Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

1959. JANUÁR 20. KEDD Bőséges o gyorsfagyasztott áruk választéka fiit ü'/C irlap Milyen tervekkel foglalkozik a KISZ? A kereskedelem a lakosság igényeit figyelembevéve mind több mélyhűtött gyümölcsöt, főzeléket, félkész- és készételt hoz forgalomba. A KÖZÉRT Központ tájékoztatása szerint rövidesen sok szilva, egres, eper, málna, meggy, ősziba­rack, sárgadinnye, ribizke, málna- és eperkrém kerül a forgalomba. A főzelék-válasz­ték is nőtt. Gyalult-tök, vaj­bab, paraj- és sóskakrém, kar­fiol, paradicsompaprika, zöld­paprika, nyári lecsó és ubor­kasaláta kapható korlátlanul a KÖZÉRT-üzletekben. A fél­kész-ételek közül legnagyobb sikere a szeletelt májnak, a i'ántani való sertéshúsnak és májnak van. Fásítják a bányahányőkat A Pilisi Erdőgazdaság dolgo­zói két évvel ezelőtt Pilisszent- ivánon akáccal fásították a bá- nyahányók egy részét. A kísér­let eredményes volt: az akác­csemeték embermagasságú fákká fejlődtek. Az idén foly­tatják a hányókon a telepítést és a kísérleteket kiterjesztik a bánya iszapgödrének fásítá­sára is. Ide a tervek szerint rezgő nyárfákat ültetnek. Ezt a kérdést tettük fel Bállá Balázs elvtársnak, a Pest me­gyei KISZ-bizottság titkárá­nak, amikor a KISZ idei mun­kájáról beszélgettünk. Bállá Balázs, mielőtt az- idei programról szólt volna, röviden az elmúlt év eredményeit ecse- | telte. — A múlt évben a szervezetek vezetésének megjavítása volt a legfőbb feladatunk. Ezért alapszervezeteink titka- ; rai csaknem 'kivétel nélkül részt' vettek vezetőképző tan­folyamon. Nemrégen fejeződött j be például a termelőszövetke­zeti KISZ-titkárok tanfolyama i is. A vezetés színvonalának i emelése volt az alapja annak. 1 hogy a KISZ szervezetileg és politikailag is megerősödjék. A múlt évben fordult először elő. hogy a spartakiád-verseny megszervezését a KISZ-re bíz­ták. Hogy mennyire állták meg a Pest megyei fiatalok a I helyüket? Az országos ver- j senyben második helyezést ér­tek el. A választási munka során ts számíthattak a pártszerveze- j t.ek a fiatalokra. A napokban i Pasztellszínű és gyógybetétes gyermekcipőket hoz forgalomba a kereskedelem Mintegy 3/ százalékkal több cipő jut a vásárlókéi az első negyedévben A kereskedelem és az ipar szakemberei az utóbbi évek ta­pasztalatai alapján megvitat­ták a cipőellátás helyzetét és kidolgozták áz első negyedév áruforgalmi tervszámait. A la­kosság kívánságára az év első három hónapjában, 1958 ha­sonló időszakához képes, mint­egy 37 százalékkal több cipőt hoznak forgalomba. Tekintet­tel a téli időszakra, lényege­sen több férfi bakancs árusí­tását t'éK,’ezik.''Mfntégy"85 'szá­zalékkal több bordó-férfi",ba­kancs, 70 százalékkal több női magásszárú cipő jut az. üzle­tekbe. A női téli cipők válasz­tékát bővíti a bunflacipő is. Ebből kétszerié több kerül for­galomba, mint 1958, negyedik negyedévében. Jelentős változás lesz a férfi félcipőellátásban is. Az idén kellő mennyiségben áll majd a vásárlók rendelkezésére fekete színű gumi-, porózus- és bőr­talpú félcipő. Hasonlóképpen több változat ban hozzák forga­lomba a női félcipőket is. Ezenkívül nagy mennyiségben kínálnak előadásra