Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-11 / 292. szám

4 \ "\fC Map 1958. DECEMBER 11. CSÜTÖRTÖK BESZELGETES AZ ALKOTOKKAL I zr* 1958. december 10. Nem láttam még A fekete zászlóalj című csehszlovák fil­met, de ma délelőtt szentül el­határoztam, hogy még a héten okvetlenül megnézem. A mai beszélgetés szülte az elhatározást, egy beszélgetés a film alkotóival, Vladimir Cech rendezővel és Kamii Pixa forgatókönyvíróval. Mindeddig csak annyit tud­tam A fekete zászlóalj-ról, hogy idegenlégiós történetet visz vászonra, tehát bizonyára izgalmas, érdekfeszítő, helyen­ként talán megható is, hiszen azt mutatja be, hogyan vergő­dik egy fiatal cseh fiú, aki megszökött hazájából, a viet­nami idegenlégiós zászlóalj poklában. Most megtudtam sok min­dent a film születéséről. ' Először is azt, hogy ez a té­ma Csehszlovákiában is, Né­metországban is (mind Keleten, mind Nyugaton) aktuális. Tíz­ezer cseh, negyvenezer német fiatal kínlódik ott és úgy, aho­gyan a film hőse. És hány magyar! A csepeli „tűzkeresztségen“’, ahol a filmet elsőnek mutatták be, a cseh rendező kezét meg­ragadta egy fejkendős nénike és elsírta, hogy az ő unokaöcs- cse is ott van, ahová a film vitte a nézőt. — Igen — mondta Vladimir Cech —, a tékozló fiú vissza­térésének históriája ismét ak­tuálissá vált. Elbeszélte, mit akartak mon­dani a filmmel. Azt, hogy a demókrácia, a szabadság, a humanitás esz­méiről szavaló, és azt az ide­genben kereső fiatal végül is egy SS-tisztben, a légió tisztjé­vé lett fasisztában „találta meg” ezeknek az eszmények­nek a hordozóját, és kénysze­rült ő, a fasiszta megszállás áldozata, egy fronton harcolni ellenségével az igazi demokrá­cia, az igazi szabadság és az igazi humanitás ellen. És a nehézségekről is "zó esett. Mert nehéz volt ezt a filmet elkészíteni Pozsony mellett, egy természetes vadságában maradt szigeten. A külső fel­vételek egy részét ugyan Viet­namban forgatták, de ahol szereplők mozognak, azt már odahaza. És mégis, maga a prágai vietnami nagykövet sem tudta megkülönböztetni a kétféle felvételt, annyira gondosan készítették. És ki­sebb akadályok: honnan sze­rezzenek amerikai fegyver­Jelenet a filmből zetet, gépkocsit, hiszen a film hitelessége megköveteli eze­ket a kellékeket. Az ilyen vo­natkozású dokument-filmeket is csak nyugatról, Franciaor­szágból lehetett volna szerez­ni, de nyilvánvaló, hogy a francia kormánykörök nem szolgáltattak bizonyítékot ma­guk ellen. De segítség is akadt. A prágai követség egész személyzete részt vett, szemé­lyes szerepléssel is, a munká­latokban. A nagykövetség tit­kára szerepet vállalt. A nagy­követ fiacskája szintén. Aho­gyan a rendező elmondotta, a filmben szereplő idős, szakál­las vietminh — a vietnami Nemzeti Bank tisztviselője, aki véletlenül éppen a forgatás idején utazott keresztül Cseh­szlovákián, és — természete­sen — felkérték szereplésre. És a többiek, a hivatáso­sak ... Az idegenlégióban a legkü­lönbözőbb nációk gyermekei jelentkeznek. A, film hűsége érdekében a német, francia, angol, lengyel stb. szerepeket német, francia, angol, len­gyel stb. nemzetiségű szerep­lőkkel játszatták el. Valóságos nemzetközi bri­gád verődött össze Pozsony mellett, hogy szót emeljen a film nyelvén az embertelen­ség, a fasizmus, a háború el- len. Nemzetközi probléma, nem­zetközi szereplőkkel. És nemzetközi sikere van. A Karlovy Vary-i filmfesz­tiválon a III. fődíjat nyerte. Lekötötték a'népi demokrati­kus országokon kívül a nyuga­ti országok filmesei. Elsőnek a nyugatnémetek (!), azután a japánok, belgák, osztrákok és kedvező ajánlat érkezett a* USÁ-ból is. Ez a film első negyedéves mérlege. És a jövő? Elsősorban hatásában mu­tatkozik meg. És abban, hogy járhatóvá lett egy olyan út, amelyen haladva különböző nemzetek művészei összegez­hetik erőiket a cél érdekében. Igen, ezt a filmet meg kell nézni! G. L. 1 EZERDOLLÁROS CIGARETTA § | Skoplje egyik mozijában egy | 1 kislány nyolc külföldi cigaret- f | tát talált. Odaadta őket édes- | I apjának, aki _ mivel nem | 1 dohányos — tovább ajándé-| | kozta azokat barátainak. így | I jutott el az egyik cigaretta | | Mitrevski kumanovi cukrász- S | mesterhez, aki nagy örömmel | 1 gyújtott rá, de csodálkozva | | vette észre, hogy a külföldi ci- | | garetta nem szelei. Amikor fel-1 1 bontotta, egy ezerdolláros bank-1 1 jegyet talált benne. A rendőr- | = ség azonnal megindította aj | nyomozást és a nyolcból három | | cigarettát sikerült már meg- í | találnia _mindegyikben benne | | volt az ezerdolláros bankjegy. 5 | Feltételezik, hogy a „dollár- | | cigarettákat” egy csempész | I vesztette el a moziban. I HATVANEZER FONTOT ÉRŐ | MENYASSZONY I Egy gazdag török fiatalember 1 | beleszeretett egy szegény lány- f | ba és annak rendje-módja sze- | | rint meg is kérte a kezét. A | = lány apja azonban csak azzal | | a feltétellel volt hajlandó f | leányát hozzáadni, ha a kérő a | | lány testsúlyának minden kilo- | | grammjáért ezer török fontot § | fizet. A lány súlya ugyan 60 § | kiló, de ez nem tántorította el = 1 a vőlegényt, aki az esküvő elő § | estéjén szépen kifizette a 60 000 = § fontot. = Cfiilm, Színház.., Qrodaloin­EMBER AZ EGBEN A közeljövőben mutatják be filmszínházaink az Ember az égben című angol játékfilmet. miimiiuimiiimiHiiiiiiiHiimitimiiiiiimmiimmimmMt Tovább fejlesztik a politechnikai oktatást az iskolákban a politechni­H. E. Bates: Jó széllel francia partra A Megjelent a Valóság első száma Uj folyóirattal lett gazda­gabb a magyar sajtó: megje­lent a Valóság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tár­sadalomtudományi folyóira­tának első száma. A folyóirai tájékoztat a filozófia, a köz- gazdaságtan, a jogtudomány, a történettudomány, az iroda­lom- és nyelvtudomány, a mű­vészetek története, a pedagó­giai és más társadalomtudo­mányok új hazai és külföldi eredményeiről. A tudományok magasszínvonalú népszerűsí­tésére tanulmányokat közöl gazdasági, politikai és kultu rális fejlődésünk problémái­ról, áttekintést ad a magyar és a külföldi irodalomról. A Valóság első számában Kardos László Líra és értelem címmel a költészetben jelent­kező értelemellenes tenden­ciákról írt cikket, Mód Ala­dár Magyar prológ című ta­nulmánya pedig az 1918-as ok­tóberi polgári demokratikus forradalommal foglalkozik Hevesi Gyula a haladó értel­miség tevékenységét vizsgál­ja az 1919-es Tanácsköztársa­ság előkészítésébek idősza­kában. Cikket közöl a folyó irat a szociológia és a ki­bernetika viszonyáról. A Kul­turális figyelő, az Uj könyvek című rovat, továbbá a külföl­di folyóiratok szemléje, sok­rétűen tájékoztat a nemzetköz* és hazai tudományos és kultu­Korcsolyázó csimpánzok! Az Aeros Cirkusz két kedvence. Mó­ric és Charly szombat délelőtt meguzsonnázott és utána el*űnt £ cirkuszból Óriási ha.lsza után a városligeti légpá’.ya szálén talál- ‘4k meg Őket. Sok nevető gyer­kek k'sérte vissza a cirkuszhoz * sivalkodó csimpánzokat. rális élet jelentősebb esemé nyeiről, a fontosabb vitatott problémákról. Több iskola figyelemreméltó kezdeményezéssel kísérletezik, hogy minél közelebb vigye az iskolai oktatást és ezzel meg- kedveltesse a munkát a fiata­lokkal, megkönnyítve pálya- választásukat is. Szolnokon például a Verseghy Ferenc gimnázium a hét egyik napján reggel 7-től déli 1 óráig fém­ipari üzemben dolgozik. A diósgyőri gimnázium harma­dik osztályos diákjai heten­ként egyszer 24 órán át autó- szereléssel foglalkoznak. Öz- don az üzemi mérnökök tarta­nak előadásokat és gyárlátoga­táson ismertetik meg a tanuló­kat az üzemek munkájával. Megyénkben 36 általános és 3 középiskolában vezet­ték be a politechnikai ok­tatást, az ősszel. Ezek közül 13 iskolában ipari jellegű, 23-ban pedig mező- gazdasági jellegű gyakorlati oktatás folyik, 70 pedagógus vezetésével. A megyei tanács 530 000 forintot költött az is­kolák szükséges felszerelésére, amelyből kéziszerszámokat, konyhafelszereléseket, varró­gépeket és mezőgazdasági esz­közöket juttattak el az isko­láknak. Általában egy iskolá­ban, egy osztályban folyik poli­technikai oktatás, kivétel ez alól a pilisvörösvári, a ceglédi és a nagykőrös-hangácsdülői gozat részt vesz kai oktatásban. Január folyamán megyei politechnikai tanácskozás* hívnak össze. Azokat az iskolákat, ahol politechnikai oktatás folyik, egy-egy gyár, állami gazdaság vagy termelőszövetkezet patro­nálja. így például a sziget- szentmártoni iskola gyakorlati foglalkozását az Egyetemi Tangazdaság segíti műtrágyá­val, anyaggal és szakelőadók­kal. A Dunakeszi Járműjavíti a helyi és a környékbeli isko Iákat segíti. Az alsógödi isko lát a Chinoin-gyár patronálja. Jövőre újabb 35 iskolá­ban vezetik be a megyé­ben a politechnikai okta­(ástW A megyei tanács előrelátható lag újra több mint félmillió forintot fordít majd a? iskolák gyakorlati oktatásának to­vábbfejlesztésére. Országos viszonylatban * tervek szerint 1959 szeptembf* rétől további 500 általános Is­kolába vezetik be a tanulók műszaki-gyakorlati képzését a műszaki-gyakorlati képzés* folytató középiskolák száma pedig előreláthatólag a jelen­leginek kétszeresére emelke­dik. Az állam a politechnika» oktatáshoz a jövő esztendőben 10 millió forint anyagi támo­gatást nyújt. modern angol regényiro­dalom egyik legjellegze­tesebb alakja Bates. Huszon­egy éves korában írja el­ső regényét, A két nővért, s a következő tizenöt évben no­vellái, esszéi egymás után aratnak sikert. Végigharcolja a második világháborút, s él­ményeit számos novellában, majd a Jó széllel francia part­ra című regényében írja meg, amely 1945-ben jelent meg elő­ször. Ha ez a regény a történe­lemhez és az író élményeihez oly közel nem állna, alig hi­hetnénk, hogy nem az évek szűrőjén finomult ilyen csön­des szépségű alkotássá. Aho­gyan a világháború iszonyú emlékeitől távolodunk, egyre többet várunk attól az írótól, aki az iszonyat képeit még egyszer, elénk meri. vetíteni. Bates tehetségének beszédes bizonyítéka, hogy a háború utolsó évében megjelent regé­nyét úgy olvassuk, mintha ma íródott volna — tizenhárom év távlatából. Ez a regény túllép már Ba­tes novelláinak apró etude- jén, s nagy szonátává érlelő­dött. Témája a második világ­háború, de sokkal inkább az örök ember. A Jó széllel fran­cia partra: egy nagy