Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

FETT

AIEfcl

kfCirlap

1959. JANUAR 25. VASÄRNAP

A KOCSÉRI TAKARÉKSZÖVETKEZET

Még jól emlékeznek rá a kocsériak, hogy milyen esős, sáros nap volt az ősz elején az, amelyen megalakították falusi bankjukat, a kocséri takarékszövetkezetet. A rossz idő miatt alig jött össze kny- nyi ember, amennyi a határozatképes közgyűléshez szükséges volt S amilyen nehezen indult a takarékszövetkezet megalakítása, olyan szép eredményeket ért el az elmúlt fél esztendő alatt.

Alakuláskor mindössze száz tagot számláltak, s a kocsériak, hogy a falusi bank segít, támogatja kölcsönökkel a gazdákat, s biztos helyen van a betétre elhelyezett pénz is, egyre-másra kérték felvételüket. Ma már 218 tagja van a takarékszövetkezetnek.

Azok az alapító tagok, akik bíztak az új szövetkezet eredményes munkájában, s ennek a bizakodásnak alapján támogatták is a szervezést,

nem csalódtak,

s nem hiába agitáltak az új szövetkezet mellett. A kocséri takarékszövetkezet ugyanis az elmúlt félév alatt összesen 71 tagnak adott kölcsönt. Jelenleg is 62 tag élvezi a szövetkezettől kapott pánzt.

— Mire fordítják a tagok a kapott kölcsönt? — érdeklődtünk Antal Domokostól, az ügyvezető-könyvelőtől.

— Főleg állatvásárlásra. Mintegy 45 tag kért tehénvásárlásra kölcsönt, s meg is kapták.

— S a vásárlások megtörténtek?

— Igen. Már sokan meg is vették a tehenet, mint például

Megnyugtató ítélet több mint száz felperesnek

Horváth Ádám egyéni gazda 1300 forintot vesz fel a takarékszövetkezetből

nyit kapnak a tagok kölcsön- képpen. Fél év alatt mintegy

793 ezer forint

került így ki. Ez nem nagy idő, s betétre is csupán 415 ezer forintot helyeztek el ez- idö alatt, tehát még a működés kezdetén áll a szövetkezet. Ezután fog majd rohamosan erősödni, nőni, s az elkövetkező eredmények teszik lehetővé, hogy még nagyobb segítséget nyújtson a falu lakosságának.

Meglátogattuk az egyik alapító tagot, Horváth Ádámot, aki sertésvásárlásra vett fel ezerötszáz forintot. Megkérdeztük, milyen előnyt lát a takarékszövetkezetben.

— Eddig, ha pénzre volt szükség — hangzik a válasz —, az ember nem tudott hova menni, márpedig előfordul

— De a takarékszövetkezet

csak úgy tud adni, ha kap is. ha a tagok /

nemcsak kérnek

hanem megtakarított pénzüket is ide hozzák. így lesz mit kiadni kölcsönbe.

— Ez helyes is, én is, családom is beadjuk, ha van megtakarítás. Ha a kölcsönből vett sertéseket eladom, a pénzt beteszem a takarékba.

Ha minden gazda így gondolkozik, mint Horváth Ádám, akkor nem lesz baj továbbra sem g kocséri takarékszövetkezettel, hiszen eddigi működésével is, az eddigi erősödés ütemével is a legjobbak közé tartozik. Ha azonban még több gazda helyezi ei pénzét saját szövetkezeti bankjában, akkor még többen kaphatnak kölcsönt, még többen láthatják hasznát az új intézménynek, s végeredményben ezen keresztül a kocsériak egymást segítik, egymást támogatják, mert a pénz a faluban marad, a falu erősödését, javát szolgálja.

Súlyos veszteség ért a múlt esztendőben mintegy ötven alsónémedi és ugyanannyi inárcsi egyénileg dolgozó parasztot. s rajtuk kívül az inárcsi Haladás Termelőszövetkezetet. Hiába dolgozták meg földjüket a legnagyobb gondossággal korai újbungonya alá, nagyon rossz lett a termés. Pedig mindkét községben jól értenek az újburgonya termesztéséhez.

Érthető, ha minden esztendőben a legjobb vetőmagot igyekeznek beszerezni. Tavalyi vetésükhöz még 1957 őszén

egy vagon vetőburgonyát

vettek a Nyírségi Mezőgazda- sági Intézet Nagykállói Kísérleti Gazdaságánál.

Ugyanitt, velük csaknem egyidőben, ugyancsak egy vagon vetőgumót vásárolt az Inárcsi Földmüvesszövetkezet is. A szövetkezet a gumót szétosztotta a vele termelési szerződést kötött parasztok között, továbbá nagyobb mennyiséget juttatott a Haladás Tsz-nek is. Valamennyien export-célra alkalmas újburgonya szállítására kötelezték magukat.

