Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-09 / 290. szám
1958. DECEMBER 9. KEDD PW.Ml MEG ZfCirlup ESSZEL IS, NEMCSAK KEZZEL Beszélgetés egy kitüntetett újítóéul Ott ült az utolsó sorok egyikének szélén az újítók II. országos tanácskozásán az EFE- DOSZ székházának színháztermében. Szerényen hallgatta a beszámolót és a felszólalásokat a kiváló dolgozók, újítók, tudósok 1900 küldötte között. Néha-néha írt valamit füzetébe. Aztán amikor a kitüntetések átadására került a sor, figyelte a neveket. Valameny- nyi név után lelkesen ütötte össze a tenyerét. Már vagy húszán mentek ki az elnöki asztalhoz, hogy átvegyék a kiváló munka jutalmát, amikor saját nevét hallotta n hangszórókból: — Méhes Lajos, a Szentendrei Kocsigyár dolgozója, Munka Érdemérem kitüntetésben részesült. Mélyen elpirult. Lassan fel- emelkedett és elindult a színpad felé. Neki is tapsoltak Visszaérve helyére, egyszerre három-négy szomszéd kéz» nyúlt feléje. Gratuláltak neki. — Hát erre nem számítottam■ — mondotta. A tanácskozás végén találkoztunk ismét. Nem volt nehéz rátalálni a tömegben. Mosolygós arca, hetyke bajusza már messziről szembetűnik. Elmesélte, hogy 1926-ban szabadult fel a kocsigyártó szakmában. Azóta dolgozik ötvenkét éves. A kérdésre, hogy milyen munkát dícsér ez a nagy kitüntetés, szinte magától értetődően válaszolta— 1950 óta dolgozom a Szentendrei Kocsigyárban. Akkor még 135 óra alatt csináltunk meg egy kocsit. Azóta újító társaimmal együtt elértük, hogy 43 óra alatt tudunk egy kocsit megcsinálni , Ez igen! Kevesebb, mint egyharmadára csökkentették ä gyártási időt! — És mennyivel járult ho>- 2á ehhez a szép eredményhez? ;— kérdeztem. — 52 újításom van már Mind be is vezették. Ezt is a világ legtermészetesebb hangján válaszolta. —» No és mennyi ésszerűsítést javasolt már? — faggattam tovább. — Számát sem tudom — kaptam a választ. — De azt talán számontartja. hogy mennyi jutalmat kapott már újításaiért összesen? Mosolyogva válaszolt: — Téved, mert ezt sem tartom számon. Annyit tudok, hogy összes újítási díjam túl van már a tízezren. Nem hagytam magam. Valamit mégis pontosan számon kell tartania valamennyi újítónak. Előrukkoltam hát a kérdéssel: — Melyik újítását tartja a legjobbnak? Jól számítottam. Élénken válaszol, mint az anya, akit édes gyermekéről kérdeznek. — A patentkerék küllőjének gépi megmunkálását. Kézzel 28 perc alatt csináltunk meg egy küllőt. A géppel, amit ki- fundáltam, hármat egy perc alatt. Nem tudtam palástolni elragadtatásomat. — Ilyen munkáért megérdemelt® a jutalmat és a kitüntetést. Ismét olyán pír jelent meg arcán, mint amikor meghallotta nevét a kitüntetések alkalmával. Zavartan válaszolta: — Higgye el, nem a pénz, meg a kitüntetés vezet a munkában. Persze, az is jólesik. Annyi az egész, hogy ésszel is dolgozom. Nem is tudnék másképp. Ésszel is, nemcsak kézzel. Ez az! Ez a felszabadult munlkás- émber egyik legfontosabb jellemvonása. És ez sokuknál — mint Méhes Lajosnál is — olyan természetessé vált, minthogy mindennap megjelenjék a munkában. De hát nem volt mindig így. Méhes Lajos sem volt Üjító régen. Mi tette azzá? Erre már ketten próbálnak feleletet adni, Melich Jánossal, a gyár újítási felelősével, aki közben csatlakozott hozzánk. Ilyenformán próbáltak magyarázatot adni: — Nálunk a dolgozók 50— 60 százaléka újító. Körülbelül százan többszörös újítók. Vezetőink segítenek bennünket. Bármikor bátran bemehetünk hozzájuk. A műszakiak is mellettünk vannak. Ha valami nem sikerül elsőre, nem nevetnek ki bennünket. Segítenek kijavítani a hibát. Ezért születhetett az idén 150—160 újítás, amelyből csupán 15 vár még bevezetésre. Ez hát a titka a jó eredményeknek. Mint egy család tagjai, úgy segítik egymást munkások, műszakiak és vezetők. De hát mi hozta őket ennyire közel egymáshoz? Az, hogy övék a gyár. Szép, télies marad az idő: szerdán átmeneti enyhülés kezdődik, havazás várható Hétfőn erős időjárási ellentét