szerelem története. Hőse John Frank­lin angol repülőtiszt. Gépe felmondja a szolgálatot, s csak nagy nehézségek árán sike­rül földet érnie francia terü­leten. Egy humánusan gondol­kodó francia paraszt házában talál menedéket társaival együtt. Itt ismerkedik meg a házigazda lányával, Francoise- val, aki iránt szerelemre lob­ban. A lány kedves, barátsá­gos hozzá, még akkor is, ami­kor sebesült kezét amputálni kell. De vajon — vívódik ön­magával — szerelem az, amit a lány iránta érez, vagy csak sajnálat csupán? Nehéz erre a kérdésre választ találnia, hi­szen teljesen ki van szolgál­tatva a lánynak és családjá­nak. Nekik köszönheti életét, menekülését. Bates, bár Francaise és Franklin nagy szerelmét raj­zolja meg regényében, mégis többet ad, mint egyszerű sze­relmi regényt. Kiáltó vádirat a háború, az emberi gonoszság ellen, amely annyi szenvedés, gyötrelem oka. A mélységes emberi humá­num könyve ez a regény. El kell olvasnia mindenkinek. (Európa Kiadó) «iiMiuiiiiüiiiiHiiiiiiiiiiiimiimimiitimiiiiniiimiiiiii Filmhíradó (/ ............................. FILM KÉSZÜL az NDK-ban Frederic Joliot Curie életéről. amely valamivel sötétebb szí­nű. Ezek nemi szervek, mert a medúzáknak nagyon bonyo­lult nemi életük is van. De még szembetűnőbb az a sok sallang, amely a harangból lecsüng és folyton mozog, mintha ez lenne az állat lába és tapogatója. Csakugyan, ezekkel fogja a medúza a zsákmányát. Néha a korong­ból is sok tapogató csüng le, sőt, van olyan fajta is, amely méteres fonalakat ereszt a vízbe. Jaj annak, aki ilyen lovaihoz hozzáér, úgy éget, mint a csalán. A tengeri für­dők vendégei már jól ismerik ezt, néha szinte lehetetlenné teszi a fürdőzést a sok „csa- lánozó” medúza. A sok sallang központjában, tehát alul, van az állat száj­nyílása, amely közvetlenül a gyomrába vezet. Akváriumok­ban megfigyelték, milyen ügyesen fogja meg a medúza az apróbb halakat, amelyekből él. Odaviszi őket a szájnyí­lásához, úgyszólván beletömi a megbénított áldozatot a gyo­morba. Néhány ezer fajta medúza van. még a Jeges-ten­gerben is nagyon sok találha­tó, de a legszebbe’, az egyenlí­tő vidékén élnek. A Kanári­szigetek körül vagy az Indiai­óceánban találjuk a legcso­dálatosabb meduzavilágot. Csak ott él a „portugál gálya”, ott találjuk a híres szifonofó- rákat, a nagy meduzaállamo- <kat, az óriásokat, amelyeknek méteres a korongjuk, ott van a „Vénusz öve”, amely gyé- mántos színek füzében fel és alá evez. Francé leírja, hogy egyszer a kelet-indiai partoknál millió­nyi medúzával találkozott. A tenger a láthatárig tele volt rózsaszínű vitorláikkal. Három napig tartott, míg megsza­kadt végtelennek tetsző lánc- soruk. De még azután is so­káig látszott a hajó mögött a kristálykék vizen a rózsaszí­nű fény. Meduzaállamoknak nevezik a „portugál gályá­kat”. mert itt egy „állatban" sok egyesül, összetartanak, együtt táplálkoznak, együtt védekeznek, egymásnak segí­tenek. De mégsem igazi „ál­lam” az ilyen szervezet, mert az egyének nem élnék külön. Inkább virágzó fához lehetne hasonlítani. Minden virág­nak megvan a külön élete, mégis összeforrnak, testileg is egyesülnek eqv nagy egészbe. Inkább állattelep ez. nagy munkamegosztással, s úgy van A HUNNIA Filmstúdióban befejezték az Álmatlan évek és a Kard és kocka forgatását. A PANNÓNIA Filinstudió- berendezve, hogy minden | bin megkezdték az angol A egyén kap valamit abból, amit | dzsungel könyve, az És Varsó más helyen más egyénék | messze van című lengyel, va- zsákmányoltak. A teljes kö- | lamint A gyűlölet lángjai cí- zösségben élő átlátok mind- 1 mű szovjet—bolgár filmek fel- egyikében csőrendszer van, | Iratainak készítését. amely a központi konyhához | igen NAGY SIKERREL vezet. Onnan kapják a táp- | játsszák Londonban A macska lálékot. Ezek az állatok o. szi- fa forró bádogháztetőn című fonofora szervezeteben felül | amel.ikai fiImet Az Ernpire élnék, légtartalmukkal fenn- !Filmszínház 1929 6ta egyetlen tartják az egész közösséget. | fnmrnel sem ért el ilyen bevé- Nincs azonban bennük szapo- | rodási szerv, nincs gondjuk a 1 RnRPRT vnTTvrc'rrtiu * megélhetésre, de nem ismerik I , ROBER^ YOUNGSTON A „ j = kacagas kuvalkadja címmel nak a szerelemről = ,o1 Slkeru,‘ antológiát állított „ , = össze az 1925—1928 között ké­Az úszó harangök alatt ott | szmt nagry sikerű filmvígjáté- vannak a „védőállatok" vagy § kokból, amelyben megjelenik fedő egyének, amelyek elvesz- | többek között Stan és Pan és tettek mindent, ami valami \ még számos népszerű fi’mko- élőlényre emlékeztetne. Más i niikus. céljuk nincs, mint hogy a| r- , , vadászokat, a tapogató egyé- I ELKEÄSZfÜLT Fernande! uj neket. az emésztő polipokat és I ’ A t?'Teny ~ ^veny. az ivaros egyéneket megvéd- lA, tű™ m.as,k s.zertpl6\t az ... = olaszok népszerű komikusa: ,eK- I Toto. Kiválasztott mérgük olyan | erős. hogy még az embert is képes megölni. OLASZ—FRANCIA kopro- ! dukciós filmet mutattak be a | római filmszínházak. A film | cime: Toto Párizsban, s a | népszerű olasz komikus játé­A matrózok nagyon félnek tő- | kara ®p“1- le. Legszebbek az „anyák”. I NYUGAT-NÉMeLoRSZÁG- qyönyörü. cifra színűek és az J BAN befejezték az Eifteli egész állam lenvédettebb he- l bandita című új filmet, amely- lyén élnék. A legcsodálato- \ bek két, olvan kiváló főszerep- sabb. hogy néha kiszökik az 1 bője van. mint Maria Schell és államba} egy-egy medúza, te- | Curd Jürgens. hát önállóságuk mégsem vész | ALEC GUINESS híres an- el. Érdekes, hogy az állat | goi filmszínész filmet szándé- 99 százalék vízből és csak egy | kozik készíteni Gandhi életé- százalék húsból áll. I bői. A tudósok a medúzát még ma is az állatvilág legnagyobb rejtélyének tartják. Pedig a medúzát mindenki ismeri, a\ki valaha tengeren járt, különö­sen a német vizeken, vagy a francia strandokon. A medúza szárazföldön nem valami szép látvány. Alaktalan, idétlen, nem tud magán segíteni. A víz­ben azonban ez a remek állat a legnagyobb szépségek egyi­ke. A Keleti-tengerben sok élő medúzát lehet látni. A tenger csaknem gyöngyszínű, benne úszkálnak remek ibolyaszín ernyőjük alatt a medúzák. Vannak köztük félméteres át- mérőjű&k is. de sokkal gyako­ribbak a kisebb, rózsaszínű, vagy teljesen átlátszó állatok. Néha tele van az egész ten­ger ilyen csillogó napernyők­kel. Titkos életükből is sokat el lehet lesni, ha megfigyelik őket. Testük üvegszerű, átlátszó, minden szervüket meg lehet különböztetni bennük. Úszásuk módja is meglepő: leheletszerűen, mintha csön­desen lélegzene. kissé össze­húzódik az ernyő és akkor 'kis lökéssel előre*ör az állat. Bá­mulatos. amikor a szivárvány minden színében felcsillan ez a megfordított kehely, amely leginkább valami drága antik serlegre hasonlít. A test belsejében megfordí­tott nyolcas alakú hólyag van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents