Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
1959. JANUAR 28. SZERDA MEGYE! ü!/C írlap ASZÓDI ÖRÖMÖK háromemeletes hazak egész sora emelkedik már az aszódi új lakótelepen, ferun a dombon, ahová először az Ikladi Műszergyár építtetett lakásokat dolgozói számára. Tavaly ugyanitt két községi bénház épült, amelyek ötvennégy lakásába most költöztek be a boldog új tulajdonosok. Az egyik lakás azonban még gazdára vár, fenntartották az új körzeti orvos számára; Ugyanebben a házban kapott lakást a járási főorvos és a közegészségügyi felügyelő is. így három orvos lakik majd az új épületben. Ha az új körzeti orvos, akinek kinevezését már türelmetlenül várja a hatezer lakosú, de eddig csak egy körzeti orvossal rendelkező község, beköltözik, valóságos orvosi ház lesz ez az épület. Még a fővárosiban sem sok bérház dicsekedhet három orvoslakóval. Ugyanebben a házban az egyik előszobás, egyszobás lakásban rendezik majd be az új körzeti orvos rendelőjét is. A lakótelepen az új házak lakásait is beszámítva, 140 egy.-, két- és háromszobás lakás van, ezen felül pedig az Ikladi MűAz aszódi lakótelep legújabb bérháza értnek oda! Ezt az útépítést társadalmi munkában, de községi hozzájárulással végzi el a környék lakosága. De fejlődik a község belseje Is. A község tanácsa a községés a virágokat előreláthatólag ez idén is, mint minden esztendőben, a benzinfelvevő autók kerekei hamarosan tönkreteszik. A benzinkút a sarkon áll, olyan éles kanyarban, hogy az odatartó autók, akarva, nem akarva, kénytelenek ráhajtani a parkírozott részre. A község már többször felhívta az ÁFORT-ot, hogy helyezze át a kanyarból jobb helyre a benzinkutat, a vállalat azonban a felszólításnak eddig még nem tett eleget. Végül még egy, az aszódiak számára örvendetes hir: rövidesen megkezdődik az aszódi kenyérgyár építése. A teljesen modem felszerelésű üzem építésére és berendezésére 2 200 000 forint a beruházási előirányzat. Sz. E. Kétmillió háromszázezer elit-koilarka. furmint és hárslevelű vesszőt oltanak, gyök éreztetnek Az idén 30 holddal, tiz év alatt 3200 holddal bóvitih az elit-törzstelepeket A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési igazgatóságon most értékelték az Országos Szőlő- és Gyümölcsfajta Szelekciós Felügyelőség munkáját. Az értékelés során megállapították, hogy a felügyelőség tevékenysége máris igen szép eredményeket hozott, s különösen hasznos volt a szőlőrekonstrukció előkészítésében. A kadarka, furmint, hárslevelű, a későbbiekben pedig a saszlsfélék heterogén állományából egészen rövid idő aWt olyan kiváló termöképes- ségű egyedeket szelektáltak, amelyek minőségileg, különösen pedig terméshozam tekintetében messze felülmúlják a jelenlegi állományt. Az 1958. évi szelekciós munka eredményeként 2 300 000 elit-vesszőt adtak át köztermesztés céljaira. Ebből 1 650 000 kadarka, 400 000 furmint és 250 000 hárslevelű. A vesszők egy részét oltásra használják, más részét igyöke- reztetve az immunis homoktalajokra telepítik. Az előző években szelektált fajták szaporítóanyagának felhasználásával a már meglevő 20 hoid- nyi elit-förzstelepek területét még az idén 50 holdra bővítik Ezek látják el majd az egész országot a fokozott termőképességü szelektált szőlőfajták szaporítóanyagával. > A távlati fejlesztési terv előirányzata szerint — mint Sinkó Flórián, a felügyelőség igazgatója elmondotta — a kadarka törzstelepek területét tíz év alatt 3000 holdra növelik. Ezen már elegendő jóminőségű szaporítóanyagot termelhetnek az ország jelenlegi 90 000 hold- nyi kadarkaállományának felújításához. A furmint és hárslevelű törzstelepeket legalább 200—250 holdra akarják bővíteni, hogy a nagymúltú tokaj- hegyaljai