Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

1959. JANUAR 21. SZERDA Cm HEcm k/Cirlap A pártszervezetek jobban viseljék gondját a pártoktatásnak SZEPTEMBER ELEJÉN cik­ket írtunk a nagyitátai járás­ban folyó pártoktatás politikai és szervezeti előkészítéséről, írásunk vegyes tapasztalatok­ról számolt be. Elismeréssel említettük, hogy a pártszerve­zetek többsége — szemben a múlttal — fontosságához mél­tóan foglalkozik a kommunis­ták továbbképzésének ügyé­vel. Hibaként szóltunk vi­szont arról, hogy egyes helye­ken. félreértve az önkéntesség elvét, nyilatkozatokat írattak alá a pártoktatásra jelentkező elvtársakkal, vagy taggyűlése­ken kézfeltartással vették el- intézettnek a párttag jelentke­zését. Azóta több mint négy hónap telt el. A járásiban a tervbe vett helyeken mindenütt meg­indult és tervszerűen folyik a pártoktatás. Igaz. a hallgatók egy része még a tényleges ok­tatás megkezdése előtt vissza­lépett, de úgynevezett lemor­zsolódás eddig nem történt. Ellenkezőleg. Több községben előfordult — mint például Far­moson is —, hogy olyan ér­deklődők is részt vettek egyes foglalkozásokon, akik eredeti­leg nem is jelentkeztek okta­tásra. E körülmény viszonyla­gos stabilitásról vall s ez egyben annak is bizonyítóka, hogy a szemináriumok előadói érdekesen, színesen tolmácsol­ják a politikai ismereteket. A jó előadókészség, az előadás tárgyának alapos ismerete, va­lamint a szemináriumvezetés hasznos módszereinek alkal­mazása, majdnem valamennyi propagandistára jellemző. Ez érvényes a magasabb fokon oktató marxizmus—leninizmus tanfolyamok előadóira is. Ugyancsak dicsérettel kell szólnunk e tanfolyamok hall­gatóinak tanulási fegyelméről, akiknek túlnyomó többsége felkészülten jelenik meg a foglalkozásokon. Az a hul­lámzás, amely sajnos, ma jel­lemzi az Időszerű kérdések tanfolyamának számos részve­vőjét — az itt szinte teljesen ismeretlen dolog. ÉS ITT RÖVIDEN ismét emlékeztetni kell az illetékes pártszervezeteket arra, hogy a pártoktatás eredményességé­nek gondja nemcsak a járá­si pártbizottság agit.-prop. osztályáé, hanem mindenek előtt az alapszervezeti vezető­ségeké. sőt az egész párttag­ságé. Nem biztató a jövőre nézve, ha a létszámingadozá­sok olyan méretűek, mint Kákán is. ahol a legutolsó fog­lalkozáson a jelentkezettek egyharmada volt csak jelen. Hasonlóan javítani kell a meg­jelenési fegyelmet a tápiószelei Keleti Fény Tsz-ben, s magá­ban a járás szívében, Nagyká- ta községben. Ez pedig nem történhet másként, minthogy a pártvezetőség tartsa napi­renden az oktatás helyzetét. Ha fogyatékosságot tapasztalt, kutassa az okát és legyen ha­tározott, vonja kérdőre a no­tórius távolmaradókat. Az az érvelésük viszont, hogy egyéb­irányú feladataik mellett erre az ellenőrző munkára nem jut elég idő, nem fogadható el. De káros is. mert e passzivitással magúkat fosztják meg attól, hogy jobban megismerjék a tagság politikai fejlődését, tu­dását s más erényeit. Nem kell ehhez a munkához külö­nösebb aktívahálózat, elég egy vagy két elvtárs megbízása (az egyik lehetőleg vezetőségi tag legyen), aki a pártoktatás ide­je alatt állandó kapcsolatot tart a reábízott szeminárium­mal és annak propagandistá­jával. Szeptemberi cikkünkben szó volt még egy jelenségről, amely ellenkezik az oktatás­ról hozott párthatározattal. Rossz példaként említettük Farmos községet, ahol a párt­vezetőség teljesen figyelmen kívül hagyta a volt MDP-ta- gok bekapcsolását az oktatás­ba. Ezért megbíráltuk az ille­tékeseket, hiszen több más kö­zött olyan dolgozókat mellőz­tek. akik ma is közel állnak a párthoz, akik a párt sajtójá­nak azóta is rendszeres olva­sói. Sajnos, a kritika falra hányt borsó sorsára jutott. Schneider Imrével (volt párt- titkár) és GutJh Mihállyal (ma mér- tsz-dolgozó) -“azóta sem beszélgetett a pártvezetőség. SZÓVÁ KELL TENNI még egy dolgot. Az Időszerű kérdé­sek szemináriumainak legutol­só foglalkozásai gyengébben sikerültek. Ezeken a foglal­kozásokon jelentek meg leg­kevesebben, a vitakészség is ezeken volt a leglanyhább. Ez azonban elsősorban nem a hallgatók mulasztása. Nem szabadna előfordulnia, saj­nos, mégis megtörtént: a Kos­suth Kiadó megyei részlege alaposan elkésve (a szeminá­rium lezajlása utáni napok­ban) küldte el a pártszerve­zeteknek a tananyagot, az MSZMP művelődési politiká­jának irányelveit tartalmazó I brosúrát. Az efféle pontatlan­ság sokat árt a pártoktatás munkájának, különösen ott, ahol az amúgy sem szorgal­mas hallgatók passzivitását az ilyen „objektív” okok csak szentesítik. — andrás — Télen fűt, nyáron hüt Az ELEKTHERMAX Gyár szerkesztési osztályán elké­szült a legkorszerűbb ma­gyar típusú elektromos kan­dalló tervrajza. Az újfajta kandalló lényegében elektro­mos fűtőtesttel ellátott nagy­teljesítményű ventillátor. Té­len fűt, a melegebb évszakok­ban pedig a szabályozható ventillátor a kívánt hőmér­sékletre hűti a szobát. A min­tapéldány rövidesen elkészül. FRISS A KENYER Száz éve alakult meg a román nemzeti állam Sajtótájékoztató a román nagykövetségen A budapesti román nagykö­vetség munkatársai kedden délelőtt sajtóértekezletet tar­tottak abból az alkalomból, hogy január 24-én lesz száz esztendeje a román nemzeti állam megalakulásának. Vasile Gliga, a nagykövetség ügyvivő­jének üdvözlő szavai után Vasile Moldován kulturális ta­nácsos tartott ismertetőt a test­véri román nép nagy nemzeti ünnepéről. Mint elmondotta, a nemzeti Irányzatok megerősödése és a tőkés termelési viszonyok ki­fejlődése a múlt század köze­pén égetően szükségessé tette a románság egyesítését. A ro­mán nép legjobbjai felismer­ték, hogy a hűbéri rendszer felszámolásának, s a bojánság elnyomása alóli felszabadulás­nak legjárhatóbb útja a ro­mán nép nemzeti államban való egyesítése. A két nagy fe­jedelemség — Moldva és a Havasalföld — 1859. január 24-én bekövetkezett egyesülése ily módon a román nép évszá­zados harcainak beteljesülését Jelentette, s megvetette az alapjait a nemzeti független­ség kivívásának, a török iga alóli felszabadulásnaki A román nép nemzeti ünne­pe alkalmából a Román Mun­káspárt és. a Minisztertanács határozata alapján országszer­te nagyszabású ünnepségeket rendeznek. Az Akadémia és a Történeti Intézet ünnepi ülés­szakon emlékezik meg a cen­tenárium jelentőségéről. Buka­restben és Iasiban megnyílik az Egyesülés Múzeuma. A centenáris ünnepség egybe­esik a magyar—román barát­sági szerződés megkötésének 11. évfordulójával’. Virgil Pcd- romaru, a nagykövetség sajtó- attaséja a sajtótájékoztató be­fejezéseként méltatta a 11 éves magyar—román barátsági szer­ződést. 320 millió forint a könnyűiparnak A hófúvások megnehezítik a közlekedést, de azért a föld­művesszövetkezet apajpusztai boltjába minden reggel megérkezik a Dömsödön sütött ízletes, friss kenyér, péksütemény (Csekő felv.) Népgazdaságunk erőforrásai­ból kormányunk 320 millió fo­rintot juttatott a könnyűipar­nak á különböző beruházá­sokra. Ebből 11,6 millió forin­tot fordítunk a dolgozók mun­ka- és egészségvédelmének ja­vítására. Ebben az összegben Javult a munka, de még sok a tennivaló ■* C — állapította taoff a a Építőt-, I'«- és Építő anyagipari DolgoBŐk Saaksaermsetéadi rálasBtiaáajfi üléso Az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Pest megyei bizottsága tegnap a MÉMOSZ székház­ban tartotta választmányi ülé­sét. amelyen 37 vállalat üb-el- nöke és választmányi tagja vett • részt, hogy értékelje a szakszervezeti mozgalom múlt évi eredményeit és megtárgyal­ja az 1959-es feladatokat. Mint a beszámolóból is ki­derült, a szakszervezet munká­ja 1958-ban az előző évekhez képest jelentékenyen javult. Szélesebb körben bontako­zott ki az önkéntes társa­dalmi munka, aktívabban dolgoztak a szakszervezeti funkcionáriusok. Az érdekvédelmi feladatok megoldása mellett a szakszer­vezet rendszeresen foglalkozott az üzemek termeléspolitikai kérdéseivel is. így jött létre többek között a Pest megyei Téglagyári Egyesülésnél az iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiniiiiiiiiitiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiitnjiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHimiiiiiiitiiiitiiiitiiiiiniiiiiiiifiinifHiiiiittr is ugyancsak kaca­— Nem az a fontos, hogy az ember hány éves, hanem az, hogy hánynak érzi magát. Én meg nem érzem magam át­vennék. Hallottad? Húsz liter kadarban fogadtunk. Egy szál kolbászért le hagytad szúrni az ispán disznaját. Most meg a magamét csak leszúrhatom 20 liter kadarért? — Hát ereggy, ha nem lehet veled beszélni, majd fellök a disznó. Horváth Ferenc eloltotta cigarettáját, felkapta a kést, félre parancsolta az ajtóból a pulikat s elindult a disznóól felé! A szép, göndör, szőke ko­ca ott feküdt az ákolban, ba­rátságosan röfögött gazdájá­ra. Nem sejtette még, mi vár rá, csak korainak tartotta a látogatást. A gazda csalogaini kezdte, hogy: cci ide te — de az nem­igen mozdult. Lusta volt fel­kelni! Erre hirtelen ráült a kocára, s előrántotta a kést, hogy leszúrja. A kocának — mintha csak érezte volna, hogy veszedelem fenyegeti — abban a minutában elmúlt a lustasá­ga. Visítani kezdett, ahogy csak a torkán kifért. Kivágta az akolajtót és szaladni kez­dett. Egy darabig vitte magá­val gazdáját is, aztán lepen­derítette a hóba, csak úgy nyekkent a juhász. A koma meg a sógor az ol­dalukat fogták a nevetéstől. Az asszonyok rásztak. Ezt nem lehet annyiban hagy­ni! — Bogár! Rigó! — kiáltott Horváth a puliknak. — Hajt­sátok vissza! Nosza, a két puli se volt rest, utána iramodtak a kocá­nak, terelték azonnal. Szegény koca visszajött. Mit tehetett mást, amikor hátoldalról ha- rapdálták a kutyák. De az akolba bemenni? Azt már nem! Megállt az udvaron és nem moccant egy tapodtat se. A gazda félrezavarta a puli­kat, s mert azdk még akkor sem hagyták abba az ugatást, vé­gigvert az egyiken egy léccel. Erre aztán eloldalogtak onnan, ő meg elkezdte csalogatni me­gint a disznót. De azt most már nem lehetett lépre csalni. Ellenségesen villogták apró szemei és fújtatott, mint egy sárkány. A aazda belátta, semmire sem megy vele egyedül, nem érdemes legénykední. Segítsé­gül hívta hát a, két embert, úgyis közösen isszák meg a bort. Oláh sogor £s Szabó ko­ma közrefogták a hízót, egyi­kük megragadta a fülét, másik a faúkát. A csöndes jószágot ez végképp kihozta a sodrából. Forgott jobbra, forgott balra és mind a két embert bele­penderítette a hóba. Most Hor­váth Ferenc nevetett rajtuk, egész évben folyó eredményes munkaverseny, a Közlekedési Gépjavító Vállalatnál a „szak­ma mestere" címért folyó ver­seny, amely szakmai téren na­gyobb tudás megszerzésére ösztönözte- a dolgozókat. Az újítömoizgalom már ke­vesebb eredménnyel dicse­kedhet, ezen a téren ko­moly feladat vár az üzemi . bizottságokra. A kormány takarékossági felhívására a fa- és épitö- anyaigipari vállalatok 1 306 000 forintot takarítottak meg. A szakszervezet kezdeményezésé­re kezdődött meg a tanácsi építőipari vállalatoknál a népi ellenőrzés. Ennek köszönhető, hogy javult a munkák minő­sége és jóval gazdaságosabb ma már az anyagfelhasználás Megszilárdult a munkafegye­lem is, a dolgozók jobban vi­gyáznak a társadalmi tulajdon­ra, mint -korábban. Az eredmé­nyekhez nagy segítséget nyúj- ± tott az 1958-ban alkalmazott visszaadva az előbbi kölcsönt. | nyereségfelosztási módszer. A megvadult állat pedig véres I amely részesedési feltételként szemekkel rohant tovább, be- I elsősorban a munkafegyelmet kergette a konyhába az asszo-1 és az anyagtakarékosságot je- nyokat, hogy azok alig győz-1 lölte meg. ték maguk után behúzni az aj- | A szakmai továbbképzés te­tői. | rén is igen sok tennivaló vár Horváth gazda előintette me- | az üzemi bizottságokra, annál gint a két pulit, azok aztán be-1 inkább, mivel az 1959-es építő- terelték szegény jószágot s 1 ipari tervfeladatok magasab- most már közös erővel leszúr- I bak, s azokat csak jól képzett ták. Kifolyt a vére. szalmát 1 szakmunkásokkal lehet telje- ráktak rá, ők meg bementek f síteni­megmelegíteni magukat egy I A tanácskozás foglalkozott a kis forralt borral. Elhatároz- | bérezés helyzetével is. Megél­ték, közösen isszák meg a | lapította, hogy húsz liter kadarkát, bár igaz- 1 az egyes vállalatokon belül ság szerint az a két pulit il- | előfordulnak még bér­letije. | aránytalanságok. A jó forró kadartól felmele- § például a kőművesek és az gedve, szép rózsaszínben kezd-1 ácsok több helyütt kevesebbet ték látni a világot. Az asz- = keresnek, mint a szerelők és az szonyok alig győzték tuszkol- f állványozók. A bizottság már ni őket: menjenek már per- | javaslatot tett a bérarányta- zselni. Meggyújtották a szál-1 lanságok kiküszöbölésére. Eré- ma két végét, s nézték, mint § iyes harcot folytatott a szak- csapdosnak a fehér hajnal- f szervezet az elmúlt évben a ban a vörös lángok. Mikor | túlzott túlóráztatás ellen. 1959- leégett. valahogy nagyon ala- | hen nagy gondot kell fordíta- csonynak találták a hamut, = niok az üzemi bizottságoknak Megpiszkálták... hát nincs | arra, hogy a tavasszal meigjele. ott a disznó! | nő új munkatörvénykönyvet a n.. ... , > ,, I dolgozók minél előbb és minél Kogton kiparolgott am<í-l lobban megismerhessék. mór a fejükből. Hová lett a = áz egyeztető bizottságok hízó? Az angyalok csak nem | az elmúlt esztendőben — vitték el? | egy-két kivételtől eltekint­Elindultak megkeresni. Ott | v« — jogkörüket helyesen találták szegény párát ötven | gyakorolták. méterrel odébb. Már nem volt § a jövőben tovább kell javítani benne élet. | a bizottságok munkáját. Szóba­— Na, Ferkó, ez még háttá- \ került az üdülési beutalások ban is meghuncutolt. 1 problémája is. Az elmúlt esz­Szebelkó Erzsébet I tendőben több üzemben érvé­nyesült a baráti szellem, aránytalanul osztották szét a beutalókat, emiatt gyakran a fizikai munkások szenvedtek hátrányt. Ezentúl nem az üdülőfele­lős, hanem az üzemi bizott­ság dönti el, ki kaphat üdülőjegyet. Az értekezlet vitáján többen felszólaltak, s javaslatot tettek a szakszervezeti munka továb­bi javítására. Második napi­rendi pontként a területi bi­zottság 1958. évi pénzgazdálko­dását és az 1959-es költségve­tést vitatta meg a választ­mány. benne vannak egyrészt a már meglevő üzemek soronkövet- kező szociális beruházásai, másrészt az épülő üzemek új egészségügyi létesítményei. Ezenkívül a vállalatok saját erőforrásaikból is terveznek üzemegészségügyi beruházáso­kat, amelyeknek nagysága az 1958. évi munkájuk gazdasá­gosságától függ. A miniszté­rium rendelkezésére álló ősz- szegből 78 millió forint jut a régi gyárak épületeinek kor­szerűsítésére, ámi nemcsak a termelésre lesz kedvező hatás­sal, hanem azt is jelenti, hogy könnyebbé válik a munka, egészségesebb, tágasabb, vilá­gosabb műhelyekben dolgoz­hatnak a munkások. ÁLLATORVOSOK ANKÉTJA A Közalkalmazottak Szak- szervezetében kedden országos értekezletet rendeztek az ál­latorvosi szakszervezeti bizott­ságok elnökei. Dr. Szép Iván­nak, Budapest főállatorvosá­nak tájékoztatója alapján meg­vitatták az állatorvosok élet- és munkaviszonyainak, vala­mint szakmai továbbképzésé­nek kérdéseit. A tavalyinál egymillió tasakkal több ellenőrzött minőségű kerti mag kerül forgalomba Noha még téli álmukat alusszák a mezők, a Kertészeti Mag termeltető és Vetőmagel­látó Vállalat máris nagyban készülődik a vetési idény kez­detére. A korábbi évek tapasz­talataiból okulva, már decem­berben megkezdte egyes zöld­ségmagvak szállítását, elsősor­ban a konzervipari vállalatok és a zöldségtermesztési megyei központok részére. A tasakolt magvak kiszállítása egyéb­ként most indul. A tervek sze­rint az idén kereken 13 millió tasak zöldségmagot hoz forga­lomba a vállalat. Körülbelül egymillió tasakkal többet töltöttek meg. mint az elmúlt esztendőben. A vállalat 24 sa­ját vetőmagboltján kívül 50 földművesszövetkezeti boltban is árusítják a kerti magvakat a legszélesebb választékban, országosan még további 4000— 5000 szövetkezeti és állami kiskereskedelmi bolt hozza forgalomba, főként az inten­zív zöldségtermesztő körze­tekben a tisztaság, csírázóké­pesség és fajtaazonosság te­kintetében egyaránt megbízha­tó. gondosan ellenőrzött árut. A termelők bizalma az utóbbi években észrevehetően meg­nőtt az állami kereskedelem­ben árusított kerti magvak iránt, ennek egyik kétségtelen bizonyítéka, hogy a vállalat növekvő forgalmával szemben a magánosok piaci vetőmag­árusítása erősen csökkent. TÚR A KONDA :^R A dömsödi kondás. Juhász Mihály télidőben is megjáratja a disznókat. A hófödte legelőt szaporán turkálja a konda — pedig alig-alig talál valami ennivalót (Csekő felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents