Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-12 / 293. szám

1958. DECEMBER 12. PÉNTEK ^c/Clrlap \/etélytárs"o gobelines faluban Tóalmás eddig a gobelines asszonyokról volt híres. A tün­dérujjú asszonyokról, akik messzeföldön híres, álomszép (kézimunkáktól építik a háza­kat Vagyis a kézimunkák áráé­ból. Mert a tóalmási gobeli­nért valutával fizet a világ­piac. Hát menten ez a jómód tűnik a szemébe annak, aki rákanyarodik a falu széles ut­cáira. Uj házak sora üdvözli az idegent. Valóságos villaso­rok. Úgy is nevezik őket; go­belines házak. Pedig ez az elnevezés nem teljesen igazságos. Újabban a gobelinnek vetélytársa akadt. Olyan vetélytárs, amely szin­tén sok pénzt, biztos megélhe­tést jelent azoknak, akik sze­retik a becsületes, szorgos munkát. Ez pedig a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Nyolc éve alakult a tóalmási Vörös Csillag Tsz. Ha keveset is hallatott magáról, ma már szép eredményeket tud felmu­tatni. A nyolc év alatt huszon­egy új házzal szaporodott q gobelines villasor. Ezt a huszonegy házat terme­lőszövetkezeti tagok építették. Jövőre pedig újabb tíz család akar építkezésbe kezdeni. Mindezeket a termelőszövet­kezet irodáján tudtuk meg a minap, ahol Sauska István ag- ronómusra várakoztunk, s aho­vá egy kis melegedésre meg egy kis beszélgetésre sűrűn be- betérnek a szövetkezet tagjai. Aikkor éppen Miklós nap lé­vén, egy kicsit Cseznik Miklóst is ünnepelték. Ki nem fogytak a tréfálkozásból, vidám szóból. Az asszony öli az öreg Tóth Jó­zsi bácsit ugratták, mondván, hogy 72 éves kora ellenére még mindig az asszonynép kö­rül szeret forgolódni legszí­vesebben. Nem sikerült kiku­tatni, mennyi ebben az állítás­ban a valóság, s mennyit tesz­nek hozzá a tréfa kedvéért, de aa ».öreg ember nem vén ember“ igazságát legélénkebben bizo­nyítják Tóth Józsi bácsi idei munkaegységei. Nem keve­sebb, mint 340 munkaegységet teljesített ő még ebben az esz­tendőben is. — Csupán cukorból két má­zsát vittem haza — büszkélke­dik vele. Két mázsa cukor ... Hajda­nában egész évre nem volt két mázsa kenyérnek valója a szegény emberek tömegének. Karácsony felé otthon nem azon törték a fejüket, hogy a család milyen süteményt süs­sön, hanem az okozott szomo­rú gondot, kitart-e az eszten­dőben a kenyér? Amikor hazavitte a négy zsák cukrot, Tóth bá­csi odahívta az unokáját, s így intézkedett: — egy zsák cukor a mamáé, egy anyukáé, kettő meg a tiéd. Mert hiába beszél­nek bármit, Tóth bácsi örök­ifjú szívében a legeslegelső he­lyet a kisunöka bérelte ki ma­gának. Nemrégiben egy bicik­lit is vett neki, hadd töltse kedvét. Trauttenberg Jánosnénak: meg bizonyára a férje a leg- j kedvesebb a világon — ami- i ben kivetnivalót nem is tálé- i lünk. Mert ő meg annak vásá-; rolt kerékpárt. Messze jár do!- ! gomi, ne fárassza magát annyira. Meg egy kis titkos fi­gyelmeztetés is talán: az asz. szony ugyanolyan önálló kere­ső, mint a férfi. Tavaly építettek házat ők is. Bállá István szintén. Tóth bá­csi házát is akárki mintának veheti. „Olyan házban lakom, amióta tsz-tag vagyok, hogy le a kalappal előtte” — mondot­ta Csesznik Miklós, és rajta (kívül még vagy nyolc-tíz em­ber jövőre akarja elkezdeni az építkezést, mint előbb is emlí­tettem. Vagy egészen új házat építenek, vagy kissé átalakít­ják a régit, szebbé, kulturál­tabbá. — Mert olyan ez a mi né­pünk — mondja Pálinkás Sán­dor brigádvezető —, hogy ha azt látja, a másik ma- '•'Jsabb házat csináltatott, mint az övé, képes leszedetni a te­tőt, s megemeltetni pár sor téglával a falat. Csak hogy le ne