borvidék soronlevő felújításánál már az értékesebb szelektált fajták kerüljenek telepítésre. Ami a gyümölcsfajták szelekcióját illeti, sokkal lassúbb a munka. / Eddig összesen 500 gyümölcsfát vettek törzskönyvi előjegyzésbe. A következő években állandó megfigyelés alatt tartja a felügyelőség ezeket a fákat,-s a legkiválóbbakat törzskönyvezi; A törzsfákról látják el majd az ország faiskoláit szemzőhaj- tássa!. A gyümölcsfákon kívül a felügyelőség a jövőben fokozott gonddal szelektálja a vad- magtermő fákat is. A földművelésügyi miniszter rendelete a tenyésztojás és a naposbaromfi fogyasztói árának megállapításáról Fúrják már a készülő törpevízmű kútját ezergyár 80 férőhelyes legényszállása. Ebben az évben még két ház épül ide, összesen 38 lakással. A telep lakói remélik, hogy az új házakban üzlet- helyiség is lesz, az eddigiekben ugyanis nincsenek üzletek és a lakók csak a község központjában levő, lakásuktól elég távoleső boltokban vásárolhatnak. Egyelőre a telep vízellátása még nehézkes, de január elején már megkezdték a törpe vízmű építését, amelynek munkálataira 500 ezer forintot irányoztak elő. Ez a vízmű, ha elkészül, nemcsak a lakótelepnek, de a község más részeinek is vizet szolgáltat. A TAVASSZAL nagy munkába kezd az új lakótelep lakossága. Megoldják régi problémájukat, lerövidítik a vasútállomáshoz vezető utat, úgy, hogy 20 perccel gyorsabban fejlesztési alapból 1200 méter hosszú útszakaszon járdát épít. Ugyancsak a községfejlesztési alapból rendbehozatják a Szabadság téri parkot, bár a füvet A 20 évnél fiatalabb nők többsége a tűsarkú cipőket igényli A Belkereskedelmi Minisztériumban a lakosság igényeinek fokozottabb figyelembe vételére még a múlt év derekán életre hívták a piackutató irodát. Ennek munkatársai azóta a kereskedelem csaknem valamennyi ágában végeztek közvéleménykutatást. Legutóbb a női cipőellátás kérdésével foglalkoztak. Budapesten és több vidéki városban, községben mintegy ötezer nő véleményét kérték ki arról, milyen cipőket gyártson az ipar. A statisztikai adatfelvételnél figyelembe vették a nők korszerinti megoszlását is. úgy reálisabb képet kaphattak az igényekről. Az adatok szerint Budapesten a 20 évnél fiatalabb nők több mint 50 százaléka igényli a magas sarkú, az úgynevezett tűsarkú cipők újabb és újabb változatait. A 30 és 40 év közötti korosztály alig valamivel több mint 30 százaléka szavazott a magas sarkú cipőkre. A feldolgozott adatok alapján a kereskedelem a tényleges igények szerint rendelte meg a gyáraktól a legújabb fazonú cipőket. A Magyar Közlöny 13. száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletét a baromfi tenyésztojás és a géppel keltetett naposbaromfi fogyasztói árának megállapításáról. A gépi keltetésre alkalmas tenyésztojásért az étkezési tojás helyileg érvényes, mindenkori állami szabadfelvásárlási árán felül tenyészfel- árat kell fizetni. Tenyészfel- árként, a fajtiszta állománynyal rendelkező tenyésztő részére — a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által kiállított igazolás alapján — az alapár 40, a nem fajtiszta tenyészetből származó tojásért pedig az alapár 30 százaléka számítható fel. A kacsa-, liba-, a pulyka- és a gyöngy- tyúk-tenyésztojásért a helyileg kialakult szabadpiaci árat fizetik. A törzskönyvezett baromfitenyészetektől vásárolt tojásokért — a megyei törzskönyvi felügyelőség igazolása alapján — további felár fizetendő. A rendelet előírja, hogy a tenyésztojásnak szabályos alakúnak kell lennie, gyűrűs és egyhetesnél régebbi nem lehet. Ha a tojások keltetésre alkalmatlanok, a keltetőállomás az átvételt megtagadhatja, illetve a tenyésztő kívánságára étkezési tojásként, az állami felvásárlási áron veszi át. A géppel keltetett naposcsibe fogyasztói árát a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai állapítják meg, a géppel keltetett egyéb naposbaromfit — kacsát, libát, pulykát, gyöngyöst — a keltetőállomás a helyileg kialakult szabadpiaci áron hozza forgalomba. A törzskönyvezett baromfitenyészetekből származó tojásból keltetett naposbaromfiért felár számítható fel. Mesterfogások a nagyüzemi mezőgazdaságban Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1958. 