papucsfazo­nú rámás cipőket. Gyermekek­nek gyógybetétes gyermekci­pőt készít az ipar. Ezeket 19- es—30-as méretben készítik. Ezenkívül pasztellszínekkel — szürke, drapp, csau, piros — színű cipőkkel bővítik a vá­lasztékot. Tavaly hiánycikknek számítót a 31—40-es számú gyermekcipő. Ezekből a nagy­ságokból is többet hoz forga- lombá a'kereskédélém. Áz első 'negyedévben/lénye­gesen több gumi gazdacsizma, női és gyermek wellington- csizma, továbbá női és gyer­mek hó- és sárcipő árusítását tervezi a kereskedelem. A pa­pucsokat is többféle változat­ban hozzák forgalomba. A ke­reskedelem szakembereinek véleménye szerint az év első három hónapjának cipőellátá­sa nemcsak az 1958-as eszten­dő hasonló időszakát, hanem a tavalyi negyedik negyedév áruellátását is felülmúlja. tartott tagkönyvcsere taggyűlé­sek is mutatták a KISZ erő­södését. Míg régebben a tag- könyvcserék alkalmával szá­mos kiszesről nem volt nyil­vántartásuk, vagy a nyilván­tartott tagok már nem tartoz­tak az alapszervezetekhez, ad­dig az idén egy tag sem „ve­szett“ el. Jól sikerültek a magyar és a külföldi fiatalok találkozói. Ezeket a találkozókat legin­kább ünnepélyes alkalmakkor rendezték meg. Az idősebb pártmunkások és a kiszesek ta­lálkozóit is a múlt év kedves emlékei közé soroljuk. A szü­lők elismerését jelenti példá­ul az, hogy mér nem tartják vissza gyermekeiket a szerve­zett élettől, sőt több ünnepé­lyünket, meg is látogatják. Az isaszegi vagy a dunakeszi va­gongyári tagkönyvkiosztó tag­gyűlésen is például sok édes­anya és édesapa vett részt. A leányok is aktívabb életet éltek. Leányköröket szervez­tek, amelyek nagy része szor­galmasan tevékenykedik. A leányköröket a nőtanácsok is segítik. A különböző szakkö­rök: főző, kézimunka, szabó nagy tetszést aratnak a lányok között. Legjobban a gyomról leánykor működik. • A termelési feladatok végrehajtásában is, kivált a takarékossági mozgalomban nagyszerű eredményeket mu­tatott fel az ifjúság. Az utolsó negyedév értékelése most fo­lyik, így nem teljes a kép, d? a háromnegyedév eredménye több mint tízmillió forint meg­takarítás. A megyében az ifjú­sági brigádok száma mégha ladta már a százat is. Ezek -kö­zött kiemelkedő munkát vé­geznek az exportbrigádok. Szorgalmukat a KISZ Köz­ponti Vezetőség többször jutal­mazta ajándékokkal. A Váci Hajógyár például legutóbb te­levíziós készüléket kapott. “ — A-KISZ ez-évi terve természetesen -a tavalyi ta--\ pasztalatokra épül. Részben t azért, mert amit tavaly nem sikerült megoldanunk, azt az j 1959-es esztendőben végezzük j el. Másrészt azért, mert az ed- I digi eredményeket a további sikerekre kívánjuk felhasznál­ni. A jól működő ifjúsági bri­gádokban például eddig jófor­mán csak KISZ-tagok vettek részt. Idén az exportbrigádokat is szélesebb körben szervezzük meg és tekintettel leszünk ar­ra, hogy az üzem valóságos problémáit segítsék. niHliMlllli ..... .....................................iiiimiiiiiiimiiimmliiiiiiinmuiiHmiimMHmiiini.........................mm....mmmmmimmmmmi......., mi­ll közepén jártak a beszélgetés­nek. — Hanem a motorhoz ér­teni is kell... Hencz megértette. — Valamit értek hozzá. — Na, erről van szó. Ha be­lépne