alakult ki az ország nyugati és keleti fele között: a Dunántúlon sütött a nap, megenyhült, a keleti megyékben borús, ködös volt az idő, s 3—5 fokkal fagypont alatt maradt a hőmérő higanyszála. A Meteorológiai Intézet I központi előrejelző osztályán : kapott tájékoztatás szerint a i brit-szigetek térségéből most i újabb enyhe, óceáni légtöme- I gek indultak Kelet-Európa fe- j lé. Az átmenetinek ígérkező j enyhülés valószínűleg szerdán; Kétszer kettő... az négy \ érkezik hazánkba. Hatására a jelenlegi 8—10 fokos éjszakai fagyok néhány fokot mérséklődnek, az enyhülést előreláthatólag kiterjedt havazás kíséri. A hatalom. Érzik, hogy saját érdekükben is cselekszenek, ha nemcsak egyszerűen eleget tesznek kötelezettségüknek, hanem állandóan jobb megoldásaikon törik a fejüket a szebb holnapért. És ha az egyes ember megakad, segít neki a közösség. Ahogy elmesélték, erre szolgál náluk az újítókor, ahol összejönnek, könyveket, folyóiratokat olvasnak, beszélgetnek, vitatkoznak, dolgoznak és ha kell. segítenek egymáson! Egyet sérelmeznek csupán. Erről így beszéltek: — Nagy kár, hogy elvették régi helyiségünket. Most a kultúrteremben jövünk össze néha, de nem nagyon lehet befűteni és ez akadályozza a munkát. Reméljük* az üzerp vezetni; erre is találnak majd megoldást, hisz eddig is bebizonyították, hogy igyekeznek mindent megtenni az újítómozga- lom sikere érdekében. — Mit tartanak a tanácskozás legfontosabb eredményének? — kérdeztem búcsúzásképpen. — Azt, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy az újítómozgalmat ténylegesen mozgalommá kell fejleszteni és fel kell hagyni a sok helyen még meglevő merevséggel, nemtörődömséggel. No, meg a bátorítást, amit ikaptunk és a nagyobb megbecsülést. Farkas István Megjelent a Mezőgazdasági Lexikon Egy régen várt, s nagyon hiányzó munka jelent meg a karácsonyi könyvpiacon, a vaskos, két kötetre terjedő Mezőgazdasági Lexikon, amely kellő számban kapható a földművesszövetkezeti könyvesboltokban és a bizományosoknál. A Mezőgazdasági Lexikon felöleli a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések egészét, s nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek részére. A 400 forintos könyv négy havi részletre is megrendelhető. A FÖLDMÜVESSZÖVET KEZET1 BOLTOK karácsonyi ajándékcsomag összeállítását vállalják. Több községben a bolt előtt levelesládát helyeznek el, ahol a megrendelők bedobhatják a nevükkel ellátott árulistát. A levelesládában talált megrendeléseket a földművesszövetkezetek folyamatosan teljesítik. MEGALAKULT az inárcsi takarékszövetkezet, -s ezzel húszra emelkedett Pest megyében a takarékszövetkezetek száma. Megkezdte Győr—Sopron megyei vendégszereplését a tököli délszláv népi együttes Vasárnap este Horvátkimlén megkezdte négynapos Győr- Sopron megyei vendégszereplését a tököli délszláv együttes. Műsorukat, melyben népi táncok, énekek és két jelenet szerepel, nagy tetszéssel fogadták a horvátkimleiek. Megjelent az előadáson Ognyeno- vics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, országgyűlési képviselő is. Beszélt a szövetség terveiről, kulturális téren eddig elért eredményeiről Este az iskolában magyarok és délszlávok közös ünnepséget tartottak, majd a kedves vendégeket egyes családok meghívták. A tököli délszláv együttes a közeli napokban még Bezenyén, Képházán és Undon tart előadást Gyón* Sopron megyében. Varrni tanulnak a (ápióbicstoi asszonyok A tápióbicskei nőtanács és szövetkezeti nőbizottság közös szervezésében szabó-varró tanfolyam indult december első napjaiban. A kezdeményezés helyességét és népszerűségét mutatja, hogy a tanfolyamra 40 asszony és lány jelentkezett. A tanulni vágyó asszonyok hetenként kétszer jönnek össze esténként, s négy hónap alatt megtanulják - a szabás és varrás művészetét. A tápióbicskei asszonyok tervei között szerepel még egy tanfolyam, amelyet a KISZ- szervezettel közösen szándékoznak megvalósítani. A terv az. hogy ne csak szabni és varrni tanítsák meg a nőket, hanem jól főzni is. Ezért rövidesen megszervezik a főzőtanfolyamot Gépkölcsönzéssel segíti a földmüvesszövetkezet a parasztság terme!« A földművesszövetkezetek feladatuknál fogva igyekeznek Mintás falvédőket készít a falusi lakások részére a Budakalászi Textilgyár A falusi lakásokban Igen kedvelt, figurális mintájú falvédők gyártásával évek óta csak a magánkisipar foglalko zott. Most megkezdték ezeknek a keresett textíliáknak a készítését a Budakalászi Textilgyárban is. Az iparművészek által tervezett, ízléses mintákat viscosával kevert lenvászonra nyomják. Ebben az évben még ötezer, jövőre negyedévenként húszezer fal védő kerül a Budakalászi Tex- tilgyárból főképpen a falusi üzletekbe. VERMELIK A RÉPÁT a legnagyobb segítséget adni az egyénileg termelő parasztság munkájához, hogy ezzel is magasabbak legyenek a termésátlagok. s könnyebb legyed a mezőgazdasági munka. Pest megyében a földművesszövetkezetek kezelésében 700 darab mezőgazdasági kisgép van, amelyet rendszeresen adnak ki rövidebb időre a gazdáknak. A 700 darab gép között van 33 lókapa, 139 magas nyomású permetező, 8 kerti traktor, 76 vetőgép, 11 szecskavágó, 26 szőlőprés s egyéb gépek és felszerelések. A gépkölcsönzés mellett sok millió forint értékű gépet el is adtak a földművesszövetkezetek. 1956-ban például közel nyolc és félmillió forint értékben vásárolt a Pest megyei parasztság mezőgazdasági kisgépet. Ez a szám 1957-ben tíz és negyedmillió forintra emelkedett-. Negyven vagon dugványrépát vermeinek el Kőröstetétle- ncn, a Szolnoki Cukorgyár üzemegységében. A vastag szalma- és földréteg megvédi a répát a fagytól (Csekő) Újfajta sajtok készülnek A Rópcelaki Sajtgyórban újfajta sajtok gyártását kezdik meg. A Róna elnevezésű ömlesztett ementháli dobozsajt. húszdekás és félkilós csomagolásban kerül az üzletekbe. Gyártanak ezenkívül tejszínes, kömény- és zellerízű sajtot jx ( ifi eedétzetemetéU elthonálmn WWW— állapítja meg Molnár Gyuri, I a Vácdukai Nevelőotthon kis; lakója, egyelőre még a szá- í mológép segítségével * Tisza-kastély vén falai fi csodálkozva néznek le a nyolcvan kisgyermekre. Szokatlan még nekik a nyüzsgés, az elevenség, a sok éves némaság után. Valaha ugyan pezs- gös, cigányzenés dáridók folytak itt, de az már régen volt: még a Tisza-grófok idejében. Hatan „tengődtek” a sok szobás, emeletes kastélyban a grófék; négy felnőtt, meg két gyerek. Vgy látszik, még így is szűk lehetett nekik, amint azt a melléképületek, vadászlakok bizonyítják. Az egyikben a fiatal grófné rendezett be magának műtermet. Itt festegette kevés művészi érzékkel, ám grófi címeres szignóval ellátott képeit. A hegyoldalban apró házacska lapul. Vadásziaknak hívták hivatalosan, de minden nagykovácsi lakos tudta, mire „vadásztak” itt az urak és a Pestről kihozott, sűrjen váltakozó hölgyikék. Beszélik, hogy a vadászlak tetején levő fürdőmedencébe puttonyokban hordta fel a cselédség a vizet. Nem azért, mintha a lipiczai ménes, vagy az an- gorafarm bevételéből nem tellett volna vízvezetékre, hanem hát így romantikusabb volt: a gróf űr és vendégei a jobbágykorba képzelhették magukat... Ennek az idillnek, meg a dáridóknak vetettek véget azok a vörös csillagos katonák, aikük az életet, a szabadságot hozták a falu népének, s a áfra mulatságok alkonyát a gróf úréknak. ' Tizenhárom esztendő telt el azóta. Tisza grófék eltűntek, kastélyukat a nép vette birtokába. Volt ez a kastély azóta sokminden. Ha úgy hozta a szükség pártiskola, ha meg másképp, üdülő. Néhány hónappal ezelőtt végleges gazdákra lelt, nyolcvan kisgyermek személyében. A neve is megváltozott. Nem Tisza-kastély immár, hanem az Országos Erdészeti Főigazgatóság Nevelő Otthona. Rövidebben: a világ első erdész gyermekotthona. •k jxLjosarcú, szőke kislány ií Halbaksz Editke. Édesapja Pörbölyön erdész. Hárman vannak testvérek; a bátyja már nagyobb, a kishúga pedig szintén itt van. Editke Bajára járt iskolába. Aki nem tudja, hol van Pör- böly, illetve a hosszúági erdőgazdaság, annak ez a tény nem mond sokat. Editkéék az erdőben laknak; a pörbölyi vasútállomástól 5 kilométerre. Ide gyalogolt, vagy — jó időben — kerékpározott be Editke öt esztendőn keresztül mindennap, hogy vonatra szállva, 11 kilométert utazzon a bajai iskoláig. Tanítás után ugyanezt az utat tette meg visszafelé, öt órakor kelt, hogy 8-ra iskolában lehessen. Hajnali szürkületben már úton volt: esőben, hóviharban bandukolt, vagy kerékpározott, keresztül az erdőn, egyedül... A kerékpározástól meggyengült a szíve. Sokszor olyan rosszul lett, mire hazaért, hogy édesanyja ágybafektette. Ilyenkor a tanulás persze elmaradt ... Hasonló volt a sorsa az ötödikes Nyögéri Lalinak, de a többi 78 gyermeknek is. Lali 14 kilométert gyalogolt naponta a padragi erdőből az iskoláig és vissza. Hiába kelt fel fél ötkor, legtöbbször mégis elkésett. Telente másfél hétig is otthon maradt — igazgatói engedéllyel —, amikor nagy hideg vagy hófúvás volt. A sok mulasztás, az örökös fáradtság persze erősen nyomot hagyott a bizonyítványában- rpég a hármas átlagot sem tudta soha elérni.., ■k Q-abolcsi József igazgat óO helyettes a gyermekekről, s az intézet fejlesztési terveiről beszél. — Mindenképpen bővíteni kell majd az otthont, hiszen hely hiányában csaknem ugyanannyi gyereket kellett elutasítanunk, mint ahányat felvettünk. Azt, hogy milyen szükség volt erre az otthonra, máris sok tény bizonyítja. Itt vannak például a tanulmányi eredmények. Nem azt mondom, hogy egyszeriben rózsás lett a helyzet, de szinte kivétel nélkül minden gyermeknél mutatkozik némi javulás. Huszonkét százalékuk már dicséretet is kapott! Az sem közömbös számunkra, hogy végre jut idejük játékra, s pihenésre. — A gyermekek 14 éves korukig maradnak az otthonban. Az a tény, hogy ez erdészgyermekotthon, természetesen nem jelenti azt, hogy minden gyermeknek erdésznek kell lennie. Az általános iskola elvégzése után a gyermekek szabadon választhatnak pályát. Azonban: mivel az erdészcsalád gyermeke korán megismeri, megszereti az erdőt, az állatokat, a természetet, s apja hivatása nem idegen neki. úgy véljük, elsősorban belőlük kell kinevelnünk az erdész-utánpótlást. Ennek a nevelésnek, ráhatásnak már most meg kell kezdődnie, s mi meg is kezdtük. A gyermekek erdész-egyenruhát kaptak; a kastélyhoz tartozó 16 holdas parkot — amelyben minden nemes fafajta megtalálható — az ő segítségükkel akarjuk rendbehozni. Sőt, vasárnan ültetett el minden gyermek egy-egy facsemetét, amelyet ő fog gondozni. A fán kis táb- lácsJca jelzi ültetője nevét. Ilyen fát minden gyermek ültet majd, aki az otthonba jön. Ily módon a sok-sok fácska olyan lesz majd, mint egy em- lékköny: erdész-emlékkönyv... F idám lárma jelzi odakint, hogy megjöttek a gyermekek az iskolából. Most sorakoznak ebédhez. A felszolgálók hozzák a párolgó ételt, s a szőke, barna buksi fejek a tányérok fölé hajolnak. Pillanatok alatt elfogy a finom, tejfeles bableves, s jön a gyermekek öröme: a haboscukros máglyarakás. Weisz néni — akit a messzi, Miskolc környéki hegyek egyik _ üdülőjéből „csábított” ide főszakácsnak Kiss János gondnok —, ma ismét remekelt. Az a máglyarakás olyan finom volt, hogy sürgősen el kértem a receptjét... ★ * tanulószobából monoton -fi duruzsolás hallatszik: tanulnak a gyermekek. A szomszédos szobában Szabolcsi igazgató bácsi már a következő tanulmányi kirándulás terveit készíti. János bácsi — az ezerszemű és ezerkezv gondnok — Pityu, az ajándékba kapott őzike új lakóhelyét vizsgálja: elég kényelmes-e’ Jövőre állatóvoda is lesz itt. rókákkal, muflonokkal, az erdész-apukák megígért ajándékaival. A főbejáratnál valami árnyék mozog. Nicsak, egy Tisza azért még akad az egykori Ti- sza-kastélyban. Füttyentésre még lábhoz is fekszik. Ez a Tisza ugyanis nem gróf, hanem farkaskutya: a gyermekek hűséges játszótársa... Nyiri Éva