268 oldal. 28 Ft. A Honda Béta szerkesztette mű a mezőgazdasági nagyüzemekben, állami gazdaságokban. tsz-ekben dolgozó szakembereknek kivan segítséget nyújtani. A mezőgazda- sági elmélet és gyakorlat olyan területére Igyekszik rávilágítani, amelyen jól bevált módszerek segítségével kisebb erőfeszítés árán nagyobb eredményeket lehet elérni. Ezeket az eljárásokat nevezik mesterfogásnak. Ezeknek a fogásoknak a segítségével különösebb beruházás nélkül a nagyüzemi mezőgazdaság jövedelmezőbbé tehető. Szerzők nem üzemtant Írtak, hanem csupán a munka egy-egy lényeges területéről ragadnak ki bizonyos mozzanatokat és azok legjobb megoldásához kívánnak általános útmutatást adni. Foglalkoznak a növénytermesztés és állattenyésztés szervezésével, a talajelökészltés problémáival, a helyes vetésterületi és vetésforgó arányaival, a mezőgazdasági gépek legjobb kihasználásának kérdéseivel. A könyv hű segítője a mezőgazdasági nagyüzem Irányító szakembereinek. Földvári Ferenc JCőpú f/tnt a pos tás met felcserélhette az állandóra. Ekkor egy kis körzetet kapott, az ahhoz mért fizetéssel — havi 10 pengővel. Ezzel honorálták a három évi ingyenmunkát. Amikor édesapja kiöregedett a szolgálatból, ő vette át a helvét. A község közben terjeszkedett, de új postást nem állítottak be. Folytatódott tehát a családi hagyomány, most mér az ő felesége segített a munkában. Az évek egyhangúságát csak a katonai szolgálat szakította meg. Abban aztán nem volt hiány. Kétszer hívták be hosz- szabb-rövidebb időre, igaz, ott is tábori postás volt. j FELSZABADULÁS az ő életében is döntő változást hozott. Megszűnt a bizonytalanság, 1946-ban rendes állami alkalmazott lett. Munkájához könnyítést, biciklit kapott, s hajnalonként már nem kézikocsitól mentek az állomásra, hanem más ember, lovaskocsival végezte ezt a munkái. — Nem mondom, az infláció betyár nehéz volt. Nem egyszer kifákadtam, megyek innen, az üzemekben ennivalót is adnak. Aztán valahogy mindig visszamaradtam. Visszahúzott a becsület, na, meg a szakma szeretete. Mert meg lehet ezt a postásságot úgy szeretni, de úgy, mintha legalábbis miniszter lenne az ember. — Mert nemcsak annyiból áll, hogy megyek és kézbesítek. De nem ám. A leveleket nem olvassuk el, nem is szabad, nincs is rá idő, de kiváncsiak vagyunk rá. Mégis mindig tudjuk, milyen hírt viszünk. Rá van írva az illető arcára, mit vár és mit kapott, jó-e vagy rossz hirt? lassan az egész falu jóismerőssé vált. S bár ma már négyőnk között oszlik meg a területem, nem felejtenek el a régiek sem. Legfeljebb annyiból látom, hogy múlik az idő, hogy a hajdani kislányok zavarban vannak, hogy köszönjenek. Kézit- csókolommal-e vagy mint a nagylányságuknak kijár, jóna- pottal? Mert nem olyan egyszerű ez a kérdés sem. A postással jóba kell lenni, máskülönben hogy súgnák az embernek: úgy adja oda a „levelet”, hogy az édesanyuka meg ne lássa? — Elmondom szívesen, hogy telik el egy napom. Reggel ötkor kelek, fél hattól fél nyolcig kihordom a hírlapokat, körülbelül 300 darabot. Utána benn a postán szortírozom a beétkezett anyagot, útirány szerint. Ez is kitesz vagy ugyanannyit. Aztán nekiindulok. Egy alkalommal lépésmérővel lemérték, hány lépést teszek naponta. Harminckétezerszer ütöm le a talpam a kövezethez, ami kilométerre átszámítva kereken huszonötöt tesz ki. Érzem is. Éjjel sokszor arra ébredek, rúgok, a görcs húzza a lábszáram. Viszont délután háromra már le is számolok és akkor — irány haza! Kedvesen meghív otthonába is. S amíg arrafelé tartunk, tovább beszél. — Különösen a tél nehéz. Rendszerint én vagyok a nyomtaposó. Olyan korán még nemigen mászkálnak az utcán, csak én, meg a kutyák. Azokkal különben is sok bosz- szúságom van. Hiába ismernek. van köztük nem egy ronda, ravasz jószág. Ha tehetik, hátulról csak belém- kapnak. Elmondhatom, nincs olyan nadrágom, amit már meg ne téptek volna. Tavasszal, nyáron, egyenesen élvezet a munka. Szinte sajnálom azokat, akik még alszanak, nem látják azt a sok szépet, amit én. Megszokott az útvonalam, mégis érdekes. Üj mindig alkod. Elnézem például a lókat. Sok közülük, mikor idekerültem, csak vékony suháng volt. HfAR MESSZIRŐL fehérük a házfal, virít a frissen festett zöld drótkerítés. Benn is minden takaros, tiszta, bár a ház asszonya egyre szabódik, meszelés van éppen a konyhában. Mindketten rajongó szeretettel beszélnek nyolcadikos fiukról. Ö már tovább alkar lépni egy lépéssel. A Híradástechnikai Intézetbe kéri felvételét. — Jól esik hazajönni — mondja Fonódi János. — Mindig öröm belépni a kapun, széjjelnézni, hogy ez mind a mi becsületes munkánk eredménye. Egész életünkben ezért dolgoztunk. Nem nagy a postásfizetés, meg kell nézni, hová tesszük a garast. Persze, ami kellett, jutott. Egy kis szórakozásra is. Rádiót hallgatunk, moziba járunk. Nekem meg a fiamnak vasárnapra kijár a foci. Pomázi drukker vagyok, sziwel-lélek- kel, különöseti, mióta a fiam az utánpótlásban játszik. — Nem cserélném fel a munkámat. A harminckét év úgy a szívemhez nőtt, akár a fiam. Már előre felelt, milyen lesz, ha nyugdíjba kell menni. Pénz, megélhetés lesz, csak a semmittevés, amitől mindig is irtóztam. De majd kitalálok valamit, még bőven van időm gondolkozni addig. Még egy utolsó kézfogás s elégedett, boldog emberpár integet a kertkapuban. Komáromi Magda t L. M eg elgondolni is SOK, nemhogy végigélni \ azt a 32 évet, amióta Fonódi i János postás Pomáz 'község te- l kervényes útjait rója. Ponto- I san ennyi ideje, megszakítás \ nélkül. | Aztán nehogy azt gondolják, \ lassan nyugalomba készülő \ öreg bácsikáról van szó! De- \ hogy! Amint a fényképről is \ látni, javakorabeli férfi még, | mindössze 45 éves. Csakhogy \ nagyon korán kezdte a mesterei ségét. Mint ő mondja: \ — Még fel sem értem a pos\ táspultot, már szolgálatba áll- i tam, \ — Úgy kezdődött — meséli \ —, hogy az apám volt a köz- I ségi postás. Irgalmatlan nagy \ volt a terület s ő látta el az \ összes munkát egyedül. Mert \ akkor még a kézbesítő reggel ; négykor 'kiskocsival kiment a \ vonathoz, hazahozta a levelezi két, csomagokat, aztán neki- \ állt. Nem volt külön csomag- \ hordó, táviratkézbesítő, meg \ külterületis. mint most. Tar- \ tott, ameddig tartott, de a napi ; adagot nem lehetett másnapra í eltenni. így aztán akarva-aka- \ ratlanul segített az egész csa- \ Iád. Hordta a leveleket szabad I idejében édesanyám is, meg én \ is. Azt persze mondani sem [ kell, fizetés nélkül. Akkoriban \ különben sem járt a postásnak | semmi külön juttatás. Még lesak biciklit s egyenruhát sem I adtak. A fizetés a postames- | tértől függött, ö kapott egy | átalányt, amit úgy osztott el. I ahogy tudott, hogy a kecske is 1 jóllakjon, meg a káposzta is | megmaradjon. | Három évig tartott, míg az ~ ideiglenes sürgönykihordói ci— Pardon... el akartam menni maguk között... — Ejnye, de nagy ökrök az arak. nem látják, hogy egyedül vagyok?!