és elvállalná a motoro­kat ... — Hát, szóljanak, ha meg­lesz a daráló, majd elmegyünk a fiapimal. Tehát már csak daráló ‘kell. a !kezelője készen áll a mun­kára. S jönnek az új tagok, szinte naponta jönnek ebben a meg­veszekedett időben, amikor könnyebb lenne duruzsoló tűz­hely mellett gondolni a ta vaszra, dehát tavaszig még so­kat kell tenni. Különösen egy fiatal csoportban. Mert hiába van már bent Kiss György a maga nyolc holdjával, meg Klein Imre tíz holddal, azért még számítanak a többi, kör­nyékbeli középparasztra is... legalább félszázra. — Ez igen — tesz pontot rá a járási tanácselnök. — Dehát akkor mi a gondjuk, merthogy azt mondták, hogy gondjaik vannak... rjJABB LAVINA indul, SZÓ­LJ lavina, panasszal fűsze rezve. Klein sorolja: A Nagykőrö­si Gépállomással szabályos szerződést kötöttek annak ide­jén. El is végezték a munkát s most utólag 9500 forintot kö­vetelnek rajtuk. Amikor kér­dőre fogták őket, azt felelték, hogy tévesen számoltak koráb­ban, s most azt ki kell a cso­portnak fizetni. ■ — Hát ez sérelmes. Nekünk nincs tartozásunk. Mindent megfizettünk. Miért nem szá­molták pontosan ki annak ide­jén. Az elnökhelyettes kezében gyorsabban jár a ceruza... A másik panasz: a járSsí pártbizottság minden községbe kijelölt egy elv társat felelős­nek. Nyársapátot Kecskés elv­társ kapta. Kijár, az igaz a fa­luba, de... — Ha eljön, csak a József Attila elnökével beszélget, mert az termelőszövetkezet — panaszolja Klein —, pedig ne­künk is elkelne a segítség a jó- tanács. Nem azt hiányolják, hogy keveset látják a faluban, ha­nem azt, hogy az alacsonyabb típusú szövetkezetekkel foglal­kozik keveset. A Kossuth Tszcs pedig különösen rászo­rulna a segítségre most, az el­ső lépéseknél, amikor hozzá 1kell szoktatni az embereket az újhoz. A harmadik panasz: Szeret­nének úgy gazdálkodni már most, a kezdet kezdetén, hogy megalapozzák a közös állatál­lományt, Csakhogy... — A legelő adóját külön-kü- lön tagonként kéri a tanács, így azok nem akarnak halla­ni a közös legelőről, mivel az adót egyenként fizetik utána. Márpedig mi a pásztort mun­kaegységben fizetjük és az ál­latállományt közösen akarjuk legeltetni. Vessék ki az adót is közösen, majd beszedjük és befizetjük a tanácsnak. Erre is ígéretet kapnak ... A negyedik panasz: Helyez­zék át őket bankszámla hova­tartozásra a nagykőrösi bank­hoz. — Miért? — kérdi a járási tanácselnök s maga is csodál- \ kozik a panaszon. — Mert a ceglédiek nem i foglalkoznak szívvel-lélekkel a 1 panaszossal — sorolja Klein. | Aztán példákat is hoz, hogy \ hányszor szalajtatták Nyárs-1 apátra meg vissza, hol egy bé- f lyegzőért. hol egy aláírásért, I amikor egyszerre is elintézhet- | te volna, ha eleiben kioktat- j ják. Egyszóval, a ceglédi bank- \ fióknál nem találtak segítő | kézre, j Ezt a panaszt közelebbről I meg 'kell nézni. Nem lehet se | ítélni, se dönteni. Itt több em- | bérről van szó- így szól a vála-1 sza a járási elnöknek. — Van-e még valami? — Csak ennyi volna ... a MIKOR KILÉPNEK az \ zr ajtón, kabátjuk alá bújik I a sivalkodó szél és rángatja a | sapkájukat. Az elnök, a járás f vezetője arra gondol, milyen 1 hasznos volt ez a látogatás f (még akkor is, ha jobb lett \ volna a meleg irodában várni 1 a feleket), mennyi mindent j megtudott, amit azonnal meg- 1 ní'zet más szövetkezetnél is. j Hátha másutt is gondot okoz f és bajt csinál. Aztán, hogy beszáll a kocsi- ’ ba, eszébe jut, amit a tszcs- elnök mondott neki a búcsú­zásnál: I Egy parasztot megkérdezett j a minap: — Jön-e közénk? Mire az egyéni így válaszolt: — Még meggondolom, de annyit ígérek, Józsi bácsi, hogy i kihúzó nem leszek . .. Az ám! Kihúzó... és felde- . rül a járási tanácselnök éren... e Gáldonyi Béla 1 Nem tudtuk valóraváltani például, hogy a falusi, de még inkább a termelőszövetkezeti KISZ-szervezeteket megerősít­sük. A tsz KlSZ-szervezetek- nek nincs eléig befolyásuk a7 ifjúságra. Még nem alkalma­sak arra, hogy vonzóvá tegyék a tsz-t a fiatalság számára, s otthon tartsák őket a faluban, j Munkánk központi részét ké- j pezi majd, annak vizsgálata, hogyan erősíthetjük befolyá­sunkat a parasztfiatalságra.! Természetesen néhány elgondolásunk már most is van. Az Abonyi ! Gépállomás KISZ-szervezete j például jól dolgozik, bár épp-1 oly szétszórt a terület, mint j más gépállomáson. A tápió-) bicskei KISZ-szervezeteknek j 80 tagja van és mintegy ötféle I szakcsoportot alakítottak. Az j ilyen tapasztalatokat szeret- j nénk a megyében áitalánosíta- [ ni és a feltételeit megteremte­ni* Arra gondoltunk, hogy kukoricatermesztés;, silózási brigádokat szervezünk, vala­mint versenyt indítanánk trak­torosok és cséplőbrigádok kö­zött. A győzteseket a verseny értékelésekor jutalmazzuk, Ezenkívül több előadást is tar­tunk a mezőgazdaság helyzeté­ről. A bejáró fiatalokkal az eddiginél fokozottabban kí­vánunk foglalkozni. Tanulmá­nyozzuk majd: mivel töltik a szabad idejüket és arra törek­szünk, -hogy őket is bekapcsol­juk a társadalmi életbe. Szeretnénk, ha a KlSZ-szer- vezetek megerősítése társadal­mi üggyé válna. Ezért azt ter­vezzük, hogy a megyei ország- gyűlési képviselők csoportjá­val ez évben két alkalommal megbeszéljük az ifjúság hely­zetét. Egyszer az üzemi, egy­szer a falusi fiatalsággal fog­lalkoznak. . A nevelést segítené az a tervünk is, hogy egyszer meg­hívnánk Dezsóry Lászlót, más alkalommal pedig más újság­írót, politikust, akik előadást tartanának vagy válaszolná­nak feltett kérdéseinkre. A TIT-tel közös programot dol­gozunk kj: milyen témákról tartsanak az ifjúságnak elő­adást. Továbbra is mélyíteni kí­vánjuk kapcsolatainkat a kül­földi fiatalokkal. A magyar- szovjet barátság hónapjára programot dolgoztunk ki. Most a Tanácsköztársaság 40. év­fordulójára készülünk. A leg­több községben megrendezzük az ifjúság és a veteránok ta­lálkozóját. Jelentős helyet fog­lal el tervünkben készülődésünk a VIT-re Kulturális seregszemlét ren­dezünk, s sportversenyeket Erre az alkalomra külön VII sportverseny is indul. Számos ifjúsági találkozót szervezünk ez idő alatt. A sportmunka megjavításá­nál az a cél vezet bennünket, hogy a fiatalságot arra nevel­jük: ne anyagiakért, hanem er­kölcsi sikerekért sportoljon. Ne forduljon elő; a futball­mérkőzés után eligyák a bevé­telt, ahelyett, hogy felszerelé­seiket pótolnák belőle. Titkos tervünk, hogy az idei sparta- kiádon megszerezzük az első­séget, de ezt egyelőre „titok­ban” tartjuk. Sok-sok tervünket említhet­ném még meg, amelyek jelen­tősek és mind az ifjúság fej­lődését, a KlSZ-szerveze ek iz­mosodását célozzák. Ezek kö­zött talán még említésre mél­tó a megyei KISZ Híradó ne­gyedévenkénti kiadása, az ér­telmiségi munkakörben dolgo­zó leányok összehívása, az Út­törő Mozgalom segítése, a fia­tal műszakiak és közgazdászok tanácsának működése ... ... Terveinket alapcsan meg­fontoltuk, mielőtt papírra ve­tettük. Rövid időn belül meg­vitatjuk a megye vezetőivel, mi a véleményük terveinkről, milyen segítséget adnak mun­kánkhoz — fejezte be tartal­mas nyilatkozatát Bállá Ba­lázs elvtárs. Sági Ágnes 3 Értékes dokumentumok Mint arról már hírt adtunk, a nagykőrösi Arany János gimnázium diákjai eredmé­nyesen töltötték a karácsonyi vakációt. A gimnázium foto- szakköre például azt a célki­tűzést tűzte maga elé a szün­idő előtt, hogy tagjai lefény­képezik a Tanácsköztársaság Nagykőrösön fellelhető doku­mentumait. ígéretüket valóra is váltot­ták. A Tanácsköztársaság pla­kátjai közül például negy­venkét darabot fényképeztek le, de jól sikerült képeket ké­szítettek más, 1919-es doku­mentumokról is. így lefényké­pezték a munkás-, katona- és földmívestanács-választás sza­vazólapját, a nagykőrösi főté­ren tartott tizenkilences kom­munista gyűlés megsárgult, beszédes dokumentumát. 1919- es párttagok párttagsági köny­vét és számos más eredeti do­kumentumot. A képekből tablót készítet­tek a fotoszakkör tagjai, ame­lyet az iskola egyik folyosó­ján helyeztek el. További tervük, hogy a tabló levelező­lap nagyságú képeit felna­Egy tagsági könyv fotókópiája gyítják, és ezekkel a képek­kel díszítik majd fel az iskola folyosóit, méltó külsőbe öl­töztetve ezzel az öreg iskolát a negyvenedik évforduló tisz­teletére. A korántsem köny- nyű munkát a fotoszakkör ve­zetője, Pákán István tanár és a szakkör valamennyi tag­ja nagy lelkesedéssel végezte. F W ■ ;?£ . Z Szavazó-íap. . A Cm ncciJMAi ko XXVj | fJu **ki !,*:•. h*íü. Áátií* hó ?*>'•», tfHeröő munkád kehris* é* i II •A ; 4 :v \ ".■<•!■■!. .!■ • :ív< sf / i »I. Silfaßr' k('i»sztv- Jósakéi 4 nm$ twáss tagjai. Uateíifsk ku’ssm Siímuí'i ttOf 1xjlKI'i­Smiss Isiván: U s í f H*8t* " 1 < .> I f ’ Jj X»t-. na. teiijü riM/fiVó- Áöai&k ; u* * í Mi S, lMk t< esi» !•••• .«r> !. bíK .fi 1ÍJ i1 • !■ A tieSfon, s ? ,a>- x i|h !• . 1' : . mSxméöUri Báiik j&ií*# • V I i kz>. kriv i V s«-í . <KÍ?*í.í : ‘ Ísslaloíiik íitkíri • Í! MoáSr» 9«&dáo fVtemtj Grtrcre Fcífftc Gól ,texe! Vas#» : Vet és lém Godárjy Brief fsMßef 1|Í : . f»?£«!? ífj. tipäk Stay* äüMmts&ihsk <■ >:- ■ htrl özv. !3ér Árnisrwstíá fc«Usai : r.iskbst.VíImi'ís Üt 4 ««ini Fái Or Ik.nMh Márta» úím hivéti Sv-ékély Endre ééténv Ksu’ly ' * Soll.« íéttim Zseséimi 0yak jteíeseí Ssssv Gvortfv Sasteií Lej«« ócohó Juctko Saabó Ambra* \ Levs. Gyük - TÄ L-mjr? ~ ! Äkss* Imi«* Sniamt»! •#i v­1 Üli A forradalmi kormányzótanács XXVI. számú rendelete alapján 1919. április hó 7-én tartott munkás-, katona- és földmívestanács-választás szavazólapja Plakát, 1919-ből, amely építőmunkára hívta fel a nagykőrösi vasutasokat

Next

/
Thumbnails
Contents