maradjon a másik mögött. A tsz-tagság azonban nem csupán saját hajlékára ilyen kényes és rátarti, hanem q közös vagyonra is. Nem kis büszkeséggel mu­togatják az újonnan épült 50 férőhelyes tehénistállót. Benne van a vízvezeték, a betonjász­lak önita tokkal felszerelve, ak­kor ihat a jószág, amikor ép­pen szomjas s nem amikor a tehenész itatni akar. Keskeny sín fut át az istállón, meg­könnyíti a gondozók munkáját. Ezen szállítják be a takar­mányt, s ezen viszik ki a trá­gyát a szintén most épülő be­tonozott trágyagödörbe. Külön fülkéje van az állatgondozó­nak az istálló végében, hason­latos valami portásfülkéhez. Egy másik helyiség tejszepa­rálásra épült. Mert hamarosan hozatnak egy szeparáló­gépet, s maguk végzik el a tej fölözését, hogy a visszamaradó fölözött tejjel állatokat nevel­jenek. A tejjel való takarmányozás értékét jód ismerik már, mint ahogy azt Pálinkás Sándor brigádvezetőtől megtudjuk. Naponta szállítják a tejet a tejipari vállalatnak, s onnan fölözött tejet kapnak vissza, amit főleg malacnevelésre használnak fel. — Micsoda malacokat nevel­tünk mi ezen! — nyilatkozik elismerően. — Csak egy a baj.,, — Mi? — Mindig savanyú tejet ka­punk vissza. Ezt csak a disznóknak adhatjuk, mint moslékot, pedig mi bor­jakat is szeretnénk nevel­ni fölözött tejen. Ezért intéz­tük úgy, hogy a jövőben ma­gunk szeparáljuk a tejet.;, hjost is van 18 kisborjunk. A választás után jó lenne még tovább nevelni őket ilyen fö­lözött tejen. Minden állat táp­lálkozásában rengeteget jelent a tej. Semmiféle takarmány­ban sincs annyi emészthető fe­hérje, mint ebben. Ez a vadonatúj istálló a ma­ga összkomfortjával és szepa­ráló felszerelésével méltán válthatja ki a szövetkezeti ta­gok büszkeségét és az egyéni gazdák csodálatát. De még ko­rántsem befejezett a tsz közös építkezése. Jelenleg is rakják egy sertéshizlalda falait, s az emh'tett trágyagödrön kívül egy háromszáz köbméter befo­gadóképességű silógödör építé­sére is hamarosan sor kerül. Persze, mindez egyelőre a pénzt viszi, s majd csak ké­sőbb hozza. Mégis, amikor megtudták a tsz-tagok, hogy a szerkesztőségből jöttünk, a? volt a kérésük: — írják meg, hogy elégedet­tek vagyunk. Igaz, ha többet kapnánk, az még jobb lenne, mivel az ember mindig többre vágyik. A szövetkezetben na­gyon jól érezzük magunkat és nem hagynánk itt semmiért. Szóról szóra így mondták. Persze, ennek az elégedettség­nek megvan a maga anyagi alapja. Mint említettük, Tóth Józsi bácsinak 340 munkaegy­sége volt. Ez az átlag. De nem ritkaság a 400—500 egység. Voltak olyan tagok, akik csupán terményből 80—90 mázsát vittek haza. A háztáji földek is megadták a 30—35 mázsát Az egy munkaegységre eső érték pénzre átszámítva, néhány fil­lér híján 50 forintot tesz Id. Ennek 48 százaléka természet­beni, 52 százaléka pénzbeni ré­szesedés. További céljuk: ezt az arányt a jövőben még nö­velni a pénz javára. A Vörös Csillag jól sikerült zárszámadása nem maradt ti­tokban a gobelines faluban. Egyre több tóalmási gazda for­gatja fejében a belépés gondo­latát. Amikor ott jártunk, ép­pen belépési nyilatkozatot jöt1 kérni egy fiatalember: Tóth János. Szebelkó Erzsébet EGY ESZTENDŐ MUNKAJA ALAPJAN jól vizsgáztak a népi ellenőrzési bizottságok Közel egy év telt el azóta, hogy a megyében megalakul­tak a népi ellenőrzési bizott­ságok. Tizenegy járási és négy városi bizottság dolgozik a megyei népi ellenőrzési bizott­ság irányítása alatt. A megyei népi ellenőrzési bizottság és a járási, illetve városi bizottsá­gok munkáját nemrégiben