A Nagykállói Kísérleti Gazdaság mázsánként 180 forintos áron adta a vetőgumót. Ezért a magas eladási árért a vevők azonban virusfertőzött, tovább- termelés céljára alkalmatlan burgonyát kaptak, de ezt már csak a lomifchajtás utón vették észre. Próbaképpen megnéztek

több bokrot, egy-egy alatt alig pár deka burgonyát találtak. Kiszámították, hogy az átlagos terméseredménynek mindössze 20 százalékára számíthatnak és ezt a megejtett szántóföldi szemle is igazolta.

A két község gazdáit és a termelőszövetkezetet a beteg burgonyavetőgumók következtében két és fél-hárommillió forint kár érte. de tetemes vesztesége származott az Inárcsi Eöldművesszövetkezetnek is, nemcsak az elmaradt export miatt, hanem azért is, mert a hitelben kiosztott vetőgumók árát a károsult parasztok nem akarják megfizetni. Kiderült továbbá az is. hogy a gazdaság a virusfertőzött vetőgumót drágábban adta el, azért nem 180, hanem csak 140 forintot számíthatott volna fel.

Úgy a földmüvesszövetkezet, mint az alsónémedi gazdák káruk megtérítésére felszólították a Nagykállói Kísérleti Gazdaságot, amely

kárigényüket elutasította.

Erre a földművesszövetkezet a Központi Döntőbizottsághoz fordult és kötbér megfizetését követelte a gazdaságon. Dr. Rhénes István döntőbíró több szakértő meghallgatása után hozott határozatában arra kötelezte a Nagykállói Kísérleti Gazdaságot, hogy a földműves- szövetkezetnek három nap alatt fizessen meg 17 998 forint kötbért, továbbá 40 ezer forinA KISZ kezdeményezésére új lakótelep épül a Csepel Autógyár mellett

A Csepel Autógyár KISZ- bizottságának kezdeményezésére, — mint arról már hírt is adtunk —, a gyár dolgozói körében kislakásépítési mozgalom indult. A KISZ-bizottság mellett működő fiatal műszakiak tanácsa olcsó salaktéglaMegyénk állami gazdaságai az élenjárók között

Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága és a MEDOSZ elnöksége még 1958-ban versenyt kezdeményezett a tervek sikeres teljesítéséért. Ez év elején értékelték az eredményeket. A versenyben igen jól megállták helyüket a Pest megyei állami gazdaságok is. Közülük nem egy jutalomban részesült.

Horváth gazda a takarékszövetkezettől kapott pénzen vásárolt süldőket eteti

Ragó Lajosné, Vágó Lajos, ifjú Ádám Kálmán és még többen. Adtunk ezen kívül kölcsönt temetésre és más kiadásokhoz.

Nézegétjük a takarékszövetkezet számadásait, s kide- riül, hogy nem is akármenybárkivel, hogy átmenetileg kölcsönre szorul... Ha kapott is az ember, bizony előfordult, hogy jó borsos volt a kölcsön. Ezután ha a takarékszövetkezettől veszünk fel kölcsönt, tisztességes kamatot kell fizetni.

Cigánybál lesz Abonyfaan

Január 29-éra, csütörtökön este rendezik meg Abonyban az immár hagyományossá vált cigánybált. A Kossuth Étterem helyiségeiben a híres Gudi Farkas Mihály és népi zenekara, mint házigazda fogadja a meghívott vendégeket.

A cigánybálon kisestélyi ruhában vehetnek részt a hálózok. A tánczenét a Hangulatzenekar szolgáltatja. A kitűnő ételeken és italokon kívül a tombola és a szépségverseny emeli a cigánybál hangulatát.

Tejtermelésben például legelső helyre kerültünk az ország összes állami gazdaságai között. A Pest megyei állami gazdaságokban körülbelül 3325 liter tej jut évente egy tehénre. Első helyen áll a Kátai Állami Gazdaság, ahol 4366 liter az egy tehénre eső átlag.

Cukorrépatermelésben a Győr-Sopron—Va$ megyei állami gazdaság igazgatósága vitte el az elsőséget 160 mázsás holdankénti átlagterméssel. Második a Pest—Nógrád megyei állami gazdasági főigazgatóság, 146,9 mázsás terméssel. Kiváló eredményeket tud felmutatni a Taksonyi Állami Gazdaság. Száz holdon ért el 210 mázsás termésátlagot.

Bár kukoricatermelésben megyénk nem az első helyen áll, mégis meg kell dicsérnünk a Kiskunsági Állami Gazdaságot. amiért szemes állapotban 16,6 mázsás holdankénti hibridkukorica-termést ért el 500 hold szántóföldön.

gyártási eljárást dolgozott ki, s a gyár is számottevően segített már. Ingyenes fuvart, kedvezményes áru -építőanyagot ad az építkezőknek, s lehetővé tette, hogy a kiszisták munkaidő után a gyárban készíthessenek el hulladékanyagból bizonyos

épületelemeket. ...........

E

gyelőre nyolcán kezdték meg az építkezés előkészületeit; valamennyien KISZ-tagok és fiatal házasok. A leendő háztulajdonosok kölcsönösen segítik egymást a házak építésében. Úgy tervezik, hogy az első nyolc lakásba az idén őszszel beköltözhetnek. Nyáron újabb húsz, jövőre pedig előreláthatóan további harminc családi ház építését kezdik meg. A saját ház építési mozgalom eredményeképpen a Csepel Autógyár mellett néhány év alatt kertes lakótelep alakul ki.

tot az ezer mázsa vetőgumó árkülönbözete fejében és ‘annak 1957. október 7-től számított hatszázalékos kamatát. Egyben a íöldművesszövetke- zetet kárigényével külön eljárásra utasította.

A döntőbírói ítélet rendkívül érdekes indokolásában megállapítja a döntőbizottság, hegy mind a fö’diművesszövet- kezet, mind az egyéni dolgozó parasztok akarata már a számlázott összeg magasságából következtetve is nemesített, államilag ellenőrzött vetőburgonya szállítására irányult, a gazdaság viszont nem ezt szállította. Ezért tartozik megtéríteni a vételár különböze tét. A döntő- bizottság véleménye szerint a szóbanforgó burgonya virus- fertőzöttságét a Nagykállói Kísérleti Gazdaság a termesztés során észlelhette volna, tehát mulasztás terheli és így a földmüvesszövetkezet minőségi kifogása helytálló.

De a döntőbizottsági határozat indoklása még ezen is túlmenően megbélyegzi a kísérleti gazdaság eljárását és a következőket állapítja meg:

A gazdaságot annyival is inkább hibáztatni kell, mert a termelőszövetkezet és a nagyszámú termelő jogosan feltételezett bizalommal fordult ahhoz az állami gazdasághoz, amelynek külön is feladata a jó minőségű vetőburgonya szállítása. A gazdaság részéről tehát

nem csupán szerződésszegés

formájában történt a károkozás, de sokkal nagyobb jelentőségében politikai vonatkozásban is. Az állami gazdaságok feladata, hogy az általuk előállított jó minőségű termelvényekkel rámutassanak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeire és példamutató eljárásukkal az egyéni termelőknek ösztönzést adjanak az ilyen irányban való működésre. A Nagykállói Kísérleti Gazdaság ezen kötelezettsége tekintetében is’komoly mulasztást követett él, mert ezeket a szempontokat széni előtt tartva, nem lett volna szabad a fertőzött vetőgumót továbbtermesztési célokra tovább adnia.

Az Inárcsi Földművesszövetkezet és az általa képviselt inárcsi károsultak, valamint az alsónémedi egyénileg dolgozó parasztok, a döntőbíróság: határozat alapján most pert indítanak és teljes káruik megtérítését követelik a fertőzött vetőgumót szállító Nagykállói Kísérleti Gazdaságtól.

Sz. E.

A termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok jogainak kiszélesítéséről

tárgyalt az Országos Nőtanács mezőgazdaság! bizottsága

Az Országos Nőtanács mezőgazdasági bizottsága Fehér Lajosné elnökletével szombaton. ülést tartott a Földművelésügyi Minisztériumban. A bizottság megvitatta a termelő- szövetkezetekben dolgozó asz- szonyok helyzetét, a nőmozgalom feladatait a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében és a mezőgazdasági termelés növejyez oanyasz társaságában Tv indultunk el a bányába. Kisvonat híján csak úgy gyalogszerrel vágtunk néki a kilométeres föld alatti útnak.

A Jóreménység táró bejárata előtt meggyújtottuk lámpáinkat és elindultunk a keskeny vágány mellett befelé. Pár méter után megborzongatott bennünket a tárón átszáguldó fagyos téli levegő.

— Érdekes, itt hidegebb van, mint a szabadban — csodálkoztunk.

— Nem csoda, percenként hatszáz köbméter levegőt szívnak be a bányába a ventillátorok. Igaz, Karcsi? — fordult tagbaszakadt, birkózótermetű útitársunk szikár, csontos barátjához.

— Ahogy mondod, Tibikém — szólt amaz. — Ez az oka a nagy huzatnak.

Aztán nekünk szánva, megnyugtatásul hozzátette:

— Bent már nem lesz hideg.

A BANYABA MENET

hogy a termelőszövetkezeti tag nőknek szabad szombatot kell biztosítani a házi munkák elvégzésére. A termelőszövetkezetekben fejleszteni kell azokat az üzemágakat, ahol elsősorban női munkaerőt alkalmaznak. Az asszonyok vállaljanak például védnökséget a szövetkezeti baromfiállomány megteremtése és gondozása fölött.

A metögazdasági bizottság javasolja, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok

fokozott mértékben vegyék ki részüket a közös gazdaság fejlesztéséből és népszerűsítsék a közös eredményeket az egyénileg gazdálkodó családokban.

A parasztasszonyok igazi fel- emelkedésének. egyenjogúvá válásának egyetlen útja az áttérés a nagyüzemi gazdálkodásra.

A nőtanácsok a neveléssel kapcsolatos munkájukban azzal is törődnek, hogy a termelőszövetkezeti tagok gyermekei közül minél többen jelentkezzenek mezőgazdasági középiskolákba, akadémiákra és az agrártudományi egyetemre. Fokozott mértékben foglalkoznak a termelés fellendítésének kérdéseivel. s ezen belül elsősorban a baromfitenyésztéssel.

Van, ahol negyven fokos a hőség. Meleg bánya ez a pilisi. Ott benn bizony elkel a fnss levegő.

X

i tudná már visszaidézni hogyan, egyszeresek a televízióra terelődött a szó. Kissé groteszikül hatott, amint a hatalmas sziklák alatt, a föld mélyében, erről csevegtünk, de hát a bányász otthon van a föld alatt, nem nagyon gondol a természet roppant erőivel.

— Jó dolog az — így a szikár kísérő, miközben átlépett egy jókora víztócsát.

— Jó bizony — hagyta rá a másik —, az ember csak leül egy székbe és nézi a színházi előadást, meg a filmet.

— Most már egészen jó a műsor vette át a szót a Karcsi névre hallgató.

Hirtelen kialudt a lámpája. Megállt, hogy valamelyikünkénél ismét meggyújtsa, közben folytatta a diskurzust:

— Igaz, a szilveszteri műsor jobb is lehetett volna.

Barátja rábólintott és megtoldotta:

— Néha egészen jól sikerült műsorokat láthat: az ember hétköznap. Vasárnap meg silányabbat. Miért nem lehet ezen változtatni?

Soványképű, örökké mosolygó barátunk heherészni kezdett, mint akinek hirtelen valami mulatságos ötlet jutott eszébe. Nem is várt kérdésre. Közölte jókedvének Okát:

— Ide kellene egyszer lehozni a televíziósokat, a bányába. Hű, de cudarul néznének ki egy kis portya után!

úgy latszik, mindketten elképzelték a sáros, szénportól koromfekete riportereket, ahogy a felvevőgépeik körül sörgölődnek, mert szívből elkezdtek kacagni.

H Miután kedvükre kikacagták ltJ magukat, jódarabon csendben haladtunk tovább. Ismét Karcsi törte meg a csendet:

— Tudod mit, komám! — fordult Tiborhoz. — Nem is maradok itthon vasárnap. Elmegyek színházba. Megnézek valami jó darabot.

Közben odaértünk, ahol a táró kettéágazik. Károlyhak egyenesen kellett továbbmennie, mi Tiborral balra fordultunk. Elbúcsúztunk jókedvű ismerősünktől és tovább indultunk. De még sokáig hallottuk, ahogy dúdolta és fütyülte a dalt: „Hazám, hazám, te mindenem ..

Farkas István

leseoen.

I A bizottság tagjai megállapí- ! tották, hogy

| az asszonyoknak a térti melőszövetkezeti tagság | még nagyobb előnyöket | biztosít, mint a férfiaknak.

| Módjuk van a szakképzettség | elsajátítására, munka- és | életkörülményeik nagyarányú | megjavítására. Az asszonyok | egy része azonban akkor sem | lép be a termelőszövetkezetbe, | ha a férjük tagja a közös gaz- ! daságnak, hanem csak család- ! tagként dolgozik. Ily módon | ugyan sok munkaegységet sze- | réz, de elesik attól a lehető- jségtől, hogy nyugdíjas legyen lés más kedvezményektől is.

j Egyelőre nem kielégítő az | asszonyok részvétele a ter- | melőszövetkezetek vezetésében.

i

; A mezőgazdasági bizottság he- i lyeselte azt a kezdeményezést. | amely Szolnok megyéből in- 1 dúlt el, és ott igen jól bevált,