Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-10 / 291. szám
fMt ffc&rvr WCirlap 1958. DECEMBER 1«. SZERDA Pomázi emberek, pomázi tervek Faluhelyen ilyenkor már szünetel a munka, csak a ház, a jószág körül tesz-vesz a gazda, s igyekszik be a melegre, ahol jólesik a pihenés, a beszélgetés, meg egy-két pohár bor a szomszédokkal, barátokkal, rokonokkal. A gondolat a jövő körül forog. Mert eltelik a karácsony, s véget ér egyszer a hangulatos Szilveszter-éjszaka is, amely után új napra, új évre, az új évvel új gondokra, tennivalókra virrad az ember. Ezért aztán a ködös, hűvös decemberi napokon sor kerül az eltelt év munkájának, eredményeinek mérlegelésére, s a következő esztendő terveinek, reményeinek latolgatására. így telnek a napok sok po- mázi portán is. Terveznek, számítgatnak az emberek. Vezetők és egyszerű emberek egyaránt. S a jövő körüli gondolatok között egyre határozottabb formában alakul ki az elképzelés: jövőre másként kellene, mint az idén! Bátrabban, kezdeményezve, összefogva a falu erejét, a jószándékot, a segítőkészséget. a tehetséget, a pénzt. Ezekről az elképzelésekről beszélgetünk Pomázon ezen a téli estén, baráti hangulatban. Mindenekelőtt az anyagi lehetőségét szeretnék megteremteni a további fejlődésnek. Pomáz híres gyümölcstermelő község, ahonnan ugyan az utóbbi időben nagyon sokon járnak gyárba, üzembe, de a falu mégis csak falu marad, s gyümölcstermelő híre, ha csökkent is, nem vész feledésbe Föld van. Nagyobb kihasználásra várnak a ház körüli telkek, s a régi kipusztult gyümölcsösök területei is, amelyek lassan elvadultad Újabb, nagyobb telepítésekre lenne szükség, mert piac is van, nem felejtették még el sem Pesten, sem Bécsben a híres májusi pomázi cseresznyét, meg a többi korai gyümölcsöt. Kisebb-nagyőbb telepítések történtek 1956 óta, főleg házkörüli epresek, málnások. Ezenkívül 20 holdra tehető a» a terület, amelyet összefüggőbben telepítettek az utóbbi időben. De ez még mind kevés, hiszen több, mint száz hold van kishaszonbérletben. * vagy ugyanannyi parlagon! Volna hely a nagyobb terjeszkedéshez, a jövedelmezőbb nagybani gazdálkodáshoz. A fellendüléshez, s általában a zökkenőmentesebfo gazdálkodáshoz több pénz kellene. Főleg a gyengébben álló gazdáknak. Ezért két elképzelés kezd kialakulni. Az egyik: meg kellene alakítani az önsegély elve alapján a takarékszövetkezetet. A másik: meg kellene szervezni egy virágzó hegyközséget. Ennek a két tervnek nyomában jártunk Pomázon a napokban. — Nálunk hagyománya van a szövetkezésnek — monaja Romvári Béla. a földművesszövetkezet agronómusa. — A gazdák helyeslik a takarékszövetkezet megalakítását. A „hagyomány’‘-t a régi hitelszövetkezet jelenti főleg Erre bizony kevés jót mondanak, pedig többekkel is beszéltünk, mert a hitelszövetkezel r.éhány földbirtokos kezében volt. s a hitelt nem azok kapták, akik leginkább rászorultak volna. Az is nagy terhet jelentett, hogy a felvett hitel tíz Százalékát mindjárt helyben le tellett jegyezni üzletrészként! Mányi András, a földművesszövetkezet helyettes igazgatósági elnöke arról beszél, hogy a takarékszövetkezetet nemcsak a pomázi, hanem a szomszédos, csobánkai gazdák te szívesen segítenék. Eddig már több mint húszán jeleneitek be, hogy támogatják a gondolatot. Igaz ugyan, hogy Ük jobban örülnének a saját, ónálló falusi banknak. Egye lőre azonban valószínű, hogv Pomáz központtal három községre terjeszti ki működésé* Hz új szövetkezeti bank. A földművesszövetkezet irodájából indulunk a tanácsházá- A sötétedő utcán Molnár téza gazdálkodóval találkozunk, akinek forintosított követelése van még az OSZH