a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság is ellenőrizte, s beszá­moltak munkájukról a megyei pártbizottságon is. A vizsgálat és a beszámoló után a megyei népi ellenőrzési bizottság értekezletre hívta össze a járási és a városi bi­zottságok elnökeit. elnök- helyetteseit, hogy ismertesse a felettes szerv véleményét, ér­tékelje az évi munkát. Az ér­tekezleten részt vett Oczel Já­nos elvtárs, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Házi Árpád elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Visszatekintve az egyéves munkára elmondhatjuk, hogy a népi ellenőrzési bizottságok jól végezték el a rájuk bízott feladatot. Filmművészeink életközeiben Vasárnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy Törőcsik Mari, az Édes Anna című új magyar film főszereplője Da- basra látogat szombaton, hogy személyesen is találkozzék kö­zönségével. Mint értesültünk, csütörtökön a művésznőt kór­házba szállították, így ez a ta­lálkozás elmarad. Marad azonban nem egy le­hetőség — akár ebben a hó­napban is —, amikor a mozi­látogatók találkozhatnak, be­szélgethetnek kedvenceikkel. Zen the Ferenc, a Csendes ott­hon címszereplője ugyancsak szombaton Mende községben vesz részt egy ankéten, ami­kor is az ezerszemű szakértő­vel, a közönséggel vitatja meg alakítását és az egész filmet. Nagybörzsönybe 18-án vár­ják a művészvendégeket, Má- riássy Juditot és Tarsoly Ele­mért. Az Egy pikoló világos című filmről rendez itt vitát a KISZ, tehát ez alkalommal elsősorban a fiatalok mond­ják el véleményüket arról, hogy a film mennyire tükrözi a mai ifjúság gondjait, örö­meit. Műsorral egybekötött divatbemutatót rendezett az Örkényi Földművesszövetkezet. Egymás után mutatták be a diva­tos, ízléses férfi, női és gyermekruhákat a hozzáillő láb­belikkel. Az előadás és a bemutató nagy tetszést aratott A járási és városi bizott­ságok tíz központi és 52 saját hatáskörbe tartozó vizsgálatot tartottak. Eddi­gi működésükkel megsze­rezték a lakosság bizalmát. Bizonyíték erre, hogy alig há­romnegyed év alatt 306 közér­dekű és 230 magánpanasz ér­kezett hozzájuk. A lakosság bizalmát növelte az a tény is, hogy a népi ellenőrzési bizott­ságok a bejelentéseket ponto­san és szigorúan kezelték, nem fordult elő olyan, hogy a vizs­gált intézmény, vagy vállalat felelősségre vonhatta volna a jóhiszemű bejelentőt. A bizottságok vizsgálatai a megye gazdasági életének majdnem minden területére kiterjedtek. Ellenőrizték, hogy a vállalatok vezetői és dolgo­zói hogyan tartják be a jog­szabályokat, rendeleteket, ho­gyan foglalkoznak a dolgozók beadványaival, hogyan gazdál­kodnak az állományon kívüli béralappal. Megvizsgálták a földművesszövetkezeti boltok, az állami nagy- és kiskereske­delmi üzletek gazdálkodását. A földművesszövetkezetek fel­vásárlóhelyein ugyancsak el­lenőrizték a felvásárlási mun­kákat is. Természetesen, hogy a népi ellenőrzési bizottságok munká­jukat jól végezhessék. a helyi pártbizottságok, ta­nácsok, Hazafias Népfront- szervezetek segítségére von szükség. Jó kapcsolat alakult ki a pártbizottságokkal, ■ különösen sokat segített a Manori Járást Pártbizottság. Jó kapcsolat alakúit ki a közös munka során a népi el­lenőrzési bizottságok felettes szervével is. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a meg­adott tervfeladatok mellett csupán elvi irányítást ad, és így biztosítja a megyei népi el­lenőrzési bizottság önállóságát. Néhány szót a népi ellen­őrökről is kell mondani. A legtöbb helyen a népi ellenőrök lelkesedéssel, kedvvel látják el munkájukat és szakmai felkészültségük is kielégítő. Ahhoz azonban, hogy továbbra is jó eredményeket érjenek el, állandó és szoros kapcso­latot kell létesíteni a la­kossággal és javítani kell a vizsgálatokban részvevő fizikai dolgozók és parasz­tok arányát. Felszólalt az értekezleten Oczel elvtárs is. aki többek kö­zött a következőket, mondotta: — Jól végezték munkájukat a megye népi ellenőrei. Egyes helyeken követtek el ugyan hi­bákat is, ezt azonban a ta­pasztalatlanságuk okozta. Felhívta a népi ellenőrzés! bizottságok figyelmét arra, hogy erősítsék meg, foglalkoz­tassák többet az egyes szak­mák legjobb dolgozóitól ala­kult szakcsoportokat, mert ezek igen sok segítséget ad­hatnak a vizsgálatok előkészí­tésében. Kérte a népi ellenőr­zési bizottságok elnökeit, 'hogy problémáikkal forduljanak a pártbizottságokhoz. A latoosr sággal is szorosabb, több réte­gű kapcsolatot kell kialakítani. Ennek egyik módja, ha a né­pi ellenőrök községi tanács­üléseken beszámolnak eddig végzett munkájukról, egy-egv vizsgálat eredményéről. Házi Árpád elvtárs a terü­let jobb megismerésére hívta fel a népi ellenőrök figyelmét, mert ebből következik, hogy minden területen mindig a legalkalmasabb pillanatban, a lakosságot leginkább foglalkoztató kér­déseket vizsgálhatják meg. A népi ellenőrzési bizottságok munkájára, is vonatkozik az „inkább kevesebbet, de job­ban” elv. Forgács József, a megyei né­pi ellenőrzési bizottság elnöke összefoglalójában a követke­zőkben határozta meg a bi­zottság további feladatait: Az eddiginél nagyobb gon­dot kell..fordítania a területi szervek irányítására. Minden szinten ki kell építeni a szak­csoportokat. meg kell javítani a vizsgálatokban részvevő fi­zikai dolgozók és parasztok arányát s a gyengébben dol­gozó bizottságok munkájának megjavításához a pártbizottsá­gok segítségét kell kérni. Egyharmaddal növekedett az egy főre jutó zöldségfogyasztás Fokozzák a vitamindús konzervek gyártását A szakemberek megvizsgál­ták a zöldség- és gyümölcsfo­gyasztás alakulását. Megálla­pították. hogy nálunk» az egy lakosra jutó zöldség mennyi­sége az utóbbi 20—25 évben egyharmaddal növekedett. Jelenleg fejenként évente átlagosan 64 kilogramm zöldséget fogyasztunk, be­leértve a csecsemőket is. Noha az utóbbi két évtizedben lényegesen több zöldségféle ^iiiiiiifimiiiiiiiiiiiiiiiitiiiitniiiiMmiitfiiint««mniiiiiiiiiiiinHamiiii*Mi«MmmiiiiiiiiMnH«t«fimiaiuutiuiHiiutia«uimii'««titiiiiiMittiM«iitiiii>iMi«fii*ii«iiiinitiiiiifiiiiiiiiiHti«iiHiNiiiH««iiitiiiiiiHi«iiMuiitiiiiiiiii!Mf>iaiiiiaiiiiiiiUjmMiiitiiiiiiiuuiiiitiiiiiiiiiiiHiMitiiii*s Ha nem IS árulhatjuk el a takarékos emberek nevét, akiknek betétjük van a. taka­rékban vagy a KST-ben, már az is elég, ha magáról a taka­rékosságról beszélünk — álta­lában. Mert jelenleg az általánosí­tás többet jelent az egyenkénti adataiknál. A Május 1 Ruha­gyár ceglédi üzemében például a munkásoknak több, mint a \ fele tagja a Kölcsönös Segítő i Takarékpénztárnak. Egy év \ alatt több, mint húsz új tag i lépett be a KST-be és fizeti \ azóta is rendszeresen a havi ! betétet. Másutt orvosok takarékos­lkodnak, hogy az OTP-hitelt I igénybevéve gépkocsit vásárol- ; hassanak. ! S különösen azóta, amióta a i ceglédi asszonyok kiadták 17 i jelszót: „Ahány ház, annyi ta- \ karékkönyv!”, egyre jobban I terebélyesedik a takarékossági j mozgalom. Termelőszövetke- I zeti tagok váltanak betétkönu- \ vet, pedagógusok magvarázzák I az iskolában osztályfőnöki 'órán a tákarékosság előnyét. TITKOKRÓL Olyanról is egyre gyakrab­ban hallani, hogy háziasszo­nyok a havi kosztpénzt bete­szik a takarékba és apránként veszik ki. így nem fogy el idő előtt s amikor eljön a hónap vége, mindig marad ' vala­mennyi pénz a betétkönyvben, amit másként bizonyára elköl­tötték volna, S mindez nem titok. D? lehet-e OZ, amikor most fizetik ki a KST-betéteket es némelyik tag több ezer forin­tot kap kézhez. Van is dolga a kereskedelemnek, hogy meg­felelő mennyiségben biztosít­son árut a sok, hirtelen „meg­gazdagodó” embernek. S míg korábban az olcsó áruk fogytak zömmel, addig ma már válogatnak az embe­rek. Válogatnak, mert több pénzt éreznek a kezükben. S akinek pénze van, az igénye sebb is. S ez sem titok. Egyik ismerősöm említette c minap: — Jó a lottó is, a totó is, mert sok embert juttat na­gyobb összeghez, de az igazi a takarékkönyv. Ahhoz nem kell se szerencse, se izgalom. Amit betett az ember, kamatostól kapja vissza. Azt hiszem, a legközelebb Alit az igazsághoz ez az isme­rősöm és ha nem tudnám róla, hogy két betétkönyve is van, akkor is hinnék a szavának. Kinek jó a betét? A FIATAL HÁZASPÁR­NAK: Könnyebben vásárolnak bútort. A KISDIÁKNAK: ö a fény­képezés szerelmese és nem elégszik meg Ljubityellel. Neki legalább Certo kell s ehhez természetesen pénz... taka­rékkönyv. A CSALÁDAPÁNAK: Aki­nek több gyermeke van és ka­rácsonykor egyszerre akarja valamennyit meglepni aján­dékkal. A KST vagy a betét­könyv a legjobb pénztárca- Mindig nyitva van, rendelke­zésre áll. A HÁZIASSZONYNAK: Aki megvásárolja a tüzelőt, elő­teremti a nyaraláshoz a pénzt, aki a háztartást vezeti. Nincs a társadalomnak olyan tagja, aki elmondhatná magá­ról, hogy neki a takarékosság, a betétkönyv felesleges. S az állam szavatolja pénzét és ka­matot is fizet. Az sem titok hogy ^ országokban, így a Szovjet­unióban is, a talkarékbetétek összege eléri az egy hónapban kifizetett munkabérek össze­gét. Ez azt jelenti, hogy a for­galomban levő bankjegyekkel helyesen gazdálkodik az állam is. a lakosság is. De még mindig sok házba kell elvinni a takarékosság gondolatát, hogy megértsék: elsősorban nekik van belőle hasznúik... nekik, mert hiszen a bank is az ő tulajdonukban van. Gáldonyi Béla kerül piacra, mint régebben, ez a fejlődés mégis több or­szághoz viszonyítva, nem ki­elégítő. Az élelmiszeripar szakembe­rei ezt azzal magyarázzák, hogy a lakosság még mindig idegenkedik a konzerv-zöld- ségféléktől és a tartósítást há­zilag oldja meg. A laboratóriu­mi vizsgálatok kimutatták, hogy a régi módszerekkel eltett zöldség és gyümölcs ke­vésbé őrzi meg természe­tes tulajdonságait lés a helytelen kezelés miatt | sokat veszít vitamintartalmá- ! bői. A Budapesten elfogyasz­tott zöldségnek még jelenleg is | csak kilenc, a gyümölcsnek pe- idig alig három százaléka a 1 konzerváru. | A konzervipar tizenöt éves |távlati tervében szerepel a.vi- 1 tamindús konzervek termelésé- |nek és értékesítésének fokozá- I sa. Az az elképzelésük, hogy a | gyártás további korszerűsítésé­ivel, új gyártmányok bevezeté- 1 sével. a távlati terv végére a | hazai zöldségfogyasztás mint- fegy 77 százalékát fedezik kon- § zerwel. A gyümölcskonzervek | termelésénél — mint mondot- |ták — azt tekintik elsődleges | feladatnak, hogy I jó minőségű, üdítő befőttek I és gyümölcslevek forga- ! lomba hozatalával csök- I kentsék az alkoholfogyasz­tást. 1 Ugyanis nemzetközi statisztikai | adatok bizonyítíák. hogy íz- | ietes gyümölcskészítmények, 1 szénsavas gyümölcslevek na- |ávobb forgalma esetén keve- 'sebb alkoholt fogyasztanak. Divatbemutató Örkényben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents