rossz földjeik vannak, nem terem meg sem a spár­ga, sem a karfiol. Mindössze nyolc hold szőlőjük van, 80 holdas szántójuk felén gabo­nát termelnek. Érthető, hogy százasok helyett csak forin­tokat aratnak. Hat, kevés tejet adó tehe­nük szomorkodik az istálló­ban, három hatalmas beton­silójuk mégis üresen tátong. Panaszkodnak, hogy új belé­pők helyett néhány régi tag­juk megint búcsút mondott a szövetkezetnek. Hatholdas öntözéses kertészetükhöz most keresnek — újsághir­detés útján — kertészt, aki­nek lakást is adnak. Úgy véljük, több segítséget adhatna a Dabasi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztálya az inárcsi tsz-nek. önálló mezőgazdászt nem bír el a tsz, de helyes lenne 2—3 kör­nyékbeli kis tsz-nek felfogad­nia egy szakembert, (csá) Nagy idők tanúi, munkásmozgalmi kiállítás, sportversenyek a Tanácsköztársaság évfordulójának gödöllői ünnepségein Megjelent az újság! Az életben maradt direktó­riumi tagok sok értékes írásos emléket, és egyéb tárgyat adtak at az operatív bizottságnak, amelyből az évforduló tiszteletére kiállítást ren­deznek a járási tanács nagytermében, abban az épületben, amely 40 évvel ezelőtt a direktórium­nak is otthonául szolgált. En­nek emlékére egyébként már­cius 21-én emléktáblát leplez­nek le az épületben. Előke­rült például a direktórium tagjai ellen folytatott bíró­sági per teljes anyaga, a vád­iratokkal, tanúvallomásokkal ítéletekkel együtt. Találtak számos újságot, röplapot és a Tanácsköztársaság idején ki­bocsátott bélyegeket. Ritka­ságként mutatják majd be Jámbor Sándor direktóriumi tag Munkás Segélyalap tag­sági könyvét, abból az időből, amikor még szakszervezetek sem voltak. Maga az ünnepség már 20- án este kezdődik, az Agrár­egyetem, a helybeli üzemek és iskolák kiszistáinak fáklyás felvonulásával. A másnapi ünnepéllyel egyidőben nyílik meg a munkásmozgalmi emlék­kiállítás. Az ünnepi gyűlést színes mű­sor és reggelig tartó táncmu­latság követi. Március 22-én pedig a sportolók mérik ösz- sze tudásukat a nagy évfor­duló tiszteletére. Ny. E. ŐRHÁZ A GÁTON Nehéz volna hasonlóan nehéz és mégis szép életet fel­kutatni, mint a gátőr család­jáé. A nehézség mindjárt szembetűnik, hanem a szépsé­get hosszan magyarázzák, mi­re érthető lesz. Tíz éve él itt, távol a falu­tól, ebben a házban Varga Je­nő, a szigetújfalui gátőr és csa­ládja. A nagyobb gyerekek hamar beleszoktak a magá­nyos, pajtások nélküli életbe, a kisebbek már itt születtek, hogyis kíván looznának másho­vá. Megérkeznek az iskolások, egy fiú és egy kislány. Lerak­ják a csomagokat, oda setten­kednek a kályha mellé, ahol a legkisebb, a kéthónapos kisba­ba alszik a meleg szőrmék között. A gátőr még járja ÍÍ SZQr” kaszt, de az alkonyodéiban már biztosan a ház felé tatt valahol. A gyerekek az óbbik­hoz állnak, várják. A mama is odapilUmt néha, melegre teszi az ételt, kérdezgeti a gyereke­ket, az iskolások úgyis min­dennap benn járnak a faluban, ők vásárolnak. Fontoskodva számolnak el a pénzzel. — Három kiló kenyér, fél kiló só, élesztő, gyufa. Rend­ben? — áll meg anyja előtt a kislány. meri és aki gondozza a adtat, az nem félhet. A gyerekek izegnek-mo- zognak. Felmondanák a leckét, hogy azután kezdődjön a já- ték. Az asszony mosogat, rendbeteszi a konyhát, leiek- teti a két kicsit és odaül varrni a rádió mellé. A gátőr is valami csendes foglalkozást keres, hogy ne zavarja a gye­rekeket. Olvas. Sok kis színes könyv sora­kozik a polcon, az Olcsó Könyvtár. Vidám Könyvek, Színes Könyvek kötetei — A falusi népkönyvtár elég szegényes. Tíz év alatt min- den kötetét többször kiolvas­tuk. Most hónaponként ezek* bői az olcsó könyvekből ve­szek' négy-öt darabot. Nem db szes, de ugyanannyit ér — mondja az asszony. Mire a faluból idebotorkáló harangszó, a rádió időjelzésé­vel egybehangzóan bizonyítja az esti nyolc órát, lelohad a gyerekek játékos kedve, ágyba kívánkoznak. Elbóbiskol az asszony is a kályha mellett, sejti inkább, mint hallja a nagyvilág híreit. Két mwnSkás- nap között pihenőre tér a csa­lád. Csak a gátőr olvassa as óriási gátak viharlovasávaM kalandos történetét. Néha fel­figyel a lapról, hallgatja a* alvók lélegzetének szelíd ne­szét és a szél zúgását, ahogy veri, ostromolja az őrház abla­kát. Bóta Vilma Megérkezik az apa is, vacso. rához ül a család. A gyerekek a napi élményéket mesélik, a szülők közbekérdeznek, rábó­lintanak — Kis élőújságok — becézi a gyerekeit Vargáné. ök hoz­zák az élelmet, a híreket, én a picitől alig jutok be a faluba. Csak minden második héten, akkor is csak ha nagyon kell. I/yenkor, téli estéken, benn a faluban, zajlik az élet. összeülnek az emberek egy kis beszélgetésre, szórakozásra, moziba mennek, disznótorba. A férfiak a politikát vitatják, az asszonyok a pénzbeosztás örök kérdését feszegetik, vagy sorraveszik az ismerősök viselt dolgait. Egyszóval, társaséletet élnek, azt az életet, amelyből Vargáékut kirekesztette a hi­vatás. — Nem hiányzik — dönti el a férfi. — Nem hiányzik — erősíti Vargáné. Harminckilenc éves koromra hat gyerekem van, a legnagyobb már katona. Min­dig volt egy pici, akire vi­gyázni kellett, benn a faluban se szomszédolhattam volna. Most négy kicsi van itthon. Mindig, akad mosni, rendbe- tenni való, se időm, se kedvem nem lenne már este elmenni itthonról. Közösség vagyunk mi is, a család. A szórakozást vitatom, fiatal emberek még a gátőrék, tíz évi remeteélet után sem idéz­hetik mindig csak a múlt em­lékeit. Válaszul a gátőr a rá­dióhoz lép, végigcsavarja a mutatót az egész skálán. Gyors olasz beszéd, tánczene, mély­hangú néger énekes, opera­áriák, a Kossuth-rádió híreket mond, a Petőfin magyar nótát, közvetítenek. — Itt a világ. És ha még televíziónk lenne, mi lennénk a legboldogabb emberek a Földön. — És emberek, szavak he­lyett kárpótol ez a táj — szól közbe Vargáné, és szeme fel­csillan, amikor a vidékről be­szél; a bokros, dúsfüvű rétek­ről, ahol nyáron fiirjet, fácánt vernek fel a szaladgáló gyere­kek, a szénáról, amelynek illa­tát egyenesen feléjük hozza a dunai szél, a tavaszi gólyahir- röl. a gátról, amely az övé is. erről a szabályos hosszú föld­csíkról, minden reményükről és védelmükről. A gát és a nagy folyó sok szorongó órát szerzett már « gátőr családjának. — Nem féltünk, csak félel­metes volt — próbálja nagyon pontosan megfogalmazni az asszony azt az érzést, amikor a jeges ár alig arasznyira ólll meg a küszöb előtt. Aki is­3000 mázsa hibrid vetőmagnak van eddig gazdája Továbbra is a budai járás az élen Nagy ünnepre készül az or­szág népe: a magyar munkás- mozgalom történetének leg­dicsőbb fejezete, a Tanácsköz­társaság megalakulásának 40. évfordulójára. A nagyváro­soktól az apró falvakig min­denütt folyik a készülődés; emlékbizottságok alakul­nak, terveket, programo­kat kovácsolnak március 21 méltó megünneplésére. Gödöllőn is megalakult a árási operatív bizottság. Tag­jai között megtalálhatók a jártszervezetek idős harcosai a KISZ-íiatalok egyaránt, bizottság egyebek között határozta, hogy felkutatja a ég életben levő 19-es vete- nokat, s meghívja őket az •forduló ünnepségeire. Kutató-munkájukat ritka siker koronázta: megtalálták az 1919-es gö­döllői munkás-, paraszt- és katonatanács tagjainak névjegyzékét, amely a Pest vidéki Járásbí­róság irattárából került elő. Mint kiderült, a tanácsnak öt- j ven tagja volt, s közülük vá- j lasztották a proletárdiktatúra ! helyi vezető szervét, a direk- j tóriumot. A lista alapján meg- j állapították, hogy tíz veterán I él az ötvenből. Ezeket az idős j elvtársakat felkeresték. Igen érdekes volt például az a találkozás, amely a járási tanács elnökhelyettes és B. Sarkadi Vilma, egykori di­rektóriumi tag között folyt le. . Sarkadi elvtársnő szinte min­den harcostársáról be tudott számolni. Elmondotta pél­dául. hogy Illés István direk­tóriumi tagot az ellenforra- dalmárok lőtték agyon me­nekülés közben, a Tanácsköz­társaság bukása után. Knapp József pedig — akitől Sarkadi Vilma fiatal tanítónő korá­ban az első marxista művet, Lenin: Állam és forradalom című füzetét olvasásra köl­csönkapta — emigrációba ment. s a Szovjetunióban halt meg. Sarkadi elvtársnő is me­nekülni kényszerült a huszas évek elején, börtönbüntetésé­nek letöltése után. Előbb Bécsben élt, majd — Ausztria fasizálódása kezdetén — 1927- ben Moszkvába került. Itt élt és dolgozott 1948-ig, hazatéré­séig. A megye rendelkezésére álló j 8800 mázsa hibridvetőmagból j eddig csaknem 3000 mázsa ta- i Iáit gazdára. Nagy visszhangja van a váckisújfalui egyéni gazdák és az albertirsai Di-1 mitrov Tsz felhívásának. Ja- | vasolták, hogy hozzájuk ha-1 sonlóan minden termelőszövet- í kezet és minden egyéni gazda 1 hibridkukoricát vessen. A váckisújfalui gazdák fel- j hívásához újabban az ér- j diek, a szigetújfaluiak és i a püspökhatvaniak csatla­koztak, míg az albertirsaiak felhívó- ] sához a tinnyei Uj Élet Tsz-en j kívül egyre több szövetkezet; jelenti be csatlakozását. A járások között folyó ver- j senyben 55 százalékot mégha- j ladó eredményükkel továbbra : is a budai járásbeliek vannak j az élen. Az utánuk következő \ szentendrei járás a rendelke- i zésre bocsátott vetőmagnak i 45, míg az aszódi járás csak j 39 százalékát helyezte ki ed ; dig a termelők között. A vá- j rosok között Szentendre várót i a legjobb, Cegléd a második ' Vác a harmadik és Nagykőrös : a negyedik helyet foglalja pl ; A járások közül a legrosz- szabb eredménnyel a dabasi, a i gödöllői, a monori és a rácke- i vei járás ,,dicsekedhet”. A tapasztalat szerint ezek­ben a járásokban a mező- gazdasági osztályok vezetői és a községi gazdasági fel­ügyelők alig törődnek va­lamit a hibridkukorica népszerűsítésével. Helyes lenne, ha a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya a helyszínen is megvizsgálná az elmaradt járások munkáját és *öbb segítséget adna részükre. Zajos városhoz szokott ember fülében itt szinte zúg a csend, óriásira nőnek a ne­szek. Lépteink után hosszan ropog a jeges hó, mintha még egy láthatatlan kísérő baktat­na mögöttünk. Jó két kilométerre elmaradt a falu, a szekérzörgés, kutya­ugatás, halkan surran egy nyúl a gát tövében, megnyugszik, semmi nesz nem hallatszik a házból. A gát oldalához tapadva áll a gátőr háza. Körülnyalják a szelek, kitépett fűcsomót, ha­vat csapnak oldalához. Kivá­gódik az ajtó. szöszt kislány ugrik ki a hóra. Rádöl a gáton végigszaladó szélre, körülnéz, bekiált: — Jönnek! A házból kinyúl érte egy kéz, behúzza és belöki az ajtót. A gyerek ellenkezik. Ugyan mit ér az anyai szidalom, ag­gódás, magyarázat, hogy kihűl a lakás, ha valaki csak ötéves és mindenütt olyan egyformán nagyszerűen érzi magát, mint a gátőrék Zsuzsikája. A legna­gyobb szélben, fagyban is kint csatangolna a gáton. A szülők féltik, a kislány meg azzal vág vissza, hogy nincs nála bát­rabb, ügyesebb és hidegállóbb gyerek egész Szigetújfalun. De hogy mégis legyen valami eredménye az anyai szónak, fejére húzza a mama táskáját és most már megfelelő öltő- [ zékben szalad ki a gát tövében \ baktató testvérek elé. \z idő sürget, még gyorsabb ntézkedésekre. sikeresebb fel- világosító munkára van szük- iég.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents