Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

fffí

«ice re I

k/C írlap

1959. JANUÁR 22. CSÜTÖRTÖK

Jó kezekben van a pénzünk

NÉHÁNY SZÓ A SZOCIALISTA BANK MUNKÁJÁRÓL

Bank. Négy egyszerű betű csupán és így egymás mellett érthető szóvá formálódva mennyi kellemetlen emléket kavar fel. Régi értelmében rettegés, bizonytalanság, csőd, az árverési kalapács szörnyű kop- panása társul hozzá. Mennyi könny ömlött ki, mérhetetlen nyomor, gyilkosság, öngyilkosság történt e szó körül. Az idősebb parasztemberek még jól emlékeznek

a 30 évvel ezelőtti

úgynevezett „védett'1 birtokokra, amikor a kisbirtokok szinte teljes egészében a bank kezén voltak, olyannyira, hogy még a népelnyomó államgépezetnek Is védenie kellett ezeket a teljes fizikai bekebelezés ellen — a földek megművelése érdekében. De arra is sokan emlékeznek még, hogy házépítésre is adtak hitelt a kapitalista bankok. Igen. adtak, de csak 5—10 évre és ha valaki valamilyen oknál fogva elmulasztotta a részletek törlesztését, teljesen elveszítette az addig befizetett összeget és a ház is a bank tulajdonába ment át.

Erről beszélgettünk nemrég Suba Ferenccel, a Beruházási Bank Pest megyei fiókjának idős dolgozójával, aki 1920-ban már a Magyar Általános Hitelbank alkalmazottja volt. Jól emlékszik tehát a régi időkre, éppen ezért megfelelően tudja értékelni a bank szó megváltozott értelmét. Ilyenformán mondta:

— A bank rémes fenevadból kezes báránnyá szelídült a néphatalom kezében.

Mi szól emellett? Mindenekelőtt az, hogy ma már nem a magánérdekek, a rokoni kapcsolatok és egyéb módon keletkezett érdekközösségek döntik el, hogy mire költjük az állam pénzét, hanem az egész társadalom, az ország érdekei szabják ezt meg. És ez a döntő.

ÍJogyan dolgozik a ma bankja? — kérdeztük Suba Ferenciül.

Készségesen elmagyarázta, hogyan dolgoznak, hogyan segítik a beruházók munkájának megvalósulását. Persze csak leegyszerűsítve tudjuk ismertetni a tanfolyamot, mert amint Feri bácsi mondta;

— Egy regény is kevés volna

kább ezután következik a munka nehezebb része — kaptuk a választ Szarvas Ferenc- nétől, a Beruházási Bank Pest megyei fiókjának megbízott vezetőjétől.

A keret megnyitása után ugyanis a bank állandóan ellenőrzi: szabályosan, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően használják-e fel a pénzt. Ellenőrzik a költségvetések helyességét, a számlákat, de az is előfordul, hogy egy-egy beruházásnál mindenre kiterjedő vizsgálatot tart a bank. persze szakemberek bevonásával.

Ezek után szinte kikívánkozik a kérdés:

— Gyakran találkoznak-e a törvények be nem tartásával?

— Inkább a rendeletek ismeretének hiányát tapasztaljuk. De a rossz felterjesztéseket vagy a fekete beruházási kísérleteket észrevesszük és visszaküldjük — válaszolták és megmutattak egy vaskos aktacsomót, amelyben ilven visszaküldendő anyagok voltak.

— Indokolt esetben sem engedélyeznek a tervben nem szereplő beruházásokat?

— A tervezésnél minden apró körülményre nem terjedhet ki a vállalatok figyelme Éppen ezért, ha közben indokolt igény merül fel, a helyszínen történt ellenőrzés után a szakminisztériumnak javasoljuk a póthitel megadását.

Ezek a válaszok

önmagukért beszélnek.

A szocialista bank tehát tevékeny szerepet kap a népgazdaság fejlesztésében. Az itt dolgozó emberek munkája is nagymértékben hozzájárul terveink megvalósításához. A Diósdi Csapágygyár 76 millió forinttal történt létesítése, a Dunakeszi Járműjavító csaknem 22 millió forintos bővítése, a Gödöllői Kisállattenyésztő ‘Kísérleti Gazdaság négymilliós korszerű baromfi- telepének létesítése és a többi beruházás mind az ő munkájukat is dicséri.

1949 május elsején létesült a Beruházási Bank. Megyei fiókunk azóta évente 250—300 milliós beruházást eszközölt a megyében. 1958-ban közel 400 millió forintot; fordítottunk a megye fejlesztésére.

De »nemcsak a vállalatokat, intézményeket segíti a szocialista bankrendszer. Az egyes embereknek is segítséget nyújt a különböző kölcsön- és hitelakciókon és részletakción keresztül is. 1950 óta például több mint 3000 millió forintot fordítottunk sajátház- és lakásépítésre. Ebből is sok tízezer lakás épült országszerte. Csupán 1958-ban 500 millió

forintot adott erre a célra az OTP.

Szocialista bankrendszerünk jó munkája vívta ki azt az

osztatlan bizalmat

és elismerést, amely az emberek részéről megnyilvánul a népi bankok iránt. Ezt talán az bizonyítja legjobban, hogy 19‘8-ban mintegy háromszáz- ezerrel növekedett a betétkönyvek száma. A betétállomány növekedése nyolcszorosa az 1955. évinek.

Kell-e ennél fényesebb bizonyítéka a bizalomnek és annak, hogy jó kezekben van a I pénzünk?

Farkas István

NYLONPONYVA

Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat műszaki dolgozói és vegyésze: eredményesen kísérleteztek műanyagimpreg- nálású nylonponyva előállításával. Sikerült kidolgozntok olyan vegyi és technológiai eljárást, amelynek segítségével a kenderponyvánál jobb ponyvát gyárthattak. A szintetikus műanyagszálból készült szövetet különleges impregnálóanyaggal vonták be, amely nem engedi át a vizet)» A ponyva szilárdsága, tartóssága ugyanolyan, súlya azonban mindössze negyede a hasonló méretű kenderponyvának. Az új cikket rövidesen bemutatják a szakembereknek.

I

Elkészültek az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás tervei

új gyógyszer — a Fenilin

A Lett Tudományos Akadémia szerves szintézist vizsgáló intézetében új véralvadást gátló gyógyszert állítottak elő. A Fenilin ne\ ű ve- gyületet - néhány gyógyintézetben már kipróbálták és megállapították, hogv hatásosabb az eddig ismert hasonló rendeltetésű gyógyszereknél. A ’-igái 3. számú gyógyszer- vegyészeti gyárat megbízták a Fenilin sorozatgyártásával.

a

‘trií n/nrniLj

—Á?ru<S</,~

— Tetszettek valamit mondani?

A Földművelésügyi Minisztérium Kiállítási Irodája több kiváló szakértő segítségével elkészítette az 1959. évi 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár terveit.

A hagyományos kiállításon 1959-ben újabb pavilonok várják majd a látogatókat. A tervek szerint önálló pavilonnal szerepel a kiállításon a Köny- nyűipari Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ is. A szocialista mező- gazdasági üzemek közös r.agy bemutatót rendeznek. Külön kiállítási rész szemlélteti a mezőgazdasági nagyüzemek üzemszervezését, fejlett gazdálkodási módszereit. Az elmúlt évi kedvező tapasztalatokat figyelembevéve az eddigieknél jóval több gépet

mutatnak be működés közben, s ennek megfelelően növelik a szabadtéri bemutatók területét is.

1959-ben nemzetközi kertészeti konferenciát rendeznek Budapesten a KGST-ben együttműködő államok szakemberei. Ezzel összefüggően a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron az eddigieknél jóval nagyobb helyet kapnak a különböző kertészeti bemutatók. Egyebek között 77-iéle egynyári virágot mutatnak be.

Az 1959. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megrendezésének tervei még ebben a hónapban a kiállítási főbizottság' elé kerülnek, s itt döntenek a külföldre küldendő meghívásokról is.

EZER VILÁGREKORD

Az angolok nem szívesen veszekszenek, inkább fogadásokat kötnek, azt is legtöbbször a kocsmában.

E régi hagyományon alapul az ismert Guinness sörgyár reklám manővere. Az üzem igazgatója a

legkülönbözőbb szakértőkkel 280 oldalas könyvet állíttatott össze, amelynek legújabb kiadása most jelent meg. A könyv valamennyi, a természetben, a civilizációban, a politikában és művészet, ben, a gazdasági életben, a tudományban, a sportban és technikában elért rekordot tartalmazza. Természetesen minden kocsmában rendelkezésre áll és adatai számos fogadást döntenek el.

Valóban rengeteg meglepő adatot tartalmaz. Hol található például a világ legokosabb madara? A délangliai Stainesben van egy hullámpapagáj, amely 14 gyermekdalt énekel és 300 szót tud kimondani.

Hol van a legtöbb fürdőszoba? Uj-Zélandban. A lakások 91,5 százaléka fürdőszobás.

Hol fizetik « legtöbb adót?

Kagy-Brita rimában.

Kinek van a leghosszabb bajusza? Din indiai lakosnak — hossza 3.30 méter. Af megszakítás nélküli beszéd világrekordját ír férfi tartja a 133 órai beszéddel.

A könyv adatai szerint a legtöbb házasságot Ma. gyarországon kötik (ezer lajtos közül évenként 10,5), a legkevesebbet

Mozambiqueben (ezer lakos közül évenként 1,1). Egyénileg a legtöbb házasságot Williams ioivai (Egyesült Államok) lakos kötötte: 16-szor nősült, s négyszer vette el ugyanazt az asz- szonytl Nina Avery, Los Angeles-i asszony viseli a legtöbbször elvált „büszke’1 címét: IB-szor váltogatott férjet.

Milyen szép ezek után a világ leghosszabb házasságáról hallani! Ezzel Sir Te- mulji Nariman (India) dicsekedhet. A házasság 87 éve tart. az esküvőt ugyanis akkor ünnepelték, amikor a két fél mindössze ötéves volt.

A bigámia rekordot 1922 óta Theresa Vaughan tart ia. aki már 24 éves korára 61 házasságot kötött. A legtöbb nőtől viszont Holmes chicagói lakos szabadult meg, aki négy év alatt 150 nőt gyilkolt meg és ezzel minden idők legnagyobb- szabású tömeg- gyilkosává vált.

A sörivás világrekordját a Guinness sörgyár legnagyobb sajnálatára azonban nem angol vagy ír, hanem francia ember tartja, aki alig egy óra alatt közel 14 liter sört ivott. Az oxfordi egyetemen viszont egy ausztráliai diák 12 másodperc alatt két litert ivott meg.

a ma bankjának bemutatására.

Mivel is kezdik? Minden vállalat kap egy utasítást felettes tárcájától, amelyben

meghatározzák, hogy mit kell yiimHn

.....nHmmmiMHHmHimmmimiiiMiunmmimmuuiu'mi....................................................................................................................................................................................„„.....................mm

t

ennie a népgazdasági tervek | teljesítése érdekében. Ennek | alapján készítik el a vállalati | tervet. Ha a kapott feladatokat f

LÖSZHÁTAKTÓL DOMBSÁGOKIG

röl: békés—csongrádi löszhát. Hiszen értem, itt arra akarja megtanítani a gyerekeket a tankönyv, hogy Bélcésben, Csongrádiran löszös a talaj. De ha már ezt akarja, miért nem ezt mondja? Miért nevezi a tájat löszhátnak, ahogy a táj lakói sohasem nevezték és — vgy gondolom —, sohasem fogják nevezni vidéküket?

a könyv 39. oldalán aztán cl ezt a fejezetcímet olvasom: „A Dunántúl dombságai" Ettől meg a fülem viszo- lyog. Az lesz ez, amit az én időmben dunántúli dombvidéknek tanultunk, kissé hosszabb, de határozottan jobb hangzású kifejezéssel. Hja, változnak az idők és benne a földrajzi fogalmak neve is. De, aki a magyar nyelv szépségét csak kicsit is szereti, biztosan nem kényszerítené a gyerekeket ilyen csúnya, rosszul hangzó szó bemagolására. Gondolom hogyan keletkezett ez a szószülemény: ha sok hegy — hegység, sok mező — mezőség, sok sík — síkság, legyen akkor a sojc domb — dombság.

Csakhogy miért nem beszél semmit a könyv például a Sárközről, amely nevét a lecsapo- lás előtt talaját borító sok sártól nyerte? A szerzők nyilván ezt á régi nevet sem akarták beleiktatni könyvükbe, hogy azonban a végleges tankönyvből ki ne maradjon, azt javaslom: a dombság analógiájára legyen a Sárköz új neve Sár- ság. Hangzik ez is olyan jól...

Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy csak a tavaly megjelent kísérleti fóidrajzkönyv szerzői nyelvújítók. Szó sincs róla. Már a középiskolák 1953- ben kiadott végleges Földrajzi Atlaszában látható a Zalai Dombság és a Gödöllői, Dombság. Gödöllő vidékén azonban hálistenn&k senki sem hívja a környék magaslatait dombságnak.

A térképen viszont Duna- zug hegység is olvasható. Legalább száz embertől megkérdeztem, ismeri-e ezt a hegységet, egyetlen egy sem hallotta a hírét. Képzeljék csak, a pilisi hegyek fölé nyomtatták vastag, fekete betűvel, de ettől még ezeket a hegyeket senki sem nevezi Dunazug hegységnek.

Hiszen lehet új nevet adni egy tájnak, most egy-két éve született csak a Dunakanyar elnevezés, ami találó, helytálló és a nép, a Dunakanyar népe is így nevezi már ezt a vidéket. Mert a jó, nem erőltetett új szó, vagy kifejezés iskolakönyv nélkül is elterjed, de a rosszat még iskolakönyvvel sem lehet az emberekre erőltetni. Nincs Dunazug, senki sem ismeri, következésképpen Dunazug hegység sem lehet.

jvrehogy azonban földrajz- könyvírók és térképkészítők azt mondhassák, laikus létemre helytelenül szólok bele tudományukba, felhívtam telefonon a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- tudományi Intézetét, ahol kérdésemre a következőket válaszolták:

— A dombság nyelvtanilag helyesen képzett szó, csak éppen rossz hangzású, három mássalhangzó torlódik benne. Nem vettük fel a Nagy Értelmező Szótárba, mert csupán földrajzi szakkifejezés és a köznyelvben nem haszálatos. Utóvégre minden szakkifejezést nem vehetünk fel...

No, elég diplomatikus formában tör pálcát a dombság felett az intézet, de amit kihagy a magyar nyelv nagy szógyűjteményéből, az nem is lehet része a magyar szókincsnek. Mit mondanak azonban a Nyelvtudományi Intézetben a löszhátról, meg a Dunazug■ hegységről?

— Magánvéleményem szerint — hangzik a válasz — a földrajz tanításánál helyesebb lenne a hagyományos nevek használata. Mi azonban csak nyelvvel foglalkozunk. Tessék talán a Földrajzi Intézetnél érdeklődni.

A Földrajzi Intézet különben, nem tudom mióta, de maga is nevet változtatott és ez idő szerint a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának hívják.

— Dombság helyett szerencsésebbnek tartanám a dombvidék kifejezést — válaszolja kérdésemre Szilárd Jenő, a kutató-csoport tudományos munkatársa.

— És a csongrád—békési löszhátról mi a véleménye?

— Ég elfogadott tudományos szakkifejezés. Igaz, hogy a Duna—Tisza közéről a könyv azt írhatná: Duna— Tisza közi homokhát, mert ez is elfogadott tudományos kifejezés. De Hajdúságról ír, holott mi ismerünk kelet- hajdúsági löszhátat is. Vitatkozni lehet afelett, mi lenne a helyesebb.

— Még csak a Dunazüg hegységről szeretnék érdeklődni.

— Ez a kifejezés még Chol- nokytól származik, főleg tanítványai használják, de nem hivatalos elnevezés. Három hegységet: a Gerencsért, a pilisi és a budai hegyeket vonja Össze, ami nem bosszantóan nagy hiba, bár ezek a hegyek geológiailag nem függnek össze, igaz, alkatuk és ösz- szetételülc nagyjából hasonló. Mégis szerencsésebbnek tartanám, ha a térkép külön- külön tüntetné fel és megnevezné a három hegységet. Ez persze csak egyéni véleményem. De mit javasol ön löszhát helyett?

]\fos> ennyire már nem

Is szeretnék elmélyedni a. földrajtudományban, sem a tankönyvírásban, ügy gondolom azonban, magyarosabban és legfőképpen élvezetesebben kellene megírni az ösz- szes iskolák összes osztályai számára a földrajzkönyveket. Az élettelen, unalmas, száraz felsorolást nem teszi érdekesebbé sem a löszhát, sem a dombság.

Szép ez a kicsi Magyarország és szép az egész nagyvilág, csak szépen szabadna írni róla a tankönyveknek is. Nehogy a könyvet gyanútlanul kézbevevő felnőttnek kínos álmot okozzon. Meg a gyerekek se álmodjanak rost- szat tőle.

Szokoly Endre

Dovites nélkül, tehat a meglevő eszközökkel tudják teljesíteni, nem kérnek beruházást. De ha több gépre, vagy az üzem bővítésére van szükség a terv teljesítéséhez- akkor kellően megindokolva kérik az ehhez szükséges beruházási összeget. :

A vállalati terveket felterjesztik a minisztériumba. Itt, ha megfelel a népgazdasági célkitűzéseknek, jóváhagyják, ha nem, módosítják a tervet.

A minisztériumok összesítik a vállalati beruházási igényeket és felterjesztik az Országos Tervhivatalhoz. Itt elbírálják a beruházások szükségességét, egyeztetik a népgazdasági mérlegekkel, és a tervezetet a Minisztertanács elé terjesztik jóváhagyásra. Jóváhagyás után a tervhivatal ismét „lebontja” tárcák szerint a beruházási összegeket, majd a minisztériumok a vállalatoknak adják meg, mennyit ruházhatnak be és mire.

Eközben kapcsolódik be a Beruházási Bank a folyamatba. A mimsztérium vállalatokra bontva tételes beruházási tervet küld a banknak. A beruházó vállalat pedig létesítményjegyzéket küld a bankba. Itt egyeztetik a kettőt és ha rendbenlevőnek találják.

megnyitják a beruházási keretet.

— Ezzel aztán be is fejeződik a bank tevékenysége? — kérdeztük.

— Szó sincs róla. Talán in! trzinos álmom volt az éjjel. | /V Derék parasztember je- ! lent meg előttem és szomorú | arccal megszólított:

| — Most jövök kérem a

| békés—csongrádi löszhátról,

| keresem a Dunántúl dombsá- | gait, meg a Dunazug hegysé- I get, de ebben az istentelen 1 nagy városban senki sem akad, 1 aki útbaigazítaná az embert. | Tessék már megmondani, hol I lelem meg ezeket a tájegysé- I geket?

| Nem tudtam megmondani 1 neki. Szerencsére felriadtam, I de még percekig magam előtt 1 láttam a löszháti ember két- | ségbeesett ábrázatát. Micsoda I buta álom, csóváltam a fejem. | Aztán hirtelen rájöttem: a Mű- ! velődésügyi Minisztérium felié szólította a pedagógusokat, bi- = rálják meg az általános iskolai I kísérleti tankönyveket és én, 1 noha nem vagyok pedagógus, | könnyelműen belenéztem az 1 V. osztályos kísérleti földrajz- ! könyvbe, ettől keletkezett ilyen | furcsa álmom.

1 Mondom, belelapoztam a | könyvbe, kíváncsiskodtam, mit | tanít a Viharsarokról. Ez a ki- ifejezés nincsen benne'. Pár év- 1 tizede egy falukutató találta ki | a nyomorgó nincstelenek lakta | békési tájra ezt a meghatáro- 1 zást, igaz, a nép hetek alatt | megtanulta, elfogadta, haszná- 1 latba vette, a mai napig is így | mondja. A földrajzkönyv ví- 1 szont olyan néven említi, | ahogy se Békésben, se Csong- ' 1 rádban senki sem nevezi a 1 maga szűkebb pátriáját, hiába ■ I mondja a könyv erről a vidék-