idejéből, s örömmel lépne be a takarékszövetkezetbe. A népbolt előtt Demeter József református esperes jön velünk szemben. — Nagytiszteletű úr! — állítják meg a szövetkezeti emberek. — Segítséget szeretnénk kérni a takarékszövetkezethez. — Nagyon szívesen! — hangzik a válasz, s ez az ígéret sokat jelent, mert 'köztudomású Pomázon, s az egész környékén, hogy Demeter József örömmel támogat minden olyan kezdeményezést, amely a felemelkedést, az emberek boldogulását szolgálja. A tanácsházán Deák Lászlóval, a volt tanácselnökkel beszélgetünk. Éppen hivatalát adja át, mert nyugdíjba megy a napokban. — Helyesnek látom én is a takarékszövetkezet megalakítását — válaszol kérdésünkre —, s egyik fő feladatának azt tartom, hogy az összegyűjtött pénzzel támogassa majd az új telepítéseket. Pandur Koszta egyéni paraszt főleg abban látja a takarékszövetkezet szerepét, hogy biztonságosabbá teszi a gazdák tervezését, munkáját. — Sokszor van úgy — mondja —, hogy megszorul az ember. Főleg tavasszal. Vetőmag kell, meg egyéb. Télen a takarmányhoz kell pótlás. Vagy a jószággal van valami baj. Az ember mégis tud hova fordulni, ha segítség kell. Beszélgetés közben a másik nagy tervre terelődik a szó, a hegyközségre. — A hegyközségen belül kellene fokozottabb formában megvalósítani az irányított termelést — fejtegeti elképzeléseit Deák László. Pomázról napi 4—5 vagon gyümölcsöt szállítottak el régebben. Egységes, jóminőségű áru volt, - szépen kerestek a gazdák, s híre ment gyümölcseinknek. A tervek szerint most is úgy szeretnék megoldani a hegyközségen belüli munkát, hőgy egységes áru termelésével, egységes, közös növényvédelemmel, közös, nagybani értékesítéssel magasabb jövedelemhez jussanak. Szeretnének faiskolát létesíteni, mert nehézségekbe ütközik most is a csemeteellátás. A faiskolán keresztül könnyebben oldhatnák meg az egységesebb gyümölcs termelését is. A régi hegyközség üzemeltetett aszalót. Ez időközben tönkrement. A lekvárfőzőjük azonban még helyreállítható. Üzemképes a régi motoros permetező is, amely most a földművesszövetkezet kezelésében van. Ezeket megkapná a hegyközség, más támogatásra is számíthatnának a földművesszövetkezettől, s így mindenképpen sikerrel járna működésük. Miközben beszélgetünk, Deák elvtárs feláll az asztaltól és egy díszes faragású csutorát akaszt le a falról: — Van itt jó példa, amit követhetünk! Megnézzük közelebbről a csutorát, s kiderül, hogy a Földművelésügyi Minisztérium I947-es vándordíja. Boraiért kapta a pomázi hegyközség. A csutora azóta is itt lóg a tanácselnök szobájában. Már elfelejtkeztek róla, s lassan feledésbe megy a pomázi borok híre is. A decemberi napok lassan peregnek. S a napok múlásával egyre határozottabb formákat öltenek a tervek Is. A takarékszövetkezet a héten alakul. Az új esztendő — reméljük — meghozza a másik terv valóraválását is, s az új erőfeszítésekkel új sikerek születnek Pomázon is, „méltón régi nagy híréhez”. Tenkely Miklós Épül az Irtis- Karaganda csatorna Az Irtis vizét csatornákon keresztül Közép-Kazahsztánba vezetik, ahol az utóbbi években a Szovjetunió eyyik legnagyobb ipari központja épül. A csatorna hossza 450 kilo- miter, szélessége több mint 20 méter. A bővizű Irtis e csatornán keresztül Karaganda városáig is eljut és számtalan iparvállalat, kolhoz és szovhoz vizei’''ősi problémáját oldja meg. Az építkezés Pavlodar mellett kezdődik meg. Itt 14 nagyteljesítményű szivattyú 420 méter magasba emeli az Irtis vizének szintjét. A csatorna utolsó szakaszába másodpercenként 50 köbméter víz folyik majd. Szemtanúk vallomása bizonyítja: LÉTEZIK A JETI, A TITOKZATOS „HAVASI EMBER Rincsen professzor, mongol tudós egy Moszkvában rendezett szlavisztikai kongresszuson érdekes nyilatkozatot tett a havasi turisták sokat vitatott alakjáról, a „havasi emberről”. A kiváló tudós kijelentette: szemtanúk vallomása bizonyítja a „havasi ember" létét és semmi okunk sincs kételkedni e vallomások hitelességében. A havasi ember leírása nem új dolog: a XI. és XIII. századból származó mongol kéziratokban sok szó esik az „Al- maszról“, a vad hegyi emberről. Rincsen elmondta, hogy három „havasi embert" a második világháborúban lelőttek. Éjszaka három ismeretlen át akart jutni Mongólia határáNem hagyják magukra a péceli fiatalokat Pécelen sok a 14—16 éves fiatal, aki már elvégezte a nyolc általánost, de még rendszeres munkára nem helyezkedett el. De ha dolgozik is, nem árt, ha foglalkoznak vele, ha nevelik. Ebből a gondolatból indult ki a helyi nőtanács, amikor rendszeresen összehívja a fiatalokat. Hetenként egyszer találkoznak az iskolában, ahol pedagógusok beszélnek nekik a helyes viselkedésről, könyveket ismertetnek, közhasznú előadásokat tartanak számukra. Szórakoztatásukról is gondoskodnak, rendszeresen rendeznek klubdélutánokat, ahol a fiatalok vidáman, táncolva töltik az időt. nak egyik erősen őrzött szakaszán. A határőrök megállásra szólították fel őket; minthogy az illetők nem válaszoltak. a határőrök lőttek. Hajnalban három, erősen lesült, meztelen férfit találtak, akiknek testét erős szőrzet fedte. Utóbb megállapították, hogy jetik voltak. ÓRIÁS GYERMEK Kazahsztán déli részén él a néöte-ziföidős Mirgalim Nig- matullin, aki kereken 49 kilót nyom. Magassága egy méter 80 centi. A gyermek könnyedén mozog, s 10 kilós vizesvödröket emelget. Szülei 28 évesek é« normális növésűekj KÖNYVESPOLC |^niiniiiiiiiii!itiiiHiiiitiii<iiiiiniiiit!iiiiiiiii(iii!!ti<nHHiinfiHiHniniiittH|||j| Liviu Rebreanu: Leszámolás R ebreanu a román irodalomban előkelő helyet foglal el a kritikai realisták között, s nem ismeretlen a magyar közönség előtt sem. Most válogatott novellái és elbeszélései kerülnek az olvasó kezébe, s a róla alkotott kép ezzel még teljesebbé válik. Rebreanu — akárcsak a többi kritikai realista — nem ad megoldást írásaiban, addig jut el, hogy felveti és élesen megmutatja a burzsoá rend igazi arcát, visszásságait, s ha olykor keres is valamiféle megoldást, azt szemléletének korlátái miatt nem lelheti meg. Rebreanu hősei is lázadó emberek. Nem villával, nem fegyverrel, sőt: még csak nem is öntudatos szóval lázadnak. Szitkozódnak, fogaik között mormolják az átkot, de bennük él a szegény ember minden dühe, gyűlölete mindaz ellen, ami körülfogja őket, ami lehetetlenné teszi emberi életüket. Ilyenek a novellák hősei is, bármelyiket vesszük alaposabb vizsgálat alá. A Katasztrófa Pop Dávidja mennyire ismerős nekünk, magyaroknak is! S mennyire ismerős a sok-sok elesett, urak pimaszságát tűrő szegényember, aki lázadni sem mer, hiszen ezernyi kín tanította meg arra: egyedül lázadni az urak ellen oktalanság. De éppen Rebreanu korlátái nem engedik odáig eljut* ni a hősöket, hogy felismerjék: ha összefognak, ha a szegényember a többi szegénnyel összeáll, akkor a leghatalmasabb erő az ő erejük. '' Szinte minden írás hősének megtaláljuk a magyar hasonlóját. Ezért kerül közel a magyar olvasó szívéhez Rebreanu. Rebreanu minden sora élvezetes olvasmány. Nem találni a tömör szerkesztésű novellákban, elbeszélésekben egyetlen felesleges jelzőt sem, s minden szó, minden kifejezés a helyén vem, ott a legjobb, a legtalálóbb, ahová aa író elültette. Szerkesztési módszere, a konfliktus drámai kibontása nemcsak kiváló képességű írót jelez, hanem annak is bizonyítéka, hogy Rebreanunak elsősorban a tartalom és forma egysége volt a fontos, s nem az, hogy a kor ízléséhez igazodva szóvirtuóz legyen. A címadó elbeszélés és a Haláltánc az, ami leginkább kiemelkedik a kötetből. Itt már annyira közeljut az olvasó leikéhez az író, hogy az ember magát érzi az írások szereplőinek helyében, maga érzi azok fájdalmait, életük sok-sok megpróbáltatását. S ennél nagyobb elismerés írói teljesítményt alig illethet. Mészáros Ottó A mozgásszervi és az allergiás betegségek gyógyítása Beszélgetés dr. Végh Pál orvostanárral, a megyei Semmelweis Kórház belgyógyász főorvosával az új és a régi gyógyszerekről Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének belgyógyász szakcsoportja az elmúlt héten nagy érdeklődéssel kísért nagygyűlést tartott Budapesten. A háromnapos megbeszélésen számos érdekes előadás hangzott el a belgyógyászat egyik legidőszerűbb kérdéscsoportjáról, a mellékvesekéreg és a bél betegségeiről. A szakemberek közel negyven előadáson ismertették a kutatások eddigi eredményeit és a mellékvesekéreg betegségeivel, valamint a hormonjaival elérhető gyógyászati eredményekkel foglalkoztak. A mellékvesekéreg a belső elválasztású mirigyek egyike. Legismertebb betegsége, a Cushing-kór és az Addison-kór a hiányzó hormonok pótlásával gyógyítható. A mellékvese hormonjai közül a legalaposabban a Cortisont ismerte meg az orvostudomány és azt ma már az egész világon igen szép eredménnyel használják, főleg az ízületi, a reumás megbetegedések és az allergiás betegségek gyógyítására. Ezek a betegségek népbetegség jellegűek, szinte a világ minden részében egyre nagyobb gondot okoznak és az orvostudotikus folyamat. Nyel- \ jünlk egyet, azután \ még egyet és még; egyet — sokkal to- \ vább már nem megy a dolog! Nyugodtan fogadást köthetünk: senki sem tud 25- ször egymás után. nyelni anélkül, hogy \ valamit a szájába ne venne. A nyelőreflex i ugyanis csak akkor \ működik, ha idegen i anyag nyomja a ga- \ ratüreg hátsó falának idegvégződéseit. Ezért i ha semmi sincs a szánkban, nyálat szivünk a nyálmirigy \ járataiból és azt nyel- \ iük te. Ha néhány ilyen „üres” nyelő \ mozgás után kifo-) gyott a nyál. akikor \ nem tudunk nyelni. mány évszázadok óta keresi gyógyításuk módját.. A belgyógyászati nagygyűléssel kapcsolatban'kérdést intéztünk dr. Végh Pál egyetemi magántanárhoz, a Pest megyei Semmelweis (Rókus) Kórház I. számú belgyógyászati osztályának főorvosához, aki az alábbiakban ismertette a mai helyzetet: — Ezek az úgynevezett mozgásszervi betegségek igen elterjedtek, sőt éppen a legutóbbi években a megbetegedések száma mindenütt emelkedést mutat. Kezelésük, gyógyításuk kérdése nem helyi, hanem országos probléma és tulajdonképpen az Országos Fürdőügyi Intézet feladatkörébe tartozik. Problémája természetesen a mi kórházunknak, a megyei kórháznak is, mert hiszen igen sokan szenvednek ezekben a betegségekben Pest megye területén is. Az orvostudomány, sajnos, mind a mai napig nem találta meg a mozgásszervi megbetegedések előidéző okát, bár számos elmélet született már ezen a téren. Egyesek szerint a bajokat vírusos fertőzés okozza, mások hormonzavarokra gyanakszanak, vannak, akik speciális baktérium törzsek szerepében látják a bajok okát, de a betegségek egységes kórokozója még ismeretlen. Erinek ellenére a gyógyítás terén már igen szép eredményeket értünk el. Fontos szerepük van különösen a hazai gyógyfürdőknek, elsősorban a budapesti hévízforrásoknak, a balatoni Hévíz fürdőnek, Hajdúszoboszlónak és még számos magyar gyógyfürdőnek. Azt, hogy fürdőink gyógyító hatásának oka tulajdonképpen miben rejlik, pontosan szintén nem tudjuk. Szerepe van ebben a vízben feloldott ásványi anyagoknak, azok arányának, a hőfoknak, a levegőnek, de bizonyosan még egész sereg ma még föltárpt- !sn más tényezőnek is. — A mozgásszervi betegségek gyógyszereinek száma az utóbbi években erősén megszaporodott. nagyon sok igen jóhatású gyógyszert talált a kutató tudomány, HOGYAN NYEL tosan nem lehetne ittas embert látni, Azt mindenki tudja, hogy a fogakl<al szétrágjuk a táplálékot. a nyállal elpé- pesítjiik, a nyelvről is tudjuk, hogy milyen ügyesen meggyúrja a falatot, amíg csak nyelhető állapotú nem lesz, hátratoljuk a garatba és zz izmok munkája révén a nyelőcsőbe csúszik, amely mint valami csőposta, továbbítja a gyomorba. Persze, minden ember tud nyelni. A nyelés az újszülött első cselekedetei közé tartozik, mégis, nincs a földön ember, aki azt mondhatná, hogy valóban megértette, hogyan nyel le egy falatot. Idegek, izmok, szalagok, mirigyek egész sora működik együtt a gégefővel és a szájüreg hátterében lógó csapocskával, a ga- ratívekKel, a nyelvvel. az ajakkal, az orral, a tüdővel, a rekeszizommal és a haspréssel, legalább 30 agyi központ küld ingereket, míg egyetlen falatot lenyelünk. A nyelés félig szándékolt, félig automade azért a már régebben is ismert . antir.eumatikus készítmények, az úgynevezett szalicilátok sem kerülnek lomtárba, gyógyító szerepük jelentősége egyáltalában nem csökkent. Nagyon szép eredményekkel használjuk azonban az új gyógyszereket, a Cortison, a Diadreson és az ACTH nevű készítményeket, és különösen jól bevált a magyar ACTH készítmény, az Exacthln is. Ezeket a gyógyszereket azonban csak gondos egyéni mérlegelés alapján rendelheti a lelkiismeretes orvos, mert nem minden esetben alkalmazhatók veszélytelenül és a betegségek nem valamennyi csoportjában. Különösen szép eredményeket láttunk e gyógyszerektől még az allergiás, a2 ú öv-nevezett túlérzékenységi betegségek, így különösen tüdőasztma, de sokszor allergiás bélbántalmak és szénanátha kezelésében is, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Arra a kérdésünkre, hogy a mozgásszervi megbetegedések számának az utóbbi időkben észlelhető emelkedése milyen okokra vezethető vissza, Végh professzortól ezt a választ kaptuk: — Ezeket az okokat sem ismerjük még. Be keli vallanunk, hogy ezen a téren nem sokat haladt az orvostudomány két évezred alatt. A betegséget jól ismerték már a rómaiak is, de okát ók sem találták meg, viszont a fürdők gyógyító hatásával tisztában voltak. Hazánk népegészségügyi viszonyai a felszabadulás óta igen sokat javultak, javultak a munkaegészségügyi, a táplálkozási viszonyok, tehát ezen a területen hiába keresnénk a betegség terjedésének okait. Eddig még ismeretlen tényezők okt . úk a megbetegedé- Ok s ' iák errc'kedését; ”!zek után é'~ n olyan buzgalommal kutat a tudomány, mint a betegség kórokozója vagy kórokozói mán. A szakadatlan küzdelemben egyelőre annak kell örülnünk, hogy ívről évre jobb. nagyobb hatású, biztosabb gyógyszerékét adhatunk betegeinknek. (m. I.) \ A modem élettant \ zí ezelőtt kétszáz \évvel alapította meg \Haller Albert, alkiről [fennmaradt az a hí- Ires meghatározás: a íny elés a legbonyolul- \tabb folyamatok egyi- Ike és a fiziológiáinak, az életműködés itanának legnehezebb [része. Ha az ember iilyesmit olvas, hirte- llen felkiált: na, ezt lmár csak ne mond- \ják, a nyelés tudomá- |nya igazán nem probléma. | Pedig... pedig .. ■ \ha az italboltokban [csak ékkor szolgáiménak ki megrögzött [alkoholistáiknak egy |fcis tordköblítőt, ha |őfc előbb megmagya- Iráznák. „hogyan” ínyeinek, akkor biz-
